Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-18 / 41. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXV. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM Ara 1,40 forint 1981. FEBRUÁR 18., SZERDA Világos S zerencsére, elmaradt a rekord; a megyében, szemben a korábbi években tapasztaltakkal, a december nem hozott új csúcsot a villamosenergia- felhásználásban. Szerencsére? Vagy éppen arról van szó, hogy nem bíztuk a szerencsére, a véletlenre ennek a fontos energiaforrásnak a kamatoztatását, hanem — az ár terelő hatását éppúgy számításba véve, mint a nagy fogyasztókat energiagazdálkodási programok készítésére és betartására kötelezve — az össztársadalmi érdekeket érvényesítve, hatásos erőfeszítések történtek a növekedés mérséklésére? Erről az utóbbiról beszélhetünk. Természetes: az erőfeszítések nemcsak a fogyasztás terepén váltak érezhetővé, hanem a termelésben úgyszintén. Ennek egyik következménye például, hogy az ország legnagyobb villamosenergia- előállítója, a Dunamenti Hőerőmű, mivel szénhidrogénnel — olajszármazékokkal és földgázzal — fűt, egv ideje nem dolgozik teljes kapacitással, hanem ún. csúcserőműként, azaz a fogyasztás legmagasabb pontjainál üzemel. Amit nem volt könnyű elfogadtatni — tárgyilagosan állapítja meg a vezérigazgató — az erőmű kollektívájával. Vajon könnyebb volt ennél a fogyasztókkal elfogadtatni a takarékosság, a villamosenergiával való gazdálkodás szükségességét? Sokkal nehezebbnek bizonyult. A megyében az egy háztartásra jutó vűlamos- energia-felhasználás négy esztendő alatt hatvankét százalékkal növekedett. Ebben benne volt a fokozott gépesítés hatása, de az is, hogy nem érvényesült különösebb takarékossági hajlam a családokban; nem volt túl nagy tétel a villanyszámla a kiadások sorában. Amit legjobban az bizonyít, hogy az ár emelése óta —azaz 1979. júliusától — sem csökkent jelentősebben a villamos háztartási készülékeik vásárlása a megyében — így az elektromos forróvíz-tárolóké, az automata mosógépeké — ám a korábbi energiafelhasználási gyarapodásnak vége lett. A család jobban ügyel arra, mikor mit kapcsol be, mennyi ideig hagyja — fölöslegesen! — a hálózatra terhelten különböző készülékeit, világító eszközeit. T alán leírni sem kell; az áremelésnek aligha akadt örvendező híve. A kényszerű lépés azonban világossá tette előttünk, milyen csekély fontosságot tulajdonítottunk annak a ténynek, hogy a megyében egy-egy új háztartási fogyasztó bekapcsolása a hálózatba hatvanezer forint népgázdasági kiadással jár együtt, márpedig volt olyan esztendő, amikor 12 ezerrel bővült a villamosenergia-f elhaszná - ló háztartások száma. Vitathatatlan: az új lakást be kell kapcsolni a hálózatba, mert napjainkban természetes lakossági igény — minden mást megelőzve — a villamosáram hozzáférhetősége. Ha viszont a háztartási fogyasztók számának gyors gyarapodása, s az egy háztartásban fölhasznált villamos energia mennyiségének szintén gyors növekedése összegeződik, akkor ezeknek az igényeknek a kielégítése olyan népgazdasági ráfordításokat követel, amiket teljesíteni nem lehet másként, csakis más területek fejlesztésének rovására. A figyelmet érdemlő tények közé tartozik az is, menynyire eltérőek a megye városaiban az egy-egy háztartásra vetített fogyasztási adatok. A legtöbbet, illetve a legkevesebbet felhasználó háztartások közötti különbség — nevén nevezve: a gödöllői és a nagykőrösi háztartások közötti különbség — 2,1-szeres, s ez a tetemes távolság nem indokolható pusztán a gépesítés alacsonyabb vagy magasabb fokával. A szembeszökő távolságban része van az életmóddal járó szokásoknak, például annak, hogy a háztartások egy része — a r*aga szemszögéből indokoltan — a legkényelmesebbre, a villamos fűtésre rendezkedett be Gödöllőn, míg Nagykőrösön ez a forma szinte ismeretlen. F urcsa helyzet teremtődött. Amíg a- háztartások egy része egyre nagyobb mennyiségben használta fel a villamos energiát, nem téve különbséget a szükséges és a pazarló fogyasztás elemei között, addig a háztartások másik része számára egyre nehezebb volt az alapellátáshoz elengedhetetlen árammennyiség előteremtése is. Érden például a kisfeszültségű hálózat hossza jóval fölötte van a háromszáz kilométernek, mégis viszonylag jelentős azok száma, akik türelmetlenül várnak az áram bekötésére. A hálózatfejlesztés, a transzformátorállomások bővítése — ami nélkül megoldhatatlan a zárolt körzetek számának csökkentése —, a közvilágítási lámpahelyek gyarapítása mind költségesebb lett, de a ráfordítások ilyen emelkedését a fogyasztó nem érzékelte, mivel változatlan árat fizetett egy-egy kilowattóra áramért. S ez a változatlanság volt az. ami a közömbösséget szülte, ami lehetővé tette, hogy az indokolatlan fogyasztásnövekedés is beleférjen a háztartás kiadásaiba. Ma már világos: az ész- szerűtlen mértékű állami támogatás pontosan annak a fordítottját éri el, mint ami az eredeti cél volt. Ez történt a villamos energia felhasználásában, is azaz a támogatás csökkentése — mert még ma sem tényleges költsége alapján kapjuk háztartásainkban az áramot — ésszerűbbé teheti a fogyasztást, ugyanakkor módot nyújt költségvetési forintok átcsoportosítására ténylegesen szociálpolitikai jellegű feladatokra. Ami persze a fogyasztó egyéni szemszögéből nézve halo- vány vigasz, ám előtte is világossá tetté: mint sok másban, itt is a támogatás forintjai valójában azok zsebét kímélik, akik sokat fogyasztanak. A tavalyi tapasztalatok azt mutatják, szükségszerű lépés volt az arányok változtatása. Mészáros Ottó Magyar-’vistnami Befejeződtek a tárgyalások Hanoiban kedden jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a magyar—vietnami gazdasági, műszaki-tudományos együttműködési bizottság kilencedik ülésszaka. A jegyzőkönyvet magyar részről Borbánéi János, az MSZMP KB tagja, mimszterelnök-helyettes, vietnami részről pedig Do Muoi, a VKP PB póttagja, iminiszterelnök-heCyet'tes írta alá. A magyar kormányküldöttség ezután a Dong Anh villanymotorgyárban tett látogatást. Itt nagygyűlésen találkoztak a gyár munkásaival. Az SZBiß XXIff. kongresszusa tiszteletére Dolgos kézzel, jó szívvel A munkahelyi közösségek a szocialista munkaversenyben tett felajánlásaik során az idén magasabbra tették a mércét önmaguknak, közösségüknek, s ezt még megtoldják a brigádok újabb vállalásokkal, melyekkel az SZKP XXVI. kongresszusát köszöntik. Többet, jobbat akarnak adni — a maguk hasznára, a közösség javára. A nagyüzemek munkásai éppúgy, mint a mezőgazdasági, az ipari, vagy a háziipari szövetkezetek dolgozói. A Budaörsi Texelektro Ipari Szövetkezet huszonkét tagú Béke brigádja első hallásra kicsit általános, látszólag a munkaköri kötelezettséggel összefüggő felajánlást tett. A főként asszonyokból álló brigád úgy határozott: a szállítási határidőket, ha törik- szakad, menetrendszerűen betartja. Az egyébként magától értetődőnek tetsző felajánlást esetükben a bérmunka léte indokolja. Ugyanis nem kisebb cégeknek, mint a Mechanikai Műveknek és az Orion gyárnak dolgoznak. S hogy ezek tudják-e időben szállítani a termékeket, az mindig függvénye, mikor érkezik be az alapanyag a társvállalatoktól. Úgynevezett telefonpaneleket szerelnek, de ahhoz, hogy jó minőségben, s időben eljussanak ezek a Mechanikai Művekhez, s az Orion is időben megkapja a mikroalkatrésze- ket, a brigádnak nem is kis előretartással kell dolgoznia. Ugyanakkor az úgynevezett szervezési tevékenységből is részt vállalni. A Taksonyi Háziipari Szövetkezetben évről évre jelentős tételt tesz ki azoknak a termékeknek a száma, amelyeket a szovjet megrendelők kívánságának megfelelően exportálnak. Alsó- és felsőruházati cikkek tízezreit készítik a szövetkezet központi műhelyében. Ám ugyanakkor a bedolgozók keze közül is sok termék kerül szovjet exportra. Az idén 10—15 ezres tételben női ruhák is. Ugyanakkor, készen állnak arra, hogy ha a megrendelők úgy kívánják: a tervezettnél nagyobb meny- nyiséget szállítsanak a SZÜ- ba. Természetesen a taksonyiak nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is gondot fordítanak. A jól szervezett bedolgozó hálózatot korszerűbb, nagyobb teljesítményű gépekkel látják el. Már megkezdték a Speciál és Interlock típusú gépek eljuttatását bedolgozóikhoz. Ezeken készülnek a szovjet megrendelésre szánt ruhák. V. E. és hogyan tovább Program: virágzó szölőskertek Nagy Miftóty a mérlegbeszámolót Ismerteti. Tőle Csonka Tibor, Balogh László és Hetényi István. balról Jobbra: Tegnap délelőtt tartotta zárszámadó küldöttgyűlését a toki Egyetértés tsz. Az eseményen résztvett Hetényi István pénzügyminiszter, Balogh László, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára, Csonka Tibor, a Pest megyei tanács elnökihelyettese és Osztás János, a budai járási párt- bizottság titkára is. A tavalyi eredményekről szólva Nagy Mihály, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy a tervezettnél négy és fél millió forinttal több nyereséget értek eh rekordterméseket takarítottak be búzából és napraforgóból. Rámutatott arra is, hogy még jelentős tartalékok rejlenek a munkaszervezésben. a nagyobb technológiai fegyelem megtartásában. Különösen sok feladat vár az állattenyésztőkre. Mint számos Pest megyei közös gazdaság, így a toki Egyetértés Tsz tevékenységében is fontos szerepet játszik az ipari kiegészítő tevékenység, 1980-ban több mint a fele nyereséget adta. Ezt az alaptevékenység fejlesztésére fordítják : terveik között szerepel a szőlő- és gyümölcstelepítési program folytatása. .A tavalyi gazdálkodás sikerei közé könyvelhetik el az élelmiszeripari és kereskedelmi főágazat tevékenységét. Perbáli üzemük, amely évente 10 ezer sertést dolgoz fel. a környék húsellátásában nyújt hathatós támogatást. A beszámoló szerint az idén Ünnepi emlékezés A hadiflotta napján Budajenőn, jövőre Tinnyén nyitnak húsboltot. A háztáji gazdálkodás forgalma 5,2 millió forinttal volt több mint 1979-ben, mintegy 1200 kistermelővel állnak kapcsolatban. A küldöttgyűlésen Balogh László, a Pest megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés színvonalát a gazdaságossággal egy időben kell, képes is javítani a tsz. Felhívta a figyelmet arra is, hogy bár a jelenlegi szűkösebb pénzügyi lehetőségek a korábbinál lassúbb szőlőtelepítési programot alapoznak meg, mégsem szabad lemondani e fontos vállalkozásról. Ma Utazás kerülővel, várakozással Réven, kompon közlekedők gondjairól számol be Vasvári G. Pál. (3. oldal) Ifjú pedagógusokat várnak Tanárok, tanítók, óvónők elhelyezkedési lehetőségeiről tájékoztatott a Művelődési Minisztérium. (4. oldal) Tavaszi labdarúgóműsor Közöljük a Pest megyei bajnokság sorsolását. (6. oldal) A házasságkötés feltételei Családjogi tudnivalókról adunk áttekintést. (7. oldal) Kitermelésre biztat a komputer Energia az erdőkből A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta megalakulásának 63. évfordulója alkalmából kedden ünnepséget rendeztek az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságán. Részt vett az ünnepségen Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Rdcz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Czinege Lajos hadseregtábomok, honvédelmi miniszter és Somogyi Sándor, a budapesti pártbizottság titkára. Ott voltak a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, a kormány több tagja, a magyar néphadsereg tábornoki, parancsnoki karának tagjai, a társ fegyveres testületek több magas rangú képviselője. Ott volt Vlagyimir Pavlov- nak, a Szovjetunió budapesti nagykövetének vezetésével a testület több diplomatája. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után Nyi- koláj Sevkun altábornagy üdvözölte az ünnepség résztvevőit, majd Vlagyimir Szivenok vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancsnoka mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség első része az Internacionálé hangjaival ért véget, majd a déli hadseregcsoport ének- és táncegyüttese adott nagysikerű műsort. Növekszik a lakosság tűzifaigénye, és az iparifa-fo- gyasztás szerkezete is átalakult, ennélfogva módosultak az erdőgazdaságok és a fafeldolgozó ipar teendői, s mindez Európa-szerte jellemző — mondotta Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi államtitkár kedden a MÉM-ben az erdészeti és faipari vállalatok és intézmények vezetőinek értekezletén. A tanácskozáson mindenekelőtt a VI. ötéves terv előirányzatát vitatták meg. A következő 5 évben az erdőterület • csak mérsékelten növekszik. Valószínűleg nem lesz lehetőség arra, hogy — az ötödik ötéves tervhez hasonlóan — a jelenlegi tervidőszakban is túlteljesítsék a területbővítési előirányzatot. (1976—1980. között a tervezettnél 3 ezer hektárral nagyobb Oxigén fénycsöveknek Űj oxigéngyártó üzem dolgozik az Egyesült Izzó váci gyárában, ahol a fénycsőgyártáshoz szükséges oxigént állítják elő. Ily módon jelentős szállítási költséget is megtakarítanak. Óránként 125 köbméter oxigént állítanak elő. Bozsán Péter felvétele területre telepítettek erdőt.) Az erdészetek helyzetét alapvetően meghatározza, hogy a VI. ötéves terv időszakában kevesebb állami támogatás jut erdőfejlesztésre, mint korábban. Ezzel összefüggésben a telepítési előirányzat is szerényebb, öt év alatt 30 000 hektárt ültetnek be csemetékkel, A vállalatoknak azon kell igyekezniük, hogy racionálisan használják fel saját anyagi forrásaikat, illetve még szervezettebben foglalkoztassák a társadalmi erőt. A március 20-án megnyíló fásítási hónap keretében a Hazafias Népfronttal és a különböző társadalmi szervezetekkel szoros együttműködésben minden eddiginél nagyobb területre szánnak parkerdőket, ligeteket és az utcafásítást is fokozni akarják. A VI. ötéves terv időszakában fokozzák az erdei kitermelést, miután a legújabb komputeres számítások szerint az erdőkben a biológiai egyensúly felborulása nélkül az eredetileg tervezettnél nagyobb mennyiségű fa is kitermelhető. A fa energetikai hasznosítása azonban még gyerekcipőben jár, például azért, mert nem lehet hozzájutni olyan hőfejlesztő vagy kazánberendezésekhez, amelyekben a faforgács vagy hulladék energiája gazdaságosan hasznosítható lenne és a kereskedelem sem rendezkedett be az erdei szállítmányok nagyobb mértékű fogadására. A következő években a helyi lakosságot, az erdők mentén élőket az eddiginél jobban bevonják a fafeldolgozásba, a hulladék hasznosításába. A MÉM vezetői többféle megoldást vizsgálnak azért, hogy az erdőkben fellelhető fahulladék- és melléktermék-felhasználás elmozduljon a holtpontról.
