Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-30 / 25. szám
ap 1981. JANUÁR 30., PÉNTEK Véget ért az iszlám csúcskonferencia Harc a palesztin államért Szerdán a késő esti órákban a „rnekkai nyilatkozat” elfogadásával és rövid közlemény kiadásával véget ért az iszlám konferencia szervezetének harmadik csúcsértekezlete. Bizonyossá vált, hogy hiába várnak az iráni küldöttekre, s távollétükben a résztvevők nem látták értelmét, hogy a tanácskozást még egy nappal meghosszabbítsák. A záró ülésen ezért röviden megvitatták az iráni—iraki konfliktussal kapcsolatos kérdéseket: felszólították a feleket a harcok beszüntetésére és arra, hogy békés úton keressenek megoldást a vitás kérdésekre. Leszögezték: Irán távolléte akadályozta meg az értekezletet abban, hogy a •konfliktus megoldását szolgáló érdemi döntéseket hozzon. Elhatározták, hogy Jasszer Arafatból, a PFSZ vezetőjéből, valamint hat iszlám ország — Banglades, Pakisztán, Törökország, Guinea, Gambia és Szenegál — államfőiből békéltető bizottság alakul, amely egyelőre csak tanulmányozza az iráni—iraki ellentétek kérdéseit. Az iszlám országok kapcsolatainak alapelveit rögzítő „rnekkai nyilatkozat” kimondja, hogy aláírói „szent háborút" hirdetnek Izrael ellen, azaz „minden rendelkezésükre álló eszközzel” horgolni fognak a megszállt területek — így Jeruzsálem felszabadításáért, a Palesztinái arab nép önrendelkezéséért és saját — a PFSZ által vezetett — állam alapítására való jogának elismeréséért. A résztvevők megállapodtak „Iszlám fejlesztési alap” létrehozásában, amely Szaúd-Ará- bia, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek hozzájárulásaiból 2,3 milliárd dollárt tesz ki. Begin izraeli miniszterelnök szerdán visszautasította a 3. iszlám csúcstalálkozó Kelet- Jeruzsálemmel kapcsolatos határozatát, és kijelentette: Jeruzsálem Izrael fővárosa és az is marad. Az. izraeli miniszterelnök arról beszélt, I megosztottak, és kijelentette: hogy az arab országok egy- „Izrael nem fél semmilyen más közötti viszályaik miatt | szent háborútól”. Jobboldali törekvések Lengyelországban A szabad szombat csak űrügy A „Szolidaritás” szakszervezet országos vezetőségének szerdai határozata ellenére Lengyelország hét vajdaságában csütörtökön is folytatódtak a „Szolidaritás” helyi szervezetei által korábban kezdeményezett sztrájkakciók. A határozatba foglalt felhívás ellenére csütörtökön a rzeszowi és a Przemysli vajdaság nyolc nagy ipari üzemében újabb sztrájkok voltak, amelyek szervezői és részvevői azt követelik, hogy érkezzen a helyszínre kormánybizottság. Sziléziában, a Beszkidek vidékén összesen 120 üzem állt le. Szünetel a városi közlekedés, második napja nem jutottak el az újságok a kioszkokba, ugyanakkor nem volt fennakadás a vasúti forgalomban és a kommunális szolgáltatásokban. Jelenia Gora egyik klubjában továbbra is „okkupációs sztrájkot” tart a „Szolidaritás” alsó-sziléziai szervezetének 200 aktivistája azzal a követeléssel, hogy utazzon a helyszínre kormánybizottság. A szovjet hírügynökség Varsóból keltezett csütörtöki tudósítása megállapítja: a múlt szombati események után Lengyelországban aktivizálódtak az ellenzéki, szocialistaellenes erők. A Társadalmi önvédelmi Bizottság (KOR) elnevezésű szélsőségesen jobboldali csoportosulás, és az annak vezetői által ösztökélt „Szolidaritás” szakszervezeti tömörülés jobbra tolódik, Minden arra mutat, hogy a szabad szombatok kérdésének meglovagolása a „Szolidaritás” vezetői és a mögöttük álló szocialistaellenes erők egyik taktikai fogása, ök így vetik Feszültség Ecuador és Peru között Kölcsönös vádaskodások Ecuadori csapatok szerdán 15 kilométer mélységben behatoltak Peru területére. Csütörtökre virradóan riadókészültségbe helyezték a perui fegyveres erőket. Az ecuadori kormány az országban rendkívüli állapotot hirdetett ki. Mindkét ország hivatalos nyilatkozatban a másik felet vádolja a katonai konfliktus kirobbantásával. A fegyveres összeütközés színtere, Peru északi határövezete, a Kordillerákban van, ahol mintegy 80 kilométeres szakaszon csak természetes, vagyis kijelölés nélküli határ van a két ország között. Az Amerikai Államok Szervezetének állandó tanácsa csütörtökön határozatot hozott az ecuadori—perui konfliktusról. Ebben felszólítja a két országot, hogy egyezzék bele bizottság felállításába, amelyet a határvidéken' szerdán lezajlott incidensek kivizsgálásával bíznának meg. fel a kérdést: a nyugalom érdekében fogadjátok el politikai feltételeinket, többek között bocsássátok szabadon a politikai foglyokat, közülük is elsőként a „Független Lengyelország konföderációja” tagjait, akik — mint azt sok lengyel tudja és a lengyel sajtó is nemegyszer megírta — a szocialista rendszer megdöntésére törekednek Lengyelországban, arra, hogy az ország váljon ki a szocialista közösségből, a Varsói Szerződés szervezetéből. A lengyel kormány csütörtökön este nyilatkozatot tett közzé az ország helyzetéről. A dokumentum bevezetőben emlékeztet arra, hogy öt hónap telt el a gdanski, a szczecini és a jastrzebiei megállapodások aláírása óta, s ez idő alatt a kormány következetesen arra törekedett, hogy stabilizálódjék az ország élete. A nyilatkozat ezután rámutat: „az utóbbi időben azonban ezt a bonyolult folyamatot megzavarja a feszültség növekedése, veszélyes akciók és tendenciák erősödése”. „Az ország életében egyre nagyobb zavarok mutatkoznak, „Azzal kapcsolatban, hogy — a kormány erőfeszítései, majd a „Szolidaritás” szakszervezet országos egyeztető bizottsága által január 28-án kiadott felhívás ellenére — tovább tart a sztrájkhullám, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa közli: alkotmányos kötelezettségeiből adódóan köteles biztosítani 'a rendet, a nyugalmat és a fegyelmet, köteles megteremteni a feltételeket az állampolgárok normális életéhez. Ezt figye lembe véve, a minisztertanács — amennyiben ez a helyzet továbbra is fennáll —. kénytelen lesz meghozni azokat a szükséges döntéseket, amelyek — a társadalom legjobban felfogott érdekének megfelelően — biztosítják a vállalatok, üzemek normális működését”. „A kormány ismételten hangsúlyozza arra irányuló készségét, hogy folytatja a tárgyalásokat a munkaidő csökkentésének kérdéséről, valamint más, a szakszervezeti mozgalmat érintő problémák ról is.” A Szolidaritás országos egyeztető bizottsága ismételten felszólította a szakszervezet regionális szervezeteit, hogy függesszék fel a sztrájkokat. Befejező szakaszban a kongresszusi előkészület Befejező szakaszához érkezett a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresz- szusának előkészítése. Az OSZSZSZK-ban már mindenütt véget értek a kűldöttvá- lasztó területi pártértekezletek, a többi köztársaságban pedig a kongresszusokon folyik a küldöttek választása. Csütörtökön egyszerre öt szovjet köztársaság kommunistái tanácskoztak pártkongresszuson. A köztársasági pártkongresszusok az eredmények mellett a nehézségekről sem hallgatnak. Igen sok bíráló felszólalás elemzi az elmaradások okait, javasol intézkedéseket a pártmunka, a gazdasági irányítás javítására. Fegyverzetkorlátozási tárgyalások Becsben Késik a konstruktív válasz Csütörtökön a bécsi Hof- burgban plenáris üléssel megkezdődött a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről szóló tárgyalássorozat 23. fordulója. A 17 európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada képviselőinek részvételével tartott első teljes ülésen az NDK küldöttségének vezetője, Andre Wieland elnökölt. A 23. tárgyalási forduló középpontjában a szocialista országok 1980- július 10-én és november 13-án előterjesztett kompromisszumos javaslatai állnak, amelyek a nyugati álláspont lényegi vonatkozásait figyelembe véve indítványozzák, hogy a két fő szakaszra osztandó csökkentés első szakaszában a Szovjetunió, az eddigieken felül, további 20 000 katonát vonna ki az NDK területéről abban az esetben, ha az Egyesült Államok 13 000 fővel csökkentené Közép-Európában állomásozó fegyveres erőinek létszámát. A plenáris ülés után tartott sajtókonferencián Tadeusz Strulak, a lengyel küldöttség vezetője bírálta a NATO-tag- országainak a szocialista országok javaslataival szemben tanúsított elutasító magatartását. Emlékeztetett rá, hogy a javaslatok — figyelembe véve a nyugati tárgyalópartnerek álláspontját — előirányozzák, hogy a csökkentés két szakasza között mindkét fél „befagyasztaná” fegyveres erőinek létszámát, valamint azt, hogy a két csökkentési szakasz után a szerződésben részes egyetlen állam hadseregének létszáma sem haladhatja meg katonai tömbje e térségben állomásozó összes haderőinek 50 százalékát. Hangsúlyozta, hogy a szocialista országok szakadatlanul a katonai enyhülés és a leszerelés témakörében tartandó tárgyalásokért szállnak síkra. Erre, valamint a béke- és enyhülési politika jövőbeni folytatására irányuló eltökéltségüket ismételten, megerősítették a Varsói Szerződés szervezete tagországainak vezetői az elmúlt év decemberében Moszkvában tartott csúcs- találkozón. A szocialista országok újabb javaslatai a régebbiekkel együtt az álláspontok közeledéséhez vezettek a megkötendő első megállapodás egyes pontjait illetően. Ugyanakkor mindez csak abban az esetben válik valósággá, ha a nyugati fél konstruktív választ ad ezekre a javaslatokra — hangsúlyozta a lengyel küldöttség vezetője. Hóig külpolitikai elképzelései Csalódást keltő bemutatkozás Csak az amerikai érdekek elsődlegesek Bonn Az enyhülésért Felül kell vizsgálni a Német Szövetségi Köztársaság külpolitikáját — követelte több szociáldemokrata képviselő csütörtökön Bonnban megtartott sajtókonferenciáján. Karl- Heinz Hansen szociáldemokrata képviselő felszólította a kormányt, hogy tagadja mega NATO határozatának végrehajtását, amelynek alapján középhatótávolságú nukleáris rakétákat helyeznének el az országban. A képviselő hivatkozott arra, hogy az SDP 1979-es nyugat-berlini kongresszusán hozott határozata a rakétatelepítés kérdését a SALT—II amerikai ratifikálásától tette függővé. Hansen álláspontjához csatlakozott az a 150 neves- szociáldemokrata politikus, akik felhívást intéztek a párt vezetéséhez és a kormányhoz, amelyben az ország létérdekének nevezik az enyhülési politika folytatását. Madridi találkozó Merev nyugati álláspont Marian Dobrosielski külügyminiszter-helyettes, a lengyel küldöttség vezetője csütörtökön bírálta egyes nyugati küldöttségeknek a madridi találkozón tanúsított magatartását A zárt ajtók mögött tartott plenáris ülésen elhangzott felszólalásában megütközéssel állapította meg, hogy az amerikai, az angol és néhány más nyugati küldöttség vissza akar lémi a vádaskodások gyakorlatához. Rámutatott: a közösen elfogadott napirend maga is az előretekintésre, az új javaslatok megvitatására ösztönzi a résztvevőket. Reagált azokra a nyugati felszólalásokra, amelyek a humanitárius kérdéseket akarják előtérbe állítani és kijelentette: ezek is csak a tartós európai béke, a biztonság és az együttműködés alapján fejlődhetnek, ezért helytelen bármiféle fordított sorrend felállítása, ami egyébként is eltérés a helsinki záróokmánytól. Az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia összehívásáról szóló lengyel javaslatról beszélve, amely a szocialista országok támogatását élvezi, Marian Dobrosielski hangsúlyozta, noha meg van győződve ennek az indítványnak a helyességéről, kész elismerni más javaslatok — így a román, a lengyel, a svéd — pozitív elemeit, és komolyan megvitatni a francia indítványt is. Az egymástól nyilvánvalóan eltérő megközelítési módoknak éppen a közös megoldási lehetőség feltárására keli ösztönözniük — mondotta. fl szovjet külügyminisztérium cáfolata Imperialista próbálkozásokul álcáz az alaptalan rágalom Rágalmazásnak minősítette a Szovjetunió külügyminisztériuma csütörtöki nyilatkozatában azokat az amerikai állításokat, amelyek szerint a Szovjetunió „mintha meg akarta volna nehezíteni” a Teheránban fogva tartott amerikai diplomaták kiszabadulását. A külügyminisztérium nyilatkozatát csütörtökön nyújtották át Moszkvában az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivőjének. A szovjet nyilatkozat hangsúlyozza: teljességgel alaptalanok azok a kifogások, amelyeket az Egyesült Államok a szovjet sajtóval és általában a szovjet magatartással kapcsolatban terjesztett elő. A túszüggyel kapcsolatban a szovjet álláspont következetes és félremagyarázhatatlan volt. „A Szovjetunió feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a diplomáciai személyzet sérthetetlenségéről a bécsi konvencióban összefoglalt, általánosan elfogadott nemzetközi normákat maradéktalanul megtartsák. Az incidens kapcsán szovjet részről ezt többször is kinyilvánították, s ennek megfelelően a Szovjetunió Is megszavazta a Biztonsági Tanács határozatát 1979 decemberében, amelyben felhívták Iránt a diplomaták szabadon' bocsátására, az Egyesült Államok és Irán kormányát a viták békés úton történő rendezésére. „Az ilyen szovjet magatartás fényében enyhén szólva is különösek, lényegüket tekintve pedig rágalmazóak az olyan állítások, amelyek szerint a Szovjetunió mintha a kérdés pozitív rendezésének megnehezítésére törekedett volna — hangoztatja a nyilatkozat. — A tények egészen mást mutatnak: azt, hogy az Egyesült Államok, ürügyül használva fel az amerikai nagykövetség személyzetének fogvatartását, hatalmas haditengerészeti erőket összpontosított a Perzsaöböl térségében. A Szovjetunió ezt a tény valóban elítéli, határozottan állást foglal az Irán belügyeibe történő külső beavatkozás ellen. „Akaratlanul is felmerül az a gondolat, hogy a volt amerikai túszok ügye körül indított szovjetellenes kampányt . az Egyesült Államokban azért folytatják, hogy megkíséreljék álcázni az ebben a térségben való amerikai katonai jelenlét tartósítására irányuló szándékokat. A katonai jelenlét eszköz arra, hogy durva nyomást gyakoroljanak a térség országaira” — szögezi le a szovjet nyilatkozat, emlékeztetve arra, hogy a Szovjetunió álláspontja közismert: a térség békéjét és biztonságát úgy kell biztosítani, ahogy azt Brezsnyev fejtette ki Üj-Delhiben elhangzott beszédében. Ez a javaslat, amelyet az amerikai fél is jól ismer, s amelyet számos ország, a széles körű nemzetközi közvélemény pozitívan fogadott, változatlanul érvényben van — hangsúlyozza a szovjet külügyminisztérium nyilatkozata. CSAK RÖVIDEN... A SVÉDORSZÁGI Hagfors katonai szeizmológiai intézetének becslése szerint 1980-ban összesen 49 nukleáris kísérleti robbantást hajtottak végre a világban. Ezek közül csupán egy volt légköri robbantás. Ezt Kína hajtotta végre. LÉKET KAPOTT ég rövid idő alatt elsüllyedt csütörtökön a földközi-tengeri Ibiza sziget közelében a Nusca nevű 2100 tonnás görög teherhajó. A hajó 13 fős személyzetének sikerült mentőcsónakokon partot érnie. Alexander Haig, az Egyesült Államok külügyminiszter« szerdán először lépett a sajtc képvisélői elé, és az általa elmondottakat még a nyugati tudósítók is „példátlanul élesnek” minősítették. Kérdésekre válaszolva Haig „a szovjet magatartástól” tette függővé a SALT-tárgyalá- sok felújítását, s ezzel mintegy megerősítette a Reagan által is többször említett „ösz- szekapcsolási” elméletet. Haig szerint az Egyesült Államok „megfontolás tárgyává teszi s SALT—II-megállapodás rendelkezéseit”, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy a Szovjetunió tartja magát a megkötött fegyverzetkorlátozás, megállapodásokhoz. A Szovjetuniónak szerinte az amerikai „felülvizsgálat” befejeztél* „tartózkodnia kell minder olyan lépéstől, amely a ké' nagyhatalom kapcsolatainál további romlásához vezethet” Ez azonban Haig számára c fegyverzetkorlátozáson kívü eső feltételeket is jelent: min mondotta, az Egyesült Álla mok nem ratifikálhat SALT egyezményeket függetlenül at tói, „hogyan viselkedik a Szov jetunió a fegyverzetkorlátozá területén kívül eső kérdések ben”. Azzal a képtelen vád dal állt elő, hogy a Szovjetunió „kubai közvetítéssel támogatja a nemzetközi terrorizmust”, márpedig a „nemzetközi terrorizmus elleni harc ezentúl még az emberi jogoknál is fontosabb lesz Amerika számára”. Haig kijelentette, hogy egyelőre nem óhajt szovjet vezetőkkel találkozni, bár szükségesnek tartja a „mindennapi kapcsolatok” fenntartását a szokásos diplomáciai csatornákon. Nem adott egyenes választ arra a kérdésre, hogy Reagan korábbi ígéretéhez híven, megszüntetik-e a Szovjetunió elleni „gabonaembargót”. Közvetve elismerte viszont ennek az intézkedésnek i kudarcát, hangoztatva: a jövőben nem szabad olyan intézkedéseket tenni, amelyek „az amerikai gazdaság egy meghatározott szektorára nézve jelentenek megterhelést”. Az új kormány Haig szerint „nem tekinti sürgetőnek” a palesztinai autonómiáról szóló egyiptomi—izraeli tárgyalások felújítását, bár elvben támogatja a Carter kezdeményezésére létrejött Camp David-i megállapodást. Az amerikai külügyminiszter szerint „az emberi jogok elleni legnagyobb fenyegetést a terrorizmus jelenti”. Haig olyan politikát körvonalazott, amelyben az elsőbbséget nem az emberi jogok, hanem az amerikai érdekek élvezik. Ennek megfelelően állást foglalt a salvadori kormánynak nyújtott támogatás folytatása mellett. Lengyelországgal kapcsolatban Haig hangoztatta, hogy az Egyesült Államok gazdasági segítséget nyújtott és nyújt a jövőben is az országnak. Ugyanakkor hozzátette, hogy „ezt nem tartja elégséges megoldásnak, a helyzetet csak maguk a lengyelek oldhatják meg”. Haig első sajtóértekezletének washingtoni fogadtatása kifejezetten csalódást tükröz. A szerda esti televíziós beszámolók Haig formuláit „homályosnak”, válaszainak tartalmát zavarosnak és kevéssé informatívnak találták. Alexander Haig amerikai külügyminiszter szerdán hivatalos formában megkövette Waldheim ENSZ-főtitkárt a túszügyben játszott szerepe miatt őt ért amerikai bírálatokért. Haig kifejezte a főtitkárnak az Egyesült Államok háláját a túszügy megoldásáért tett erőfeszítéseiért. Waldheimnek küldött első hivatalos levelében az amerikai külügyminiszter „lesújtónak” minősítette a főtitkárt ért „szerencsétlen vádakat”.
