Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-29 / 24. szám

2 '4/Pr jf x/imav 1981. JANUÁR 29., CSÜTÖRTÖK ' Iszlám csúcskonferencia Arab bojkott Az imperializmus figyelemelterelő manőverei A munkabizottságok tanácskoznak Madridban Merev amerikai álláspont I Az iszlám konferencia szer­vezete vasárnap óta tartó csúcsértekezletén először csak kedden hangzott el az Egye­sült Államok közel-keleti po­litikáját keményen bíráló fel­szólalás. A felszólaló, Asszad szíriai elnök arra figyelmez­tetett, hogy Washington tá­maszponthálózattal igyekszik bekeríteni a térséget. Szavai azokat az iszlám országokat is érintették, amelyek az Egyesült Államoknak engedé­lyezték katonai létesítmények használatát Az iraki—iráni háborúért a szíriai államfő a ■volt gyarmatosító hatalmakat' tette felelőssé, amelyek — mondotta — változatlanul arra törekednek, hogy az arab világot megosztva gyengítsék az Izrael elleni egységet, ke­vésbé lényeges konfliktusok felé tereljék a figyelmet. Asz- szad ugyancsak Washingtont tette felelőssé a Libanonban folyó vérontásért és azért is, hogy Egyiptomot kiszakította az arab kötelékből. A harmadik iszlám csúcsér­tekezlet kedden este zárt aj­tók mögött hozott határozatá­ban szent háborút (dzsihadot) hirdetett Izrael ellen és elfo­gadta az Izrael-ellenes gazda­sági szankciók tervét. Az erre vonatkozó akciótervet várhatóan a csúcskonferencia befejezésekor hozzák nyilvá­nosságra. Konferenciaforrások szerint az okmány a „mekkai deklaráció" elnevezést viseli és felszólítja az iszlám orszá­gokat, hogy csatlakozzanak az Izrael-ellenes arab boj­kotthoz, további segítséget ígér a PFSZ-nek és körvona­laz egy olyan politikai akció­tervet, amely hivatott lenne megakadályozni Jeruzsálem arab jellege megváltoztatásá­ra irányuló izraeli kísérlete­ket. A döntés szerint az isz­lám országok bojkott alá ven­nének minden olyan orszá­got, amely Jeruzsálemet Iz­rael fővárosának ismeri el. A szent háborúra vonatkozó ja­vaslatot a hírek szerint Szad- dam Husszein iraki elnök ter­jesztette elő. A csúcs egyben felszólította a Szovjetuniót, hogy vonja ki csapatait Afga­AZ IZRAELI KORMÁNYT december végén csak egy lé­pés választotta el attól, hogy a legszélsőségesebb jobboldali párt, az Újjászületés pártja javaslatára a parlament elé terjessze az 1967 óta megszállt szíriai Golan-fennsík bekebe­lezéséről szóló törvényjavasla­tot. Minthogy azonban Kelet- Jeruzsálem annektálása nem­zetközi felháborodást váltott ki. az amúgy is erősen elszi­getelődött Begin-kormány nem merte vállalni egy újabb fel­zúdulás kockázatát, -már csak azért sem, mert most idejében megmozdult a külföld, hogy megelőzze ezt a veszélyes lé­pést: az amerikai nagykövet sürgős találkozót kért Begin izraeli miniszterelnöktől, s elő­adta, hogy kormánya mélysé­gesen aggódik a tervezet miatt. A nyugat-európai nagykövetek is sorra jelent­keztek, s közölték: nem bizo­nyos, hogy a Golan bekebele­zése után is , folytathatják munkájukat Izraelben. Milyen is az a Golan-fenn­sík, s miért van rá szüksége Izraelnek? A területe nem nagy, az 1967-es háború előtt 82 falu és egy város, Kuneitra népét tartotta el; összesen 130 ezren éltek a S3 településen, beleértve azt a 18 ezer főnyi palesztin menekültet is, aki­ket a hazájukból kergettek el. A háború pusztításai követ­keztében 77 település a földdel vált egyenlővé, az őslakosság legnagyobb részét, a palesz­tin menekültekkel együtt, el­nisztánból, ugyanakkor nem helyezett sem anyagi, sem ka­tonai segítséget kilátásba a kormányellenes erőknek. Utóbbi határozatot Szíria és Dél-Jemen ellenezte. Asszad a tanácskozás napi­rendjén szereplő afganisztáni határozattervezetről szólva ki­jelentette, hogy semmit sem lehet várni az elítélő nyilat­kozatoktól, ehelyett inkább a rendezés gyakorlati lehetősé­gein kellene elgondolkodni. Szíria és Dél-Jemen elve­tette az ülésen megszavazott „afganisztáni határozatot”, amely a szovjet csapatok ki­vonására szólított fel és java­solta, hogy Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár, valamint öt állam képviselőjéből álló tes­tület tegyen lépéseket a tár­gyalások megkezdése érdeké­ben. Visszavonulóban vannak a salvadori junta hadseregének egységei a forradalmi erők által ellenőrzött egyik legna­gyobb körzetben, az ország középső részén lévő Guazapa térségében. Havannában ki­adott jelentés szerint.a hétfőn délután megkezdett visszavo­nulás során a hadsereg több gépkocsit és más harci jár­művet vesztett. A forradalmi erők — mint a napok óta érkező jelentések bizonyítják — az ország szin- ' te minden körzetében folytat­ják gerillaakcióikat, rajtaütés- szerű támadásokat hajtanak végre a hadsereg mozgó ala­kulatai ellen, állandó zaklató akcióikkal számottevő veszte­ségeket okoznak az ellenség­nek. A junta hadereje ugyanak­kor az összes haderőnem be­vetésével lövi és bombázza a baloldal manőverezési körze­teit. A kíméletlen akcióknak igen sok áldozata van a pol­gári lakosság körében. A Fa- rabundo Marti Nemzeti Fel- szabadítási Front főparancs­űzték az izraeli katonák. Csak azok maradtak, akikkel a megszállók „szót tudtak érte­ni”: a drúz és az alavita val- lású, 15 ezer főnyi arab né­pesség. A LEGALACSONYABB pont a fennsíkon 450 méteres. Ez a rész a Tiberias tóra néz. A Golan hegyvidéki része há­romezer méter magasba nyú­lik. Az egész fennsík kiváló termőtalajának köszönhető, hogy a golani almának pél­dául az egész Közel-Keleten megkülönböztetett hírneve van. Az izraeliek a megszállás 13 éve alatt 25 mezőgazdasági települést és egy várost (Katz- rin) építettek annak a hétezer zsidó telepesnek, akik hajlan­dók voltak ide költözni. Az új telepesek akkor is^ rögtön tisztes jómódban találták ma­gukat, ha üres kézzel érkez­tek. A kormány ugyanis bő­ségesen mérte az anyagi tá­mogatást, és a beruházások­kal sem takarékoskodott. Még- sincs elég vállalkozó. A tele­pesek kibucokat szerveztek, nagy, az arab falvaktól „meg­tisztított” területeken gazdál­kodnak?, s a kitűnő termőföl­dön nagyon gazdaságos lehet­ne a munka, ha lenne elég szakképzett mezőgazdasági munkás, méghozzá olyan, aki hajlandó megszállt földön, az „ellenséges” Szíria közelében élni. Csakhogy ezek kevesen vannak, s akik pedig, vállal­koznak erre, azok is aggód­nak: nem jutnak-e a Sínai­Csütörtökön mégis napirend­re tűzik az iraki—iráni kér­dést, amelyet — mint ismere­tes — hétfőn, a taifi tanács­kozás első hivatalos napján Irán távolléte miatt levettek a napirendről. A téma napi­rendre tűzése — mint azt jól értesült forrásokból közölték — egyben a háromnaposra tervezett értekezlet meghosz- szabbítását is jelenti. Az iraki—iráni kérdés meg­vitatása ellenére sem várható az iráni küldöttség részvétele az értekezleten, s mint azt Habib Satti, az iszlám konfe­rencia főtitkára, ggyben a csúcsértekezlet védnöke az Al-Jaum című szaúdi hetilap­nak adott és a UPI által is­mertetett interjújában közöl­te: „újabb rábeszélő küldött­séget már nem menesztenek Teheránba.” noksága a közép-amerikai füg­getlen sajtóügynökség útján kiadott közleményében elítél­te a junta légierejének ter­rorbombázásait a lakott kör­zetek ellen. A salvadori harcokkal kap­csolatban megfigyelők megál­lapítják, hogy a junta hadse­regének nagy erőkkel folyó felmorzsoló támadásai a je­lek szerint egyetlen körzetben sem hoztak átütő eredményt. A szomszédos Guatemalá­ban a négy legnagyobb bal­oldali szervezet kedden nyil­vánosságra hozott közös köz­leményben bejelentette, hogy „egyesítik erőiket a forradal­mi harcra”. A közleményt a Szegények Gerillahadserege (EGP), a Lázadó Fegyveres Erők (FAR), a Felfegyverzett Nép Szervezete (ÓRPA), a Guatemalái Munkapárt (PGT) elnevezésű szervezetek írták alá. A négy szervezet felhívás­sal fordult az ország népéhez, minden erejével vegyen részt a Lucas Garcia elnök rendsze­rének megdöntésére indított forradalmi harcban. félszigeti mezőgazdasági tele­pesek sorsára, akik most, az izraeli—egyiptomi különtbéke után — igaz, busás kártérítés ellenében — kénytelenek on­nan elköltözni. A fennsíkon gyakran meg­fordulnak külföldi látogatók. Az izraeliek előszeretettel hoz­zák ide azokat, akiket még meg kell győzni arról, hogy a fennsík nélkül Izrael „védhe- tetlen”, tehát a Golan olyan stratégiai fontosságú pont, amelyet Izrael, ha fenn akar maradni, nem adhat vissza Szíriának. Pedig, ezt még az izraeli állampolgárok közül sem hiszi el mindenki. Nem hiszi el például Mattijahu Pe­ted tábornok sem, aki pedig maga is cionista, noha magát baloldalinak vallja. Ö így ér­vel: Szíria nehéztüzérsége most is ugyanott helyezkedik el, ahol a 67-es háború előtt, a Golan mögött; miféle véd­vonal az, amely nem kény­szeríti rá még arra sem az el­lenséget, hogy hátrább he­lyezze a tüzelőállásait; a szí­riai fegyverek tehát ugyanúgy képesek most le lecsapni Iz­rael földjére, mint 1967 előtt, amikor a Golant még nem fog­lalták el. Ennek ellenére a Begin-kormány nem mondott le a Golan bekebelezéséről, csupán az időpontot, illetve a jelenlegi nemzetközi légkört tartotta alkalmatlannak a ré­gi terv kivitelezésére. AZ IZRAELI TÖRVÉNYEK érvényesek jelenleg a fennsí­kon: J967 után az állam eltö­Kafeul Törzsi milíciák A kormánnyal kötött meg­állapodásnak megfelelően — a hatóságokkal együttműködve — néhány hónapja Pastu-törzsi milíciák őrzik a Hindukus és a Szulejmán-hegység Afga­nisztánhoz tartozó vonulatai­nak jelentős részét — írja a PAP lengyel hírügynökség kabuli különtudósítója. Meftakhuddi Szafi, a határ- és törzsi ügyek minisztere a lengyel újságírónak adott nyi­latkozatában hangsúlyozta, hogy a Pakisztánnal határos, mintegy 1650 kilométernyi hegyvidéki területen élő Pas- tu-törzsek többsége immár nem ellenséges a kormánnyal szemben. Az indokínai országok már­ciusra regionális tanácskozást ajánlanak olyan délkelet-ázsiai béke és biztonsági szerződés megkötéséről, amelyet egy szé­les körű nemzetközi konferen­cia garantálna, illetve javasol­ják Kínának, hogy kétoldalú szerződések keretében fogadja el a békés egymás mellett élés elvének megvalósulását. A többi között ez áll abban a nyilatkozatban, amelyet Viet­nam, Laosz, és Kambodzsa külügyminiszterei fogadtak el Ho Si Minh városban, Nguyen Co Thach vietnami, Hun Sen kambodzsai és Phoune Sipraseuth laoszi kül­ügyminiszter részletesen ele­mezte a délkelet-ázsiai hely­zetet, döntéseket hozott a há­rom ország együttműködésé­nek erősítéséről, és javaslato­kat tett a térségbeli feszültség csökkentésére. A nyilatkozat megállapítja, hogy a térség­ben — az újraindult párbe­széd ellenére — változatlanul feszültség uralkodik, s ennek fő oka az imperialistákkal együttműködő kínai vezetők hegemonista politikája. Ebből kiindulva teljesen törvényesnek minősíti a há­rom indokínai országnak azt a törekvését, hogy egymás füg­getlenségének tiszteletben tar­tásával erősítsék szolidaritá­sukat, kölcsönös segítségnyúj­tásukat. Ennek megfelelően a nyilatkozat leszögezi, hogy a Kambodzsában állomásozó vietnami csapatok jelenlétük­kel a kínai fenyegetést ellen­súlyozzák, s ha ez a fenyege­rölte a szír törvényeket, és bevezette a sajátjait. Az isko­lákban az izraeli tananyagot tanítják a megmaradt őslako­sok gyerekeinek is, a szírek az izraeli államnak fizetik az adót. A megszállás óta az iz­raeliek megszüntették a szír érettségit, most minden isko­lás izraeli vizsgát tesz. A leg­több tanár tiltakozásul le­mondott, az iskolák ezt még máig sem heverték ki. A te­rületnek nyolc általános és egy középiskolája van, a fia­talok 45 százaléka nem jut középfokú oktatáshoz. Az is­kolák ósdiak, túlzsúfoltak, .né­melyikük lakóházi szobában működik. Az elmúlt 13 évben keveset írtak az újságok a fennsík la­kóinak életéről. Ha valaki nem a Golanon él, mondta egy drúz, nem is hinné, hogy van ott egyáltalán élet. Az öt szír falu, Majdal-Samsz, Bu- káta, Masszada, Ajn-Kena és Al-Gajar, szinte csak véletle­nül maradt meg, viszonylag elszigetelt területeken. Majdal- Samsz csak a háború után há­rom nappal esett el. A falu a megszállt terület Szíria felé eső peremén fekszik. Estén­ként megerősített izraeli őr­járatok cirkálnak itt. ötezer lakosa van, egy orvosi rende­lője, az orvos naponta néhány órát rendel. Kórház nincs, az izraeliek először katonai fő­hadiszállást rendeztek be a volt kórházban, most pedig is­kola van benne. A megszállt területen élő szír lakók közül csak néhány­nak engedik meg, Jiogy — a Vöröskereszt felügyelete alatt — Szíriában élő hozzátarto­zóival találkozhasson. Ezek­nek a kivételezetteknek egy­órás „beszélőt” engedélyeznek, de ezt is csak az utóbbi há­Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel fog­lalkozó madridi találkozón szerdán nem tartottak teljes ülést. A résztvevők munkabi­zottságokban tanácskoztak a karácsonyi szünet előtt be­terjesztett javaslatokról. Max Kampelman nagykö­vet, az Egyesült Államok kül­döttségének vezetője nyilatko­zatot adott az El Pais című madridi napilapnak. A lap szerdai számában megjelent nyilatkozat árnyaltabb megfo­galmazásokat tartalmaz a nagykövet előző nap, a ta­lálkozó plénumán elhangzott tés megszűnik, akkor Kam­bodzsa és Vietnam megvizs­gálja a vietnami csapatok ki­vonásának lehetőségét. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt vajdasági bizottságai­nak első titkárai az ország tár- saoalmi-politikai helyzeterői, a pártszervek és szervezetek időszerű feladatairól tanács­koztak kedden este Varsóban. Az ülésen Stanislaw Kania, a LEMP Központi Bizottságának első titkára elnökölt. Ugyancsak az ország hely­zetét vitatta, meg a Lengyel Demokrata Párt Központi Bi­zottságának elnöksége. Az el­nökség sürgette, hogy. a kor­mány, valamint a „Szolida­ritás” és az ágazati szakszer­vezetek képv is e lői ‘ m i nél előbb állapodjanak meg a szabad szombatok ügyében. A Len-? gyei Demokrata Párt támo­gatja a munkaidő csökkenté­sét, azzal, hogy ennek foko­zatosan kell megtörténnie. A párt elnöksége rámutatott: a további sztrájkok csak a fe­szültséget és a veszteségeket növelik, a megoldást nem hozzák közelebb. Miközben folynak a tanács­kozások. a „Szolidaritás” szak­szervezet kedden több vajda­rom évben. Ezt megelőzően ugyanezek a kivételezettek csupán hangosbeszélön vált­hattak szót a rokonaikkal. Az együttműködésre nem hajlan­dó lakosságtól megtagadják ezt a kedvezményt. Nemrégi­ben egy majdelsamszi ember megelégelte, hogy mindig visszautasítják a kérelmét, s nem engedik meg, hogy lát­hassa Szíriában élő három fiát. Egy szép napon egysze­rűen átment a határon. MONDHATNÁ VALAKI, hogy lám, nem is oly szigorú az a megszálló hadsereg, ame­lyet így ki lehet játszani. Pe- dighát ez nem egyéb, mint cselfogás: kifelé bárki mehet, sőt jobb, ha megy, csak aztán vissza ne jöjjön... A majdal- samszi ember mégis visszafe­lé indult, ámde a határon le­tartóztatták mint beszivárgót, és bebörtönözték... A „békét- leneknek” a Golanon kívül tá­gasabb. S ha elhagyják a föld­jüket, csak annál jobb, hiszen így Izrael arra is ráteheti a kezét. Panaszkodni nem érde­mes, mert a válasz mindig ké­szen áll: ha nem tetszik va­lami, elmehet... A kormányzat befolyását azzal is próbálják itt erősíte­ni, hogy a golani arabok egy arab nyelvű kormánylapon, az Al-Anbán kívül semmiféle újsághoz nem juthatnak.. Az ellenállás mégis erős, ha töb- bé-kevésbé passzív is. Leg­utóbb a hetvenes évek elején voltak itt harcok, a békétlen- kedőket a hadsereg megtörte, s utána 150 arabot bebörtö­nöztek. A golaniak személyi igazolványában ez áll: vallása drúz, nemzetisége meghatáro­zatlan. Bejrút, 1981. január. Hatos Erzsébet felszólalásához képest, amely­ben azt hangoztatta, hogy az új kormányzat alatt, sem vál­tozik az amerikai küldöttség álláspontja a találkozón. Az El Paisnak adott nyi­latkozatában Kampelman ki­jelentette, hogy pillanatnyi­lag folyamatosság van. Ter­mészetesen a Reagan-kor- mányzat a maga módján fog reagálni á találkozón felvető­dő különböző problémákra és a vitákra. A washingtoni kor­mányzatnak a találkozó jelen szakaszával kapcsolatos állás­pontját most tanulmányozzák Alexander Haig külügymi­niszter beosztottjai, akik csak néhány napja foglalták el új posztjukat. A továbbiakban az amerikai küldöttség vezetője kifejtette: kormánya még nem döntött arról, hogy támogatja-e a le­szerelési konferenciára vonat­kozó francia javaslatot, bár igen jó szemmel nézi. Ezzel szemben elfogadhatatlannak tekinti a lengyel indítványt. Ságban néhány órás „figyel­meztető sztrájkokat” tartott, amelyen résztvevői egyrészt a munkaidő csökkentését, más­részt a nyárvégi megállapodá­sok „gyorsabb megvalósítását” követelték. Mint a varsói rá­dió szerdán reggel jelentette, a bielsko-bialai vajdaságban a nap folyamán „általános ok- kupációs sztrájkot” tartanak 110 üzemben. Szervezői vál­toztatásokat követelnek a vaj­daság vezető testületéiben. Azt kívánják továbbá, hogy a problémák megvitatására kor­mánybizottság utazzon a hely­színre. Szerdán a lengyel újságok­ban megjelent a „Szolidaritás” jasírzebiei üzemi munkásbi­zottsága elnökének a szák­szervezet valamennyi tagjá­hoz intézett nyílt levele. Eb­ben Jaroslaw Sienkiewicz, aki egyébként 12 éve a LEMP tagja, megírja, hogy a bi­zottságból az utóbbi időben több embert kizártak, mégpe­dig kivétel nélkül párttago­kat. Öt magát az egyik szén­bánya kollektívája nagy több­séggel jelölte az üzemközi ala­pító bizottságba való válasz­tásokra, de a felettes „Szoli- daritás”-szerv egyszerűen tö­rölte a listáról, „alighanem egyesek magán jellegű politi­kai törekvéseiről van szó, ak­kor viszont a „Szolidaritás” üzemi bizottsága messze eltá­volodott eredeti feladatától: a kollektívák érdekképviseleté­től”. — írja a lap. ★ Késő esti hírügynökségi je­lentések szerint a „Szolidari­tás” lengyel szakszervezet or­szágos egyeztető bizottsága szerdán Gdanskban kétnapos tanácskozást kezdett. A bizott­ság áttekintette az ország gaz­dasági helyzetét, és — mint az esti órákban .bejelentették — úgy döntött, hogy minden helyi szervezet számára elrendeli a sztrájkakciók felfüggesztését. Ugyanakkor kilátásba helyez­te, hogy ha a következő na­pokban nem kezdődnek meg a tárgyalások olyan vitatott kér­désekről, mint például a heti munkaidő rövidítése, akkor a szakszervezet tagjai február 3-án egyórás sztrájkot tarta­nak. CSAK RÖVIDEN.» ggroaecM MEGÉRKEZETT az osztrák fővárosba1 az a szovjet kül­döttség, amely részt vett a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgya­lások csütörtökön 1 kezdődő újabb fordulóján. A SZOVJETUNIÓ területé­ről a kozmikus térség további kutatása céljából felbocsátot­ták a Kozmosz—1242 jelzésű mesterséges holdat. A fedél­zeti műszerek kifogástalanul működnek. Riportunk a Golan-fennsíkról Araboknak kívül tágasabb... (Guatemalában is Összefogott a baloldal A salvadori junta veszteségei indokínai külügyminiszterek nyilatkozata Békére vágyik a térség Sokoldalú megbeszélések Lengyelországban A „Szolidaritás” elrendelte a sztrájkok le i

Next

/
Oldalképek
Tartalom