Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-27 / 22. szám

I / Kitanulják a kertészkedést Külföldre repül a szegfű Fólia alatt zöldéit a saláta Ahhoz, hogy az ember szer­vezete megfelelő mennyiség­ben jusson vitaminokhoz, té- len-nyáron zöldséget, gyümöl­csöt is kell fogyasztani. Bősé­ges választékra főként nyáron van lehetőség, de az utóbbi években a téli hónapok ellá­tása is gazdagabb. Segítenek ebben a fóliás kertészkedést folytatók, főként a közös gaz­daságok. Cegléden a Magyar —Szovjet Barátság Termelő- szövetkezetnek van nagy ki­terjedésű fóliás kertészete. Primőrjeiről Gráf Antal fő­kertész adott tájékoztatást. — Mit s mikor szüretelnek? — Salátát január elejétől március végéig szinte folyama­tosan szállítunk. A számítások szerint ez most úgy 60 ezer fejet jelent. Felvásárlónk a Pest megyei ZÖLDÉRT ceglé­di kirendeltsége és a fővárosi ZÖLDÉRT Vállalat. A saláta után, márciusban már ültetjük a paradicsomot, áprilisban az uborkát. Paradicsomból 150 mázsára, uborkából 100—120 mázsányira számítunk. Vízfüg- gönyös fóliasátorban csepered­nek, nevelődnek növényeink. A főkertész említette, hogy január közepén a saláta fel- vásárlási ára 6 forint 50 fillér volt. Az uborkára és paradi­csomra vonatkozó árak vég­összegét a kereslet és kínálat szabja majd meg. Ez a tél próbára teszi a kertészetet, mert hosszú idő óta nem volt ily hideg, nem esett ennyi hó. Mindez hátráltatta a növények fejlődését, emelte a fűtési költ­ségeket, arról nem is szólva, hogy a tél eleji fagyok az üvegházakban is tetemes anyagi kárt okoztak. — Virágkertészetüktől, amely szegfűiről és pompás cserepes növényeiről híres, mit várhatnak? — Hogy először az export­ról szóljak, hetente 50 ezer szál szegfűt szállíttatunk re­pülőgéppel Moszkvába, több éves, kialakult kapcsolat alap­ján. Szeretik szép virágainkat. A tsz kertészete a márciusi, nemzetközi nőnapra is felké­szül megint. Nevelődnek a tu­lipánok: 40 ezer szál vágott tulipánt szánunk arra a nap­ra, hasonló mennyiségű szeg­fűt és emellett a cserepes dísz­növények egész sorát. — Hányán dolgoznak a kertészetben? — Most százhúszan, főként nők és köztük is főként fiata­lok. Munkásaink fele szak­képzett és folyamatosan gon- doskodnuk a többiek oktatásá­ról is, tanfolyamok, előadások rendezésével. Most épp húszán ismerked­nek a kertészkedés fontos is­mereteivel. A szakelőadók a tsz kertészmérnökei, a vezető Gráf Antal. Az oktatási költ­ségeket a tsz állja. Érdeke, hogy jól tájékozott, szakisme­retekben alaposan jártas em­bereket foglalkoztasson. Olya­nokat, akiket nemcsak a mun­ka lehetősége, hanem annak szeretete is itt tart. D. Gy. Takarékos gyáriak Huszonkét vállalat, munka­hely KST-ügyeit intézi az OTP ceglédi fiókja. Ezt a takaré- koskodási mód kedvelt a vá­rosban, mivel a betét elhe­lyezése arányában a tulajdo­nos kölcsönt kérhet, részle­tekben fizetheti vissza, azaz fizetéséből rendszeresen levon­ják, tehát az ügyintézés gond­jától, időrablásától is mente­sül. Tavaly Cegléden 12 millió forintnyi KST-betétet fizettek ki a folyamatosan takarékos­kodóknak. Arany oklevelesek Ügyes matematikusok Cegléden a napokban tartot­ták meg a Tudomány és tech­nika elnevezésű úttörőszemle egyik eseményeként a hetedik és nyolcadik osztályosok ma­tematikai versenyét, amely­nek helyet a Várkonyi István Általános Iskola adott. A ver­senyen szinte minden ceglédi általános iskola képviseltetni tudta magát, beleértve külte­rületi iskolákat is. A hetedi­kesek versenyének zsürielnö- ke Tűri Béláné szakfelügye­lő, a nyolcadikosoké Bogdán Zoltán középiskolai szakfel­ügyelő volt. A feladatok megoldásának értékelése után a zsűri véle­ményére, eredményeiket te­kintve arany oklevelet érde­meltek a következők: a hete­dikesek csoportjában Túrt Jó­zsef, a Táncsics iskola tanuló­ja és a Várkonyi iskolából Megyeri Attila és Burgmann László. A nyolcadikosok közül arany okleveles Giba Péter, a Várkonyi iskola tanulója és a Mészáros iskolából Gábor Gá­bor, valamint Zsemlye Attila. A megyei szintű úttörő mate­matikai versenyen, amelyre Érden kerül sör február 19-én, ők indulhatnak. Cegléden a Tudomány és technika úttörő­szemle folytatására, az össze­vont városi fordulójára február 21-én kerül sor. Tavaszra javítják a gépeket Az abonyi József Attila Tsz-bsn'már tavaszra készítik fel a gépeket. A javítóműhely ben Király Gyula szerelő egy MTZ-traktoron dolgozik. Kiss András felvetele Robot és ajándék Ezüstökön megváltott dézsma Hasztalan próbáltak fordítani sorsukon CEGLÉDEN 1782. ÁPRILIS 9-ÉN megszűnt az óbudai klarissza rend több mint négy évszázados földesurasága. Az apácarendet II. József felosz­latta és vagyonát a vallásalap­hoz csatolta. A 48 ezer katasz­teri holdas határú várost 663 telkes jobbágy, 350 házas és 106 háztalan zsellér családdal együtt a vallásalap pesti ke­rületébe sorolták. Cegléd népe a kiárendálá- sáért (a földesúri terhek; ro­bot, dézsma, ajándék stb. meg­váltásáért) való küzdelmét már a török kiűzése utáni évtize­dekben megkezdte. Ezt a har­cot a vallásalap birtokbahelye- zése után is változatlanul foly­tatta. A lehetőséget 11. József rendelete adta: „Eő Felsége Kegyelmesen parantsolni mél- tóztatott, hogy minden came- ralis és coronalis Jószágok­ban, úgy szintén azokban a mellyek az Ecclesia és Tudo­mányok Fundusához tartoznak az uraságnak különös major­kodásának és a Robottnak árendába való ki adattatása be hozattassék”. A mezőváros e mellé még kérte az úgyneve­zett kisebb királyi haszonvéte­lek (mészárszék, kocsmálás, kereskedés, vásári jövedelem, vadászat stb.) kibérlésének en­gedélyezését is. Megegyezni azonban nem sikerült a vallás­alapnak és Cegléd városnak, mert az uraság 90 forintot kí­vánt. a város pedig 45 forintot adott volna egy telek után. 1790-ben a „Tekihtetes Ren­dek” (a nemesi országgyűlés) előtt könyörögtek eredmény nélkül a Ceglédiek, hogy az „erőszakosan behozott terhes Urbáriumnak igája alól fel szabadítani és azt megengedni, hogy vagy árendabeli tűrhető örökös contractusra léphes­sünk, vagy azon árendánk Capitalissát (tőkéjét) le tevén és Szabad Városi Just nyervén, akar ezen Nemes Pest Vár­megyének kebelében meg ma­radjunk, akar pedig a Jászsági, vagy Kis Kunsági districtushoz (kerülethez) Kaptsoltassunk”. a kiArendelAs kérdése újra csak 1819-ben merült fel, amikor a helytartótanács el­rendelte, hogy az alapítványi birtokokat licitáció útján bérbe adja. Cegléd úgy döntött, hogy megpróbálja magát megválta­ni, de végül közölték a város­sal. hogy a községek és a me­zővárosok ki vannak tiltva a kiárendálásból. Cegléd több évtizedes küz­delme csak 1836-ban vezetett bizonyos eredményekre, ami­kor á szőlődézsmát megváltot­ták pénzen. (Az 1764 hold öreg­hegyi szőlők után fizettek évente 3600 ezüstforintot.) Ugyanakkor a gabonadézsma „szemül való megadásáról” is megállapodtak, vagyis arról, hogy" ezután minden évben egy meghatározott mennyiségű szemesgabonát fognak adni, így mellőzhetik a termés éven­kénti összeírását, becslését és nem utolsósorban a dézsmálás nem lesz a termelés növelésé­nek gátja. A szerződés értel­mében a ceglédi jobbágyok 10622 pozsonyi mérő kétszerest (búza és rozs keverékét) 7081 pozsonyi mérő árpát és 3541 pozsonyi mérő zabot adtak. (Egy pozsonyi mérő gabona 62,5 liter, kb. 0,5 mázsa volt.) A legnagyobb eredmény az 1839-ben megkötött robotváltság szerződés volt. Ugyanis a robotmunka volt a jobbágyság legnagyobb terhe: a hosszú szekerezésben tönk­rementek az igavonó állatok és a jobbágynak nem jutott elég ideje a saját gazdaságában a sürgős munkák elvégzésére. A lakosság nagy többsége — a városi közgyűlésen — a meg­váltás mellett szavazott. Csu­pán 626 — a munkát meg­váltani nem képes — ceglédi jelentkezett a robot természet­beni leszolgálására. Ezek az uradalmi tiszttartó megállapí­tása szerint „rész szerént tel­kes jobbágyok kik a szükséges erővel ellátva nintsenek, rész szerént aggok és özvegyek, el- szegényebbedett mester embe­rek. vagy szolgálat alatt levő zsellérek volnának". Az ura­dalom egy gyalog robotnap megváltásáért 10 krajcárt kért. 1840-ben Cegléd népe — az urbárium által megszabott — A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1981. JANUAR 27., KEDD A közponfi napköziben Tanítás után átvonul a csapat Jó kapcsolat kell a szülőkkel Cegléden sok száz általános iskolás kisdiák tanul. A ta­nítás után a nap hátralevő részét van. gki otthon vagy rokoni háznál tölti, némi fel­ügyelettel, irányítással, segít­séggel, hogy ügyesen ossza be a gyorsan múló időt. Sok gye­reknek viszont a napközi tud helyet adni. Győré Sándort, a városi, központi napközi igaz­gatóját kérdeztük: — Mióta létezik ez az in­tézmény? Kapcsolat — A központi napközi ott­hont 1973-ban alakítottuk ki. iskolai tanulócsoportok meg­szervezésével, rendezésével, át­helyezésivel, a Puskin utca 1. számú épületben és a Teleki utca 12. szám alatt. Igyekez­tünk minél jobb feltételeket előteremteni, hiszen biztonsá­gosan, alaposan munkálkodni így lehet. Nem volt könnyű. Kezdetben sam a tantermek száma, sem a konyha ellátó képessége nem volt megfelelő. Fejlesztésre nem nyílt mód. Később, jelentős tanácsi és társadalmi támogatással, ösz- szefogással sikerült kialakítani a kellő feltételeket. ,,j , Szolgáljon néhány adat az általános iskolások központi napközijéről. 1973-ban 17 cso­portban 552 gyereket foglal­koztattak. Tavaly a 28 csoport­ban 1057 gyerek kapott he­lyet. — Könnyebb lesz-e ez az év? Milyen terveik vannak? — Szeretnénk mindazt meg­72148 robotnapból ledolgozott 14447-et, megváltott 57233-at és elengedtek a lakosoknak 468 napot. Cegléd 1846-ban — az 1840. évi VII. törvénycikk alapján — elhatározta, hogy úrbéri tar­tozásait már nem csak időle­ges szerződésekkel váltja meg, hanem « „Város magát földes Űri tartozásaitól” megszaba­dítja. Az összes úrbéri szol­gáltatásért felajánlottak 2 082 608 váltóforintot. Az ösz- szeget 30 év alatt fizették vol­na ki, amely a kamatokkal együtt 4 019 659 forintot tett ki. Ezenkívül kérték az úri ha­szonvételek megszerzését is. El­ső lépésként a vármegyét kel­lett megnyerni ügyüknek. Szentkirályi Móric alispán megígérte a pártfogását. 1846. szeptemberében már a nádor­nál járt a ceglédiek küldöttsé­ge. A NÁDOR is TÁMOGATTA elvben a város örökváltságát, és így az örökváltsági folya­modványt benyújtották a helytartótanácshoz. Örökvált­sági ügyintézőnek megbízták Simon Florent ügyvédet, aki­nek — sikeres közreműködés esetén — 1000 pengőforintot ígértek. Az ügyvéd hamarosan megkezdte ezirányú működé­sét, de hamarosan értesítette a ceglédi tanácsot, hogy az örök- váltság csak a „legelöelkülö- nözésének kérdése után” (az uradalom és a jobbágyok kö­zötti legelőmegosztás után) le­hetséges. Bár Simon • Florent szorgalmazta, hogy az örök- váltság még a legelőelkülönö zés előtt megtörténjen, az ügy elakadt. A problémát hamaro­san megoldotta az 1848. évi IX törvénveikk, az úrbériség meg­szüntetésével. Szabó Attila levéltáros erősíteni, fejleszteni, amit ed­dig elértünk. A tanulmányi eredmények javítása minde­nekelőtt fontos. Ennek ér­dekében az itt dolgozó nevelők segítik a napköziseket, korre­petálják az arra rászorulókat. A szabadidő hasznos kitöltése és a gyerekek ismerete, látó­köre kiszélesítésének érdeké­ben szeretnénk még jobb kap­csolatot tartani a közművelő­dési intézményekkel, vagyis a művelődési központtal, könyv, tárral, múzeummal. Kibővült audiovizuális eszköztárunk. A napközi önkormányzatának fejlesztésében ezentúl is szá­mítunk a nevelők és a szülők munkájára, megértő segítségé­re. Nagyon fontos a szülő, is­kola, napközi kapcsolata. Ter­veinkben szerepel, hogy a ta­vaszi és nyári programok, szüpidei időtöltések is válto­zatosabbá váljanak. Ez bizony sok előkészítéssel jár. Egyéni foglalkozás Kecskeméti Istvánná a nap­közi egyik régi pedagógusa. Türelme, jókedve, mosolya ki­fogyhatatlan. Elismerésül ta­valy Uttörp Érdemérmet ka­pott. — Huszonhárom éve vagyok a pályán — említi. — Néhány évig kerékpáron jártam a Ceg­léd környéki, hosszúcsemöi is­kolába, majd hat évet a Tán­csics Mihály Általános Iskolá­ban tanítottam. Munkám kö­vetkező állomása a Fővárosi Tanács vb oroszlányi nevelő- otthona lett, tulajdonképpen ott ismerkedtem meg az ott­hon-intézmény rendszerével, szervezetével. Megszerettem, s hogy Ceglédre visszakerültem, ezért is kértem magam a köz­ponti napközi otthoniba. Azóta dolgozom jtt, együtt Kiss Jó- zsefnével, a Földváry Károly Általános Iskola tanítónőjével. Jól megvagyunk, kiegészítjük egymást a mozgalmi és az oktató-nevelő munkában. Beszélgetünk ' a mai gyere­kekről. Majd’ két évtized ezen a pályán, több helyen meg­fordulva, jó összehasonlítási alapot ad. lani, mondani és persze vitáz­ni is. Megvédeni az igazukat. Az ingerszegény környezetből jövő gyerekek rendszerint ele­inte csendesebbek társaiknál. Idő kell, míg bátrabbá válik megnyilatkozásuk. Fontosnak tartom a családlátogatást: se­gít a megismerésben, a jobb kapcsolat kialakításában. A legtöbb szülő szívesen veszi, ha nemcsak mi várjuk el, hogy az iskolát, a napközit fel­keresse, hanem mi i6 beko­pogtatunk, viszonozzuk azt. Mindenre legyen idő A központi napköziben Kecs- kemétiné az úttörőfelelős. — Mit jelent ez a meg­bízatás? — Három általános iskola úttörőcsapataiból járnak ide gyerekek: a Földváry, a Mé­száros, és a Táncsics úttörő- csapatából. A mozgalmi mun­kát itt úgy kell megszervez­ni, hogy az az iskolai csapat­programokkal összhangban le­gyen és a napközi hasznos gyakorlóhelye lehessen az út­törőéletnek. Ebben a tanév­ben a Tettekkel nyakkendőnk becsületéért! jelszóval tevé­kenykedünk. A jelszó termé­szetesen országos. Beneveztünk a Játsszunk együtt! mozgalom­ba. Csoportjaink — évfolya­monként és havonta — játé­kos vetélkedőn vesznek részt. Az évszakoknak „ megfelelően rendszeresek a csoportos ki­rándulásók, túrák. Végtelenül sok lehetőség van arra, hogy a napközis gyerek rendszere­sen, jól tanulhasson és mun­kája — mert számára a ta­nulás a munka — jusson idő játékra, művelődésré, szórako­zásra, az érdeklődési kör ki­bontakoztatására. Nyakunkon az élet Ceglédbercelen, a művelődé­si házban író-olvasó talál­kozó lesz január 27-én, ked­den 18 órai kezdettel. Az ér­deklődők Mátyás István íróval találkozhatnak, akinek Nya­kunkon az élet című kötetét olvashatták. — Milyenek a gyerekek? — Hát, gyerekek! Nagyon sokat jelent, milyen az otthoni kör­nyezet, amelyben cseperednek, milyen a megértés, az össz­hang a családban, milyen a* velük való törődés, foglalko­zás. Hiszen nevelni nemcsak az iskola nevel. A gyerekek nagyon igénylik a csoportos mellett a velük való szemé­lyes foglalkozást. Érdeklődők rengeteg mondanivalójuk van. Tájékozódni akarnak, ismere­teket szerezni, véleményt hal­KÖSZÖNETNYILV ANITAS. Ez­úton mondunk hálás köszönetét mindazoknak a rokonoknak, isme­rősöknek, munkatársaknak, akik szeretett édesanyánk, nagyanyánk, ÖZV. FEHÉR DÉNESNÉ szül. Gór Teréz elhunyta alkalmából együtt­érzésüket és részvétüket kifejez­ték és öt utolsó útjára elkísérték, sírjára koszorút és a szeretet vi­rágait elhelyezték. Ügy szintén hálás köszönetünket fejezzük ki az egészségügy mindazon dolgo­zóinak, akik a gyógyításban és ápolásban áldozatos munkájukkal részt vették. A GYASZALÓ CSA- LÄD. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Hálószoba bútor, asz­Ccgléd. Szálkái I. u. 70 számú ház eladó. Érdeklődés: Szabad­ság tér 5. Nyomdai irodán hétfőtől pénte­kig reggel 8 órától du. 4-ig Cegléd, Avar utca 1. számú 1 szoba össz­komfortos ház beköl­tözhetően éladó. Ér­deklődni a helyszínen. Szántóföld bérbe ki­adó. Érdeklődni: Ceg­léd, Szőlő utca 15. ( Fiatal házaspár búto­rozott albérletet keres. Választ kérjük „Gyer­mek nincs 110 354” jel­igére a Hírlapkiadó Váll. kirend. Cegléd. Teleki utca 30 s*ám Trágya eladó Cegled Hajnal utca 5. szám almt__________________ Ccglcu. Uc/% utca 15 szám aiaiü híz azon­nali beköltözéssel el­adó. Érdeklődni lehet: Cegléd, Dobó utca 12. szám alatt. tál. szék eladó. Érdeklődni lehet: Ceg­léd. Darázs utca 1. szám alatt Eladó jó állapotban levő szobabútor. Meg­tekinthető 17 óra után: Cegléd. Kozma Sándor utca 11. D lépcsőház, ITT, emelet, 11. altó. 800 négyszögöl szántó- .terület kiadó. Érdek­lődni lehet: Cegléd, Pesti út 20. szám alatt. ISSN 0133-2600 (C£giAdt Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom