Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-08 / 6. szám

1981. JANUAR 8., CSÜTÖRTÖK xJimav Végső búcsú Somogyi Miklóstól Szeretteinek, barátainak, har- munista pártba. A háború és costársainak, tisztelőinek hosz- szú menete kísérte utolsó út­jára szerdán a Mező Imre úti temetőben Somogyi Miklóst, az MSZMP Központi Bizott­sága és a SZOT tagját, a ma­gyar munkásmózgalom ki­emelkedő személyiségét. A vö­rös drapériával szegélyezett, koszorúkkal övezett ravatal­nál díszőrségben tisztelegtek az elhunyt előtt párt- és ál­lami életünk képviselői, egy­kori harcostársai. A gyászszertartáson a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a gyá­szoló család nevében Apró Antal, a Központi Bizottság tagja, az országgyűlés elnöke vett búcsút az elhunyttól. Mint mondotta, hat évtizedes mun­kásmozgalmi tevékenysége magában foglalja azt az el­szánt küzdelmet, amelyet a magyar munkásosztály leg­jobbjai, sokszor a veszélyt, a mártírhalált is vállalva, 25 éven át vívtak a horthysta ellen- forradalmi rendszerrel. Az ő életében is gyökeres fordula­tot jelentett hazánk felsza­badulása, az azt követő évek si­kerei, a győztes szocialista for­radalom, majd a munkáshata­lom kivívása. Hatvan évvel ezelőtt lett a Magyar Szociáldemokrata Párt tagja. Osztályharcos tevé­kenységét elsősorban az építő­munkások között, a MÉMOSZ- ban végezte, amelyhez 1923- ban csatlakozott. 1940-ben lépett be a kom­a fasiszta uralom legször­nyűbb éveiben is bátran hir­dette pártunk politikáját. Tag­ja volt a Magyar Történelmi Emlékbizottságnak, egyik ve­zetője az 1942. március 15-i Petőfi téri tüntetésnek. Le­tartóztatták, internálták, de kommunista elvtársai segít­ségével sikerült kiszabadulnia az internálótáborból. A felszabadulás után újból bekapcsolódott az építőmun­kás-mozgalomba, pártunk tag­jaként képviselőnek választot­ták az Ideiglenes Nemzetgyű­lésbe. Ismét a MÉMOSZ el­nöke lett. Később, 1950-től 1956-ig vállalatvezetőként dol­gozott. 1956 decemberében a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnökévé választot­ták. Ezt a tisztséget is becsü­lettel és eredményesen látta el, 1965-ig, nyugdíjba vonu­lásáig. Haláláig tagja volt az MSZMP Központi Bizottságá­nak, 1957-től 1966-ig pedig a párt Politikai Bizottságának tagjaként tevékenykedett. Ké­sőbb nyugdíjasként is aktív közéleti munkát végzett. Pártunk Központi Bizottsá­ga, pártunk tagsága, az épí­tőmunkások sok száz ezres tá­bora, a magyar nép hú fiá­nak emlékét kegyelettel meg­őrzi, tanulságul az újabb mun­kásnemzedékek számára. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa nevében Ligeti László, a SZOT alelnöke em­lékezett meg Somogyi Miklós gazdag, életútjáról. Hetvenöt éves a MEDOSZ Jubileumi ünnepség Hetvenöt esztendeje alakult meg Budapesten a Magyaror­szági Földmunkások Országos Szövetsége, a MEDOSZ elődje. Az évforduló alkalmából a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszerve­zetének Jókai utcai székházá­ban tegnap ünnepi emlékülést rendeztek. Ott volt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi ál­lamtitkár és Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára. Az ünnepséget Hunya István, a MEDOSZ elnöke nyitotta meg, majd Dobi Ferenc főtit­kár mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy a nagy elődök álma valóra vált: a szakszervezeti mozgalom a falu, a község földrajzi hatá­rait átlépve országos szinten alkot erős szervezetet. A székház épületében Varga György, a MEDOSZ titkára avatta fel a szakszervezet egy­kori élharcosainak, mártírjai­nak emléktábláját, amelyen kilenc név áll; Szántó-Kovács János, Várkonyi István, Nyisz- tor György, Vrbán Pál, Reichel János, Polányi Máté, Tisza An­tal, Holler Mihály és Rácz Gyula. Az ünnepség alkalmával Do­bi Ferenc főtitkár kitünteté­seket adott át a szakszervezeti mozgalom veteránjainak. Engedmény a sxeSgálüaSéknak Változások a jövedelemadóban A Pest megyei Tanásson Á végrehajtó bizottság ülése Nélkülözhetetlen segítők az önkéntes tűzoltók Január elsejei hatállyal mó­dosították a jövedelemadó-ren- deletet. Ez közvetlenül érinti a kisiparosokat, a kiskereske­dőket, a házaki nyaralók tu­lajdonosait. A változásokról dr. Sólymos Máriával, a Pest megyei Tanács lakosságadózta" tási csoportjának vezetőjével beszélgettünk. A lakosság igényei — Mi a módosítás célja? — Elsősorban az, hogy a kisiparosodat fokozottan ösz­tönözze a lakossági igényedet kielégítő munka noveiésere; s ne korlátozza a társadalom számára hasznos tevékenysé­get. Eddig bizonyos jövedelem­határon túl magas — 2UÜ ezer forint fölött 95 százalékos — volt az adókulcs, s ez nem ösztönzött a termelés bővítésé­re. Arra sem, hogy a hosszabb távon felszabaduló pénzeszkö­zöket az elavult, öreg műhe­lyek, gépek felújítására fordí­tották volna. A rendelet a ter­melés biztonságát növelve se­gíti a családi és személyes munkán alapuló termelést, s végül az adóigazgatási munkát is egyszerűsíti. — Mit jelent mindez a gya­korlatban ? — Régen különféle kedvez­ményben részesülhettek akis­községben dolgozó, az idős, a szolgáltató és a kezdő iparo­sok. Ezek a kedvezmények megszűntek; a rendelet egysé­gesíti az adókedvezményt, s annak mértékét 5—40 száza­lékban állapítja meg. A kis­iparosok 1971 óta adóközösség­ben adóznak; önmaguk közül választott bizottságok ítélik meg az adó mértékét, úgy. hogy vagy elfogadják az adó­bevallást, vagy megbecsülik a forgalmat. Ez a forma tovább­ra Is megmarad. Ám január 1-től bizonyos összegeket kö­telesek elengedni az adóból. Ha az adóköteles jövedelem 100 ezer forintnál nem több. 40 százalékot engednek el; 200 ezer forintig 30 százalékot; 400 ezer forintig 20 százalékot; 4 —600 ezer forint között 15 százalékot; 6—000 ezer forint között 10 százalékot; 900 ezer forint fölött pedig 5 százalékot — Milyen kategóriába tar­toznak a Pest rre'vei kisipa­rosok, kiskereskedők? Átalány! fizetnek — A megyében az utóbbi években folyamatosan nő a kisiparosok száma; most több mint 9 ezren vannak. Közü­lük tavaly 1200-an nem fizet. | kos az elvonás. Az ingatlanok tek adót, mert idősek, rokkan- eladását csak abban az eset­tak, vagy kezdők voltak. (Há rom évig ugyanis adómentes az ipart kezdő.) A 9 ezer ipa­ros közül csupán 000-nak ha­ladta meg az évi jövedelme a 100 ezer forintot. Vagyis: a megyében kevésbé tehetős kisiparosok dolgoznak. A kis­kereskedők száma nem nagy, mintegy 900 vegyeskereskedő, zöldséges, tüzelőolaj-árus stb. működik a megyében. Okét is nagyon kedvezően érinti a változás. Annál is inkább, mert akinek 100 ezer forint alatti a forgalma és szolgáltat — fodrász, cipész, autószerelő, kereskedő —, további tíz szá­zalék kedvezményben részesül­het. Sőt, a kedvezmény az öt­ven százalékot is meghaladhat­ja. ha valaki kisközségben dolgozik. A határ: az összes kedvezmény az adó 80 százalé­kát nem haladhatja meg. — A kedvezménynek közve­tett formában bizonyára a la­kosság is h£3znát látja. — Feltétlenül. Eért is mó­dosították a rendeletet, hogy javuljon a termelési kedv, s ezzel együtt a lakosság ellátá. sa. E célt szolgálja az is, hogy a most megállapított adó ösz- szege bizonyos esetekben éve­kig nem változik, átalányt fi­zetnek majd a kisebb jövedel­mű kisiparosok és kiskereske­dők — ezzel is növelve biz­tonságukat. — Változott-e a házadó? — Nem. Módosítás csak az ingatlanok értékesítésére vo­natkozik. Az ingatlanforgalom adóztatását néhány éve vezet­ték be. azzal a céllal, hosv megakadályozzák a spekulá­ciót, a munka nélküli pénz­szerzést. Ez bevált. Az utóbbi években azonban mintha már lassította volna az adó a la­kásforgalmi kedvet. A családi házak, lakások, üdülők meg­vétele és eladása közötti idő­ben azok értéke emelkedett, s ezt az értékkülönbözetet adóz­tatták mez. progresszívan. 40 —75 százalék közötti mérték­ben. Most az alsó határ csu­pán 20 százalék. Értékkülönbözet — Milyen esetre érvényes ez? — Ha a vétel és az eladás közötti érákküiöhözet nem haladja meg a 25 ezer forintot, akkor ennek az összegnek csu­pán 20 százalékát vonják el az eladótól, adó formájában. Kétszázezer forint értékhatár fölött továbbra is 75 százaié­ban adóztatják meg, ha az a szerzéstől — vételtől — szá­mított tíz éven belül történik; illetve-, telek, esetében, —..ha valakinek egy telke van —, öt éven belül. Az adót úgy állapítják meg, hogy az ingat­lan korábbi arához hozzászá­mítják az évi ötszázalékos ka­matot, és az átalakítások, bő­vítések költségét. Mentesül a jövedelemadó alól az, aki az ingatlan eladása után egy éven belül lakást vásárol, cserél, vagy három éven belül épít­kezik. — A jogban járatlan embe­rek számára mindez különösen hangzik. Mit tehetnek? — A Magyar Közlönyben nemrég jelent meg a módo­sítás. Később valószínűleg megjelennek népszerűsítő jogi kiadványok, azokat érdemes lesz forgatni. A másik lehető­ség: ma már nagyon sok vál­lalatnál létezik ingyenes jog­tanácsadás, ahol a dolgozók bővebb információkat kaphat­nak. — Ugyanígy a helyi ta nácsckon is — mondta végül dr. Sólymos Mária. Palád! József A társadalomért önzetlenül munkálkodók sorában nagyra értékeli az ország közvélemé­nye az önkéntes tűzoltók mun­káját, akik sok évtizedes, ál­dozatos tevékenységükkel jog­gal vívták ki ezt az elisme­rést, szereztek tekintélyt. Az idén nevezetes évfordulókat ünnepelnek a Belügyminiszté­rium önkéntes segítői, köz­tük a tűzoltók is, hisz moz­galmuk több mint évszázados múltra tekint vissza. E hónap végén az óinkén,tea segítők ed­digi munkáját országos ta­nácskozáson összegzik. Ezt előzte meg tavaly december­ben a megyei értekezlet, mely­ről lapunk is beszámolt. Ezen értékelték ad önkéntes és vállalati tűzoltóságok, vala­mint az úttörő és ifjú gárda tűzoltó szakalegységeinek te­vékenységét, a társadalmi fel­adat végrehajtásának ered­ményeit és meghatározták az elkövetkezendő esztendők fel­adatait. Ugyancsak a figye­lem és a megbecsülés jele, hogy a városi, községi ta­nácsok rendszeresen foglalkoz­nak testületi üléseiken az ön­kéntes tűzoltó egyesületek problémáival. Tegnapi ülé­sén pedig a Pest megyei Ta­nács végrehajtó bizottsága is napirendre tűzte munkájuk ér­tékelését. Hagyományok és utódok A testület elé terjesztett je­lentés a múltra, a hagyomá­nyokra -.utalva arról is tájé­koztatott, hogy a létrehozá­suk első időszakában a me­gye mai területén több ön­kéntes tűzoltóság alakult: 1878 és 1900 között 27 köz­ségben, köztük az aszódi 1878- ban. Eddig 22 egyesület ün­nepelte megalakulásának fél évszázados, 75 éves vagy év­százados jubileumát. Mindezt figyelembe véve érthető, hogy a hagyományok a máig élnek: jelenleg 144 egyesület műkö­dik a megyében csaknem öt és fél ezer taggal. Sőt a moz­galom jövője is megalapozott­nak látszik, az utánpótlás nem­zedéked nevelkednek az út­törők és az ifjúgárdisták so­raiban; több mint háromezren ismerkednek a tűzoltó tenni­valókkal. Az egyesületek — melyek 1975-ben alakultak a koráb­bi önkéntes tűzoltó testületek­ből — nemcsak a szakmai tu­Áramkörök panelekben Nyomtatott áramkörű panelek készülnek tőkés exportra a Váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában. Az automata felületkezelő galvánsort Szabó Sándorné és Kisvér László ellenőrzik. A galvánüzemben havonta több ezer maratott ter­mék készül, melyeket híradástechnikai eszközökbe építenek be. Bozsán Péter felvétele dás gyarapítását ösztönzik tagjaik körében, hanem a közéletiség iskolái is, A tag­ság több mint fele vesz részt valamilyen társadalmi szer­vezet munkájában. Ugyanak­kor a tanácsi és gazdasági ve­zetők is egyre inkább részt vállalnak az egyesületek tár­sadalmi irányításában. Az elmúlt években megfiatalod­tak at egyesületek: a ta­gok háromnegyed része a negyven évnél fiatalabb kor­osztályból kerül ki, kétharma­duk pedig több mint 5 éve tűzoltó. Megelőzés, mentés Amint a végrehajtó bizott­ság ülésén Varga Károly tűz­oltó ezredes, a BM Tűzoltóság országos parancsnoka hozzá­szólásában leszögezte, a tűz­védelmi feladatokat az állami tűzoltóság társadalmi segítség nélkül nem lenne képes ellát­ni. Az önkéntesek több ezres tábora pótolhatatlan segítsé­get nyújt mindenekelőtt a megelőzésben, így a tűzrendé­szed szabályok betartásának ellenőrzésében, az anyagi ja­vak védelmében. Évente mint­egy 60 ezer lakóházat és ezer kisebb üzemet, intézményt jár­nak sorra, megvizsgálván a tűzvédelmi rendelkezések be­tartását. Emellett jelzéseket adnak a tűzesetek okairól, kö­rülményeiről. Nagy szerepet játszanak a lakosság felvilá­gosításában, a jogszabályok, tennivalók megismertetésével. Mind e mellett sok esetben részt vesznek a tüzek megfé­kezésében is. Gyakran hama­rabb érkeznek a helyszínre, mint a távolabbi városból az állami tűzoltók. A szakmai felkészülés jelen­tős állomásai a rendszeresen megrendezett versenyek, me­lyeket megelőzően sok-sok órát gyakorolnak a tűzoltók. Ta­valy a járási versenyeken több mint négyezren vettek részt, 350 felnőtt és 250 ifjú­sági raj. A rendezvényeken va­lamennyien jól vizsgáztak fe­gyelmezettségből, lelkes küz­deni akarásból. Az idei esztendő az önkén­tes tűzoltók életében kiemel­kedőnek ígérkezik, mivel me­gyei területi és országos ver­senyeket is rendeznek. Az ed­digi hagyományok alapján a legjobb egységek most is mél­tóképpen képviselik majd Pest megye színeit. Többen rámutattak, hogy az áldozatvállalás nem az egyetlen feltétele az önkéntes tűzoltó egyesületek megfele­lő működésének. Fontos sze repet játszik a jó felszereié. is. S mivel ez meglehetősei drága, az egyesületek ugyan csak rászorulnak a társadal mi támogatásra. Két évvel ez előtt lehetőség nyílt arra hogy azok a szövetkezetek ahol a tűzvédelmet az önkén­tesek is megfelelően biztosí­tani tudják, fenntartói meg­állapodást kössenek az egye­sületekkel. Azóta mintegy het­ven szerződés van érvényben s a gazdasági egységek csak nem másfél millió forintot utalnak át évente a helyi ta­nácsokhoz, mint az egyesüle­tek felügyeleti -szerveihez. Az összegeket felszerelések vásár­lására fordították. Tavalytól egy újabb jogszabály kisebb vállalatok számára is lehető­séget ad hasonló megállapo­dásokra. Alkatrész■ és javítóbázis A jelentésből kiderül, hogy az önkéntes tűzoltók általá­ban rendelkeznek a tűz- és kárelhárítási munkához szük­séges alapfelszerelésekkel. Ezek egy része azonban elavult, el­használódott. Javításuk az al­katrészhiány miatt nagyon nehéz. Ezeken a gondokon se­gít majd a központi raktár, mely a selejt gépjárművek és kismotorfecskendők bontásá­ból származó alkatrészekkel látja el az egyesületet. Ugyan­csak napirendre került, hogy a Monori Állami Gazdaság megyei javítóbázist hoz lét­re, segítve a legégetőbb prob­lémák megoldását. A felszerelés fontos része az egyenruha is. Az egyesüle­tek tagjainak mintegy 70 szá­zaléka rendelkezik formaru­hával, melyek azonban nagy­részt elhasználódtak és nem egységesek. A tervek szerint a VI. ötéves terv végére min­den önkéntes tűzoltót új egyen­ruhával látnak el a megyé­ben. A tanács végrehajtó bizott­ságának tegnapi ülésén a hoz­zászólók valamennyien elis­meréssel beszéltek az önkén­tes tűzoltók munkájáról. Öröm­mel nyugtázták, hogy e nemes hivatást az idősek mellett a fiatalok is mind többen vállal­ják, s nemritkán apáról fiúra száll e megtisztelő feladat. A bajbajutottakon való segíte­ni akarás, az egyéni és a kö­zös javak védelme az az erő mely összefogja az önkéntes tűzoltókat több mint egy év százada, s méltán vívja ki szí mukra a társadalom megb cs ülését. A természeti értékek fokozottabb védelme A testület tegnapi ülésén több megyei természeti érték védetté nyilvánításáról hatá­rozott. Különleges elbánás­ban részesülnek ezentúl a bu­dai járásban található ritka­ságok, az úgynevezett kaptár­kövek, és kaptárfülkék. Ezek a környezetből kiemelkedő na­gyobb természetes kőformá­ciók, melyeken különböző méretű és számú mélyedések, vájatok (fülkék) találhatók. Létezésükről már egy 1264- ből származó oklevél is emlí­tést tesz, tehát már ezt meg­előzően is léteztek. Keletkezé­sükkel, korukkal, és funkció­jukkal kapcsolatban már hosz- szabb ideje folynak kutatá­sok, azonban ez ideig számos kérdésben még nem tudtak megegyezni a kutatók. Legin­kább meggyőzőnek látszik az az elgondolás, hogy e fülké­ket vallási, kultikus céllal váj­ták ki elődeink. A védettség lehetőséget nyújt a további tudományos munka feltételei­nek biztosítására, a vitatott kérdések tisztázására. A teg­nap védetté nyilvánított kap­tárkövek Érd, Biatorbágy, Diósd és Sóskút határában találhatók. Természetvédelmi területté nyilvánították a Szilas-patak forrásvölgyének mintegy 23 hektáros területét is, ahol számos értékes növény és nö­vénytársulás található, mint a homoki baltacím, az árlevelű len és a pusztai cickafark. Két különleges fa is vé­dettséget élvez ezentúl, így az érdligeti tölgyfa, melynek ko­ra 100 évre tehető, magassá­ga 18 méter, törzsének átmé­rője 130 centi, valamint a ne­vezetes gödi sárgafa, mely Európában is ritkaságnak szá­mít. M. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom