Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-29 / 24. szám

í Dr. Tóth Ilona a lenipar termékeit mutatja be a vendégeknek Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára tegnap egész napos látogatást tett Pest megyében. Először az MSZMP Pest megyei Bizottságának székha­zában a megye vezetőivel találkozott, ahol tájékoztatót hallgatott meg a megye helyzetéről, politikai, gazdasági feladatairól. Ezt követően Sarlós István Cservenka Fe- rencnének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának —, valamint dr. Mondok Pálnak, a Pest megyei Tanács elnökének tár­saságában Budakalászra, a Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalathoz látogatott. Az üzemben Beck Tamás vezérigaz­gató, Zsuppán Ferenc, a budakalászi gyár igazgatója, Málics Anikó, az üzemi pártbizottság titkára és Blonsz- kiné Vinkó Magdolna, a KISZ-bizottság titkára fogadta. A programban részt vett dr. Szabó Imre, az Ipari Minisztérium miniszterhelyettese, Csonka Csaba, az MSZMP Szentendre Járási Bizottságának első titkára és Németh Lajosné, a járási hivatal elnöke. Délután Sarlós István és kísérete az Óbuda Tsz-t tekintette meg. A termelőszövetkezetben Varga Ferenc, a tsz elnöke, Pásztor Barna, elnökhelyettes és Németh- né Lőrincz Margit, a tsz pártbizottságának titkára fogad­ta és tájékoztatta a vendégeket. Végül Sarlós István több száz érdeklődő dolgozó számára időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről nagy­sikerű pártnapot tartott. A program az esti órákban ért véget, növelték a tervezett értékesí­tést. Tőkés exportjuk csaknem tízmillió dollár árbevételt je­lent. Közvetetten pedig, 4,5 millió dollár. Feltárják tartalékaikat Egy ipari és egy mezőgazda- sági nagyüzemben lehetett ta­núja Sarlós István annak, mi­lyen felelősen, milyen kocká­zatvállalással, átgondolt terve­zéssel és a tervek következe­tes megvalósításával igyekez­nek megfelelni a mai idők cseppet sem kíméletes köve­telményeinek a megye dolgo­zói. A meglátogatott üzemek vezetői, dolgozói nemcsak tu­domásul vették, megértették, hogy a korábbinál szigorúb­bak a gazdálkodás feltételei, de már bizonyították is: nem merültek ki a belső tartalé­kok, képesek a megújulásra. Beck Tamás ahhoz, hogy a magyar lentermelési viszo­nyokról hű képet festhessen, tájékoztatójában elemezte, hol foglal helyet Magyarország a világ lenipari termelésében. A Szovjetunió a legnagyobb len­termelő a világon — mondot­ta —, de jelentős a lengyel, a csehszlovákiai termelés, a ka­pitalista országok közül pedig a Benelux államokat, Fran­ciaországot említette. Magyar- ország nem annyira termelé­si nagyságával, mint inkább minőségi kínálatával jár az elsők között. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat 6000 dolgozója mint­egy kétmilliárd forint értéket termel. Gyártmányaik nem­csak a hazai piacon, hanem külföldön is keresettek. Gaz­daságosabb lenne számukra, ha szűkíthetnék profiljukat, különösen a drága nagytelje­sítményű gépeken a gyakori átállítás olykor kevés hasz­not jelent, de a gyárnak fi­gyelembe kell vennie a hazai és a külföldi igényekét. Olvasóink gyakran tájéko­zódhatnak újságunkból, ho­gyan fejlődik a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, de oly sű­rűn nem írhatunk a gyárról, hogy követni tudnánk mind­azt, ami ott történik. Így pél­dául a többi között: létszá­muk csökkent, s a kevesebb dolgozóval is 13 százalékkal Az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában állandó meg­rendelőik vannak, de szállíta­nak az arab országokba, a skandináv államokba, Angliá­ba, az NSZK-ba, Etiópiába, Mozambikba, Jemenibe. A tűz­oltó-, illetve a mezőgazdasági tömlő gyártmányuk például Európában egyedülálló sikert aratott. Felsorolni is sok lenne, mi minden kerül a piacra termé­keik közül. Dr. Tóth Ilona ter­vezési osztályvezető nem győz­te mutatni a vendégeknek a bemutatóteremben kiállított termékeket. Mi tetszett job­ban? A Trapper farmer, a szabadidő-ruhák, a lakástexti­lek, a tisztítható tapéták, a kempingáruk, a függönyök, a piszoktaszító asztalterítők, a vitorlavásznak? Minden. Ak­kor is, ha a belkereskedelem nem egykönnyen rendel min­den új tételből. • Nem csupán a színak, a formák ragadták meg a ven­dégeket, hanem az a sokféle újdonság, a piacérzékenységet jól tükröző igyekezet, ami egy kis szobában összezsúfolva is árulkodó. Érthető, hogy ez az üzem minden évben több dí­jat szerez kiállításokon. Könnyű a könnyűipar? A korszerű gépek között járva Sarlós István meggyő­ződhetett arról, hogy bár jól gondoskodnak a dolgozók vé­delméről: van párologtató, a zajszint is viszonylag alacsony, világosak a csarnokok, hiá­ba hívják könnyűiparnak a fonást, szövést, mégis nehéz, embert próbáló munka ez. Különösen, ha hozzátesz- szük: a munkások 70—75 szá­zaléka nő és három műszak­ban dolgoznak. A vállalat vezetőinek dicsé­retére legyen mondva, tőlük telhetőén mindent megtesznek, hogy könnyítsenek a kollektí­va terhén. Az V. ötéves terv idején kétszázmillió forintot ruháztak be szociális célokra. Budakalászon 200 személyes szállót építettek (már megír­tuk, hogy rendelő, könyvtár, étterem és kondicionáló szo­ba is van benne). Idén fejező­dik be Győrben az ehhez ha* sonló, Csillaghegyen, Komá­romban óvoda, Budakalászon bölcsőde építéséhez járulnák hozzá. Lakásépítkezéshez ka­matmentes kölcsönt adnak. Pomázon társasház-építkezé- sekhez járultak. Fiataloknak névleges összegért, négyszög­ölenként egy forintért bizto­sítanak telket. S benn, az üzemben is számos jele a fi­gyelmességnek. Sarlós Istvánt minden érde­kelte, s nem elégedett meg a tájékoztatással, kérdései je­lezték, még többet kívánt tud­ni: mit jelent az, Hogy “a vál­lalat a rost-len termelésben rendszergazda, s működése az egész országra kiterjed? Tud­ják-e ily módon irányítani, el­lenőrizni a munkát, nem vész-e kárba a sok érték? Mit érte­nek azon, hogy a bérpolitika hátráltatja munkájukat? Mi­lyenek az átlagkeresetek? Mit jelent a vállalat számára, hogy január 1-től önálló exportjog­gal rendelkezik, át tudja-e te- ikinteni a piacot, hogyan szer­vez új vevőket? S kérdezett a vendég Málics Anikótól is: nem kevés-e a KISZ-tag? S a kérdésekre — teljesen kihasz- nálják-e a szállót, olvasták-e Moldova György könyvét, mit szóltak hozzá —, alig győztek válaszolni a házigazdák. S újabb érdekes dolgokat tudhattak meg a látogatók: 6000 hektáron termelnek a Dunántúlon lent, 52 mázsa egy hektár átlaga. Árbevételi ga­ranciát nyújtanak a termelők­nek. Gépeket is adnak. Két­szer is emelték a termelői árat. S míg 1974-ben kézi ter­melés folyt, 1978-ra száz szá­zalékig gépesítették a terme­lést: ezt csak ezzel a gesztor­sággal érhették el. E célra húsz agrármérnököt foglal­koztatnak. A szállójuk tele van, s a munkásszálló hozzájárul az (Folytatás a 3. oldalon.) Lázár György fogadta Abdel Ghani Abdul Kádert Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szer­dán hivatalában fogadta Ab­del Ghani Abdul Kádert, a Jemeni Szocialista Párt Poli­tikai Bizottságának tagját, a központi bizottság titkárát, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság hazánkban tar­tózkodó párt- és állami kül­döttségének vezetőjét. A kölcsönös egyetértés szel­lemében folytatott megbeszélé­sen áttekintették a két ország baráti kapcsolatait, valamint a fejlődő gazdasági együttműkö­dés helyzetét és továbbfejlesz­tésének lehetőségeit. A szívélyes légkörű eszme­cserén jelen volt Garai, Ró­bert külügyminiszter-helyettes és Salem Fares, a JNDK ber­lini nagykövetségének — ha­zánkban is akkreditált — ideiglenes ügyvivője. Ma: A macska tappancsa A túrái hímzőasszonyokról ír Koffán Éva a 4. oldalon. Vidéki bajnokok is voltak A gödi jégkorongozóltat Reitter László mutatja be a 6. oldalon. Postabontás Olvasóink kérdéseire vála­szolnak az iletékesek. Pável Melinda összeállítása a 7. ol­dalon. Eem mindegy milyen a szerszám Kalapácsbázis Szentendrén Mesternek a munkában, bar­kácsolónak a szabadidei fog­lalatosság közben elválasztha­tatlan társa a jó szerszám. A legegyszerűbbek is, mint a kalapács, a szekerce, és a kü­lönböző fogók. A hazai pia­con kapható, az üzemekben használatos szerszámok jelen­tős részét Szentendrén, a Pest megyei, Fémipari Vállalat üzemeiben készítik évtizedek óta változatlan formában. —■ Miért? — kérdeztük a vállalat műszaki igazgatóhe­lyettesétől, Fábián Páltól. — Semmi érdekünk nem fű­ződött hozzá, hogy újítsunk azokon, hiszen e gyártmá­nyaink kötöttárasak voltak, a szebb külső pedig általában többe kerül. Inkább azon tör­tük a fejünket, hogyan nem fizetünk rá a szerszámokra. Nem kell hozzá különösebb műszaki ismeretekkel rendel­kezni, hogy különbségeit te­gyünk a hazai, a hagyomá­nyos, s a túlnyomórészt kül­földi eredetű (igaz, általában méregdrága) korszerű társaik között. Más a forma, mégin- kább a csomagolás. Bár a magyar szerszám anyaga is megfelelő, az import mégis sokkal tetsztősebb, jobban áll a kézre. A PEFÉM műszaki igazga­tóhelyettesének tájékoztatása szerint, most újításokon tö­rik a fejüket. Legjobb példa erre a csapszegvágó, ahol a korszerűsítés, a jobb használ­hatóság, egyszersmint a termelé­kenység emelkedésével is jár. Eddig a szerszámnak a nyele is nehéz és drága kovácsolt­vasból készült, most megfele­lő csővel helyettesítik, ami szerkezeti változtatásokkal is jár. A szerszámot kétféle ki­vitelben, az üzemek és a bar­kácsolók számára is gyártják majd. Az üzletekben sikert aratott a vállalat kemping- baltája, amelyet formatervező Málics Anikó a korszerű gépet ajánlja figyelembe Koppány György felvételei alakított nemcsak szebbé, ha­nem használhatóbbá is. Az új szerszámok tervezé­sekor ezután egyre inkább se­gítségül hívják a formák ki­alakításának szakembereit, s megteremtik annak a feltéte­leit is, hogy végre tudják hajtani a javaslatokat. így például — ha a műszaki fej­lesztési lehetőségek engedik — felületkezelő, nikkelező mű- heJyt rendeznek be. . A ha­gyományos csomagolást pe­dig a szerszámok alakját kö­vető kemény fóliázással cse­rélik fel. Újdonság a szerszámellátás­ban, s természetesen a vál­lalat életében is, hogy ők lesznek a kalapács, gyártás gazdái is a közeit jövőben. Az ehhez szükséges gépeket a gyártmánnyal együtt a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek­től veszik át. A Pest megyei Fémipari Vállalat új szerszámait, il­letve azokat az elképzelése­ket, hogyan akarják megújí­tani a szerszámcsaládot, az őszi BNV-n viszontlátjuk. Cs. A. Algériai vendégek FIM-delegáció Pest megyében Balogh László adott tájékoztatást a megye gazdasági fejlódésérfil, a pártmunka kérdéseiről. A kép jobb oldalán az algériai küldöttség tagjai (balról jobbra): Salim Oulmane, az FLN külügyi osztálya szocialista országok részlegének vezetője, Abelaziz Kara, Algéria ma­gyarországi nagykövete, Dellouci Boualem és Alchor Boudjema, az algériai nemzetgyűlés képviselője, a külügyi bizottság tagja A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására hazánkban tartózkodó Algériai Nemzeti Felszabadítási Front Pártjá­nak (FLN) küldöttsége Dellou­ci Boualem-nek, a KB tag­jának, a KB gazdasági osztá­lya elnökének vezetésével teg­nap Pest megyébe látogatott. Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tit­kára tájékoztatta az FLN kép­viselőit a megye gazdasági fej­lődéséről, a pártmunka tapasz­talatairól. A megbeszélésen részt vett dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának osztályvezetője. Az algériai vendégek ezt követően ellátogattak Százha­lombattára és Érdre. Megte­kintették a Dunai Kőolajipari Vállalatot, a Dunamenti Hő­erőmű Vállalatot és a Benta- völgye Termelőszövetkezetet. Találkoztak Os2tás Jánossal, az MSZMP budai járási Bizott­ságának titkárával is. KÖZÉLET Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese fogad­ta Gheorghe Rosut, a Cent- rocoop elnökét, akinek vezeté­sével — a SZÖVOSZ elnöké­nek meghívására — román fo­gyasztási szövetkezeti kül­döttség tartózkodott hazánk­ban. Ott volt Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztár­saság budapesti nagykövete. Púja Frigyes külügymi­niszter fogadta dr. Herbert Krolikowskit, az NDK külügyi államtitkárát, aki a magyar— NDK kulturális és tudományos együttműködési bizottság 8- ülésén vett részt Budapesten. Fejti György, a KISZ KB első titkára vezetésével haza­érkezett Moszkvából a KISZ küldöttsége. A delegáció, amely a Komszomol meghívására tartózkodott a Szovjetunióban, a két szervezet együttműködé­sének továbbfejlesztéséről, s ennek konkrét feladatairól folytatott tárgyalásokat. Lenfonónál - Óbudánál Mindennap megújulnak Sarlós Isiwán látogatása Pest megyében PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXV. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM Ara 1,40 farint 1981. JANUÁR 29., CSÜTÖRTÖK

Next

/
Oldalképek
Tartalom