Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-22 / 45. szám
vázakat gyártó szalag 12-es, 13-as, 14-es és 15-ös ütemhelyéért felelős. Itt szerelik be a motorokat, a buszok levegő- és gőzrendszerét, s Deminger Ferenc brigádvezető-helyettes szavai szerint arra is vállalkoztak, hogy típusváltás esetén a mintakocsik szerelési fogásait először a szalag mellett kísérletezik ki, s az új terméket úgy „fűzik be” a szar lagba, hogy ott már ne okozzon fennakadást a folyamatos termelésben. A. január 20-án, a többieket megelőzve megfogalmazott vállalások további pontjai a minőségi munkára, illetve egy újításra vonatkoznak. Nézzük először az utóbbit. Éveik óta gondot jelentett a hűtőventillátor beszerelése, s a brigád tagjai most olyan javaslatot dolgoztak ki, mely megoldja ezt a konstrukciós problémát. S bár a minőségi munka ebben a megfogalmazásban általánosnak tűnhet, nyilvánvaló, hogy a brigádok kezdeményezései is hozzájárultak ahhoz, amit Fekete Miklós úgy összegez: a gyár atmoszférájában, az emberek szemléletében egyre inkább tért hódít az a felfogás, hogy az eredmények, a gazdasági boldogulás alapja a megbízható, jó, hibamentes munka. Ha megállunk a Csepel Autógyár kapujában, hogy szemügyre vegyük, melyik is a megye legnagyobb gépipari üzemének termékei közül az, amely a leggyakrabban hagyja el a gyárat, s így minden szempontból döntő szerepet játszik, könnyen megérthetjük, miért éppen az Ikarus részére készülő padlóvázak gyártásához kapcsolódik — közvetve vagy . közvetlenül — a brigádfelajánlások jelentős része. ÖNMEÓZÁS ÉS ÜTEMESSÉG A ma már túlzás nélkül világhírűnek mondható magyar autóbuszgyártásból a Csepel Autóra háruló rész — vagyis a járóképes, motorral, sebességváltóval, kormányművel felsizerelt alvázak előállítása —, nemcsak a terméket végtermékként összeszerelő 1. számú gyár dolgozóinak és vezetőinek központi feladata, hanem az alkatrészeket és a főegységeket előállító társgyáraknak is. Így aztán amikor Farkas István, az 5-ös gyár főmérnöke fontossági sorrendben kezdi ismertetni azokat a témákat, melyeknél a gyár vezetői a brigádok segítségét kérték, a padlóvázakhoz szükséges szer- vokormánvok, tengelykapcsolók, kardánok, a több mint 2000 alkatrész gyártása kerül az első helyre. S ezeket nem elég „csak” megcsinálni. Olyan ritmusban kell kiszolgálni a járműgyárat, hogy az onnan kikerülő alvázak ütemesen indulhassanak útnak az Ikarus felé, majd karosszériaruháiukat megkapva bel- és külföldi megrendelőikhez. Mit tehetnek itt a brigádok? — kérdezheti bárki, hiszen a termelés megfelelő programozásával, a technológiai utasításokkal, s még egv sor, a vezetői intézkedések kategóriájába tartozó lépéssel mindezt biztosítani lehet. Igen ám, az élet azonban sosem ilyen egyszerű. Farkas István szerint nőidéül beszélgetésünk idején 113 fő hiányzott a gyár produktív létszámából, de lehet, hogy mámat) ez a szám már 115, harmadnao 117, hiszen az idén 43 „szaki” teszi RITKA fizikai erő és ügyesség kell ahhoz, hogy valaki záró lehessen a Nagykőrösi Konzervgyárban. Míg kézzel zárták az üvegeket, egy műszakban tizenhat-tizen- nyolcezer művelet kellett ahhoz, hogy a teljesítmény meglegyen. Fizikai erő, lankadatlan figyelem, volt e munka ismérve az utolsó percekben is. Aki egyszer záró volt, megtanult figyelni a másikra, segíteni társát. A régi zárólányok közül már szinte alig akad olyan, aki ne lépett volna feljebb. Automata gépek kerültek helyükre, szinte valamennyien tanulni kezdtek. Közülük kerültek ki a gyár középvezetői. Nagy Sándomé, a Haladás szocialista brigád vezetője is zárólánykánt kezdte. Ma mestervizsgája van. Szívesen beszél munkájukról, a brigád- táreiairól, akikkel csaknem húsz éve együtt dolgozik. — Ma már más a munkánk. sóikkal jobbak a körülmények — mutat végig a gépesített üzemen —, de az amit zárólányként megtanultunk, mais érvényes: egyedül hiába iparkodik bárki, csak együtt lehet eredményt elérni. Angyal Sándor, aki szintén a munka mellett mestervizsgázott, a szakaszos pasztőrözésnél takarékoskodik a gőzzel, az energiával, a vízzel. Szeme ott van mindenen, vigyáz arra, hogy semmi se menjen kárba. A zömök Árvái József régi brigád tag, ő a cukrot adagolja. F.gy év alatt tíz mázsát is megtakaríthat, ha jól dolgozik. — A pontos és takarékos munka valamennyiünknek hasznot hoz a konyhára- Az én zsebemet is több pénz húzza, ha jobban dolgozunk! Németh Antalné, a se sokat, se keveset elv alapján dolgozik. A helyes adagolásra ügyel ugyanis. Hogy ezt mennyire jól csinálja? Tavaly kétszázezer forintot sikerült a helyes arányok betartásával megtakarítani. Podmeneczky Ferenc- né, a gyümölcsöt készíti elő. A többiek mondogatják: részben neki köszönhető, tavaly tfiem volt az üzemnek minőségi reklamációja. _ A brigád valamennyi tagjáról érdemes szólni: Papik György né, a zárógépkezelő, Burján Lászlóné, aki a szabványok betartására ügyei, de nem maradhat ki a felsorolásból Kustár Balázsné töltőgépkezelő és Sós Sándor, a brigád újítója sem. Valamennyien elismerésre méltó teljesítményt nyújtanak. "... A HALADÁS szocialista brigád kezdeményezéseiről híres — mondják róluk a szakszervezeti bizottságon, — Mindig valami újat akarnak. Legutóbb az SZKP XXVI. kongresszusának tiszteletére indítottak versenyt a még jobb minőségért és gazdaságosságért. A Komócsin brigád pótváUalázal között szerepel, hogy naprakészén szolgálják ki alkatrészekkel a szereidét és a Járműgyárat. Bérgely Ferenc a szervokormány dugattyújának furatát készíti le a szerszámot, s megy nyugdíjba. Mivel pedig nem létező munkásoknak nehéz lenne mégoly szabatos utasításokat is adni, világos, hogy szükség van a munkapadok mellől érkező felajánlásokra ahhoz, hogy a feszített tempót kívánó programot végre tudják hajtani. Nézzük például, hogy a Komócsin Zoltán brigád — egyébként a vállalat kiváló brigádja —, milyen pőtválla- lásokat fogalmazott meg február 12-i brigádgyűlésén. A 15 forgácsoló szakmunkást számláló brigád vezetője, Sebestyén Béla arról tájékoztat, hogy határidő előtt elkészítik a szovjet exportra készülő buszok szervokormányainak alkatrészeit, s ugyancsak határidő előtt fejezik be az összes, exportra készülő pótalkatrészt is. Vállalták, hogy megoldják a létszámhiányból fakadó gondökat, ráadásul úgy, hogy közben különösen figyelnek a minőségre: a Dolgozz Hibátlanul rendszer keretében bevezetett önmeózással elejét veszik annak, hogy selejtes alkatrészek kerüljenek a szereidébe. S teszik mindezt úgy, hogy az alvázak ütemes kibocsátásáért naprakészen biztosítják társaiknak a szereléshez szükséges gyártmányokat. EGYMÁSRA UTALVA Erre nagy szükség is lesz, hiszen mint azt Fekete Miklós, a járműgyár igazgatója elmondja, az 5-ös gyár ütemes munkája itt, a padlóvázak szerelésén,ál már alapfeltétel. Természetes tehát, hogy a járműgyáriak üdvözlik a társüzem brigádjainak felajánlását, s ehhez hozzáteszik a maguk részét is. A Fürst Sándor brigád — szintén a vállalat kiváló brigádja cím birtokosa —, kongresszusi pótvállalá- s,ai között is a szovjet rendeltetésű alvázak napi- és dekád- ütemes legyártása szerepel az első helyen, mégpedig olymódon, hogy a betegségből vagy más okból adódó létszámhiányt belső átcsoportosítással semlegesítik. A 16 járműszerelőből álló brigád, a padlóVANMIRE ÉPÍTENI A két brigád vállalásai természetesen csak ízelítőt adhatnak az egész gyár valameny- nyi munkásának erőfeszítéseiből. Hogy van mire építeni, azt egyetlen adat is jól tükrözi. A korábbi évek szállítási gondjai után tavaly már olyan jól sikerült az Ikarus igényei szerint megoldani a padlóvázak kibocsátását, hogy — Lukács Gábor termelési igazgató szerint — partnerük mintegy 16 millió forintos ütemesség! felárat fizetett a Csepel Autónak. A nehézkesség, a lemaradások korszakát felváltó belső igényesség azonban még többre sarkallja az autógyáriakat SZIKRAESŐ FÉNYÉBEN A brigád minden tagjának feladata, hogy a saját munkahelyén ügyeljen a jó minőségre Egy csepp sem mehet veszendőbe — ez a jelszava brigádnak Nagykörösön PÖRÖLY ALATT NYÖC A VAS A SZÜRKE szerelőcsarnok hatalmos gyomrában javításra váró kocsik sorakoznak. Pörölyként csapnak le a több mázsás kalapácsok, nyög alattuk a vas. Ritmusra mozdulnak a gépeik, az emberek. Hegesztőpisztolyok nyomán fénycsóva villan, szikraeső hull alá. Csík Györgyné számára mindennapos a látvány. Csaknem húsz éve már, hogy a MÁV Dunakeszi Járműjavítóban, a lakatosbrigádban dolA fénynyaláb újból és újból átöleli a zömök alkatú, maokó járású Seprényi Eleket, aki 29 éve irányítja a munkát, előbb munkabrigád-veze- tőként, most a Béke brigád élén. A gyors mozgású Lénárd József itt tanulta a szakmát itt vált felnőtté, már 17 éve annak, hogy a brigádhoz tartozik. összetartás, segítőkészség jellemző rájuk. Szekeres László, a gyár munkaverseny-fele- lőse hosszasan sorolja tavalyi eredményeiket, kitüntetéseiket Amikor a hogyanra keresek választ már nehezebben fordul a szó. A napokban a galvanizáló üzem korongtárolóin dolgoztak. Nem csinálnak nagy ügyet a pluszmunkából. A vállalati versenyfelelős számontartja a brigád munkáját. Azt is, hogy kezük nyomát viseli a galvanizálón kívül még az ajtójaví tó-műhely függőpályája, de nélkülük a íolópadot sem tudnák üzemeltetni. A gyáron kívül pedig nagyon sok szabadórájukból áldoztak az óvoda, az iskola, a város szépítésére. HUSZONHETEN egy brigádban. A legfiatalabb brigád- tag is hat éve, hogy közöttünk dolgozik. — Neki sem mondtunk azonnal igent. Majd két évig figyeltük Szőke Ferenc munkáját, míg befogadtuk a brigádba — vallja Monoki Dezső. Az sem gond, ha bármelyiküknek társadalmi megbízatásával járó feladata akad. a hiányzó munkáját átvállalják. Ma nekem, holnap neked alapon. Hiszen szinte mindannyitiknak van megbízatása: egy brigádtag képviseli a várost a megyei pártbizottságon, van közöttük tanácstag is, képviselőjük a lakáselosztó bizottságban, a munkaügyi döntőbizottságban meg a brigádvezető mondhatja el a véleményét* Mindannyian úgy intézik dolgukat. hogy ne okozzanak munkaidő-kiesést. Jói dolgoznak magukért, a magük hasznára. Azt pedig fontosnak tartják, hogy kinekkinek munkája szerint — Jusson bérből, jutalombóL A BRIGÁD többszörösen, ikiváló, a felajánlásban mindig az elsők között van. Az SZKP XXVI. kongresszusának tiszteletére is többek között egy kommunista műszakot vállaltak: a szikrázó hegesztőpisztolyok fényében azon a napon is ott állnak valameny- nyien. A Béke lakatosbrigád keze munkáját szikraesö jelzi. A felújított kocsikra vadonatúj tetőszerkezet kerül 1981. FEBRUÁR 22., VASÁRNAP auxrrt 4/Pf -Wf x/unav A MAGUNK MASINÁRA Az összeállítást írta: Szalai Mária, Valkó Béla és Weyer Béla. A felvételeket készítet* te: Barcza Zsolt és Bozsán Péter. A VILÁGBAN ISMERT PADLÓVÁZAK NEM ELÉG CSAK MEGCSINÁLNI ERŐ ÉS ÜGYESSÉG MINDIG VALAMI ÚJAT AKARNAK á h
