Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP 1981. JANUÁR U CSÜTÖRTÖK Gyűrűsre futnak a szálak A Hazai Fésűsfoná- és Szövőgyár kerepesíarcsai üzemében naponta több mint 2590 kilogramm gyapjútípusú fonal kerül le a francia gyártmányú Schlumbsrger gyűrűsfonógépekről. Ezekből a fonalakból készült termékek exportra is kerülnek. Mindig készenlétben Hetvenkét kocsi, megújuló mentőállomások Egyéves az új szabályozó rendszer Mértékkel, szélsőségek nélkül Öt kérdésre válaszol dr. Csernok Attila, az MNB elnökhelyettese i Az ötödik ötéves terv utolsó, és az új szabályozó § rendszér bevezetésének első évéről, a népgazdaság fel- $ építményének alkotó elemeiről, a vállalatok munkájáról, $ gondjairól, sikereiről és jövőjéről kérdeztük dr. Csernok k Attilát, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesét. Közhelynek számít már, mégis igaz: o mentőkön életünk múlhat. Az azonnali hívásnál a mentőkocsinak nappal egy éjjel pedig két perccel a riasztás után indulnia kell. Nyilvánvaló, hogy az életmentő munka feltételeinek is gyarapodniuk kell, ha nőnek a- feladatok, márpedig Pest megyében egyetlen év alatt — tavalyelőtt szeptembertől tavaly szeptemberig — csaknem 4 millió kilométert tettek meg a Pest megyei mentőszervezet járművei, s összesen 137 ezer 770 esetben hívták őket segítségül. URH és Ruben- ballon Ha csak egy évtizednyi históriát tekintünk is, szembeöt- lőek a változások: a mentő járműveket felszerelték URH adó-vevővel, így bárhol tartózkodnak is, kapcsolatot találnak a központtal. A felszerelés is gyarapodott, a közelmúltban például minden kocsi tartozéka lett a vákuummatrac, az olyan sérültek szállításához, akiket különösen kiNehezen moccanó, sok problémát, huzavonát kiváltó téma volt a pilisszentiváni és pilisvörösvári régi, korszerűtlen bányászlakások sorsa. Még a húszas években a Bánya- Részvénytársaság építette ezeket az egy szoba konyhás látásokat, amelyekben mintegy 220 bányászcsalád élt, nem éppen komfortos körülmények között. Búcsúzik a Jancsi-tclep — Tulajdonképpen mikor Jelentkezett elodázhatatlanul ennek a két kolóniának a felszámolása, és mi volt az, ami nehezítette, lassította a megoldást? Németh Attila, a budai járási hivatal tervcsoportvezetője válaszol a kérdésre: — A .hatvanas években a pilisszentiváni szénbányát bezárták, a munkát leállították. A bánya ugyanis kimerült, gazdaságtalanná vált a termelés. Ekkpr a lakások sorsa — amelyeket eddig a pilisi szénbányák (Tatabánya központtal) kezeltek — kérdésessé vált. Ráadásul egyre jobban tönkre is mentek az épületek, az emberek igényei is nőttek, mindez együtt sürgette a megoldást. Elég nehéz probléma volt. A két községi tanács hallani sem akart arról, hogy a lakások kezelési jogát és ezzel az összes további gondot (a nagy anyagi megterhelés miatt) magára vállalja. — Végül is ki lett az új turnéim kell a rázkódástól, s a mesterséges lélegeztetéshez szükséges Ruben-ballon is mindegyik kocsin megtalálható, akárcsak a legkorszerűbb életmentő gyógyszerek. Több óra a segítésre Ma Pest megyében 450-en dolgoznak a mentőszervezetnél. Tavaly a 13 mentőállomás közül a dabasinál, a szentendreinél és a szobinál — ahol legjobban szorított a cipő — állítottak forgalomba egy-egy új mentőautót, ezzel a kocsik száma már 77-re szaporodott. Természetesen nemcsak így alkalmazkodnak a növekvő feladatokhoz: a korábbi nappali 8 órás szolgálatot K, illetve 12 órásra növelték nem egy állomáson. Ami pedig ugyancsak nem lényegtelen: a közelmúltban felújították a százhalombattai, a nagykőrösi és a ráckevei mentőbázist, e napokban is épül a szigetszentmiklósi, s folytatódik a, felújítás a szobi és aszódi állomáson is ... lajdonosa a pilisszentiváni bányászkolóniának és a pilisvörösvári, úgynevezett Jancsi- telepnek? — A pilisvörösvári nagyközséghez került, azzal a feltétellel, hogy erre külön anyagi fedezetet kap a tanács. Az érdemi munkák 1975-ben kezdődtek. Első lépésként — a Nehézipari Minisztérium és az Országos Tervhivatal kezdeményezésére — a Pest megyei Tanács vizsgálata alapján megállapították, hogy néhány lakás kivételével szanálni kell a két telepet. Így Pilisszent- ivánon 118, Pilisvörösváron 68 lakás, került a felszámolandók' listájára. Tavaszt váró költözködők — Innéttől kezdve zökkenő nélkül haladtak a dolgok? — Nem éppen. Korábban jó néhány lakást megvettek a benne lakók, ez bonyolította és meg is drágította a szanálást. Végül a Nehézipari Minisztérium, az Országos Tervhivatal és a Pest megyei Tanács közösen finanszírozta a kártalanítási és szanálási költségeket. — Jelenleg hol tartanak, a megvalósítás mely stádiumában? — 1975-ben indult a munka és az öt év alatt folyamatosan felszámolták a piliscsabai Jancsi-telepet. December végén volt az utolsó 18 lakás 1 9 Mit bizonyít, hogy a vállalatok nagyobb nyereséget érnek el, mint amennyivel a népgazdasági terv és az érintett vállalat eredetileg számolt? — Mint minden számításnál, a tervszámításnál is van bizonyos megengedhető hibahatár. Ez az általában 10—15 százalékos eltérés az idén valamivel nagyobb volt a szokásosnál, ami elsősorban az új szabályozó rendszer bevezetésének következménye.' Tévedés lenne azonban általános nyereségtöbbletről beszélni: a közlekedés, az alumíniumipar és az élelmiszeripar ágazataiban valóban kedvezőbben alakult a nyereség a tervezettnél, de ez nem kompenzálja például a gépipar vagy a gyógyszeripar lemaradását. Sokan úgy vélik, hogy a nagyobb nyereséget a vállalatok szisztematikus alátervezéssel érték el. Én ezt inkább természetes mértéktartásnak nevezném, hiszen a tervezettnél kedvezőbb helyzet eredményeinek megfelelően köny- nyebb korrigálni, mint fordítva. © Az exportárualap bővítésére szolgáló hitel a vállalatok rendelkezésére áll. Mi lehet az oka annak, hogy a kérelmek száma az utóbbi esztendőben meg- • csappant? — A hitelkérelmek csökkenésének több oka is volt, de meg kell jegyeznem, hogy ez a számbeli visszaesés - csak viszonylagos. Tény, hogy 1976—77-ben, amikor az exportárualap-bővítés kezdődött, sokkal több volt a hiteligény. Az új lehetőség többeket vonzott, szinte megrohamozták az MNB-t — ebben látták minden tervük, elképzelésük megvalósulását. Tehát a hitelkérelmek mostani megcsappanása főleg az akkori viszonyokhoz képest igaz. A jelenlegi helyzet egyik oka az, hogy az új szabályozás megrendítette a vállalatok hitelképességét, és ami még fontosabb, kockázat- viselő képességét. Ugyanis a kockázatvállalást nem elég meghirdetni — pénz is kell hozzá, mert anélkül csak a levegőben lóg. Az 1980 januárjában bevezetett, gyökeműszaki átadása és most tavaszra — akkorra lehet beköltözni — végleg eltűnik a volt telep. — Milyenek az új otthonok és mit kell fizetni értük? — Ezek mind tanácsi lakások, csak az úgynevezett használatbavételi 'díjat kellett összespórolni. A piliscsabai épületek egyemeletesek, négy- hat-nyolc lakásosak, egy vagy két szoba, összkomfortosak. (A fűtés azonban hagyományos.) Új otthonok a domboldalon — És mi a helyzet Pilis- szentivánon? — Itt némi vita volt az új telep helyének kijelölése körül. Időben gyorsabb megoldásnak látszott. — ugyanúgy, mint Pilisvörösváron —, a volt telep helyén folyamatosan bontani és építeni. Hosszú távon azonban gazdaságosabbnak tűnt a Ságvári-hegyen létrehozni egy majdan tovább 'oővíthető lakótelepet. Ez a második variáció valósult meg. Elkészült az alapközművesítés, víz, villany, csatornahálózat, és elkészült a lakótelephez vezető összekötő út is. Azonkívül már építkeznek. — Pilisszentivánon mikor tűnnek el az öreg, korszerűtlen bányászlakások? — A 140 új otthont 1982- ben-adják át. De ebből 105 lakás már az idén augusztus 20- ra beköltözhető. S. H. K. résén új szabályozó rendszer megértése, a biztonságos eligazodás nem jelentett köny- nyű feladatot a vállalatoknak. Idő kellett az átszabályozás-* hoz, ahhoz, hogy reálisan meg tudják ítélni, mire számíthatnak. A változásokkal együttjáró bizonytalanság a prognosztizálás bizonytalanságát is magával hozta. Felelősségteljesen tervezni egyre nehezebb lett, hiszen ezzel egyidőben mind keményebbé váltak a világpiaci viszonyok is. © A rugalmas, piacérzékeny kis- és középvállalatoknak kulcsfontossága van napjaink gazdaságpolitikájában. Véleménye szerint létezik-e optimális iparvállalat-struktúra? — Hibásnak tartok minden szélsőséges végleteken alapuló struktúra-koncepciót. A vagy csak óriásvállalat vagy csak kisvállalat választási lehetőségét zsákutcának érzem. Legyen az nagyvállalat vagy kis társulás — közös cél vezérelje mindkettőt: a gazdasági egyensúly megszilárdítása és a rugalmasság. Napjainkban valóban van egy sor olyan területe az iparnak, ahol akár tízíős vállalkozás is alkalmas lenne az igények kielégítésére. Elég, ha az apróbb hiánycikkekre gondolunk, a szolgáltatóiparra vagy éppenséggel a nagyipart kiszolgáló háttériparra —, elvégre a nagyipar bolygójának is csillagai lehetnének a kisvállalatok. Ám akár közvetlenül, akár közvetve részt vehetnek az exporttermékek gyártásában is: az egyensúlyi gondokat nemcsak az úgynevezett nagy üzletekkel lehet enyhíteni, a sok kicsi, sokra megy elve alapján minden kínálkozó lehetőséget meg kell ragadnunk. — A Kisvállalatok szervezésének, kialakításának egyelőre még csak a kezdetén vagyunk. Pontosabban szólva, még csak most fogalmaztuk meg funkcióikat, életképességük fontosságát. De érdekeltségi, szabályozási, adózási kérdéseiket majd csak menet közben definiálja az élet. Nem szabad, hogy a kezdeményezések elakadjanak, hiszen a kisvállalatok jelentősen hozzájárulnak az ipar rugalmasságának növeléséhez. 4 © A közgazdászok, az új szabályozók előkészítésekor azt sejtették, hogy a ráfizetéses vállalatok kirostálják önmagukat, nagy tehertételtől szabadítva meg a népgazdaságot. Egyetért-e a kezdeményezéssel, és valóra váltak-e ezek a jóslatok? — Meggyőződésem, hogy más dolog valamiről beszélni és más dolog ugyanazt az elméletet átültetni a gyakorlatba. Véleményem szerint nagyobb mértéktartás szükséges az eddiginél az elméletek megfogalmazásában is. A gyengébb eredményeket produkáló vállalatok kirostálódásának elmélete arra vall: megfogalmazója nem gondolta át a kérdés gazdasági, társadalmi és politikai összefüggéseit. Igaz, hogy szigorítottuk a szabályozó rendszert, keményed- tek a feltételek, de még nem mondhatjuk, hogy megtaláltuk azt a mércét, amin a vállalatok megmérettethetnek. Ahhoz, hogy felelősséggel lehessen dönteni, először a mércéről kell megállapítani: akal- mas-e a mérésre. A januárban beiktatott szabályozórendszer valójában az év második negyedétől kezdett működni. Hat-nyolc hónap tapasztalata kevés annak eldöntésére, megfelelően differenciál-e. Egyébként is téves az a hiedelem, hogy az a cél: a vállalatok differenciálódjanak. A lényeg az, hogy a vállalatok a gazdasági érdekeinknek megfelelően differenciálódjanak. Még nagyon sok tennivalónk van addig — az ár- és szabályozó rendszer sok* elemét is górcső alatt kell vizsgálnunk — amíg vállalatfel- oszlatási határozat születhet. Nem hiszek abban, hogy az ipar úgy fog megújulni, hogy kirostál néhány vállalatot. Egy önfelszámoló akcióból sosem lehet offenzív egyensúlyjavító iparpolitika. Sokkal inkább arról van szó, hogy gazdaságossá kell tenni a vállalatokat, ennek érdekében pedig felül kell vizsgálni a költség- gazdálkodást, egyes termékek gyártását abba kell hagyni — és mindez egy adott vállalati szervezeten belül történhet. © A termelővállalatok egy része nem fogadja szívesen a külkereskedelmi jog lehetőségét, holott gyakoriak a viták az áru előállítói és értékesítői, a külkereskedelmi vállalatok között. Vajon a külkereskedelmi jogtól való idegenkedést mi váltja ki az érintettekből? — Mint minden új, a külkereskedelmi jog is nehezen tör át a kezdeti ellenkezésen. Talán azért óvakodik ettől az újdonságtól egy-egy vállalat, mert érzi, hogy a külkereskedelem jogával annak felelőssége is jár. Tény, hogy azoknál a vállalatoknál, amelyek éltek a lehetőséggel, határozottan pozitív változások tapasztalhatók. Nagyobb körültekintés, felelősségérzet jellemzi munkájukat — gyorsabban, rugalmasabban alkalmazkodnak a piaci igényekhez, legyen szó csomagolásról, vagy szállítási határidőről, de aktívabbá vált ármunkájuk is. Érthető, mert teljes egészében saját zsebre megy a 10—20—30 százalékos ár- különbözet. A termelés szervezetébe integrálódott külkereskedelmi jog a felelősség integrálódását is jelenti. Meggyőződésem, hogy fontos kérdés a külpiaci értékesítés vállalaton belüli megszervezése, mert hozzájárul az ipar rugalmasságához, a hatékonyság növeléséhez. Lényeges, hogy a kutatás-fej lesztés-termelés lánca az értékesítés láncszemével záruljon. Ám az is tény, hogy nem lehet csodát várni egyik napról a másikra. A gondolatnak meg kell 'érnie, a kezdeti idegenkedés érthető, de szerencsére nem általános: kereskedők és termelők elindultak az ésszerűbb megoldások útján — fejezte be Csarnok Attila. Láng Zsuzsa Fogyasztói érdekvédelem Minőség és A fogyasztók érdekvédelmét szolgálja a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet tevékenysége. Felvételünk a KERErdei beszélgetés i A dombok északi olda- ** Ián a napsütés ellenére is megmaradt a hó. Ha egyetlen hang sem zavarja meg a csöndet, akkor is jelzi: az erdő ilyenkor is él. Emiit egy fácán röppen fel, amott szarvasok vágtak át a nyiladékon. Prencsok János, a Gödöllői Vadgazdálkodási Erdészet kerületvezető vadásza úgy olvas a kilencszáz hektáros terület nyomaiból, ahogyan mi a könyvet, újságot fellapozzuk. Minden nap — hol hajnalban, hol napközben, hol este — figyeli a gondjaira bízott állományt, hogy mindig pontosan tudja, hol a vad, hogy tudja, hová vezesse a vadászatra érkező vendégeket. — A most elmúlt évben főleg nyugatnémet vadászok, húsz szarvasbikát lőttek ki a gödöllői pagonyban — mondja. — Ezzel az aránnyal elégedettel lehetünk, a minőséggel azonban kevésbé, túl sok volt az öreg bika. A ma ránk- köszöntő év egyik feladata, hogy ezek számát ' csökkentsük. Mit várok még? Azt, hogy a már megkezdett vaddisznóhajtásokon alkalmanként húsz-harminc disznó is terítékre kerüljön. — Mit vár magánemberként? — Először is, hogy sikeresen jussak túl a vizsgáimon, ugyanis a gyöngyösi mezőgazdasági főiskolán állattenyésztést tanulok. Két éve lakunk Gödöllőn, szeretnék végleg gyökeret verni, s szeretnénk a kislányunk után egy fiút... Az ég ólmos színűre vált, talán újabb havazás kezdődik. A vadász a muflonokról beszél, amelyeknek hazája Korzika, Szardínia, de amelyekből ő is számon tarthat területén vagy 150 darabot. Két éve igen szép, 89 centiméteres csigájú példányt ejtettek el itt. Igaz, ezek az állatok ilyenkor különösen rászorulnak a gondoskodásra. A két nagy tervezett vadetető nekik is segít átvészelni a hideg napokat. P. Sz. E. mennyiség MI élelmiszerosztályán folytatott minőségi vizsgálatokról készült. A cigaretták súlymérése Pintér Mária felvétel« Elfi«! végre a régi kolóniák Megépülnek az új bányászlakások
