Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-27 / 22. szám

‘x/úaiap 1981. JANUÁR 27., KEDD ZEPMUVESZETI MUZEUM Hetvenötödik évforduló Jubileumi kiállítással ké­szül a Szépművészeti Múzeum megalapításának, idei 75. év­fordulójára. A múzeumi hó­naphoz is kapcsolódó tárlaton a tervek szerint 75 mester 75 műalkotását állítják ki. Az őszi reprezentatív kiállítás várhatóan áttekintést ad majd a külföldi, az antik művészet legnagyobb hazai gyűjtemé­nyének gyarapodásáról, s az intézményben végzett tudomá­nyos munkáról is. A Szépművészeti Múzeum gazdag gyűjteménye iránt nemcsak itthon, hanem hatá­rainkon túl is nagy az érdek­lődés. A régi képtár anyagá­nak legkiválóbb darabjaiból 1979-ben Japánban rendeztek tárlatot. ' TIT-PROGRAM ' Az egészségről A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat budapesti Bocskai úti természettudomá­nyos stúdiója, valamint a fő­városi eg észség nevelési köz­pont közérdeklődésre számot tartó témákról szóló klubdél- után-sorozatot kínál. Miért válik napjainkban szükségletté az egészség kol­lektív védelme? Áldás-e, vagy átok a szexualitás? A lelki egészségvédelemről. PERBÁLI VÁLTOZÁSOK MOZI, 1981 Bővülő kínálat — újabb akciók Hová mehet az ember szórakozni? Hosszú sor áll az autóbusz ajtaja előtt, ha fel is férünk, az utolsók már csak összepré­selődve, állva utazhatnak. Délután fél öt van, az autó­busz — munkásbusz? — a csúcsforgalomban lassan indul Budakeszi, majd Telki,v Bu- dajenő, Perbál, Zsámbék felé. Sötét van már. Aki meg­érkezett, gyorsan leszáll, ne tartsa fel a többieket — s ugyancsak sietősen indul ott­hona felé. Hova, s miért is menne máshová? S hová is mehetne ilyenkor például Per­bálon? hangzása _előtt közölte: igények szerint módosítják tervet és a költségvetést. E e Hová mehetne? Van ugyan a faluban művelődési ház, de benne csupán egy nagyterem ás egy könyvtári helyiség. Kiscsoportos foglalkozásokra, spontán közösségek formáló­dására, a közéletben való rész­vételre nincs tér. A tisztelet- díjas népművelő — főállásban pedagógus — szervez ugyan színházlátogatást, az ugyan­csak tiszteletdíjas könyvtáros is dicséretes módon végzi munkáját. Ahhoz azonban, hogy a falu még számos te­lepüléséről idekerült lakói közösséggé szerveződjenek, ez kevés. Ugyanígy csak enyhít a közművelődés gondjain a heti háromszori mozielőadás, a lehetőség, hogy a gyerekek Tökre autóbuszozzanaí? szak­köri foglalkozásra, a felnőttek rendezvényekre. Van-e kedve újra buszra szállni annak, aki már mun­ka előtt s után is utazott? Helyben pedig, a kocsmán kívül hová mehetne esténként az ember? — Amíg Perbálnak saját termelőszövetkezete volt — mondja Gyöngy István, a községi pártbizottság titkára —, élénkebb volt a kulturális élet. A szövetkezetek egyesíté­sekor kialakult a művelődés központosításának terve is. E hibás terv értelmében Tök lett a központ, a helyi pezsgés megszűnt, romlott a művelő­dési ház állapota is. — Hová mehetne ilyenkor az ember? Beül hozzám. Vagy a kocsmába megy — válaszol a kérdésre a perbáli lakótelep egyik kényelmes, korszerű la­kásában Surányi László, a helyi tanács végrehajtó bi­zottságának tagja. S hogy amit tréfásan mond, valójá­ban nagyon is komolyan gon­dolja, azt jól bizonyítja az a vendégjárás, -amit a váratla­nul érkező újságíró is ta­pasztalhat. Szomszédok — felnőttek, gyerekek — csen­getnek be, ülnek le néhány percre. Végül hát jó néhányan hall­gatjuk Surányi Lászlónál a rádió esti magazinjában — Surányi Lászlót. Nem történt elírás — véletlenül éppen ma sugározzák a rádióban a ta­nácstagi beszámolójáról ké­szült riportot. A közösségi életet szolgáló intézmények­ben igen szegény faluban, a lakótelep mellett ugyanis a helyi termelőszövetkezet, Áfész és tanács egy élelmiszerbolt, s ehhez kapcsolódó presszó építését határozta el. Nos, Surányi László bemutatta a tervet a tanácstagi beszámoló résztvevőinek, s ők alapos vi­ta után — elvetették azt. Már ez is nagy, a közösség érdek­lődését, felelős gondolkodását jelző eredmény. S még ör- vendetesebb, hogy a töki Egyetértés Tsz elnöke. Nagy Mihály, már a műsor el­Valami nica, ~.,ozott Per­bálon. S ami magiepó: senki nem állítja előtérne önmagát, a tanácstag a lakosság aktivi­tását, az egyik lakótelepi csa­lád a .község vezetőinek fia­talos szellemét, ők Surányi László lendüietességét dicsé­rik. . A néhány lakással távolabb élő, alkotó Patzay Mária fes­tőművész, miután megmutat­ja készülő müveit, s leültet az üvegablakon átderengő hóföd­te dombos tájjal szemben, a lakótelepen élők jó közérzeté­ről, az itt dolgozó művészek formálódó közösségéről beszél. — Igaz, a legtöbb lakótele­pi nem művész — mondja —, de ez nem is baj. Sőt, inspi­ráló. Szükségünk van az em­berekre, éppen ezért szeret­nénk jobban bekapcsolódni a falu életébe. Ezt a maga részéről azzal is kifejezte, hogy egy József Attilát ábrázoló dombarmű- vet ajándékozott a tanácsnak, s azzal is» hogy szívesen fo­gadta a műtermébe látogató, a művészet iránt érdeklődő iskolásokat. Ezen a nyáron, úgy tűnik, alkotótársaival együtt, másban is segíthet. — A nemrégiben megala­kult művelődési és sportbizott­ság tagjai, közöttük Surányi László, a bizottság elnöke, azt szeretnék, hogy a nyári, Anna napi búcsú váljon jelentős közművelődési eseménnyé. Abban, hogy a gazdag prog­ram megvalósuljon, mi, las­san perbálivá váló művészek is sokat tehetünk. A szerve­zők báb-, utcaszínházi bemu­tatóra, fúvószenekarok találko­zójára, kiállításra, aszfaltrajz­versenyre is gondollak ... Hová mehet az ember? A nyári rendezvényre bizonyo­san sokan ellátogatnak a kör­nyékről is. És mi lesz az­után? Milyen folyamatos mun­kához illeszkedhet ez a prog­ram? A közművelődési bi­zottság elnöke örömmel újsá­golja: ebben az évben egy­millió forintot kap a falu a művelődési ház felújítására. Ebből a pénzből, társadalmi munka segítségével, bővíteni, korszerűsíteni is szeretné az épületet. Két új klubszoba épül, helyet kap itt a növek­vő létszámú KISZ-szervezet, az idősek klubja; parkosítják a környéket... E Este fél tizenegykor az utolsó autóbuszra várakozom. Minden ablak sötét, csak a hulló hópehely rieszez. Ilyen­kor néha úgy érzi az ember, mintha kilépett volna az idő­ből. Azután Zsámbék felől mégis megjelenik két aprócs­ka fénypont... P. Szabó Ernő A közművelődés intézmény- rendszerében sajátos helyet foglal el a Pest megyei Mozi­üzemi Vállalat. Miközben napi működésével valósítja meg műsorpolitikáját, szolgáltatá­saival kapcsolódik a művelődési házak, klubok, könyvtárak, is­kolák, valamint a politikai és társadalmi szervezetek tevé­kenységéhez. Ezen túlmenően: kulturális szervezetként vál­lalati gazdálkodást folytat, ál­lami támogatása közvetlenül függ az eredményességtől. Csökkent a varázsa Ráadásul az utóbbi negyed­században alapvetően megvál­tozott a mozizás helyzete: el­vesztette az addig meglevő szinte egyeduralmát a szóra­koztatásban. Egyre gazdagabb lehetőségeket kínálnak a mű­velődési házak és a közleke­dés fejlődésével könnyebbé vált a színházba járás még a fal­vakból is, aztán kétségtelen konkurrénciát jelent, hogy a televízió évente átlagosan 50U játékfilmet sugároz. Ezekkel a tényezőkkel is összefügg, hogy folyamatosan csökken a mo­ziba járók száma. Tavaly az országban 9 millióval. Pest megyében félmillióval keve­sebb jegyet adtak el, mint 1979-ben. A moziüzemi vállalat csak úgy tud eleget tenni feladatá­nak, ha az eddigi műsorszol­gáltatása mellett bekapcsoló­dik a közművelődés valameny- nyi formájába. Éppen ennek érdekében már a múlt év de­cemberének elején elkészítet­ték az 1981-es filmforgalma­zási tervüket, így az intézmé­nyek és a szervezetek beépít­hetik programjukba a vállalat által kezdeményezett akciókat. — Nagyon fontosnak tartjuk, hogy tovább ne csökkenjen a nézők száma — mondta Husz­iták Károly, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója. — Ehhez tovább kell javítani munkánkat. Részben azzal, hogy fokozatosan felszámoljuk a fehér foltokat, ahol nincs TV-FIGYELÓ mozi, ott rendszeresen bizto­sítjuk a rnozgo ellátást: gép­kocsival visszük ki a vetítőgé­pet és a filmet, művelődési názakban és klubokban vetí­tünk. Tavaly félmillió néző­je volt a 6 ezer 500 kihelyezett előadásunknak. Hatékonyabbá akarjuk tenni a propagandán­kat és att is meg szeretnénk valósítani, hogy valamennyi korosztályhoz es az érdeklődé­si körök figyelembevételével differenciáltan juttassuk el a filmkultúrát. A forgalmazási terv azt mu­tatja: minden szempontból hangsúlyozottan akarnak fog­lalkozni a hazai alkotásokkal. Az idén bemutatásra kerülő 26 új magyar fiimhez ankétokat és vetélkedőket is szerveznek- Premier előtti vetítéseket ter­veznek Szentendrén, Vácott és Gödöllőn Zsombolyai János Vámmentes házasság; Lugos- sy László Köszönöm, megva­gyunk; Gaál István Cserepek az asztalon és Szabó István Mephisto című filmjéből. Ugyancsak az új magyar fil­mekből tartanak vetítéseket Zsámbékon és Gödöllőn a fő­iskolásoknak. Besorolják eze­ket a műveket a kiemelt programokba is. Közös programok — Csaknem minden hónap­ra jut egy-egy filmes akció — kapcsolódott a beszélgetésbe Baranyai Sándor, a forgalma­zási osztály 'vezetője. — A na­pokban zárul a Film és ifjú­ság című sorozatunk, február­ban tíz községben megrendez­zük a filmnapok falun akción­kat, márciusban a forradal­mi ifjúsági napokhoz, május­ban a béke- és barátság hónap­hoz kapcsolódunk. Ezeken kí­vül sorozatokat indítunk a szocialista filmek fesztiváljá­val és a szovjet filmek .feszti­váljával egy időben, isseknek a programoknak a szervezésé­ben és a lebonyolításában részt vesz szinte valamennyi megyei tömegszervezet a MEDOSZ-tól a Hazafias Népfrontig. Tucat­nyi filmsorozatot tervezünk, például A magyar történelem filmen. Irodalom a filmvász­non, Múzsák testvérisége, 15 éves a magyar beat. Az ifjú-' ság ábrázolása a filmművé­szetben. A sorozatok egy részét a mozik tűzik műsorukra, ugyan­akkor a művelődési házakba is jut jó néhány, hasonlóan a már említett filmes akciókhoz. Az ünnepi könyvhéten, vala­mint a politikai, ifjúsági, mű­szaki és a mezőgazdasági könyvhónapok programjaihoz kapcsolódva, a művelődési há­zakkal és a könyvtárakkal közösen tartana!; majd elő­adásokat Érden, Százhalom­battán, Budakeszin, Pándon és többek között Pomázon. — Munkánk eredményessé­ge nagyrészt azon ' múlik, hogy mennyire sikerül .inten­zív kapcsolatot kialakítani a közművelődési és oktatási in­tézményekkel — állapította meg Deli Sándorné, á propa­gandacsoport vezetője. — Sőt egyre inkább az a célunk, hogy együttműködést alakít­sunk ki az üzemek közműve­lődési bizottságaival is. S nemcsak műsorokat ajánlunk, hanem esetenként helybe visszük a mozit is, kihelyezett vetítéseket tartunk. A közös munkához ma még szinte fel­mérhetetlen segítséget ad a tavaly november 15-től műkö­dő közművelődési filmtátunk. — Egyre többen keresnek már meg bennünket — foly­tatta a gondolatot Tóth Fe­renc közművelődési előadó. — PUisvörösváron, Dunaharasz- tin, Gödöllőn, Vácott és Szent­endrén már beépítették a mű­velődési intézmények az éves tervükbe a filmprogramokat, filmtárunk anyagával színesít­hetik foglalkozásaikat a klu­bok, 'szakkörök és a tanfolya­mok. Tudunk oktatófilmet ad­ni nemcsak az iskoláknak, ha­nem az üzemekben rendezett továbbképzésekhez. Ha lassan is, de gyarapszik az anyagunk a Pest megyéről készített al­kotásokkal, ez rengeteg kuta­tómunkát igényel, mert a kü­lönböző -tárcák irányítása alatt működő stúdiók filmjeit nem ismerjük. Ehhez kérni fogjuk az Országos Közművelődési Tanács támogatását­Javuló feltételek A filmforgalmazási terv alapvető célja — ezt szolgál­ják az újnak tűnő ötletek is —, hogy a film eljusson a né­zőkhöz, pontosabban, hogy egyre több nézőhöz jusson el. Ehhez azonban szükséges, hogy javuljanak a mozik mű­szaki adottságai. Az elmúlt évben egymillió forintot köl­tött a vállalat a hálózat fej­lesztésére, további kettőt a szentendrei mozi előcsarnoká­nak átépítésére és négymillió forintot fordítottak további beruházásokra. Például Nagy­kőrösön stúdiómozit hoztak létre, Vecsésen pedig kertmo­zit építettek a helybeliek tá­mogatásával- Az idei fejlesztés elsősorban a meglevő berende­zések korszerűsítését teszi le­hetővé. Kriszt György MŰSOROS VETÉLKEDŐ Könyv- és filmművészet Több helyszín, több prog­ram. utóbbiból jó néhányból csemege várta a filmkedvelő fiatalokat a hét végén Mono- ron, ahol a Pest megyei ifjú­sági filmnapok megrendezésé­re került sor. Délelőtt óvodások és iskolá­sok igyekeztek a gimnázium színháztermébe, hogy Dargai Attilával, a Pannónia Rajz­filmstúdió filmrendezőjével találkozzanak. Néhány rajz­film levetítése után a beszél-* getés szinte családias volt, s nem kellett különösebb bizta­tás ahhoz sem, ho%y a gyere­kek is ceruzát ragadjanak. Az MSZMP járási bizottsá­gának tanácskozótermében a gyermekprogrammal egy idő­ben komoly erőpróba zajlott: a megyei filmvilág-vetélkedőn 13 csapat mérte össze tudását, harcolt a döntőbe jutásért. A zsűri, melynek elnöke Bornál István kritikus volt, igazságo­san pontozott. A kora délutáni órákban szoros verseny alap­ján született meg az ered­mény. Az első helyezést és az ezzel együtt járó 4 napos tát­rai utat a szentendrei járás Kovács László igazságügyi KISZ-alapszervezetének ötfős csapata nyerte, őket követte a százhalombattai DKV csapata, a harmadik helyen a szent­endrei művelődési központ versenyzői végezték. Nagy -forgalmat bonyolított a mozi előcsarnokában az al­kalmi könyv- és plakátvásár, míg két óra után a hivatalos filmnapok sorára került sor. Jakab Béla, a Pest megyei Tanács művelődési osz­tályának helyettes vezetője ünnepi megnyitójában mondta el: a KISZ KB a Művészet és az ifjúság akciójának keretén belül került sor arra, hogy a könyv iránti érdeklődést a filmművészettel való közeleb­bi ismerkedéssel is kibővítsék. Lerner Henrik, a KISZ Pest megyei^ bizottságának titkára, aki a programokkal bőségesen teletűzdelt nap fontosabb ese­ményén jelen volt, a megnyi­tót követően a szovjet filmek fesztiváljára meghirdetett Le­gyen szerencsénk a moziban játék sorsolásán is közremű­ködött. E játék fődíját, a Riga motorkerékpárt Daróczi Haj­nalka dunaharaszti lakos nyer­te. Késő estig zajlottak a film­napok eseményei. A Pofonok völgye vagy Papp Lacit nem lehet legyőzni című film vetí­tése után a művelődési házban ankéton találkoztak az érdek­lődők Gulyás Gyulával és Gu­lyás Jánossal, a film alkotói­val. magabiztosan közreműködő Petress Istvánnak is nagy érdemei lehetnek. Annál is inkább, mert hazánkban ő honosította meg az ilyen ru­galmas szerkezetű, az átlag érdeklődők legátlagabb érdek­lődéseit is komolyan vevő, izokra rendre érdemi vála­szokat kereső közvetítési for­mákat. (Ezeknek mind a cí­me, mind a tartalma olyany- lyira közismert, hogy egysze­rűen fölösleges a nevükön ne- /ezni őket...) Randevú. Szintén az elmúlt núsorhét Roska Katalin ápol- ;att>a kicsi közvetítés palántá­ja volt a Randevú. (Hogy — illeméiben a magyarosain íangzó Ablakkal —, ugyan miért nem találtak ennek egy iredetibb, természetesebb cí­meit!) Ez a nekirugaszkodás íz ígéretek szerint a Vitray- ■eceptelc szerint készül, tehát ninden körítést mellőzve ~ az ircok rezdüléseinek s persze i szavaknak kell kitölteniük i- bőséges közvetítési időt. A cülönbség a szép emlékű öt- zemköztökkel és a Házigaz- lákkal szemben az, hogy a izóbam forgó megnyilatkozá- okhoz egy harmadik sze- nélyt — minősítsük így: egy ezonőrt — is rendszeresíte­lek. A kettecskéből így lesz lármaska. Látva a Randevú első — Szegvári Katalin vezette — elentkezését, furcsa mód azt : ellett tapasztalnunk, hogy ibból a hármaskából bizony lágy sebesen négyeske lett, liszen a több munkahelyet negjárt vegyészmérnök (je- enleg az Interag alkalmazott­al egy külhonból visszatért eltalálónak az égési sebekre láratlanul jó medicinájáról nondotí el sok jót és szépet. Jelen volt tehát: 1. a ri­porter mint házigazda; 2. ma­ja a nehéz embernek kineve­zett p atronáns; 3. Kézd György, a jeles színész, al egy műszaki szaki versezeh vei igyekezett érzékelitetn milyen siralmas a dolga ar nak, aki az őt gúzsba köti lebéklyózó környezeténél v; lamivel többet akar; 4. eg archív felvételen megjelenti ötletgazda is. Mit mondjunk? Amiképpe sok volt a közreműködi ugyanúgy ködbe veszni Iái szott maga a lényeg is: mái mint az, hogy ugyan mifé! fordulatok kanyarvetései aki dályozzák a máris több mii Hókkal honorált vegyület to lálmánnyá nemesülését. Képletesen szólva, egy kis sé áttételesre sikeredett ez kétszer harminc perc. Noh'í kétségkívül voltak érdekes í izgalmas pillanatai, azéi mindvégig ott kísértett benn az a furcsaság, hogy az üg helyett megint az ügyintéz került kameraközeibe. E nem túlságosan kedvez benyomások ellenére azéi váltig bizakodunk, hogy Randevú is megtalálja máj a maga jellegzetes formájá' Annál is inkább, mert — min jeleztük — a már jól bevál Vitray-recept szerint készül. Filmkoktél. A Szombat est filmkoktél megint csak műsor szerkesztési újításnak számíl Első jelentkezése kedves é hangulatos — Derrick fel ügyelő jóvoltából pedig iz galmas — egyvelegként ke rült a képernyőre. Ami ebbei az összeállításban zavarólag hatott, az az egymást követi programok kinálgató képsori volt. Rosszul megrajzolt, öt lettelen — nevezzük a nevén dilettáns — munka ez; mél tatlan arra, hogy éppen ot tűnjön fel, ahol egyébként a: ízléscsiszolást igyekeznek szol gálni. Akácz László Ablak. Mindenki újakra ké­szül — jósolta egykor a ne­vezetes verssor, és lám, mint­ha a televízió illetékesei is ennek a jövendölésnek a je­gyében végeznék a dolgukat, úgy követ vadonatfriss prog­ramkezdeményt még megle­pőbb vállalkozás. Hogy mindjárt a nagy ne­kibuzdulás méltatásának a közepébe vágjunk, az egyik ilyen teljesen új sorozatígé­ret az Ablak, amelynek első hatvan percét pénteken volt alkalmunk végigfigyelni. Mint a műsorújság is jelzi, egy af­féle közszolgálati kérdezz-fe- leleknek szánják ezt a ki- és betekintősdit — annál is in­kább, mert a valóságos ab­lakokon szintúgy ki- és be is lehet nézni —; egy olyan su­gárzási alkalomnak, ahol ren­getegféle kérdésre remélhet és kaphat választ az előfize­tő. Kezdve a hivatali össze­ütközések kibogozásának jo­gi és emberi formuláinál, és befejezve (?) ott, hogy ugyan mi az a vásárló nyakába só­zott bóvli. »Végignézve az Ablak első közvetítését, azt kell monda­nunk, hogy sem kacifántos kérdésekben, sem pedig kö­rültekintő válaszokban nem volt hiány. No, meg az író­asztalos — többé-kevésbé egy újságszerkesztőség közös dol­gozószobáját megidéző — hely­színen telefonálgató, jövő-me­nő, időnként pedig szóra fa­kadó közreműködők lelkese­dése is messze felülmúlta azt a teljesítményt, amit más, in­kább csak a rutinjukra tá­maszkodó jelenléteik során el kell fogadni tőlük. Igaz, hogy a Peták István szerkesztette tudakolózosdi műsorvezetője Kovalik Károly, de azért hadd jegyezzük meg, hogy a néző rádiós tapaszta­latai szerint ítélve, ennek a legjobb értelemben vett szol­gáltató egyvelegnek a meg-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom