Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-11 / 35. szám
4 %J(ídav 1981. FEBRUÁR 11., SZERDA ÖRKÉNYI CENTRUM Működésük példa legyen Őspark szélén áll a dabasi járás legjobban felszerelt közművelődési intézménye. A XVIII. század végi, műemlék jellegű épület a szó legszorosabb értelmében alkalmas arra, hogy otthona legyen a művelődésnek; fél tucat szakköri helyisége, kiállítóterme, színpada és nézőtere befogadhatja a színvonalas, az ember szellemi gazdagodását szolgáló művelődési formák bármelyikét. A létesítmény lehetőséget kínál akár több napos lan-, folyamok, továbbképzések megrendezésére is. Ezt a tervek szerint valószínűleg már az idén kihasználják, mert itt szándékoznak' megrendezni a képesítés nélküli népművelők továbbképző tanfolyamát. A lehetőségek gazdagsága ösztönözte a járás vezetőit, hogy a módszertani központ rangjára emeljék az Örkényi művelődési házat. ÉLETMŰSOROZATOK, ÚJ REGÉNYEK A mai magyar falu krónikái célként állíthattuk eléjük. Kriszt György R ADIOFIGYELO Géza utolsó kalandja és az Alvilági napló alkotják a könyv anyagát. Az életműsorozatban lát napvilágot Szabó Magda Régimódi történet című nagy sikerű regénye. Az írónőnek Katalin utca című művét is kiadják, immár negyedik alkalommal, a zseb- könyvtár sorozatban. Jókai Anna tíz év legjava novelláit gyűjtötte össze A reimsi angyal című kötetében, amely második kiadásban kerül az olvasók kezébe. Galgóczi Erzsébet Közös bűn című műve a zsebkönyvtár sorozatban harmadik kiadását éli meg. Gerencsér Miklós új Bízhatunk benne, hogy az Örkényi centrum képes lesz komplexen ellátni a járás: feladatait. A művelődési központ sok éves tapasztalattal rendelkező igazgatója az oktatási és a közművelődési intézmények egymásra épült, folyamatosan összefonódó munkájában látja a működés tartalmi színvonalának javítási lehetőségét. És ehhez a rendszerhez szorosam kapcsolódnak a mezőgazdasági és ipari üzemek. A közös fenntartás lényegét nem elsősorban abban látja, hogy pénzt hozhat a művelődés „konyhájára”. A tartalmas, értelmes szórakozás széles skálájú kínálatával keresik fel az intézményeket, s csak a közösen kiválasztott programok költségeinek előteremtéséhez ' kérnek. várnak segítséget. Nem gond a távolság A Bagó József által vezetett bagi művelődési központ megyeszerte is elismerést aratott működése ígér biztosítékot a járási funkciók jó ellátására. Továbbra is kérdéses marad azonban, hogy a járási munkában nem okoz-e majd túl sok gondot a távolság, amely Örkényt a székhely községtől elválasztja? — Kétségtelen, hogy ezzel a helyzettel állandóan számolnunk kell — foglalta össze véleményét a művelődési ház igazgatója. — Viszont eddig az a tapasztalatunk, hogy a társintézmények, a járás köz- művelődési életének irányítói is tudomásul veszik ezt a helyzetet, tehát nemcsak nekünk kell kezdeményezni a folyamatos kapcsolatot. Eddig zavartalannak mondhatom a kölcsönösséget, véleményem szerint még nem okozott jelentős problémát a látszólagos különválás. ZENEI PANORÁMA Fúvóskoncert Abonyban Magyar—NDK Kulturális csere Gazdag kulturális program szolgálja az-idén az NDK-ban születő művészi alkotások magyarországi megismertetését és a hazai értékek eljuttatását a Német Demokratikus Köztársaság közönségéhez. Az 1981—82-es színházi évadban a korábbiaknál jóval szélesebb áttekintést kapnak a magyar nézők a baráti ország dráma- irodalmáról: a tervek szerint nyolc kortárs szerző, illetve német klasszikus művét mutatják be a hazai társulatok. Az előadások színpadra állításában NDK-beli vendégrendezők és szcenikusok is közreműködnek majd, s egy szín- társulat magyarországi turnéja is várható. Féléves megbízatás Egyedi szituáció, hogy egy járási művelődési központ feladatát ne olyan intézmény lássa el, amely a járási székhelyen működik. Módszertan-, elméletileg kétségtelenül problémákat jelenthet a területi eltolódás: említhetjük erre a koncentrált intézményekkel fenntartott kapcsolatokat, egy- egy terűiét szellemi életéhez történő kötődést, • vagy akár a gyakorlati ügyintézésben esetleg mutatkozó problémákat. Hogy a dabasi járásban, nem a legnagyobb lélekszámú székhelyen működik e vidék művelődési centruma, ez minden bizonnyal megnehezíti a népművelők munkáját. Hivatalosan tavaly augusztus 1-től kapott megbízatást az Örkényi művelődési központ a járási teendők ellátásá- i'a. De gyakorlatilag csak idén január elején kezdték meg e szerepkör betöltését. — A megbízatástól eltelt megközelítően 5 hónapot a községi feladatok ellátása mellett arra fordítottuk, hogy megteremtsük azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy bázisintézményként működjünk — mondta Bagó József, a művelődési központ igazgatója. — Az új év elejére sikerült kiépítenünk kapcsolatrendszerünket a járás művelődési otthoni jellegű intézményeivel. A népművelők már gyakran bejönnek hozzánk, tanácsot kérnek, elmondják mindennapi gondjaikat és az sem ritka, hogy egy-egy program megrendezéséhez manuális segítséget kémek. Kétségtelenül szembe kellett néznünk az egész járásra kiterjedő felelősségünk okozta feszültséggel, de a jövőre nézve is biztatást jelent számunkra, hogy eddig képesek voltunk megfelelni a követelményeknek. Bagi módszer nyomán — Valamennyi Örkényi népművelő részt vett a járás művelődési intézményeinek helyzetét bemutató felmérés elkészítésében. Jelenleg már pontos információt tudunk adni bármelyik művelődési ház vagy klubkönyvtár építészeti állapotára, korszerűségére, felszereltségére, illetve a tartalmi munkára vonatkozóan. Ezt á nyilvántartást napra készen akarjuk vezetni, mert ez megkönnyíti a köz- művelődési létesítmények tevékenységének összehangolását. Ez utóbbi cél kitűzése már azt is jelzi, hogy Örkényben megvalósulhat a közművelődési intézmények komplex műTöbb új regényt, számos novellás- és verseskötetet jelentet meg az idén a Szép- irodalmi Kiadó. Új kötetek látnak napvilágot az életműsorozatokban is. Ez évben indítják útjára Cseres Tibor életműsorozatát: első kötetében a Hideg napok és más regények szerepelnek. Illyés Gyula életműsorozata a közelmúltban megjelent Beatrice apródjai második kiadásával folytatódik. A Karinthy Ferenc életműsorozatban megjelenő kötet az író kisregényeit gyűjti egybe: A hátország, az Aranyidő, az Ősbemutató, A hosszú weekend, a Marich ködösének követelménye. A dabasi járás e feladatok megvalósítására csaknem 120 ezer forintot biztosított, és a módszertani munka irányítására szakképzett népművelő alkalmazását tette lehetővé. így aztán az eddig eltelt viszonylag rövid idő alatt is jelentkeztek már eredmények: például tájékoztatót adtak ki — a járásra jellemző kis művelődési házak — a műsorellátás szervezésének megkpnnyí- tásére, illetve kiállítási anyagokat készítettek, amelyek valamennyi intézményDe eljuttathatók. Nem lehet vitatni a módszertani levelek, kiadványok fontosságát, vagy a rövidtávú tervezéshez szükséges útmutatók szerepének jelentőségét. De minden írásos . anyagnál többet mond, hatékonyabb a közvetlen és gyakorlati példa. Pontosabban a járás közművelődésére legnagyobb hatással a járási művelődési központ rendezvényeinek sikere, működésének folyamatossága lehet; az, ahogyan azok dolgoznak, akiktől tanácsot kaphatnak a kisközségek népművelői. Mindezzel tisztában kell legyenek valamennyi járás közművelődési centrumának munkatársai, de ez ideig ezt az alapvető módszertani feladatot inkább csak vágyként, NEMZETISÉGI MŰSOROK. A szentendrei, porházi, ráckevei gyermekeknek a szerb, a dunabogdányiaknak, csobán- kaiaknak a német szó ma is a legtermészetesebb, s minthogy az utóbbi évtizedekben különösen ügyelünk rá, hogy a szerb-horvát és németajkú családok ne feledjék anyanyelvűket, s a legifjabb generációra pedig ne csak otthon ragadjon a köznyelv, hanem már az óvodában, az iskolában tanulják meg az anyanyelv irodalmi formáját — örvendetesen szaporodik az ifjú nemzedékben is azok száma, akik jól beszélik őseik nyelvét. Vasárnaponként reggel hét órától a pécsi körzeti stúdióé a 3. műsor idejéből kerek egy óra. Egyik felét a szerb-horvát. a másikat német nyelvű műsorokkal töltik meg. Szentendrei szerb barátaimtól tudom, ilyenkor mindannyian a harmadik műsorra kapcsolnak, mert mióta Arzenovics pat- riarcha hazánkba vezette őket, szerteszakadtak, s számos szórványban élnek az országban. Az augusztus 19-i szentendrei búcsú, egy-egy rokonbéli lakodalom hozza őket. meg ez a műsor, melynek szerkesztői: Frankovics György, Kricskovics Antal, Filákovity Bránkó, Klaics Milica, illetve Kerner Lőrinc, Kell József mindig gondoskodnak e két nemzetiséget érdeklő hírekről, tudósításokról, riportokról. A legutóbbi számban Mándics Mihállyal, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkárával készült interjút sugározták, pályaválasztási tanácsokkal szolgáltak, s vérpezsdítő kólóval, szlovén melódiákkal fűszerezték, a szerb- horvát műsort, míg a német nyelvűben a nemzetiségi kultúra fórumairól szólt Szende Béla harmonikusan illeszkedve a Neue Zeitung szemléhez. További erénye e műsornak, hogy készítői, munkatársai szépen beszélik anyanyelvűket, s így nyelvgyakorlásnak sem utolsó — mindazok számára, akik most tanulják vagy nem akarják elfeledni az egyszer már megtanult nyelvet. SORSOK — MŰSOROK. Lehet, amiatt, hogy az ENSZ ezt az esztendőt a rokkantak évének szentelte, az utóbbi hetekben egyre több műsorban foglalkoznak a mozgássérülregénye, amely Aradi napló címmel jelenik meg, tulajdonképpen fiktív napló. A képzeletbeli emlékköny gazdája Ignacz Böhm, aradi császári főtörzs-orvos, 1848 márciusától 1850 februárjáig vezette feljegyzéseit. Az időpontok között eltelt két esztendő a szabadságharc teljes időszaka. Erről tudósít hol tágabb, országos, hol szűkebb, Arad környéki eseményekre koncentrálva Böhm doktor. Hajnóczy Péter negyedik kötete, a Jézus menyasszonya című, két kisregényt, több novellát és karcolatot tartalmaz. Tiszta vizet a fejekbe... címmel jelenik meg Komlós János posztumusz könyve, amelybe a kabaréjelenetek, konferanszok, tréfás ötletek mellett tárcákat, kritikákat, elvi fejtegetéseket, tanulmányokat is válogatott a szerző. Spiró György műve Az ikszek címmel hagyja el a nyomdát. A fiatal író, akinek első regénye a Kerengő, és História című verseskötete méltán aratott sikert, új regényében a XIX. század első felének Lengyelországát idézi fel. Két szatirikus regényt és elbeszéléseket tartalmaz Végh Antal új könyve, amely Ha az Isten nyulat adott címmel jelenik meg. Valamennyi írás a mai falu életéről tudósít. Ismeretlen Gorkij-fordítások A Pécsi Közlöny című hírlap századeleji számaiban eddig ismeretlen Gorkij-fordítá- sokra bukkant Hajzer Lajos docens. 1905 tavaszán jelent meg a László (orosz eredetiben: Bolesz) című elbeszélés, 1906 őszén pedig az Egy... ki nincs többé (oroszul: ma — Alenykaja) című mű. Mindkettőt egy pécsi újságíró, Kardos Imre, ültette át magyar nyelvre. Pécsett egyébként — mint Hajzar Lajos kikutatta — 1903-ban ismerték meg Mak- szim Gorkij nevét, amikor a színház bemutatta az Éjjeli menedékhely című darabját. Pécs első Gorkij-f ordító járói kétségkívül keveset tudnak. Az eredetileg ügyvédi pályán indult újságíró haladó szellemű lapoknak volt a munkatársa, illetve szerkesztője a század első évtizedeiben. Forradalmi tevékenysége miatt 1921-ben emigrációba kényszerült. tekkel, illetve a sok egyéb betegség kapcsán leszázalékolt, munkaképességüket részben vagy egészben elvesztett emberek sorsával. Még azokban a műsorokban is, s — ez pedig már a véletlen, illetve a hallgatókban felbuzduló segí- teniakarás számlájára írható — mélyek eredeti szándékuk szerint egészen másról szólnak. A Mit üzen a rádióban Pest megye egyik északi községében — Kemencén a nagyszüleinél élő fiatalember sorsáról esett szó, aki a gödi Dunamenti Termelőszövetkezet váci rehabilitációs üzemébe szeretne bedolgozni. Egyelőre a megoldás mikéntjei az anyag oda- és visszaszállítása okoz gondot. A hallgatókkal együtt őszintén remélem, hogy sikerül megoldást találni, s a huszonéves ember végre pénzt is hozó elfoglaltságot találhat, mely ha nem is testi, de lelki rehabilitálódását bizonyára elősegítené. Erről az üzemről szó esett Bánkuti Gábor nemrégen el indított új műsorában is. A Az Abonyi Állami Zeneiskola és a Dél-Pest megyei Áfész rendezésében a Magyar Rádió Fúvósötöse tartott koncertet Abonyban. Műsoruk különösen nagy érdeklődésre számíthatott itt, hiszen a fú- vószene szeretetét igen jól jellemzi az a tény, hogy az abonyi zeneiskolának százharminchat növendéke tanul a fúvós szakon. A klasszikus zeneirodalomban kevés zenemű íródott ezekre a hangszerekre. A fuvola, oboa, klarinét, kürt, fagott összeállítású kamarazenekar ritkaságszámba ment, ma viszont nagy népszerűségnek örvend. A Magyar Rádió Fúvósötöse (Drahos Béla, Virág István, Veér István. Keveházi Jenő és Vajda József) Haydn F-dur kvintettjével kezdte műsorát. Kitűnő lehetőséget nyújt ez a darab minden hangszernek, hogy szólistaként is bemutatkozhasson. de a vezető szerep mégis a fuvoláé. A befejező rész visszatérő vidám motívuma. a zene változatossága és az átélt előadása mód hamar megteremtette az előadóművészek és a közönség között a kapcsolatot. Ősbemutató Budapesten Katona Agnes zongoraművésznő közreműködésével hangzott fel Mozart Esz-dur zongoraötöse (K 452). A zongorára, oboára, klarinétra, kürtre és fagottra írt művet Mozart élete legjobb művének tartotta, s ez volt az egyetlen, amelyet ilyen hangszeregyüttesre komponált. A tökéletes össejátékra, zavartalan együttműködésre törekvő mű három tételes. Mozgalmas, gyors, változatos első tétel után a fúvóshangszerek bensőséges felelgetése, az oboa és a fagott kettőse a kürt kísérete mellett játssza a Larghetto témáját. A befejező rész 'áiaphangulatát a zongora adja, ezt veszik át a fúvós hangszerek, s végül ismét a zongora fejezi be a darabot. Az első pár taktus ütemeltolódása után fokozatosan felfelé ívelő előadást hallhattunk a művészektől. Az est műsorának külön érdekessége volt Arányi Aschner György III. fúvósötösének bemutató előadása. A mű alcíme — Egy nyárdélutáni álom és az ébredés —, már eleve segíti a zenehallgatót a szerző szándékának megértésében. A megszakítás nélkül felhangzó két rövid tétel (passacaglia és fugatéma) impresszionista hatású,, pillanatnyi érzéseket, benyomásokat rögzít. Az Ausztriában élő zeneszerző is jelen volt a koncerten, és néhány kérdésemre válaszol. — Mikor komponálta ezt a művet, és hol volt az ősbemutató? — Tavalyelőtt írtam, azzal többet ésszel... második számában a szövetkezet főmérnöke, Murvay Zoltán beszélt az üzem felállításának történetéről. ö csak tudja, hogy „nem könnyű ilyen munkahelyeket létrehozni!” Mégis — s ez volt a blokk summája — kell. Minél gyorsabban, minél többet.* Munkaalkalmat kell teremteni a sok százezerre tehető időlegesen vagy véglegesen megrokkant egészségű ember számára. S végül, még a Halló, itt vagyok egyik telefonálója is erről beszélt... Arról, hogy miként sietett- siettek segítségére sokan egy nehéz helyzetbe (az addiginál is nehezebbe) került, súlyosan rokkant fiatal nőnek egy riportműsor nyomán. Azt már a riportertől tudtuk meg, akadt olyan hallgató, aki nem kevesebb, kerek 25 ezer forintot ajánlott fel segítségül. Szilágyi Jánossal, a műsor gazdájával együtt mi is elgondolkodhattunk azon, amit ő egy kérdésével a telefonáló nak szegezett: vajon mi az oka, hogy mégis annyiszor elmegyünk tőlünk karnyújtásnyira élő, s éppen így Segítségünkre szoruló embertársaink mellett? Vajon miért? B. H. a céllal, hogy két nagyobb lélegzetű darab között némi pi- hentetőül szolgáljon. Az ősbemutató helye nagyon érdekes, Magyarországon volt, s mégsem egészen. Ugyanis a budapesti osztrák nagykövetségen hangzott fel először, még 1979- ben, s azóta nem játszották. Nagyon tetszett a Magyar Rádió Fúvósötösének az előadása. — Miért éppen Abony volt a helye ennek a bemutatónak? — A testvérem ezen a környéken született, az itt gyűjtött népzenei anyagból Írtam Kísértettáncok Ceglédbercel— Cserőről című művemet. ‘— Valamilyen módon továbbra is kapcsolatban marad-e Abonnyal? — Igen. A fúvóshangszeren tanulók részére néhány darabomat elküldöm. Az abonyi zeneiskola tanára is bemutatják egyik — két trombitára és zongorára írt —, darabomat a zeneiskolai tanárok jövő évi országos versenyén. A műsor második részében Rossini hat fúvósnégy esőből az F-dur kvartett hangzott fel elsőként. Nem véletlen, hogy ezek a művek kedvelt kon- certdarabok. Szellemességük, játékosságuk méltó képviselője volt a felhangzott mű, amelyben fuvola, klarinét, kürt és fagott játszik. Jacques Ibert Három rövid darabja teljesen más világba viszi el hallgatóját. Vígoperákon, nagyzenekarra írt szimfonikus szvitjein, filmzenén kívül sok apró concertinót is írt, mindegyik jellemzője a dallamosság. A három rövid darab változatos érzelmi töltésű, az első vidám, friss, a második a szomorúság és melankólia tükrözése, ebben a fuvola kap szép játéklehetőséget, végül pedig a harmadik miniatűr táncszakasizokat mutat be, zenésznek, hallgatónak egyaránt örömet szerezve. Kedvező fogadtatás Ritkán hallott zeneszerző, Hajdú Mihály, Négy tetei fúvósötösre című müve volt az est hivatalos befejező száma. Művészetében fontos szerepet játszik a magyar népzene, nép- dalkincs. Valójában tételenként változó hangulatok tárulnak elénk. Merengés, zaklatottság, lehangol tság, amely fokozódik egészen a kétségbeesésig, s végül a befejező tételben egy játékos népi felelgetős bontakozik ki a hangszerek segítségével. A jól megválasztott darab előadása természetesen nem maradt hatás nélkül, a közönség vastapssal köszönte meg az előadást. Ráadásként, mintegy bemutatva a hangszereikben rejlő egyéb lehetőséget is, kedvelt térzene hangzott fel. Johann Strauss Terefere polkája egy másik műfaj beli jártasságot bizonyított Az abonyi zeneiskola igazgatója és a helyi zenekedvelők klubjának elnöke mondott köszönetét a közönség nevében is a szép hangversenyért. Ritka eset, hogy a közművelődésnek egy ennyire nehéz ágát, mint a kamarazene, egy szövetkezet — a Dél-Pesti Áfész —, is igyekszik megkedvelteim, anyagilag is segítve és megteremtve a konkrét lehetőséget az évi négy Filharmónia-koncertnek. Rendhagyó az is, hogy egy együttes ennyire szeressen muzsikálni, ennyire élvezze a zenét és az előadást egyaránt. S ugyancsak ritka az ilyen közönség is, amelyik valóban élni tud a neki nyújtott koncertlátogatási lehetőségigei. Legközelebb Vácott Február 11-én Vácott lesz az Országos Filharmónia következő hangversenye. Közreműködik a Musica Humana kamarazenekar (koncertmester Erdélyi Sándor), Sirák Péter (orgona), Hajdók Judit (csembaló). A műsorban elhangzik négy Handel-mű: a B-dúr or- ' gonaverseny (Op. 7. Nr. 5), az á-moll concerto grosso (Op. 6), a g-moll orgonaverseny (Op. 7. Nr. 5) és az Á-dúr or- gonaverseny (Op. 7. Nr. 2). Hajós Anna * A
