Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

* Ma: Mélyszántástól az értékesítésig Dr. Eleki János mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­terhelyettessel készített interjút Valkó Béla (3. oldal) Bizalmat vesztett bizalmi Megbocsáthatatlan huzavona egy temetkezési segély körül — erről számol be Szalai Má­ria riportja. (3. oldal) Nehru-aranyérem Indiából Az indiai gyermekrajzverse­nyen szép sikert elért százha­lombattai kislányt, Dobák Ani­tát mutatja be Tamási István írása. (4. oldal) Kidobott az ablakon félmilliót Egy ötszázezer forintos sik­kasztással foglalkozik Babus Endre cikke (6. oldal) Értékek a társadalom mérlegén Ki mire gyűjt, mire költi pén­zét — erre a kérdésre keres választ Andai György riportja. (7. oldal) A Polónyi-jelenség A gödöllői helytörténeti gyűj­temény vezetőjének portréját rajzolja meg P. Szabó Ernő írása. (8. oldal) Metszik a szőlőt, a gyümölcsfát Jó ütemben haladnak Pest megye mezőgazdasági nagyüzemei­ben a téli munkák: a szőlőben az ültetvény 30, a gyümölcsö­sökben a fák 40 százalékát metszették me?. Kénünk a Ker­tészeti Egyetem Tangazdaságának szigetcsépi kerületében ké­szült, a fagyos szőlőben. Szervezés számítógéppel A MÉM és a TOT támoga­tásával működő Mezőgazdasá­gi Üzemszervezési Iroda több Haldokló fogalom? A/ A z értekezlet lendülete csak egy percre tört meg, éppen amíg a sok tapasztalattal rendelke­ző népművelő helyesbítette önmagát: munkahelyi mű­velődést akartam mondani, mert nem jó kifejezés a munkásművelődés. Az asz­tal körül ülők egyetértőén bólogattak. S e szópár hal­doklásáról egyre többször hallani már, mondván, hogy kicsit lejárattuk, főleg el­csépeltük, de hát ki tudja végül is: melyik a ponto­sabb. Nem az amúgysem túl szép fogalmat féltjük a ki­múlástól,. hanem jelentésé­nek lényegét. Pontosabban azt, hogy eltűnésével a nép­művelők — legalábbis gon­dolkodásuk legmélyén — felmentést kaphatnak önma­guk előtt az egyik legfon­tosabb és folyamatos mun­kájuk alól. Az kétségtelen, hogy a munkásművelődés, mint szóhasználat, túlzot­tan bevonult a köznyelvbe, használjuk akkor is, ha nem kellene, mondjuk, hogy or­szág-világ lássa: mennyire értjük a dolgunkat, milyen politikusán súlyozzuk ten­nivalóinkat Mondjuk, mondjuk, és közben a két­keziek már-már megbor- zonganak hallatán, s hogy ők se maradjanak el, hát érdeklődő arccal néznek. Borzongásra.pedig azok­nak is okuk van, akik a közművelődési intézmé­nyek programjában a mun­kásművelődés címszó alatt felsoroltakat keresik. Min­denekelőtt megtaláljuk itt az általános iskolai felnőtt- oktatást, de ez tipikusan „rétegspecifikus” feladat, mert szerencsére a munká­sok 88 százaléka elvégezte a nyolc osztályt. Persze, ez­zel távplról sem akarjuk kisebbítem a feladat jelen­tőségét. A továbbiakban szerepel a jól ki- (szét-) taposott módszer: a szocia­lista brigádok elnyűhetet- len vetélkedője, majd egy­két író—olvasó találkozó, esetleg egy magyarnóta-est, ritkábban irodalmi műsor, gyakrabban kabaré és le­hetséges néhány tárlatláto­gatás. Ennél alig-alig ötlet- dúsabb a szándék és a kí­nálat. Olybá tűnik, mintha a munkásművelödés konk­rét, gyakorlatra fordítása leszállított szintű művelő­dést jelentene. Ráadásul ez a haldokló fogalom elválaszt, azt su­gallja, hogy létezik egy ál­talánosabb érvényű műve­lődés és egy másik, külön kezelt kategória, a mun­kásművelődés. Ezek szerint, rétegekre bontva lehetne éppen értelmiségi művelő­désről is beszélni. A két­kezieket gyakorta vizsgáz­tatjuk: olvas-e és mit, mi­kor volt utoljára színház­ban, moziban, milyen isme­retei vannak a történelem­ről vágy faluja történeté­ről. De valahogy illetlen­nek tartjuk feltenni ugyan­ezeket a kérdéseket a mun­kások vezetőinek, nemcsak a gazdasági vezetőkre sza­bad gondolni. Az egységes közművelődés felszabda- lása bizóny egyáltalán nem kívánt torzulásokat okoz­hat. Jelenleg csak azt tudjuk hozzávetőleges pontossággal kimutatni, hogy hány mun­kás tanul és hányán tagjai (így pontos: tagjai) a köz- művelődési, műszaki vagy más típusú könyvtáraknak. Arrcd már nincsenek ada­taink, hogy színházba, mo­ziba, tárlatokra és hang­versenyekre hányán járnak rendszeresen az iparban, mezőgazdaságban, keres­kedelemben vagy a szol­gáltatásban dolgozók közül. Ilyen statisztikát készíteni — akár csak lokálisan is — kétségtelenül nagyon bo­nyolult volna, de feltehe­tően legalább annyira ta­nulságos. Ha pontos képet szeretnénk kapni a mun­kások művelődéséről, ak­kor tudnunk kellene azt is, hogy hányán vásárolnak könyvet és évente mekko­ra értékben. Számolnunk kellene azokkal is, akik a közművelődési intézmények szakköreinek, klubjainak és amatőr együtteseinek a tagjai. M indez egyetlen dolgot bizonyít: a munkás­művelődés nem egy­szerűen része a közműve­lődésnek, hanem az elkép­zelhető valamennyi pont­ján összefonódik azzal. Az is kétségtelen, hogy az em­ber formálódásában a csa­lád és az iskola után a munkahelynek van a leg­nagyobb szerepe. A munka­helyi művelődés nem je­lenthet mást, mint a kul­turális intézmények falai­nak képletes kitágítását. Így aztán a nagy garral meghirdetett — és néhol erőszakolt — munkásmű­velődési programok végre­hajtásával legalábbis egyen­értékű, ha az üzemi nép­művelők, a munkahelyek különböző szintű vezetői és a művelődési intézmények dolgozói a tények reális is­meretében igyekeznek be­vonni a munkásokat az ak­tív művelődésbe, ha min­den lehetőséget megragad­nak az új igények ébreszt- getésére. Meg kellene te­remteni a művelődés tár­sadalmi presztízsét, amely összefügg annak a megér­tetésével, hogy a politikai vezető szerep a műveltség elemeinek birtoklását is megkívánja, s nemcsak a mai munkásoktól, hanem a közülük jött vezetőktől ép­pen úgy, mint a jövő ge­nerációitól. Kriszt György I mint ezer mezőgazdasági üzemben vállalt el gépi adat- feldolgozást, s a kedvező ta­pasztalatok alapján- szolgálta­tásait bővíti. Előtérbe került a szerve­zési munkák számítógépes irányítása. Az iroda R—22 és RC min­tájú számítógépeivel a közös gazdaságok megrendelésére beprogramozza a termelés irányítását. Ennek megfele­lően a szarvasmarhatartás számítógépes irányítására új modellrendszer készült el, amelyet sikerrel alkalmaznak a dunavarsányi Petőfi és az ácsai Vörös Október tsz-ben. A ráckevei Aranykalász Tsz- ben a készletezés rendszerét a számítógépes vezérléssel ala­kították ki. A karcagi tsz- ben is sikerrel alkalmazzák a készletgazdálkodásnál a szá­mítógépes feldolgozást és prog­ramozást. Az eddigi tapasz­talatok alapján az idén to­vábbi 8—10 termelőszövetke­zetben állnak át a számítógépes informá­ciós rendszer bevezetésé­re. Rövidesen lehetőség nyí­lik a kis számítógépek fel- használására is a mezőgazda­ságban. »AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM Ára 1,80 forint 1981. FEBRUAR 1., VASÁRNAP Kooperációt buktató elektronika Új feladatok ai ITV nagykőrösi szervizében Rosszul kezdődött a tavalyi év az Irodagéptechnika Válla­lat nagykőrösi szervizében. Mint arról annak idején la­punkban is beszámoltunk, a javítási és termelési feladato­kat egyaránt ellátó üzemben mintegy hatvan embernek másfél hónapig nem volt mun­kája. Az ok: kooperációs part­nerük, az olasz Olivetti cég nem szállította időben az iro­dagépek összeszereléséhez szükséges alkatrészeket. Ezért volt tehát a kényszerpihenő. Most arról érdeklődtünk Barna Benő szervizvezetőtől, hogyan sikerült az év folyamán , úrrá lenni a nehézségeken, s idén nem ismétlődik-e meg a ta­valyi helyzet? — Tavaly végül is sikerült pótolnunk a lemaradást, s így gyártási tervünket is teljes mértékben teljesítettük. Ennek ellenére egész évben éreztük, hogy olasz partnerünkkel fenntartott kapcsolatunk már nem a régi, szállítmányaiknál több alkatrész- és minőségi probléma fordult elő, ami ter­mészetesen a kész gépek mi­nőségére is kihatott. Az 1981-es gazdasági év elő­készítésével kapcsolatos tár­gyalásokon vállalatunk veze­tése úgy látta, hogy ez a koo­peráció a végéhez közeledik, mivel azok az elektromecha­nikus gépek, melyeket bér­munkában szerelünk össze, idejüket múlták, s a piacon egyre inkább kiszorítja őket az elektronika. Bár az ITV vállalkozott volna a bonyolul­tabb, nagyobb szaktudást igénylő elektronikus gépek A Béketanács nyilatkozata Szolidárisuk vagyunk Dél-Airika népével Az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bi­zottság mély felháborodással értesült az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) maputói képviselete ellen a dél-afrikai rohamosztag által elkövetett bestiális agresszióról. Az Országos. Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizott­ság, a szocializmust építő ma­gyar társadalom együttérzését kifejezve, teljes szolidaritásá­ról biztosítja a dél-afrikai nép igazságos küzdelmét, a nem­zetközi imperializmus által támogatott kegyetlen, fehérte­lepes uralom ellen. Követel­jük a brutális támadások meg­szüntetését, a bűnösök fele- lősségrevonását. kooperációs szerelésére is, az Olivetti ezt nem igényelte. Az idei szerződés ennek megfelelően csak augusztus— szeptemberig biztosítja a fo­lyamatos munkát, s ezután ki­látás sincs arra, hogy bármi­lyen formában folytathassuk kooperációnkat az Olivetti cég­gel. Mivel ezzel a ténnyel már tavaly nyáron számoltunk, keressük annak a módját, hogy megfelelő termékváltással gondoskodjunk dolgozóink foglalkoztatásáról. Ennek értelmében született az a döntés, hogy az ország egész területén működő Iro- dagéptechnika Vállalat alkat­részgyártó tevékenységét Nagykőrösre telepítsük. Ezzel teljes mértékben biztosítani tudjuk az itt. felszabaduló ka­pacitások lekötését. A telepí­tés várhatóan az év végére fe­jeződik be, de az első gépek már február közepétől termel­ni fognak. A fennmaradó létszámot részben egyéb alkatrészgyár­tással, részben .szolgáltatással szeretnénk lekötni, de tárgya­lunk belföldi kooperációs gyártás lehetőségeiről is — fe­jezte be tájékoztatóját az ITV nagykőrösi szervizének veze­tője. ki együttműködést szorgalmazva A dunavarsányi Petőfi Tsi-be látogatott a kongói parlamenti delegáció A csütörtökön hivatalos, baráti látoga­tásra Magyarországra érkezett Kongói Né­pi Köztársaság népi nemzetgyűlésének kül­döttsége Jean Ganga-Zandzounak, a Kon­gói Munkapárt Politikai Bizottsága tagjá­nak, a népi nemzetgyűlés elnökének veze­tésével tegnap látogatást tett a dunavar­sányi Petőfi Tsz-ben. A delegációt, amely­nek tagja volt Jacdo Okanza Magyarorszá­gon akkreditált nagykövet is, a közös gaz­daság központjában dr. Tresser Pál, a szövetkezet elnöke és Kovács Antal, a tsz pártbizottságának titkára fogadta. Az üzemlátogatás előtt — amelynek programjában szerepelt a szarvasmarha-, a sertés- és a nyúltelep megtekintése, is­merkedés a kukorica nedves tárolásával és a takarmányozás technológiájával — a tsz elnöke sokoldalú tájékoztatást adott a nagyüzem tevékenységéről. Az üzemlátogatás előtt la­punk munkatársának kérdé­seire Jean Ganga-Zandzou, a Kongói Népi Köztársaság par­lamentjének elnöke adott vá­laszokat. ^ — Milyen feladatok állnak a Kongói Népi Köztársaság mezőgazdasága előtt? — Tekintettel,, hogy orszá­gunk alapvetően agrárország, feladataink közül a mezőgaz­daság fejlesztése a legkiemel­kedőbb. S bár erről még vita folyik, úgy véljük, csak akkor tudunk előre lépni az iparban, ha már eredményeket értünk el a mezőgazdasági ágazatok­ban. Elhatároztuk, hogy ter­melőszövetkezeteket és állami gazdaságokat hozunk létre. — A küldöttség magyaror­szági látogatása, milyen szere­pet játszik a program meg­valósításában? Mire kíván­csiak elsősorban a dunavar­sányi tsz-ben? — Bár delegációnk főként a .két ország parlamenti kapcso­latainak erősítését kívánja szolgálni itteni útja során, úgy véljük, hasznos tapasztalato­kat szerezhetünk a mezőgaz­dálkodásukat illetően is. Haza­térve, természetesen beszámo­lunk az illetékes minisztérium­nak és az állami vezetőknek, és szorgalmazni fogjuk a kap­csolatok felvételét, a magyar- országi szövetkezetekkel, gaz­daságokkal. Ami a kérdés második ré­szét illeti, tulajdonképpen minden érdekel, bennünket, ami a dunavarsányi Petőfi Tsz tevékenységi körébe tar­tozik: kíváncsiak vagyunk a földművelés, állattenyésztés, de az ipari ágazat munkájára is. . Az üzemlátogatás után a kongói küldöttség a késő dél­utáni órákban Budapestre utazott. ban 8132 előfizető van, Pest megyében pedig 713 — nem számítva a fővárosi székhelyű megyei vállalatokat, intézmé­nyeket. Az üzleti életben ma­napság szinte nélkülözhetetlen ez a gyors, pontos információs rendszer. Éppen ezért volt szükség a műszaki fejlesztésre. Budapes­ten a Posta Központi Távíró Hivatalában hamarosan — várhatóan februárban — üzembe helyezik az új telex- központot. A japán gyártmá­nyú, automatikus- berendezés, és annak felszerelése mintegy 420 millió forintba került. Az új központnak sok az előnye: rövidebb lesz a kapcsolási idő, megbízhatóbb a jelátvitel, vagyis kisebb a hibaarány amellett, hogy nagyobb az át­bocsátó képesség. Az új, elektronikus rend­szer üzembehelyezése rend­szerváltást jelent a magyar távirótechnikában, s egyúttal a hazai postai hírközlés tör­ténetében is. Lehetővé teszi — egyebek között —, hogy a kü­lönböző országok telexköz­pontjaihoz továbbra is csat­lakozni tudjanak, kiterjesszék a nemzetközi távhívást, s újabb szolgáltatásokat nyújt­sanak az előfizetőknek. Jelen­leg 56 országgal van telex­kapcsolatunk. Változik a telexezés módja: az eddigi tárcsázás helyett gomb segítségével hívhat­juk meg a partnert. Változik továbbá a külföldi előfizetők száma — a belföl­dieké marad. Minderről az elő­fizetők részletes tájékoztatást kapnak az új központ üzembe­helyezésekor. A kongói küldöttség útjának első állomása a Holstein-Fríz állomány­nyal benépesített, tejtermelő szarvasmarhatetep volt. Képünkön, bal­ról jobbra: dr. Tresser Pál, Jean Ganga Zandzou, a tolmács és Alpár Balázs íőágazatvezetö Bozsán Péter felvétele ~ _ / KO ZELET Tóth Dezső művelődésügyi miniszterhelyettes vezetésével január 27—31., között magyar küldöttség járt Bukarestben. A delegációt fogadta Suzina Gadea, Romania szociabsta művelődési és nevelési taná- . csának elnöke is. Japán gyártmányú központ Telexen másként megy Az utóbbi évtizedekben megnőtt a telexezés jelentősé­ge, s egyúttal az állomások száma is. Ma már az ország-

Next

/
Oldalképek
Tartalom