Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-11 / 35. szám

1981. FEBRUAR 11., SZERDA J»”«r W xJi\map 3 Szabadi szombaton és vasárnap Hány életet mentettek meg? Jobb étet körülményeket teremtemr Kertes házak városa: Érd = A város központja Budapestről az M7-es és a 70-es 1 úton kb. 20 perc alatt elérhető. A település mindmáig I megtartotta rendkívüli adottságait, természeti szépségét | és laza beépítési szerkezetét. Az előnyöket felismerve és kihasználva, az ország I minden részéről nagy számban telepedtek le olyan sok- ! gyermekes családok, akik munkát kerestek Budapesten, | de lakást, telket vagy albérletet Érden találtak. A lakos- I ság száma évente 1000—1200 fővel gyarapodott. Ma már | 45 ezer ember él Érden: 14 ezren eljárnak a városból = dolgozni. Szerénytelenség lenne azt állítani, hogy Pest megyében azért csökkent tavaly a balese­tek száma, mert a Közlekedés Biztonsági Tanács jól dolgo­zott. De igazságtalanság lenne megfeledkezni arról, hogy a balesetek azért is csökkenhet­tek, mert ez a társadalmi tes­tület a lehetőségeket kihasz­nálva, mindent megtett a biz­tonságosabb közlekedés meg­teremtéséért. Országosan is elismerték már ennek a társa­dalmi testületnek a tevékeny­ségét. Az 1980. évi eredmények azt igazolják: érdemes volt annyit fáradni, annyit kezde­ményezni. A KBT munkáját több mint ezer társadalmi aktivista tá­mogatja. Ezek zöme már hosz- szú évek óta — sokszor sza­bad szombatot, vasárnapot ál­dozva — kész szolgálni e köz­ügyét. Rajtuk kívül pedig a vállalatok, az intézmények so­kasága értette meg, hogy anyagi és erkölcsi támogatá­sukkal jó ügyet patronálnak. Nem volt olyan feladat, ami­ben a KBT ne támaszkodha­tott volna a társadalmi szer­vekre, a pártbizottságokra, a tanácsokra, a Hazafias Nép­front-bizottságokra, az ifjúsági szervezetekre, a Termelőszö­vetkezeti Tanácsra — minden cselekvőképes intézményre. De hát ez érthető is! Aki átgondolja és megérti a társa­dalmi tanács feladatának a lényegét, az nem mondhat „nem”-et a különböző társa­dalmi akciókban való részvé­telre. Egy KRESZ-park meg­építése, jelzőtáblákkal felsze­relése ki tudja, hány óvodás vagy iskolás biztonságát óvja?! A termelőszövetkezetek vagy az ipari nagyüzemek szocialis­ta brigádjainak vetélkedője vagy KRESZ-tanfolyama — va­lamennyi nagy sikerrel járt (amellett, hogy jó szórakozás is és ezáltal nagyon népszerű) —, de egyben ezrek okos fel­világosítása, nevelése: közle­kedjünk a szabályok szerint. Csak a mezőgazdasági nagy­üzemekben mintegy hétezer gépjárművezető és gépkezelő vett részt a tanfolyamszerű KRESZ-oktatásban. Hagyja magát Elmondható, hogy a tanács munkája gyermekcentrikus, éppen ezért nagy gondot for­dítottak az óvodások, az isko­lások okítására. Vetélkedők, úttörőrendezvények, táboro­zások, közlekedési versenyek — mind jó alkalmat kínáltak a közlekedési táblák megis­meréséhez, a szabályok játé­kos megtanulásához. Már a kisgyermek is elsajátíthatja az alapismeretéket. Nem ritka, hogy négyéves óvodás diktálja a villanyrendőrnél: indulhat-e már az autó vagy sem. S ha okos a szülő, akkor „hagyja magát’’ irányítani, a gyermek vérévé válik az alapszabály. A család, az iskola, az óvo­da, a kisdobos és az úttörő­szervezet, majd a KISZ egy­aránt fontos fóruma a neve­lésnek. A felhívások, a pályá­zatok, a rejtvények, a propa­ganda különböző okos formá­ja mind egy-sgy lépés a fejlő­désben. Kiemelkedő az úttörő- szervezet 188 őrsével, 2587 közlekedési úttörő rendőrével. Ki feledkezhetne meg a sok száz pedagógusról, akik vállalják a különböző rendez­vényekkel járó nehézségeket, mert értik, tudják: a fejlett technika világában minden eddiginél jobban kell félteni az embert, kivált a gyermeket. Még bennlakásos tanfolyamot is szerveztek a pedagógusok számára, hogy értően okíthas­sák a rájuk bízott apróságo­kat. S elismerésre érdemes, hogy számukra kedvezményes gépjárművezetői képzést szer­veztek. Köztudott, hogy az idősek kevésbé veszélyérzékenyek. Hányszor látunk tilosban botra támaszkodó, lassan bal­lagó öreget. Fel sem képes mérni a közelgő autó sebes­ségét — csak megy. Csikorgó fékek kísérik a jelenséget, s az ijedtség: jaj, majdnem... S bármily csodálatos: az öre­gebbek is szívesen vették a KBT kezdeményezését: az öre­gek napközijében, a különbö­ző rendezvényeken a számuk­ra tartott előadásokat, könnyen kezelhető propagandaanyago­kat, a vetített filmeket, szóra­kozva okulhattak belőle. Csikorgó fékek A magán járművezetők szá­mára is rendeztek vetélkedőt — nagy sikere volt például a váci járásban szervezett soro­zatnak. Hatásosak voltak a közlekedési fórumok is. Az MHSZ „Vezess kiválóan" ver­seny mozgalmához is kapcso­lódott a Közlekedés Biztonsá­gi Tanács. Sződligeten, Rácke­vén, Visegrádon autóstalálko­zókra került sor, a megyei autóklubbal közös rendezvé­nyeket tartottak a gödöllői ifjúsági napokon. Emlékezete­sek a garancsi ifjúsági napok, a csillebérci gyermektalálkozó. Szórakozás, vetélkedő, ver­seny, filmforgatás, propagan­daeszköz. előadás, megannyi eszköze a baleset megelőzésé­nek. Nincs olyan lehetőség, amit a Pest megyei Közleke­dés Biztonsági Tanács kihasz­nálatlanul hagyna. Csakis tett- rekész emberek sokasága ér­heti el: csökkenjen a balese­tek száma, ne szedje hiába­valóan áldozatait a megnöve­kedett forgalom. S ha szerény mértékben is. de tavaly már 4.S százalékkal kevesebb volt a megyében a baleset, mint korábban. A halálos áldozatok száma is kedvezőbb az 1979. évinél. ............... De még mindig sok! A do­bosi járásban például többen haltak meg a közúton, mint annak előtte. A budai járás­ban pedig a szám változatlan. A megye átlaga azonban már jelzi: a forgalom emelkedése ellenére lehet eredményt elér­ni. Minden egyes ember meg­mentése siker. Pest megye közlekedése kü­lönös jelentőséggel bír: vala­mennyi nemzetközi út itt ve­zet át. Nagy forgalmú a fel­ső és az alsó Dunakanyar, a kedvenc idegenforgalmi he­lyek. Legszűkebb o 2-es főút (Folytatás az 1. oldalról) Veress Péter külkereskedel­mi miniszter tegnap délelőtti sajtótájékoztatóján részlete­sen elemezte hazánk külkeres­kedelmi forgalmának össze­tételét. Ezek szerint kivite­lünk közel GO százaléka ta­valy is a szocialista országok­ba irányult, s innen szereztük be importszükségletünk több mint a felét is. Bár ezek az értékek 7,7, illetve 14,6 szá­zalékkal meghaladják az 1979- es számokat, a terveket ex­portban is és importban is csak megközelítően sikerült teljesíteni. Mindkét vonalon voltak ugyanis az elmúlt év során olyan termelési, lebo­nyolítási, szállítmányozási gon­dok, melyek megnehezítették az előirányzatok elérését. A szocialista országok kö­zül változatlanul a Szovjet­unió volt Magyarország leg­jelentősebb partnere, ebben a relációban mind a kivitel, mind a behozatal az átlagos­nál jobban nőtt. Második leg­nagyobb partnerünk tavaly is a Német Demokratikus Köz­társaság volt. A nem rubelelszámolású forgalom tervezettnél kedve­dolog a szubjektív feltételek javítása, a tudat fejlesztése, de emellett az útburkolat teher­bírását, az utak átbocsátó ké­pességét, a csomópontok kor­szerűsítését sem lehet elha­nyagolni. Ittasan, fclelóthnül Ebben is sokat fejlődött a megye. Csak ' emlékeztetőül:’ a szentendrei belső körút 182 millió forintba került, elké­szült a 3-as autópálya megyei szakasza, s jelentősek a lakos­ság számára a kisebb beruhá­zások vagy felújítások: a tá- piószecsői—tápióbicskei, a Dány—Kó(:a közötti aszfalt- burkolat. Elkészült a csemő— hantházi vasútpótló út. Kor­szerűsítették az M7-es autó­pálya Pest megyei szakaszá­nak egy részét is. S ki tartja számon a biztonságot jelentő jelzőtáblák sokaságának elhe­lyezését, a fényvisszaverő jel­zéseket, a vadriasztó berende­zéseket ... Tegnap, a Közlekedés Biz­tonsági Tanács elnökségi ülé­sén minderről beszéltek, de inkább a feladatokat határoz­ták meg. Sokan merészelnek még mindig ittasan volán mö­gé ülni: á kimutatott statisz­tika is rossz képet mutat, pe­dig hányán kicsúszhattak az ellenőrzés szűrőjén! Korsze­rűtlenek, veszélyesek számos üzemben a targoncák. ■ Még sok vezető is lebecsüli az eb­ből származó veszélyt. Fékek, lámpák, kürtök nélkül is en­gedik működésüket — szigo­rúbb ellenőrzésre lesz szükség. Növekedett a műszaki hibás kocsik száma, csak felelőtlen emberek hihetik, hogy egyet­len szempont a termelés. A dolgozók védelme, biztonsága nem mond ellent annak, hogy fplyamatosan üzemeljenek a járművek, csupán a műszaki megoldásokat kell megszer­vezni. Szervezni, rendezni, kezde­ményezni. Mindent megtenni az emberek védelméért — ed­dig is ez volt a jelszó. S mert a munka eredményét részben számokban is ki lehet fejezni, mérhető a fejlődés. De amíg elérjük, hogy a lakosság egé­sze felismerje, megértse, elsa­játítsa a közlekedési tudni­valókat, s vállalkozik is a megismerésre, alkalmazására, addig a rendőrség munkáját segítő társadalmi aktivisták- I nak bőven jut tennivaló. ?őbb mérlegében a csere­arány előnyös javulása mel­lett is elsősorban az játszott döntő szerepet, hogy a csaknem 5 milliárd dol­láros magyar export 16 százalékkal haladta meg az 1979-es kivitelt, ugyan­akkor a behozatal csak 8,9 százalékkal gyarapodott. A kedvező eredményt igen nehéz körülmények között ér­te el a magyar külkereskede­lem: az év folyamán romló piaci feltételek a második fél évben már értékesítési gon­dokat is okoztak. Annak ér­dekében, hogy a lakosság ellá­tása a tervezettnek megfele­lően alakuljon, az eredeti el­képzelést meghaladó mérték­ben növeltük tavaly a fo­gyasztási cikkek importját tő­kés piacokról. A fejlett tőkés országok közül változatlanul a Német Szövetségi Köztár­sasággal kötöttük a legtöbb üzletet, majd Ausztria és Svájc következett a sorban. A továbbiakban a minisz­ter részletesen elemezte az egyes népgazdasági ágazatok külkereskedelmi jellemzőit. Ezek szerint a kivitel jelen­tős növekedése — mintegy Nagyközségből várossá nőtt A fejlődés 1945-től — telepü­lésünk felszabadításakor — in. dúlt meg. Azóta elkészült a te­lepülést átfogó vízhálózati rendszer, megépült a Művelő­dési Központ, a MŰM Intézet, a központi patika, a központi és a parkvárosi ABC, a Volán­pályaudvar ... Fokozatosan ki­alakult a Benta-völgye Terme­lőszövetkezet, a MEZŐGÉP ér­di gyáregysége és több más ki- sebb-nagyobb szövetkezet. A tárgyi feltételek azonban elmaradtak a lakosság jogos igényei mögött. A lélekszám emelkedése társadalompolitikai feszültséghez vezetett, s ennek felismerésével egyidőben szük­ségessé vált a település gond­jainak tervszerű megoldása. A múlt eredményeire tá­maszkodva, a jelen adottságait felhasználva fogalmaztuk meg céljainkat. Legfontosabb fel­adatnak tartottuk a település tervszerű-arányos fejlesztését, az alkotó közéleti magatartás és közgondolkodás erősítését. Ennek érdekében arra töreked­tünk, hogy a tanács és a lakos­ság kapcsolatát a bizalom szá­lai erősítsék. A gondok, az igé­nyek és a lehetőségek össz­hangjában megfogalmaztuk a középtávú és éves feladatain­kat. Az egész településre vonat­kozó feladatok megoldása elő­segítette a várossá válás felté­teleinek teljesítését. Ehhez az V. ötéves terv egyre gazdagabb pénzügyi alapot nyújtott. A lakó- és szennyvíztelep létrehozásával, a csatornaháló­zat folyamatos kiépítésével, a viz- és villanyhálózat bővítésé­vel, az utak és járdák építésé­vel, a közvilágítás korszerű­sítésével, a gyermekintézmé­nyek (bölcsőde, óvodák, általá­nos iskolák) létesítésével, illet­ve fejlesztésével, az öregek napközi ellátásának javításá­val, a kereskedelmi hálózat lassú ütemű fejlesztésével lét­rejöttek a várossá nyilvánítás feltételei. Az évekig tartó társadalom- politikai és településfejleszté­hetven százaléka — a mező- gazdaság és az élelmiszeripar exportjának gyarapodásából származott. Külön kiemelen­dő, hogy a többlet jelentős része nem a kiszállított termé­kek mennyiségének növe­kedéséből, hanem a szá­munkra kedvezőbb, ma­gasabb árak eléréséből származott, amiben jelentős rész jutott a külkereskedelmi szervek ja­vuló ármunkájának is. A ko­hászat a tervezettnél kedve­zőbb egyenleggel zárta az évet. A gépipar kivitele alig ha­ladta meg az előző évit, s eb­ben mind külső, mind belső tényezők szerepet játszottak. Az export növekedését erősen gátolta, hogy a gépipar ter­mékei még mindig nem elég­gé versenyképesek. Ezzel kap­csolatban — s egyben kivite­lünk gyártmány összetételét elemezve — Veress Péter rá­mutatott, hogy bár a gépipar részesedése a szocialista or­szágokba irányuló kivitelben 45 százalék, a tőkés piacokra küldött magyar termékeknek csak 13 százalékát adja ez az si munka eredményeképpen Érd nagyközséget a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1978. december 31-ével város­sá nyilvánította. Annak ellenére, hogy a tele­pülés még sok tekintetben nem érte el a városi rangot megha­tározó követelményeket, érvé­nyesült az a felső szintű elha­tározás, melyet Mesterházi La-. jós író a Viszontlátás című könyvében így fogalmazott meg: Érdet ki,kell nevezni vá­rossá és rábízni azután, hogy a megfelelő városi költségvetés és fejlesztési alap segítségével minél gyorsabban valójában várossá fejlődjék. Tervszerűen, a lakosság érdekében A városi státus olyan köz- igazgatási kategóriát jelent, amely erkölcsileg és anyagilag lényegesen kedvezőbb feltéte­leket teremt a további fejlő­déshez. A várossá válás legna­gyobb eredménye: a nagy üte­mű városfejlesztés mellett a széles körű közéleti magatartás kibontakozása, a közgondolko­dás erősödése. Mindkettő segí­tette a nehézségeket leküzde­ni, az előrehaladást szolgáló feladatokat végrehajtani. Az objektív feltételek, a kü­lönböző létesítmények alapul szolgáltak a több mint 6000 ta­nuló töretlen szellemi, érzel­mi és fizikai tulajdonságainak fejlődéséhez. Általuk pedig megnyílt a lehetőség a felnőt­tek (elsősorban a szülők) tuda­tának, kezdeményező képessé­gének formálásához, alakításá­hoz. A település első 60 személyes bölcsődéje nagyon szép, higié­nikus környezetet nyújt az élettel ismerkedő gyermekek számára. Az óvodák átlépték a gyermekmegőrzés szerepkörét, ma már nevelnek, tanítanak. Sokféle módon kibontakoztat­ják a gyermekek személyi tu­lajdonságait és megkönnyítik számukra az általános iskola feladataival való megbirkózást. A felújított, korszerűsített, de méginkább az új FORFA- iskola teljes mértékben alkal­ágazat. Rendkívül lényeges te­hát, hogy a jövőben növelni tudjuk a magasabb feldolgo­zottságé termékek arányát, s egyben a jelenlegi, alacsony jövedelmezőségen is javítani tudjunk. Az idei év feladatairól szól­va a miniszter elmondta: a kivitel 9—10 százalékos tervezett növelése mel­lett csak igen kis mérték­ben várható a behozatal emelése. A rubelelszámolású forgalom­ban úgy kell gazdálkodni, hogy a kereskedelmi mérleg hiánya csökkenjen, s ennek megfelelően idén különösen nagy jelentősége lesz a szo­cialista országokkal fenntar­tott áruforgalom tervszerű lebonyolításának. A nem rubelelszámolású forgalomban a mérleg egyen­súlyát tűzték ki célul, de a lehetőségek figyelembevételé­vel törekedni kell az aktívum kialakítására is. Mivel a vi­lágpiaci. helyzetben nem vár­ható kedvező fordulat, s to­vábbra is a dekonjunktúra lesz a meghatározó a nemzet­közi kereskedelemben, a ma­gyar vállalatok a piac igé­nyeinek pontosabb ismereté­vel, a minőség és a szállítási fegyelem javításával, még ha­tékonyabb ármunkával járul­janak hozzá az ország külgaz­dasági céljainak megvalósí­tásához. W. B. más feltételeket teremt az új tantervek eredményes beveze­téséhez. Az óvodák és az iskolák jó kapcsolata segíti a szülők, a pedagógusok és a gyermekek együttműködését. Egyre inkább kibontakoznak azok a gyer­mekintézményi központok; egy telephelyen bölcsőde, óvoda és általános iskola szoros egység­ben dolgozik. A Művelődési Központ pedig klubfoglalkozá­sokkal. előadásokkal, rendha­gyó órákkal stb. vezeti be a gyermekeket a művészetek vi­lágába. Az iskola a szülőkkel való szoros kapcsolatot a szülők klubja, a családlátogatás stb. útján mélyíti és kialakítja azt a felnőtt közösséget, amely sokféle formában segíti a peda­gógusokat nevelő munkájuk­ban. Közös összefogással ki­bontakoztatják a gyermekek önálló világát, melyben a já­ték, a tanulás és a sport har­monikusan formálja a gyerme­kek jellemét és tulajdonságait. Tanulás után és szabad idő­ben is sok alkalom nyílik a testkultúrára. A város sport- kombinátja, az iskolák torna­terme, valamint az iskolák kö­zelébe telepített játszóudvarok a gyermekek rendelkezésére állnak. A sporteredményeinket évente egyszer, a győzelem napján bemutatjuk. A Művelődési Központ szer­vezi és irányítja a város kul­turális életét. Évente egyszer pedig alkalmat nyújt ahhoz, hogy a gyermekintézmények, a felnőttek bemutassák a. telepü­lés fejlődését, a sokrétű válto­zást. A megrendezett kiállítás és előadás jól hangsúlyozza az előrehaladást. Egyre inkább tudatossá válik a közvélemény előtt, hogy a létező gondok el­lenére a település előrehaladá­sa tervszerű és jól szolgálja a lakosság érdekeit. A sokrétű feladatok mellett kitüntető figyelmet fordítunk az öregekre is. Az új napközi­ben kulturált körülmények kö„ zött tölthetik napjaikat. Az eddig említett kötelessé­gek mellett napi kérdésnek te­kintjük az egészségügy helyze­tének javítását. A folyamato­san felújított és korszerűsített orvosi rendelők ma már ké­nyelmesebb és jobb ellátást nyújtanak. A rendelőintézet ben pedig az orvosi szakellá­tás kibővítésével (pl. sebészet, szemészet, ideggyógyászat stb.) nyugodtabb körülményeket te­remtettünk a betegek ápolásá­hoz. A holnapunk is a mára épül Mindaz, amit tettünk, a fo­kozatos előrehaladást szolgálja. Annak ellenére, hogy még min­dig sokféle gond nyugtalanítja a lakosságot, érdemes körül­nézni városunkban. Megválto­zott környezetünk büszkévé teheti mindazokat, akik vala­milyen formában eredmé­nyeinkben részt vállaltak. A jövő a ma eredményeire épül. Ezt fogalmazza meg a tanács által jóváhagyott általá­nos rendezési terv. Ügy hala­dunk előbbre, hogy alapvető céljainkat teljesíthessük. A rendkívüli kiterjedésű város megtartja a település eredeti természeti szépségét. Azon munkálkodunk, hogy a város- központ és az alközpontok to­vább épüljenek. Ezek között korszerű utakkal és közúti jár­művekkel létesítünk kapcsola­tot. Arra törekszünk, hogy a helyi és a helyközi közlekedés segítse a 14 ezer eljáró kényel­mesebb utazását és tegye lehe­tővé a központban megterem­tett városi szintű ellátás elő­nyeit hasznosítani. A párt- és az állami vezetés szoros kapcsolatban a tanács­tagokkal, a lakossággal, széles körű akciót indít az egészséges, kulturált városért. Az a cél, hogy mindazzal, ami Érden megvalósul — tárgyi, személyi feltételek — elősegítsük a la­kosság jobb ellátását, az élet- körülmények javítását. Együtt teremtsük meg a közoktatás, a közművelődés, a sport városát. Dr. Bcnussi Silvió Érd város tanácselnöke keresztmetszete, ezen gyorsan kell majd segíteni. Mert egy | S. A. 111 TiTiiiMmir. i g——UHUI ■■ mm m -na.-.,TB iwrraaa Mérlegem a külkereskedelem Előtérben a gazdaságos export j 4 <

Next

/
Oldalképek
Tartalom