Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-17 / 40. szám

wíifa A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1981. FEBRUÁR 17., KEDD Fufor, bécsi fehér a zebegényi ásványbányából áremelés helyett veszteség Havasi Károly utálja az esőt. Hajnalban, az ötórás hí­rek után mindennap — a va­sárnapot kiveve — meghall­gatja a meteorológiai jelentést, s ha csapadékot jósolnak az­napra, rosszkedvűen ' megy dolgozni. Ferenci Ferenc sincs mindig kibékülve a természet­tel, ám 6 nem bízik az elő­rejelzésekben, s inkább a saját szemének hisz. Azt mond­ja. reggel, az iroda ablakán kipillantva, már látszik: za­vartalan lesz-e a termelés, vagy csak küszködés a sárral, a hóval. így történt ez decemberben is. -a nagy hóeséskor, amikor is az Országos Érc- és Ás­ványbányák Dunántúli Művei­nek zebegényi üzemében meg­álltak a gépek, s mindenki a hóeltakaritássai foglalatosko­dott, hiszen ki kellett szabadí­tani a fehér takaró 'alól a mészkövet. így sem boldogul­tak könnyen, mert az' anyag nedvességtartalma megközelí­tette a húsz százalékot, s a gépek alkatrészeire folyton ráragadt a sáros massza. — Pedig manapság már nem is nagyon beszélhetünk itt bányászatról — mondja Ferenci Ferenc üzemvezető. — Központunk néhány éve olyan japán gépeket vásárolt, ame­lyek teljesen feleslegessé teszik a nehéz fizikai munkát, s gyakorlatilag harminc- negyven nap alatt kiter­melnek annyi mészkövet, amennyi egész esztendőre elegendő. Az üzemet a környékbeliek csak púdergyárnak emlegetik Persze, ez az elnevezés meg­tévesztő, hiszen valójában nem kozmetikai cikkeket, hanem egészen más termékeket gyár­tanak. Például itt készül a tutor. Ugye, most sokan fel­kapják a fejüket? Futor? De hiszen nem is lehet kapni! P«irg tavaly is mintegy 13 ezer 800 tonnát gyártottak a nélkülözhetetlen mészlisztből. Ebből a Bábolnai Mezőgazda- sági Kombinát vásárolt meg nagyobb mennyiséget — egy részét kísérletképpen gumi­konténerben szállítva el —, de a legnagyobb vevők közé tar­tozik a Hermes ÁFÉSZ, amely tulajdonképpen viszonteladó. — Valóban hiánycikk a fu­tor, pedig a kistermelők na­gyon keresik — veszi át a szót Havasi Károly szállítás­vezető. — Mi tudnánk többet is gyártani, az idén 5—6 ezer tonna szabad kapacitásunk van, de Szabolcson kívül egyetlen megye sem rendel nagyobb mennyiséget. A Her- més is az elmúlt évben alig több mint a felét vitte el, mint amire számítottunk. Mert nem hiszem, hogy Pest megyében csak két­száz tonna fogyna el egy esztendőben, pedig csak ennyit rendelt a ZÖL­DÉRT, azt is ötven kilo­grammos csomagolásban, holott kistasakos kiszere­lésben is tudunk gyártani. A zebegéayiek ak idén nagy üzlettől estek el. A Dunántú­lon ugyanis az egyik termelő- szövetkezet szintén hozzákez­dett a takarmány-mészkőliszt előáiításához, s a bábolnaiak most tőlük vesznek nagyobb mennyiséget, ömlesztve. — Nemigen kesergünk emiatt, ugyanis munkánk így is lesz bőven az idén — folytat­ja az üzemvezető. — A futo- ron kívül gyártunk még bé­csi fehérét, amelyet a festők- mázolók haséin ál nak. Igaz, e termékünk iránt ősökként a kereslet, hiszen egyre jobban terjed például a tapétázás, de még így is több mint 4 ezer 200 tonnát adtunk el ebből ta­valy. S hogy kelendőbb legyen ez a termékünk, újfajta cso­magolásként négy darab öt. kilós zacskót teszünk egy kar­tondobozba. A vásárlók tehát megked­velték ezt a csomagolást, saz üzemben is arra gondoltak, egyre több ötkilós kiszerelésű bécsi fehéret adhatnak el. Igen ám, de a nyugatnémet csomagológép, amely nagyon termelékeny, tavaly csak egy műszakban dolgozott, s jelen­leg is csupán napi nyolc órá­ban használják. Ezért azt ter­vezik, hogy rövidesen megold­ják a kétműszakos üzemelést Nagyon keresett a mészkő gritt is. Ezt a granulátumot a tyúktenyésztők ismerik első­sorban, hiszen az intenzív to­jástermelésnél elengdhetetlen az állatok megfelelő mésszel való elátása. Az elmúlt évben 3 ezer 600 tonnányit szállítot­tak a megrendelőknek, köztük nagyon sok szakcsoportnak Ami gondot okozott: a gyártó gép nagyon elhasználódott már, ráférne egy felújítás, vagy esetleg ki kellene cse­rélni, s*6rfc nagyon gyakran kell javítgatni. Grittet, csakúgy, mint futort és bécsi fehérei Zebegényben, az üzemben is lehet közvetlenül vásárolni. Ezeken kívül még gyártanak hegyikrétát, CH-őrleményt, valamint az olajbányászatban nélkülözhetetlen barritot. amit nem itt termelnek ki, hanem Jugoszláviából vásároljuk dol­lárért, Zebegényben csak fel­dolgozzák. Az elmúlt ötéves terv ada­tait tartalmazó táblázatokat lapozgatjuk. Furcsa dolgok de­rülnek ki. — 1977-ben még 13 millió forintos nyereséggel zártuk az évet, tavaly azonban már több mint hárommillió forint volt a veszteség — jegyzi meg Fe­renci Ferenc. — Enhek az az oka. hogy bár termékeink sza­badárasak, áraink nem tartot­tak lépést az energiahordozók árának növekedésével. Pedig tessék csak számolni: 1930-ban 6 millió 640 ezer forintot költöttünk fűtő­olajra. ez az összes ráfor­dítás több mint 13 százalé­kát teszi ki, s legalább ugyanennyit a csomagoló­anyagok értéke. Bár az idén valamelyest emel­tük az árainkat — egy kiló tu­tor például 55 helyett most, 60 fillérbe kerül —, ám még így is veszteséges lesz az üzem. Ezt. már most tudjuk... A statisztikát lapozgatva az is kiderül, hogy tavaly az ere­deti tervet nem teljesítette az üzem. Ez azonban ebben az esetben nem hiba, hanem erény! Ha ugyanis ragaszkod­nak az előzetes felmérés alap­ján készült terv megvalósítá­sához, ma bizonyára jóval több veszteségről számolhat­nánk be. A zebegényiek ugyan­is azt mondják: az igények­hez mindig rugalmasan kell alkalmazkodni. S ebben két­ségtelenül igazuk van. Természetesen, nagyon sok gond nehezíti még a folyama­tos munkát, de minden re­mény megvan arra, hogy las­san megoldódnak ezek. A mészkő minősége kiváló, oly­annyira, hogy például a JÓ vízoldókoriysóg miatt bécsi fe­héret csak itt. gyártanak egye­dül {lazánkban. A munkaerő azonban kevesebb a szükséges­nél, jelenleg is csak 83 fizikai munkásuk van, pedig legalább 110 kellene. A bérek meglehe­tősen magasak, tavaly például a bérszínvonal meghaladta az 50 ezer 700 forintot, ami azt jelenti, hogy jó néhányan ha­vi 6 ezer forint körül keres­nek. F. Z. Ellenőrzik a tekercseket A Börzsöny Termelőszövetkezet letkési mfiszerüzemében havonta mintegy 7 ezer toroid tekercset készítenek. Kiszállí­tás előtt műszerek segítségével minden tekercs minőségét meg vizsgálják. Barcza Zsolt felvétele A bérszabályozásról A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság Vác városi Szervezete rendezésében feb­ruár 19-én délután két órakor dr. Tímár András, a Munka­ügyi Minisztérium főmunka­társi! a Madách Imre Művelő­dési Központban előadást tart, Az anyagi ösztönzés, a bérsza­bályozás jelenlegi helyzete és a további feladatok címmel. Átutalják a bevételt Műsoros délután Különbusz indul A DCM Szakszervezeti Bi­zottsága február 21-én 15.30 órakor a gyár kultúrtermében műsoros délutánt rendez, amelynek teljes bevételével a mozgássérülteket segítik a rokkantak éve alkalmából. A gyári autóbusz 15 órakor indul Deákváriról az ABC elől, majd a műsor után ugyanoda érkezik vissza. Jegyek 30 fo­rintos áron kaphatók az SZB- irodán, a gépjárműcsoportnál Nagy Lászlónénál, Csányi Fe­rencnél a könyvtárban. ■ A műsorban fellép többek között Zentay Anna, a Fővá­rosi Operettszínház tagja, a Magyar Népköztársaság Érde­mes művésze, Petress Zsuzsa, az Állami Operaház magán­énekese, Liszt-díjas, Molnár Júlia táncdalénekes, Déry Andrea, a Vidám Színpad, Forgács László, a Fővárosi Operettszínház művésze, zon­gorán kísér Hegedűs Valér. Sáros András Miklós kiállítása Művészet és feladatvállalás Rendhagyó kiállításnak le­hetünk szemtanúi, a Madách Imre művelődési központban. Egy sor arcképet látunk, me­lyek a számunkra megszokott példáktól lényegesen elütnek. A 31 kép mindegyikéről torz arc néz ránk. Láttukra működni kezd bennünk az a természe­tes emberi reflex, amely a rendellenest és kellemetlent eleve elutasítja. Bármennyire taszítónak érezzük ezeket az emberi feje­ket, az ítélkezést mégsem in­tézhetjük ei ilyen könnyen és egyértelműen: nyilvánvaló, hogy valamilyen sérülés kö­vetkeztében váltak ilyen de- formálttá. De semmi sem biz­tosít minket arról, hogy eset­leg éppen bennünk nem me­het végbe hasonló elváltozás. Odafigyelve bennünket is ön­vizsgálatra késztetnek. A 32. portrét az üresen hagyott polí­rozott rézlemezen ki-ki ma­Sződi sikerek és tervek Váci naptár Jeges árhulláin a városon 1775. február 17-én vonult le a jeges árhullám a város te­rületéről. 1774. novemberétől állan­dóan havazott, 1775. január­ban olyan fagyok köszöntöttek be. amire Vácott még nem emlékeztek, s a Dunát vas­tag jégpáncél borította. A jég február 14-én délelőtt tizen­egy órakor a város alatt ha­talmas robbanással megtört, a gödi szigetnél feltorlódott Az árhullám olyan hirtelen lepte meg a váciakat, hogy vagyonukat otthagyva, csak saját életüket tudták meg­menteni. A szerencsétlen me­nekülők nagy részét házte­tőkről, fák tetejéről emelték ladikokba és hirtelen összetá­kolt tutajokra. A víz elöntöt­te a város nagy részét, egész Alsóváros és Kisvác víz alatt állt, a Gombás-patak kőszob­rainak csak a fejük látszott ki. A lakosság értékei, télre gyűjtött ennivalója elveszett, de emberéletben nem esett kár. 1775-ben nagyon sok vá­di család koldulva járta a környező településeket, hogy betévő falatja meglegyen. Az árhullám február 17-én vonult le a városból, s ezen a napon a legnagyobb váci ár­víz emlékét a városatyák jegy­zőkönyvbe foglalták. " M. Gy. Növelik a burgonya vetését Az V. ötéves terv eltelt idő­szakában jelentős eredmé­nyeket ért el a sződi Virág­zó mezőgazdasági Termelő- szövetkezet. A termelési érték az 1976-os bázishoz viszonyít­ja — Lévák József elnök tá­jékoztatása szerint — 133 mil­lió forintról 182 millió forint­ra emelkedett. Hasonlóan di­namikus volt az árbevétel nö­vekedése. A nyereség 1976- ban 8,8 millió forint volt, 1979- ben meghaladta a 26 milliót, és 1980 végére pedig elérte a 32 millió forintot. A sződi termelőszövetkezet vezetősége megvitatta és sa­ját adottságaihoz méretezte a VI. ötéves terv irányelveit, feladatait. Eszerint 1981—1985-ben a burgonya vetésterületét 150 hektárral növelik, és a termésátlagot 250 má­zsára emelik. Ennek előfeltételei biztosít­va vannak (növényvédelem, szerves és műtrágyázás), s a burgonyatermesztés teljes gé­pesítését is szeretnék megva­lósítani. A meglévő 57 hektár nagy­üzemi gyümölcsterület felújí­tása helyett 150 hektár szilva telepítését tervezik. Mintegy 300 hektáron alakítanak ki nagyüzemi művelésű szőlő- területet a pincegazdaság, az Alagi Állami Tangazdaság és a fóti termelőszövetkezettel gazdasági együttműködés ke­retében. Az állattenyésztés te­rén a szarvasmarha-kooperá­ció keretében a növendéküsző nevelésével foglalkoznak to­vábbra is. Jelenleg 550—600 tenyészüszőt értékesítenék évente. Lúdtörzsállományukat 6000-re növelik. A meglévő keltetőkapacitást hat egység­gel bővítik. Tervezik a naposlibák felnevelését és meghíz- Ialását, az exportképes májszállítást pedig a je­lenleginek a kétszeresé­re szeretnék növelni. Ezáltal a lúdágazat árbevé­tele évi 50 millió forint fölé emelkedne. A talajerő-gazdálkodás kap­csán a talaj tápanyagvizsgá­latát háromévenként tovább­ra is elvégeztetik. Megfelelő mennyiségű műtrágyát juttat­nak a földekre. Az évenként rendelkezésükre álló, mint­egy ezer vagon szerves trá­gyát a nyári tarlóterületre szórják. A szükséges technikai bá­zis biztosítását nagyobb tel­jesítményű traktorral kíván­ják elérni. Gyeptelepítést 100 hektáron, erdőtelepítést — a folyamatban lévő telepítése­ken felül — 200 hektáron vé­geznek. Szépek, előremutatóak ezek az elképzelések. Megvalósí­tásukra törekszik a sződi Vi­rágzó Tsz egész tagsága, együt­tes erőfeszítéssel, közös aka­rattal. P. R. ga alkothatja meg — saját magáról. Mindegyik arcképet a tárgyi­lagos precizitás, fényképszerű hitelesség jellemzi. Ha azon­ban tüzetesebben szemügyre vesszük őket, kiderül, hogy az arcok egyes elemei olykor más irányba fordulnak, mint ahogy azt anatómiai helyük diktálná. Ezek a síkváltások, átforgatások bizonytalan relá­ciókat keltenek bennünk. Mindezt azonban oly módon teszi a művész, hogy az egyes portrék szerves egésszé állnak össze, és — a dokumentumfo­tók hitelességét nyújtva —, tö­kéletesen hihetőek lesznek. E kettőség miatt tétováikká, ta­nácstalanokká válunk velük szemben. Az itt látható arcok nehezen engednek közel ma­gukhoz — mintha igazi én­jüket, az arc mögött élő sze­mélyt láthatatlan függöny vá­lasztaná el tőlünk. Ezek a személyek nincse­nek konkrét korhoz és hely­hez kötve. Egyes esetekben még a nemüket sem lehet egyértelműen megállapítani. A hangsúly nem is ezeken van, hanem a bonyolultságában és ellentmondásában rejtőző sze­mélyiségen. Nem kész. lezárt tényként közli itt gondolatait a művész, inkább arra ösztö­nöz, hogy vele együtt gondol­kozzunk. Szándékosan fordul ezekhez a normális és megszo­kottnak aligha nevezhető em­beri arcokhoz. Célja nem a derűs, gond nélkül elő ember bemutatása. Sáros András Miklós, a problémákkal ter­hes eseteket és élethelyzete­ket kutatja, mindezt elénk tárva késztet bennünket is a önvizsgálatra, mérlegelésre és végső soron a változtatásra. Sáros András Miklós, a társadalomért és önmagáért felelős művész példája, aki­nek kemény, de elgondolkoz­tató kritikája tudatos feladat- vállalás. Művészi munkássága mellett ezt igazolja közéleti tevékenysége is: tanácstag, és a Fiatal Képzőművészek Stú­diójának elnöke. Almássy Mariann Ma este 6-kor Téma a halászat A Deákvári Esték műsorá­ban ma este a horgászatról és az ezzel kapcsolatos gasztronó­miáról lesz szó. Nyilatkozik a műsorban Oravetz István és Für Tibor a DCM horgász egyesületének két vezetője. Hasznos recepteket ad a hal­ételek készítéséhez Lehőcz Já­nos mesterszakács. A műsor­ban fővárosi művészek is sze­repelnek. Felföldi Anikó és Harsányt Frigyes műsorát zongorán kíséri Körmendi Vil­mos. Múzeumi Egyesület Várják a jelentkezőket Elkészültek az egyesület tag­sági igazolványai. Folyamato­san postázzák mindazoknak, akik az 1981. évi tagsági díju­kat már befizették. A tagsági díj egy évre 40 forint, diákok­nak 5 forint, jogi személyek­nek legalább 100 forint. ★ Januárban dr. Lakos János levéltári osztályvezető tartott nagy sikerű előadást az egye­sületi tagoknak, özvegy Ladá­nyi Imréné Vác. Dózsa György út 24. szám alatti lakos, a vá­ros elhunyt díszpolgárának özvgye a közelmúltban érté­kes. történeti könyveket aján­dékozott a múzeumnak. To­vábbra is kérik, hogy akinek a 40 évvel ezelőtt elhuny* Tragor Ignác életével, mun­kásságával kapcsolatos iratok, könyvek, fényképek vannak a birtokában, bocsássa a Vak Bottyán Múzeum rendelkezé­sére. A városban több emléktáb la található, de azok tisztán­tartásáról nem gondoskodnak. A múzeumegyesület kéri, hogy aki segítséget tud nyújtani a felújításukhoz, karbantartá­sukhoz. jelentkezzék társadal­mi munkára. A városi tanács elhatározta, hogy az Attila és a Báthory utca sorkán levő hibás szövegű táblát kicseréli. Tervezik, hogy emléktáblával jelölik íneg a Lenin út 35. szá­mú épületet, melyben a felsza­badulás után, a párt kezelésé­ben levő nyomda működött. ★ Közzétették a Váci Múzeumi Egyesület tagjainak a névso­rát. Mind többen igyekeznek támogatni a közelmúltban is­mét életre hívott társadalmi szervezet működését. A tag­toborzás tovább tart, jelent­kezéseket elfogadnak Vác, Mú­zeum utca 4. szám alatt (Papp) ISSN Oiss-ms íVScrt Hírlap) A

Next

/
Oldalképek
Tartalom