Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-27 / 22. szám

1981. JANUAR 27., KEDD MrcAtt W KTimap Lelassult, majd ütemesebb lett... Körházépítők Kerepestarcsán Mi voit a késedelem oka ? Aki manapság Kerepestar- caa felé jár, az országútiéi is láthatja: javában dolgoznak a kórház melletti épületen. Szür­kén virít még a beton, állvány­erdő övezi, az ablakok egy ré­szén fólia, a többin üveg, né­melyik yaksin, üresen tátong. Aki közelebb megy, azt is ész­reveheti, hogy sokan serény­kednek, s például az épület földszintjén felállítottak egy habarcskeverő gépet; meg egy kazánt is, hogy meleg levegő­vel fűthessenek. A pincében aljzatbeton készül, az emele­ten az átjárófolyosót zsaluz­zák, serénykednek a csőszere­lők. Épül a kórház új pavilon­ja... Sck még a tennivaló Hanzel János, a PÁÉV ácsa: — Éppen betoncsiúszdát ké­szítünk, s itt a pincében bi- izony hideg van.. De ha dolgo­zik az ember, nem fázik any- nyira... Az építésvezető-helyettes, Erdődi Gyula mondja: — A szerkezet, a hotelépületet és az új pavilont összekötő rész, a nyaktag kivételével, teljesen elkészült, a belső válaszfalak java része is áll, e napokban az erő, szerelőknél van a munka darabja, s persze a kőműve­seknek is akad bőven dolga. — A téliesítást csak ideig­lenesen sikerült megoldanunk, ugyanis nem készült el a köz­ponti fűtés. Ezért a kazán, ezért a fólia az ablakokon. Százhuszan dolgoznák most itt, majd mindannyian a 8-as alaprajzú épület kórházhoz kö­zelebbi oldalán, ugyanis csak ezt a rését tettük alkalmassá a téli munkára Rengeteg a tennivaló, ami még' hatravan J az épület kétharmadának cső­szerelése, a vakolás, az aljzat- Ibevonás, végül az egész pavi­lon külső és belső burkolása, a festés, a mázolás, a tető végleges szigetelése, számos szakipari teendő. Igyekszünk mielőbb átadni a munkatere- pet a Medicor dolgozóinak, de vitathatatlan, hogy a 7—8 hó­napos építési hátrányt nem sikerült behoznunk, csupán csölkkentenünk. Pedig a válla­lat — a generálkivitelező PÁÉV — néha megkétszerez­te, meg is háromszorozta a dolgozók létszámát, gépeket is hozott ide tavaly. Az is tény, hogy míg a kórház építését A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a pavilon körül készítik a csöállványszerkezetet, hogy ennek segítségével majd megkezdhessék a külső burkoló alumíniumelemek szerelését. i széles körű társadalmi össze­fogás övezte, most csak elvét­ve jöttek a KISZ-esek, s a szakmunkások segíteni. Csökkenő hátrány Honkó Pál, a Pest megyei Beruházási Vállalat főmérnö­ke: — 1979. áprilisában avat­ták fel az 580 ágyas kerepes- tarcsai kórházat, de már ko­rábban, még a kiviteli tervek teljes elkészülte előtt munká­hoz láttak a bővítésnél, el­kezdték az alapozást február­ban. — A szerkezetépítési mun­káknak az ütemterv szerint 1Ö79. decemberére kellett vol­na befejeződniük, azonban csak tavaly augusztusában állt a szerkezet, s a nyaktagon — bár a pinceszinten a közleke­dési folyosó és kábelalagút 'kész —, ma is dolgoznak: az emeleti átjáró zsaluzata készül. Vitathatatlan, hogy a több mint félesztendős késedelem a PÁÉV munkaszervezési hiá­nyosságai miatt keletkezett, s azóta emiatt húzódott el szá­mos sok tennivaló, mint pél­dául a télies!tési. — A határidő augusztus 20., s az az ügyek mai állása mel­lett valószínű, hogy a még meglévő 3—4 hónapos hát­rányt csak csökkenteni tudják, Húszezren koptak koBssont Takarékban gyűlik a forint NyehvannégymiBlaó a betétállomány Otba esik jövet, menet a ta­karékszövetkezet! — harsogja a reklám, de úgy tűnik, Duna- harasztin valóban sokaknak útba esik — hiszen öt esztendő alatt a kétszeresére nőtt a be- tétálloniány. A Kis-Dunamenti Munkás Takarékszövetkezet­ben öt évvel ezelőtt 35,á mil­lió forint volt a betétállo­mány, s az elmúlt évet 84,04 millió forinttal zárták. Két esztendeje egyesültek a szi- getszentmiklósi takarékszövet­kezettel, így működési körze­tük alaposan kibővült. Duna- haraszti, Taksony, Szigetha­lom, Tököl, Szigetszentmiklós és Halásztelek lakói hordhat­ják ide megtakarított forint­jaikat, kémek kölcsönt terveik megvalósításához. Az elmúlt évben különösen szép eredményt értek el a be­tétállomány növelésében: a tervezett 7 millióval szemben 13 millió forinttal gyarapodott a betét. Ám nemcsak az elhelyezett összeg nőtt, hanem a szövetke­zet tagjainak száma is: 1976- ban még csak 6522 tagot szám­lált a szövetkezet, tavaly már több mint tízezret. S ha a kölcsönfolyósítást vizsgáljuk, kiderül, hogy öt év alatt át­lagban kétszer igényeltek köl­csönt a takarékszövetkezet tagjai, azaz több mint húszez­ren. Mégpedig nem kevesebb, mint 123,7 millió forihtot jut­tatott számukra a takarék. A kölcsöngazdálkodásban egyre inkább azt az elvet igyekeznek megvalósítani, hogy a lejárati idő rövidítésével és az adott összegek nagyságával szabá­lyozva, lehetőleg minden igénylőnek p üssön a szűkös keretből. A‘ legtöbben lakás­korszerűsítésre s a háztáji gazdaságok fejlesztésére kér­tek anyagi támogatást. Az előbbiből .4,7 millió forintot, az utóbbiból 9 milliót folyósí­tottak a működési körzet te­rületén. Eredményeik közé sorolható, hogy már három vállalatra kiterjesztették az úgynevezett üzemi betétkezelést. A már említett szolgáltatások mellett könyvterjesztéssel, a Cooptou- rist, illetve az IBUSZ megbí­zásából külföldi utazásokat is szerveznek a dunaharaszti ta­karékszövetkezet tagjainak. G. H. a Medicor is csak késve kezd­heti meg a műszerek, gépek szerelését. Készség és képesség A négyszintes épület 135 millió forint értékű. Hetvenöt- millió forintot ér, majd ben­ne az orvosi felszerelés. Nem csekély összeg. Somorjai Béla, a PÁÉV igazgatója mondja: Egysze­rű az ok, amiért nem fejező­dött be határidőre a szerkezet­építés. A vállalat saját erőfor­rásait. kapacitáslehetőségeit nem mérte fel, így nem volt a helyszínen elegendő ember, és gép. A lakásprogram is le­kötötte erőinket, s vállalkozási készségünk nagyobbnak bizo­nyult, mint a képességünk Tavaly a III. negyedévében kellett volna kezdeni a belső szakipari munkákat, s ebből ez év első negyede lett. — Az építési szerződés va­lóban 1981. augusztusi határ­időt írt elő, ez ma is érvényes. A gondunk csak az, hogy vál lalatunk ezt az építési mun­kák utolsó terminusának te­kintetté, mások pedig a teljes műszaki átadás időpontjaként tartották számon. — Manapság az a helyzet, hogy Pest megye, valamint az Építési és Városfejlesztési Mi­nisztérium vezetése egyaránt nagy figyelemmel kíséri a bő­vítést, s szorgalmazza a mun­ka gyorsítását, mielőbbi befe jezásét. A következő hetek­ben az érdekelt vállalatok — közöttük 12. alvállalkozó —, vezetői éppen ezért találkoz­nak. Minden bizonnyal üzem­képes lesz az idén az új pa­vilon. A PÁÉV a hátralévő időben a lehető legnagyobb létszámmal és intenzitással dolgozik itt, hogy mielőbb te­ret adjon a Medicor szerelői­nek. — • — Derűlátó vagyok, hiszen eddig is sikerült csökkenteni a lemaradást, lassan -kilába­lunk a télből is, s tényleg fel­gyorsulhatnak a szakipari, sze­relési, s egyéb munkák. Célszerű esztétikum Az új pavilon, akárcsak a már meglévő kórházi hotelépü­let, szép lesz. Kívül-belül ha­sonlatos ahhoz, kórtermeiben 328 ágyon gyógyítják majd az elmeos-ztály, az idegosztály, a bőrgyógyászat és a rehabilitá­ciós osztály betegeit. Lesz itt korszerű ang'^gráfiás — ér­rendszeri — vizsgáló, EEG, konyha, munkaterápiás foglal­koztató, raktárak, irodák, tisz­tálkodási helyiségek. Dr. Lenner Aladár, a kere- pestarcsai kórház igazgató fő­orvosa: — A bővítéssel — ha nem is égető kórházi gondckcn s-eaít — mindenképoen nver a. ke- reoestarcsai gyógyítóintézet, s ami ennél is fontosabb, az egész megye. Ma usvanis a bőrgyógyászati fekvőbetegeket a fővárosi kórházak, klinikák látják el, meglehetősen túlter­helt a megye minden elme- és idegosztálya, s megoldatlan a rehabilitáció, nincs olyan nagy osztály, ahol sok beteget fo­gadhatnának. Az új pavilon mielőbbi elkészülte tehát fon­tos. A kórháziaknak pedig az a vágya: mielőbb legyenek meg az új osztályok, mihama­rabb gyógyíthassák a betege- k'S't • Vasvári G. Pál Gyorsítják a Duna folyását Magyar—csehszlovák vízügyi tárgyalások Hétfőn magyar—csehszlovák vízügyi tárgyalások kezdődtek Győrött az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság székházé­ban. A tárgyalások témája egyebek között a 200 kilomé­ter hosszú közijs Duna-szakasz szabályozása. Szigetköznél és Csallóköznél már évek óta összehangolt ter­vek alapján dolgoznak a Du- na-ágak rendezésében, a part- biztcsításon. A munkák azt a célt szolgálják, hogy a víz mozgása meggyorsuljon, és ke­vesebb hordalék rakódjon le a mederben. Tavaly a gázlók vonalában több mint 400 ezer köbméter sódert -kotortak-emeltek ki a folyóból, és mintegy 50 ezer tonna követ építettek be a partvédelmi művekbe a két ország vízügyi vállalatai. A folyamszabályozási mun­kák a szigetközi és a csallókö­zi oldalon is folytatódnak, a magyar oldalon például Rajka és Ásványráró között 36 kilo­méter hosszúságban befejező­dik az egységes partszakasz kiépítése. Az ötnapos ülésszakon meg­ái lapodnak a meder kotrásá­nak további ütemezésében. Gépi programok Megkezdődő tt az MTA szék­házában a III. országos szá­mítástudományi konferencia. A Neumann János Számító­géptudományi Társaság és az MTA számítástudományi bi­zottságának közös, háromna­pos eseményén 200 hazai szak­ember mellett 14* ország 80 meghívott mérnöke, matema­tikusa vesz részt és félszáz előadás keretében számolnak be a legkorszerűbb számítógé­pek alkalmazási lehetőségéről. Az elsőnapi plenáris ülésen, amerikai és NDK-beli profesz- szorok ismertették a számítás­tudomány mai legégetőbb kér­déseit, nevezetesen a szoftve­rek, vagyis a gépi programok alkalmazási lehetőségeit, illet­ve ezek elméleti megalapozá­sának feltételeit. Munkásotok egységgyüíései Hűség a néphez, a párthoz főágazatvezetője, és idősebb Nagy Imre, a Fehér Akác Tsz ágazatvezetője. Négyen a kiváló munkásőr kitüntetést kapták. A kitüntetetteket köszön­tötte az MSZMP Járási Bizott­sága nevében Ádori Károly első titkár, hangsúlyozva, hogy a munkásőrök nemcsak a termelési feladataikat ol­dották meg, hanem a társa­dalmi munkából — például az óvodaépítéskor, vagy az őszi betakarításkor — is kivették részüket. Ezt követően Szolgálati Ér­demérmeket adtak átt. A 15 éves szolgálatért Náchlik JáJ nos, a hernádi Március 15. Tsz szállítómunkása kapott ér­A hét vége eseményekben gazdagon köszöntött ránk. A Pest megye járásaiban levő munkásőregységek közül kettő tartotta meg gyűlését. Számot vetve a tavalyi ki­képzési év feladatainak teljesítésével, s megjelölve egyút­tal az idei tennivalókat. Míg Örkényben a dabasi járási, addig Gödöllőn, az agrártudományi egyetemen, a gödöllői járás munkásőrei tartották meg ünnepélyes keretek kö­zött egységgyűlésüket. A tudatos munka eredménye Zsúfolásig telt az Örkényi művelődési ház nagyterme a hét végén, a dabasi járás mumkásóreinek egységgyűlé­sén. Ünnepiek voltak a külső­ségek: zászlódiszoe öltözött a színházterem, s a pódium fö­lött a munkásőrjeivény mel­lett a jelszó: Hűség a néphez, hűség a párthoz. Parancsszó csattant, majd a dabasi járási Kossuth Lajos mur.kásőregység parancsnoka jelentette az MSZMP Dabasi Járási Bizottsága első titkárá­nak, . Ádori Károlynak: az egység az ünnepélyes gyűlés­re együtt! áll. A Himnusz után Malata Ti­bor, a dabasi gimnázium első osztályosa szavalta Ady: Ro­hanunk a forradalomba című versét. Kakucsi Gabriella, a dabasi Fehér Akác Termelő- szövetkezet elnöke, az MSZMP járási végrehajtó bizottságá­nak tagja köszöntötte a ven­dégeket: Balogh Lászlót, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkárát és Barizs Mi­hályt, a munkásőrség Pest me­gyei parancsnokságának szak­csoport vezetőjét, a dabasi já rás párt- és állami életének, gazdaságainak vezetőit, a fegy­veres testületek, az ideiglene­sen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselőit, a munkásörök hozzátartozóit. — Közös feladataink telje­sítésekor elsődlegesnek tekin­tettük az MSZMP határoza fainak végrehajtását, dolgozó népünk egységének szilárdítá­sát, a szocializmust építő or­szágok együttműködésének segítését, a Szovjetunió iránti barátság elmélyítését — hang­súlyozta Balázs Ferenc, a munkásőrség dabasi járási pa­rancsnoka beszámolójában, amelyben értékelte az elmúlt esztendő eredményeit, s is mertette a soron következő feladatokat. Ezután kitüntetéseket vehet­tek át az élenjárók: Kiváló parancsnok kitüntetésben ré­szesült Almásy Gyula, a bugyi Telefongyár műszerésze, Ba­rik Gyula, a Fehér Akác Tsz demérmet, a 10, illetve 5 éves szolgálatért tízen-tízen vehet­ték át a kitüntetést. Az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága ■ nevében Balogh László köszöntötte az egység- gyűlést, s mint mondotta, hosszú ideje jó eredmények, tudatos munka jellemző az egységre, tagjai helytállásról tettek tanúbizonyságot a mun­kahelyeken, társadalmi fel­adataik teljesítésekor, s a ki­képzés során is.* Hasonló pél­daadás szükséges az MSZMP XII. kongresszusa határoza­tainak, a hatodik ötéves terv feladatainak teljesítésekor is. A munkásőresküt húszán tették le. A tizenkét tartalék- állományba vonuló vagy le­szerelő munkásőr nevében Szaller János nyugdíjas adta át a fegyverét a frissen fel­esküdött Karvai Lászlónak, a dabasi Fehér Akác Tsz üzem­mérnökének. Az egységgyűlés az Örkényi általános iskoláso.k munkásőr- köszöntőjével s az Internacio- nálé hangjaival zárult. V. G. P. A Hatotok nevetését segítik Vasbetonszerelők dolgoznak az épületeket Összekötő folyosó tetején, betonozáshoz készítik elő a tetőt Barcza Zsolt felvételei Munkásőrök és hozzátarto­zóik töltötték be a Gödöllői Agrártudományi Egyelem au­láját is. A vörös' és .nemzeti- színű zászlókkal díszített ha­talmas terem volt ugyanis a saúmelye a hét végén a gö­döllői járás Koózi János zász­lóalj ünnepélyes egységgyűlé- sének. A Himnusz hangjai és Bá­rányt Ferenc: Mert hősök vol­tak című költeményének meg­hallgatása után az egységgyű­lés elnöki tisztét ellátó Árvái Ferenc köszöntötte az elnök­ségben helyet foglaló vendé­gek között dr. Ildik Sándort, az MSZMP Pest megyei vég­rehajtó bizottságának tagját, megyei rendőrfőkapi tány t: Kovács Jánost, a munkásőrség Pest megyei parancsnokának helyettesét, valamint a járás és a város párt- és állami ve­zetőit. az ideiglenesen hazánk­ban-állomásozó szovjet csapa­tok képviselőit, a járás és a város üzemeinek, szövetkeze­teinek és hivatalainak küldöt­teit. a munkásőregység sze­mélyi állományát és a család­tagokat. Várnagy Attila járási-váro­si parancsnok számolt be a zázlóadj elmúlt évi munkájá­ról. A beszámolóból kitűnt, hogy a gödöllői munkásőrök példás erkölcsi és politikai érettséggel oldották meg ki­képzési és szolgálati feladatai­kat, s a XII. pártkongresszus tiszteletére indított szocialista munkaversenyben is kimagas­ló sikereket értek el. Külön elismeréssel adóznak a munkásőröknek Gödöllőn azért, hogy a közrend és köz- biztonság megszilárdításához hatékony segítséget adta£ a rendőri szerveknek, s eredmé­nyesen segítették az úttörők és ifjú gárdisták hazafias és honvédelmi nevelését. A megyei parancsnok okle­véllel tüntette ki a zászlóaljat, megállapítva, hogy az egység a feladatait összességében ki­válóan oldotta meg. A zászlóalj legjobb századát megillető vándorzászlót és ok­levelet az Ikladi Ipari Mü­szergyár századának parancs­noka, Hosztafi Béla • vette át egységgyűlésen; a zászlóalj iegjooo szakaszának járó ván­dorzászlót és oklevelet pedig a Ganz Árammérőgyárban dolgozó kollektíva nyerte el Temesvári Imre szakaszpa­rancsnok irányításával. Kiváló parancsnok kitünte­tésben részesültek: Árvái Fe­renc személyzeti és szociális főosztályvezető, Nádasdi Gás­pár pénzügyi osztályvezető. Körmendi István szerszámgaz­dálkodó, mindhárman a Ganz Árammérőgyár dolgozói; Ba­rát Ernő, az Ikladi Ipari Mű­szergyár diszpécsere és Veréb István, a Gödöllői Gépgyár dolgozója. Kiváló munkásőr kitüntető jelvényt kaptak Allmann Fe­renc, a fóti Béke Tsz öntője, Faska Mihály esztergályos, és Káré Tibor költségtervező, mindketten az Ikladi Ipari Műszergyár dolgozói, Fóris Lajos, a Gödöllői Gépgyár esztergályosa, Gál György, a Fővárosi 3. számú Építőipari Vállalat kőművese, dr. Vozik András, az Agrártudományi Egyetem adjunktusa; Kiss La­jos, a Humán intézet gépko­csivezetője; Kurunczi Miklós, a Szilasm-enti Tsz marósa, Mi- halecz Ferenc, a vácszentlász- lói Zöldmező Tsz állatgondo­zója, Szatmári Lajos, a duna­keszi Mechanikai Laborató­rium meósa, Tóth Pál, a dá- nyi Magvető Tsz gépszerelője és id. Tóth Péter, a Galga- menti Magyar—Kubai Barát­ság Tsz mezőőre. Szolgálati Érdemérmet 20 évi szolgálatért négyen, 15 évi szolgálatért tizenhatan és 10 évi szolgálatért tizennyolcán kaptak. Munkásőr emlékjelvényt ka­pott Kovács László, a Szilas- menti Tsz pártbizottságának titkára. Az egységgyűlésen huszon­két fiatal tett esküt, képvise­lőjüknek, dr. László Endre kárszakértőnek a leszerelők és tartalékállományba vonulók nevében Hcgyesi Sándor adta át jelképesen a fegyverét. Cs. S. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom