Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-29 / 24. szám

1981. JANUAR 29., CSÜTÖRTÖK «r«CT -4/Pjr Tf xftmap 3 Sarlós István látogatása Innen indul a világ számos országába az óbuda-szegfű Ott vannak mindenütt ijedtek a korszerűsítéstől, a szervezési változtatásoktól: senki ne képzelje, hogy az új olyan könnyen győz! Eredmény, siker, egyik olda­lon, gond, küzdés a másikon, őszintén szóltak mindkettőről a vendéglátók. Fülöp Pálné, Bognár Mihályné és Fehér­vári Anna szocialista brigád­vezetők mindvégig kísérték Sarlós Istvánt, s véleményük­kel erősítették: jó a kollektí­va, nagyok eredményei, elé­gedettek lehetnek hírnevükkel — de a hétköznapokon nehe­zen küzdenek. sadalmilag hasznosan tevé­kenykednek. Olcsó, korszerű tehenészeti telepet hoztak lét­re, a tervezett 3 millió helyett 1 millió forintért. Mintegy 600 hektáron legelőgazdálkodást folytatnak. Jól sikerült a sző­lő-gyümölcs rekonstrukciójuk. 51 hektáron például a telepí­tett szőlő 96 százaléka meg­fogant. Nyolcezer különféle­képpen gondolkodó, más-más típusú, de alapjában a jót, a munkát szerető dolgozójukkal teljesítették, amit terveztek, nyereséggel, jól gazdálkodnak. Egy 1978-ban készült film mutatja be, milyen sokféle, gazdag a tevékenységük. ők a gesztorai a gumifutózó üzemnek, öt gazdasággal dol­goznak együtt, közös a Roz­Felmentés, választás A ceglédi városi pártbizottság ülése (Folytatás az 1. oldalról) Utánpótlás biztosításához, hi­szen kényelmes, tiszta, egész­séges otthont biztosítanak fia­taljaiknak ... Beok Tamás a bértömeg- és y bérszínvonal-gazdálkodásról részletesen beszélt, hiszen hiá­ba van igény a piacon áruik tránt, ha nem tudják megfi­zetni a több és jobb munkát teljesítő dolgozóikat. Lenne saját bér is az emelésre, de a Jelenlegi szabályzók béklyó­ba fogják kezüket. Sokan meg­Tulajdonképpen egy sort sem kellene az Óbuda Tsz-ről írni, csupán a számokat kelle­ne megmásítani és a termé­keket mezőgazdasági nyelvre fordítani: a mezőgazdasági nagyüzemben az ipari nagy- vállalathoz hasonló sikerekről tzámoltak be. Ausztrália, Ciprus, Görögor­szág, NSZK — harmincnál több ország várja az Őbuda Tsz szegfűit, virágait, nyílás­záróit, más termékeit. Most terjeszkedik a tsz az USA fe­lé: ott is érdeklődnek termé­keik iránt. Moszkvában a kö­zeljövőben nyílik üzletük és remélhető, nyáron már Szo- esiban is ott lesznek. Természetesen a hazai piac ellátásával is felelősen törőd­nek, környékükön, a szentend­rei járásban, de a fővárosban is mindenütt találkozhat a vá­sárló virágaikkal, húsáruikkal, paprikájukkal, paradicsomuk­kal. Híres a lovasiskolájuk, az autószervizük, szép parkokat építenek. Ott vannak minde­nütt. 3100 hektáron gazdál­kodnak (mint mondták: kopik a föld, az üdülőterület min­dig kihasít egy darabot). Tár­Tegnap ülést tartott Ceglé­den a párt városi bizottsága, amelyen részt vett dr. Arató András, a Pest megyei Párt­maring Tsz-szel az építőválla- lalatuk és rendszergazdák a dísznövénytermelésben... Pest megyéhez, 1975 óta tar­toznak, mit fejlődtek azóta? Sarlós István a virágházakat járva gyönyörködhetett a nyí­ló szegfűkben, a nagyiparhoz hasonló szervezettségben, rend­ben. Itt sem hallgatták el előt­te a gazdálkodás gondjait, oly­kor kudarcait. Azt például, hogy az energiatakarékosság sok mindenre rákényszerítette őket is. Olaj helyett gázt ve­zettek be, de ma is gond a melegházak olcsó fűtése. De ahol még a virágyágyak közöt­ti — termelésből kieső — utat is sokallták, egy apró okos öt­lettel 25 százalékkal annak ki­használásával növelni tudják termelésüket — ott nem kell félni, hogy ötlettel, kezdemé­nyezéssel, kockázatvállalással nem kerekednek felül a ne» hézségeken. Sokszor átgondol­kodott éjszakáik, máskor a képzett szakemberek javasla­ta, -legtöbbször a gazdaság szá­mos dolgozójának munkasze­retete szüli a legjobb tanácso­kat. Egyetlen nap két óriási üzemben nem nyújthat teljes áttekintést, de a látottak alap­ján Sarlós István azzal a tu­dattal búcsúzhatott Pest me­gyétől, ha kemény munkával is, de a továbbfejlődésnek biz­tos itt az alapja. S. A. bizottság titkára és Komáromi János, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A pártbizott­ság személyi kérdésekben ho­zott döntést. Dr. Arató András ismertette a megyei párt­végrehajtóbizottság javaslatát, melynek alapján a testület — érdemei elismerésével, más fon­tos beosztásba való kinevezése miatt — felmentette a városi pártbizottság első titkára tiszt­ségéből, pártbizottsági és vég­rehajtóbizottsági tagságából Gyigor Józsefet, Balog Györ­gyöt, a városi pártbizottság titkárát — saját kérésére, mun­kája elismerésével — mentet­ték fel tisztségéből, pártbizott­sági és végrehajtóbizottsági tagsága alól. A testület a városi pártbi­zottság első titkárának Sárik Ferencet, a ceglédi járási párt- bizottság volt reszortvezetőjét választotta. A városi pártbi­zottság titkára Berla Ferenc lett, aki eddig a Pest megyei Pártbizottság politikai mun­katársa volt. Mindkettőjüket a városi pártbizottság és a végrehajtó bizottság tagjává választották. Hóban is a határban A Kertészeti Egyetem Tangazdaságának péteri-majori ke­rületében mcgkezJték az őszi gabonafélék fejtrágyázását. Kora tavaszig négyszázötven hektár vetésterületen végzik cl a fon­tos tápanyagpótló munkát. A Pesff megyei A végrehajtó bizottság ülése Tegnap ülést tartott a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület megtár­gyalta a Tömegsport helyzete a megyében, különös tekin­tettel a tanulóifjúság testneve­lésére, valamint A járóbeteg­ellátás helyzete és fejleszté­sének lehetőségei a megyében című' jelentéseket. MgyesiMeíek fomegsperi Csfl$8k6SÍBS®lk & tf®£fie$zfésére Az elmúlt öt évben több párthatározat, állami intéz­kedés témája volt a testneve­lés és a sport fejlesztése. Eb­ben az időszakban kezdődött az Edzett ifjúságért mozga­lom, a tanácsok irányítása alá került az általános iskolai test­nevelés és sport, a tanrendbe új testnevelési és tömegsport­órák kerültek. A megyei ta­nács illetékesei a párt és ál­lami határozatok szellemében intézkedési tervek alapján gondoskodnak a sokoldalú fel­adatok ellátásáról. Népszerű kispálya Az emberek egészségének megőrzése, a minőségi sport fejlesztése egyaránt feltételezi a mind magasabb színvonalú tömegsportot. A megye sport­jának irányítói intézedéseik- ben, a távlati elképzelések ki­dolgozásában egyaránt nagy jelentőséget tulajdonítanak e tényezőnek. Ez megmutatkozik a mozgalom, a rendezvények, a tárgyi és személyi feltételek biztosításában tapasztalható jelentős fejlődésben. Ugyan­akkor azt is hangsúlyozta a testület elé terjesztett jelentés, hogy a tömegsport fejlődését befolyásolja a megye telepü­lésszerkezete, az egyes váro­sok, községek gazdasági, tár­sadalmi fejlettségének szintje is. Azokon a helyeken, - ahol nagyobb ipari és mezőgazda- sági üzemek, oktatási intéz­mények működnek — így Vácott, Cegléden, Százhalom­battán, Szigetszentmiklóson, Abonyban és Nagykátán — összehasonlíthatatlanul több eredményről adhatnak számot, mint a megye kisebb telepü­lésein, vagy épp az agglome­ráció területén. A tömegsport népszerűségét, szervezettségét jelzik az éven­ként rendszeresen vagy alkal­manként, de hagyományos formában lebonyolított ren­dezvények. Ilyenek például a falusi dolgozók spartakiádjai, a munkahelyi olimpiák, az Edzett ifjúságért mozgalom sportnapjai, vagy- a kispályás labdarúgó-bajnokságok. Az előbbinél gondót okoz, hogy a rendszeres testedzés rovására erősödik a kampányjellege, míg az utóbbiak népszerűsége viszont évek óta növekszik. Gödöllőn például rendszeresen 60 csapat nevez .be a verseny­be, de Cegléden is 32, Vácott 46, a szentendrei járásban 28 együttes vesz részt a küzdel­mekben. Ugyancsak népsze­rűek a szakszervezetek szak­mai sportvetélkedői, a török­mezői békenaphoz, a gödi Fé­szek ünnepségeihez kapcsolódó sportversenyek. Számos helyen jó gazdái a tömegsportnak az egyesületek is. A megyei természetjáró­szövetség keretében rendsze­resen túrázók száma az el­múlt 4 évben megduplázódott, jelenleg meghaladja a,négyez­ret. Ennek, valamint a lebo­nyolított túráik számának alapján a megye országosan is a harmadik helyen áll. Teret nyert a testedzés szer­vezése a lakóterületeken is. Több városban kisebb sport­kombinátokat építettek társa­dalmi összefogással, mint a Dunai Hőerőmű Vállalatnál vagy Nagykőrösön. Sokat ígé­rő kezdeményezés a lakóterü­leti szabadidős tömegsport­akció, melynek szervezésében a megyei tanács, az SZMT és a megyei KISZ-bizottság is együttműködik a sporthiva­tallal. A napokban választják meg a vezetőséget Érden a megye első ilyen egyesületé­nek, s március végéig Vácott is megalakul e társadalmi szervezet, mely kimondottan a : tömegsportnak kíván keretet szolgáltatni. A jövő egyébként is az ehhez hasonló kötetle­nebb formáké. Azt kell elér­ni, hogy a testedzés, a rend­szeres sport, a mindennapi mozgás igénye az életmód ré­szévé váljék. F&rsdaferem­hiány ' Ez vonatkozik a tanuló if­júság testnevelésére is» az­zal a különbséggel, hogy ea- ben az életkorban fokozottab­ban kell foglalkozni a sporto­lás rendszerességével. Ugyan­is azok a hiányok, melyek a tanulóévek során jelentkez­nek, később már szinte pó­tolhatatlanok, arról nem is beszélve, hogy gyermekkor­ban kell felkelteni az igényt a rendszeres testedzés iránt Ez indokolja, hogy a sport­élet irányítói különös figyel­met fordítanak az iskolai mun­kára. Amint a jelentés is leszöge­zi, a pedagógusok körében megfelelő a szemlélet, tisztá­zódtak a feladatok, erősödött az együttműködés a művelő­dési osztályok, a sportfelügye- löségek és az úttörőelnökségek között. Mindezt erősítették, se­gítették a diáksport fejleszté­sét. célzó állami intézkedések. A célkitűzéseket jól szol­gálja a heti három testneve­lési óra, válárhint az új tan­tervekben megfogalmazott ma­gasabb szintű követelmény- rendszer. Nem változott vi­szont lényegesen a tornater­mek száma. Az általános is­kolákban jelenleg 194, a kö­zépiskolákban 30, és a szak­munkásképző iskolákban 10 tornatermet használnak a gye­rekek. A reális szükségletek szerint mintegy 250 ilyen nél­külözhetetlen helyiség hiány­zik. a megyében. A meglevők­nek is jelentős része az elmúlt 5 évben épült. A téli idő­szakban a tanulók jelentős részé a folyosókon, és tan­termekben tornázik, annak el­lenére, hogy mintegy 40 mű­velődési ház helyet ad a me» gyében a testnevelési órák­nak. Előrelépés viszont, hogy lényegesen javult a számotte­vő társadalmi munka nyomán a szabadtéri létesítményekkel való ellátottság. Tanuszoda vi­szont az elmúlt 5 évben nem épült a megyében. A másodi­kat idén veszik birtokukba a gyerekek Szentendrén. Az úszás feltételeinek meg­teremtése köztudottan sokba kerül. Amint az idei példák mutatják, kevesebb pénzből is lehet gazdagítani a sportolási lehetőségeket: évtizedek "óta nem nyitottak például annyi alkalmi jégpályát a megyében, mint az idén. Egy másik fontos fejleszté­si feltétel, a szakemberellátott­ság is hiányosságokat mutat. A szaktanárok száma és ará­nya mindinkább elmarad a tanulók és az osztályok szá­mának növekedésétől. Felkarolt akciók A tanórán kívüli testneve­lés fejlődésében az 1977-ben bevezetett Edzett ifjúságért mozgalom hozott fellendülést. A tömegsportórák bevezetése a gyerekek számottevő rétegét vonta be a rendszeres test­edzésbe. Ennek is köszönhető, hogy elenyészőre csőikként a felmentettek száma, illetve növekedett az iskolai ver­senysportban résztvevők ará­nya. A. sportegyesületekben az igazolt tanulók aránya az ál­talános iskolákban 3—5 szá­zalék, a középfokú tanintéze­tekben 30 százalék. A feladatokról szólva a tes­tület leszögezte, hogy a VI. ötéves tervben a lehetőségek szerint folyamatosan kell fej­leszteni a tárgyi feltételeket, javítani kell a szaktanári el­látottságot. Fokozottabban fel kell karolni a társadalmi ösz- szefogással épülő létesítmé­nyeket. As ehééie^es gyógyéfé íegyevs er k&rseíi mcw&s A Pest megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága legutoljára 1971-ben vizsgálta részletesen o járóbcieg-eUátás helyzetét Az akkor született határoza­tokat sikeresen hajtotta vég­re a megyei egészségügyi há­lózat, dinamikusan fejlődött minden szinten az ellátás,, jól mérhetők az eredményei az integrációnak. Az erőfeszíté­sek elsősorban a fekvő’oe.eg-- ellátás fejlesztésére összpon­tosulnak, melyben, közisme.ten nagy előrelépést hozott a k.s- tarcsci kórház megépülése. Számos rendelőintézet is meg­kezdte működését, mégis mintegy 150 ezer lakos tel­jes körű ellátási hátterét ma is a főváros biztosítja, s egyes hiányszakmákban még ma­gasabb ez az arány. Mind a megelőzésben, mind a gyógyításban nagy a szere­pe a körzeti orvosoknak. Tar­tósan betöltetlen állás nincs és a fluktuáció is csökkent. Javultak a tárgyi feltételek, a műszerezettség. A jövőben még inkább az alapellátás fej­lesztése lesz a cá. El kell érni, hogy a betegek jelentős részét helyben, a körzeti or­vos kezelje, illetve gyógyít­sa meg, s ne csak további vizsgálatra küldésükben me­rüljön ki tevékenysége. Eb­ben az irányban hat a cso­portvezető főorvosi hálózat kiépítése, valamint a törekvés a szakmai integráció kialakí­tására, többek között az új kórházi beutalási rend se­gítségével. Elérendő, hogy a meghatározott területek fek­vőbeteg-ellátása legalább az alapszakmákban egy intéz­ményben történjen. A fejlesztés fontos terüle te az üzemegészsegügyi el látás. Amint a jelentés meg állapitorta» ez összességébe, lépést tart a technikai, tech nológiai fejlődéssel. Uemara dás van viszont a mezőgazda sági nagyüzemekben, ahe több főállású üzemorvosr lenne szükség. A lakosság járóbeteg szak ellátását a megyében 14 in tézi.nény biztosítja, négy kór ház- ren d előintézeti egység bej Az elmúlt 10 év fejlődésé mutatja* hogy felépült a gc döllői, monon, nagykáta százhalombattai, váci, bővi tettek az aszódi, ceglédi, nagy körösi,' dunakeszi rendelőimé zetet. Idéntől fogad betegek« a pilisi: öv őse évi és a ciajiaj intézmény. Mindennek ellené re a főváros 13 kerületi ren idelő-, illetve gondozó intéze te fogad megyei járóbetegeke A távlati feladatok közöt szerepel, hegy a kórházi hát térrel rendelkező rendelőinté zeteket fejlesztik, ugyanakko a megye sajátos helyzete miat az önálló rendelőintézetek bő vítése is szükséges, elsősorba: meglevő épületek felhasználd sával. Nagy segítséget jelen majd a Tárogató úton meg épülő 17 munkahelyes ren delőintézet, mely ellátja maji a főváros vonzásába tartóz összes megyei települést. In dokolt még az érdi, a duna keszi, a nagykátai, a szent endrei intézmények fejleszté se és Ggálon egy új szakren­delő építése a pilisvörösvár mintájára. M. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom