Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

1981. JANUAR 1., CSÜTÖRTÖK PEST MEGYEI HÍRLAP 5 ft m TERVE A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1981. évi népgazda­sági tervet. Megállapította, hagy az összhangban van a Magyar Népköztársaság VI. ötéves tervével, annak céljait konkretizálja az ötéves tervidőszak első évére. A terv előirányzatai a népgazdaság fej­lődésének 1980. évi eredményeire alapoznak, és figyelembe veszik a gazdasági növekedés 1981. évben várható belföldi és külföldi feltételeit. Az 1980. évi népgazdasági terv fő célja teljesült: a népgazdaság egyensúlyi helyzete számottevően javult, az összes behozatali többlet je­lentősen csökkent, ezen belül a nem rubel elszámolású áruforgalmi mér­leg a tervezettnél kedvezőbb. Az egyensúlyi helyzet javulása a gazdasági növekedésnek a tervezettnél alacsonyabb üteme melleit ment végbe. A gazdasági szabályzó rendszer 1980-ban végrehajtott módosításai és az éves terv egyéb intézkedései hozzájárultak ahhoz, hogy a belföldi fel­használás szabályozásában az előző évben elért eredmények meg­erősödtek. A nemzeti jövedelem a tervezett 3— 3,5 százalék helyett mintegy 1 százalék­kal emelkedett. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma a számítottnál nagyobb mértékben csökkent, a munka termelékenysége nőtt. Az egységnyi termelésre jutó eszközráfordítás a szá- mítottnál nagyobb. A nemzeti jövede­lem belföldi végső felhasználása a ter­vezettnél valamelyest jobban csökkent, ezen belül a lakosság fogyasztása kis­mértékben nőtt. A külkereskedelmi for­galom mennyiségében nem haladta meg az 1979. évi színvonalat. Az áruk és szolgáltatások kivitele a tervezettnél kevésbé nőtt, behozataluk a számított kisebb növekedés helyett csökkent. Az ipari termelés a tervezett 3,5—4 százalékos növekedéssel szemben vala­melyest az 1979. évi színvonal alatt ma­radt. Az ipari termékek értékesítése Irá­nyában és arányaiban megfelelt a terv céljainak. A termelő célú kibocsátás megegyezett az elmúlt évivel, a fogyasz­tási célú értékesítés kis mértékben csökkent, a beruházási javak értékesí­tése alacsonyabb volt az 1979. évinél, a kivitel emelkedett. Folytatódott az ipari termelés szerke­zetének korszerűsítése. A termelés ha­tékonyságának növekedése, szerkezeté­nek átalakítása, a dinamikus vállalati magatartás kialakítása azonban az in­dokoltnál lassabban halad. Érezhető eredményekkel járnak az 1979—80-ban bevezetett energiatakarékossági intéz­kedések. Az ország energiafelhasználása nem haladta meg az 1979. évit. Az építőipar .termelése a beruházá­sok mérséklésével 'összhangban csök­kent. Erősödött az építőipari vállalatok vállalkozói magatartása, egy részük azoában még nem volt képes rugalma­san alkalmazkodni a változó piaci felté­telekhez. Csökkent az építőiparban fog­lalkoztatottak száma, az egy főre jutó termelés valamelyest nőtt. A mezőgazdasági termékek terme­lése — a szeszélyes időjárás, az ár- és belvizek ellenére — a tervezetthez kö- zelállóan emelkedett. Kalászos gabo­nából a számítottnál több termett. A kukoricatermés valamivel kevesebb a . tervezettnél. A burgonya-, N,a zöldség­es gyümölcsféléik termésmennyiségé az . elmúlt évinél nagyobb, de a tervben számítottnál kisebb. Az állattenyésztés a tervezettet valamelyest meghaladóan fejlődött. Az áru- és személyszállítási teljesít­mények az igényeknek megfelelően alakulnak. Áz energiatakarékosság fo­kozására tett intézkedések eredménye­ként a szállítás és hírközlés összes energiafelhasználása az előző évihez képest csökkent. A beruházások volumene a terve­zettnél nagyobb mértékben csökkent. A beruházások csökkenése mind az ál­lami. mind a vállalati körben elsősor­ban az újonnan kezdődő beruházások számának mérséklődését eredményez­te. A tervezett ütemben vagy • annál gyorsabban halad a nagyberuházások kivitelezése. A befejezésre előirányzott kilenc nagyberuházás közül hét (Deáki Bauxitbánya, Bélapátfalvi Cement­gyár, Magyar Viscosa Pan II., Tiszai Kőolajfinomító 1. ütem, Hajdúsági Cu­korgyár, Adria Kőolajvezeték, Vörös­marty Kulturális Központ) teljesen el­készült, két nagyberuházásnál (recski bányászati kutatás létesítményei, Ma­gyar Gördülőesapágy Gyár rekonst­rukciója) maradnak későbbre kisebb munkák. Nagyberuházás 1930-ban nem kezdődött meg. A tervezettnél nagyobb a teljesítés a lakásépítéshez kapcsolódó létesítmények, a közforgalmú útháló­zat és a vízgazdálkodás fejlesztésénél. A munkaképes korú népesség és a szocialista szektorban foglalkoztatottak száma kismértékben csökkent, ezen _be­lül a nem termelő és szolgáltató ága­zatokban nőtt. Az év során jelentősebb foglalkoztatási vagy munkaerő-ellátási gondok nem voltak. Az átlagbérek lényegében a terve­zettnek megfelelően nőttek, a mező­gazdasági termelésből származó bevé­telek is a számítottal megegyezően emelkedtek. A pénzbeli társadalmi juttatások jelentősen magasabbak az 1979. évinél. A fogyasztói árszínvonal és az egy keresőre jutó reálbér a ter­vezettnek megfelelően alakult. A la­kosság reáljövedelme megegyezik . az előző évivel. A lakosság jövedelmeiből 1980-ban kevesebbet takarított meg, mint az előző évben. A kiskereskedelmi forga­lom volumene nem érte el a tavalyi színvonalat. A lakosság fogyasztása 0,5—1 százalékkal emelkedett. Az átla­gosnál jobban nőtt az élvezeti cikkek fogyasztása és a szolgáltatások igény- bevétele. Az élelmiszerellátás az év folyamán összességében kiegyensúlyozott volt. A lakosság infrastrukturális ellátott­sága a tervezettnél valamivel jobban fejlődött. Az előirányzottnál több, 85— 88 ezer lakás készült el. A gyógyinté­zeti ágyak, valamint az óvodai helyek száma — utóbbi elsősorban a társadal­mi összefogás eredményeként — a ter­vet meghaladó mértékben nőtt, az óvo­dákban elhelyezhető gyermekek aránya eléri a 81 százalékot. Általános iskolai • osztálytermekből is a tervezettnél több épült. il gazdasági munka fő feladata 1931-ben is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének első­sorban a külkereskedelmi árufor­galom egyenlegének javítása, és a lakosság . elért életszínvonalának fenntartása, az életkörülmények ja­vítása. A termelés és á belföldi fel- használás növekedése és összetétele e célnak megfelelően alakul. A nemzeti jövedelem belföldi végső felhasználása az 1980. évinél kisebb le­het. Ezt elsősorban a felhalmozás, ezen belül a beruházások további csökkenté­sével kell elérni. A lakosság fogyasz­tása kismértékben emelkedhet. A termelés továbbra is mérsékelt, de az 1980. évit meghaladó ütemben és dif­ferenciáltan nő. A növekedés nagyobb­részt a gazdaságos kivitel bővítését szolgálja. Meg kell gyorsítani a gazda­ságtalan termelés visszaszorítását és a felszabaduló kapacitásokat az eddiginél eredményesebben kell a kivitel növelé­sére és a behozatal helyettesítésére hasznosítani. A munka- és üzemszerve­zésben, a jobb munkaidő-kihasználás­ban, a munkafegyelem javításában, a munkaerő átcsoportosításában rejlő tar­talékok feltárásával _ a munka termelé­kenysége a termelésnél jobban növe­kedjék, az álló- és forgóeszközök tó- használása pedig a korábbi évekénél eredményesebb legyen. Az energia- és anyagtakarékosság fokozása és a ráfor­dítás szerkezetének ésszerűsítése révén el kell érni, hogyaz anyagi ráfordítá­sok legfeljebb a termeléssel azonos mértékben emelkedjenek. AZ 1581. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV LEGFONTOSABB ELŐIRÁNYZATAI 1980 — 100 Nemzeti jövedelem 102,0—102,5 Belföldi felhasználás 102,0—102,5 Ipari termelés 102,0—103,5 Országos épftés-szerelés 99,0 Mezőgazdasági termékek termelése 103,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem Ml,0 Lakosság fogyasztása 101>5 A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 1S2 milliárd forintot lehet fordítani. Az iparban a tervcélokkal összhang­ban álló, hatékony és versenyképes ter­melés bővülhet. Az ipari termékek ki­vitelének erőteljesebb fokozása mellett jobban kell kielégíteni a mérsékelten emelkedő belföldi keresletet. A belföldi és a külföldi kereslethez igazodva meggyorsult a termelés szer­kezetének korszerűsítése. A termelés korszerűsítését segíti, hogy folytatódnak központi fejlesztési prog­ramok. Az építőipari termelés a mérséklődő beruházási kereslet miatt változó piaci feltételekhez alkalmazkodik.'A beruhá­zási építés csökken, a felújítási-karban­tartási munkák növekednek. Az építő­ipari szervezetek feladata, hogy — vál­lalkozási készségük növelése mellett — tovább javítsák, a kivitelezések szerve­zettségét. a munkafegyelmet, csökkent­sék a kivitelezési időtartamokat. Állami eszközökből 24 ezer lakást kell felépí­teni. A mezőgazdaságban gabonafélékből — átlagos időjárás esetén — az 1980. évi termésmennyiség megközelítése a feladat. A zöldségek és gyümölcsök, va­lamint az ipari növények termelése emelkedik. Az állattenyésztésben a hústermelés kisebb mértékben, az egyéb állati' ter­mékek termelése gyorsabban nő. Az ár- és szabályozó rendszer javítása és egyéb intézkedések elősegítik, hogy a kisüze­mekben a tenyésztési kedv fennmarad­jon. A mezőgazdasági és- élelmiszeripari termékekből a termelés növekményé­nek túlnyomó része a gazdaságos kivi­tel bővítését szolgálja. Emellett fenn kell tartani a lakosság ellátásának vál­tozatlanul jó színvonalát. A szállítási feladatokkal összhangban az áruszállítás 1—2 százalékkal, a sze­mélyszállítás 3 százalékkal emelkedik. A hírközlési teljesítmények 4,5—5 szá­zalékkal növekednek. A beruházások mind az állami, mind a vállalati döntési körben csökkennek. Ennek megfelelően történik a felhal­mozási célú pénzforrások szabályozása. A beruházási eszközöket a folyamat­ban levő beruházások befejezésére, il­letve ütemes folytatására kell összpon­tosítani. Űj beruházások csak szűk kör­ben, a műszakilag indokolt időtartam betartása, a koncentrált megvalósítás feltételeinek megteremtése esetén kez­dődnek. A termelő ágazatokban csak a nép- gazdasági energia- és nyersanyellátását szolgáló, a gazdaságos kivitelt növelő, a behozatalt hatékonyan csökkentő, va­lamint az energia- és anyagmegtakarí­tást eredményező vállalati beruházáso­kat lehet megkezdeni. A készletek a termelés és a forgalom szükségleteivel összhangban emelked­hetnek. A népgazdaságban foglalkoztatottak száma várhatóan csökken. Folytatódik a foglalkoztatás ágazati szerkezetének átalakulása. A teljes foglalkoztatás és a folyamatosan felszabaduló és átcso­portosuló munkaerő zökkenőmentes el­helyezkedése érdekében korszerűsödik a munkaerő-közvetítési rendszer. Továbbra is fontos gazdaságpolitikai cél az elért átlagos életszínvonal meg­őrzése. Az átlagos nominálbér és a fo­gyasztói árszínvonal azonos ütemben, 4.5—5 százalékkal emelkedik. Az egyé­ni keresletek a minőségi és mennyiségi teljesítményektől függően növekedhet­nek. A pénzbeli társadalmi juttatások kö­zül meg kell őrizni az alacsony nyug­díjak reálértékét. A három- és több gyermekesek családi pótlékának reálérté­ke — az 1980. évi családi pótlék emelé3 egész éves hatásának eredményeképpen — emelkedik. A kiskereskedelmi forgalom volume­ne 1—1,5 százalékkal haladja meg az 1980. évit. A lakosság áruellátása első­sorban a választéknak a kereslethez jobban igazodó bővítésével javult. Szer- vezettebbé és rugalmasabbá kell tenni ezért a termelő és a kereskedelmi vál­lalatok együttműködését. , Állami és. magánerőből 76—78 ezer lakás épül. Az egészségügyi ellátás javítására, mintegy 1500 új gyógyintézeti hely lé­tesül. Javulnak továbbá a fekvő- és a járóbetegellátás feltételei. Az év végé­re a gyógyintézeti helyek száma eléri a 93 ezret; a tízezer lakosra számított ágyak száma pedig 92-re emelkedik. A bölcsődei ellátottság javítását 3000— 3500 új létesítése szolgálja. Nő az óvodá­ban elhelyezhetők aránya. A közokta­tás fejlesztésére 1100 új általános isko­lai osztályterem épül. Javulhatnak a középiskolai és a szakmunkásképzés feltételei. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem re­konstrukciója. A jelentősebb közművelődési fejlesz­tések közül folytatódik a Budavári Pa­lota helyreállítása. Befejeződik a buda­pesti nagy sportcsarnok építése, meg­kezdődött a Magyar Állami Operaház rekonstrukciói a. A külkereskedelmi forgalomban a cél az, hogy ,a rubel elszámolású kül­kereskedelmi mérleg hiánya csökken­jen, a nem rubel elszámolású külke­reskedelmi mérleg egyensúlyban le­gyen. A kivitel 7.5—8 százalékkal, a behozatal kismértékben emelkedik. A tervcélok alátámasztására a gazdasági szabályozórendszer né­hány eleme 1931-ben módosul. A változások a célok és az azokat szolgáló eszközök összhangját, a változó feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást, a kedvező gazdasá­gi eredmények gyorsabb kibontako­zását segítik elő. A Minisztertanács döntött továbbá a termékforgalma­zást, a külkereskedelmet, a beruhá­zásokat, a lakosság jövedelmét és a fogyasztói árakat, a termelői árakat, az oktatás fejlesztését és a terv vég­rehajtásának ellenőrzését illető in­tézkedésekről. A letkésl szikesek nyomában Arany helyett málna A műszerüzem, ahol az űj típusú toroid-transzformátorok is készül­nek, szép nyereséget hoz a szövetkezetnek Barcza Zsolt felvétele A Börzsöny Tsz ma 3 falu határának gazdája. Sokan úgy vélekednek, hogy most jobban gazdálkodnak, mint valaha is történetükben. S bár néha-néha szóba kerül Nagy- börzsönyben és Ipolytölgyesen, hogy elvesztettük önállósá­gunkat — gyarmatosítottak bennünket a letkésiek!? — azt mindenki elismeri, jobb ■ így közösen. Az eredményekben, úgy hírlik, a tagság szorgal mán kívül, a mostani új el nőknek, Légrádi Jánosnak is szerepe van. Rá várunk az egykori aranybányászattal fog­lalkozó település, Nagybör­zsöny művelődési házának udvarán. Az öregek napján adtak itt találkozót az idő­seknek, nyugdíjasoknak. — Szép erre maguk jelé — szólítok meg egy fiatalem­bert, az opálosan kéklő Ke­gyek felé mutatvá. — Szép, de aratni annál ne hezebb — válaszol, s aratáson feltehetően tágabb fogalmat is ért. Azt, hogy ezekben az Ipoly menti falvakban a hit­vány földeken bizony keser­ves lehet a szántás-vetés, s a termés sincs biztonságban a folyó és az erdős hegyek közé szorult vadállománytól. A kérdésre — mi pótol­ja, pótolhatja-e egyáltalán? — a hegyek sárga érceit, talál- nak-e új, másfajta kincseket a letkési Börzsöny Tsz gazdái a 80-as évek elején — Lég­rádi Jánostól kértünk vá­laszt. Silány földeken — Elég keservesen indult meg a kincskeresés, 1977-ben mindössze 2,5 millió forint nyereséget értünk el. Ráadá­sul örököltünk a kedvezőtlen termőhelyi adottságok mellé egy olyan szarvasmarha-ága­zatot, amely az eszközök, épü­letek hiánya miatt eleve ráfi­zetéses volt. Az idén ennek ellenére hét és fél millió a tsz haszna — mondja Légrádi Já­nos elnök, amikor a szövetke­zet gazdálkodása felől kérde­zem. — Ügy lehet, csoda tör­tént a letkési tsz-ben? — Nem csodáról van szó. A mostani eredményeket lénye­gében két évvel ezelőtt alapoz­tuk meg. Akkor határoztuk el, hogy részint a hagyományos tevékenység — málna-, ribiz- litermesztés irányába fejlesz­tünk, korszerűsítünk, részint pedig az ipari ágazat terme­lését fokozzuk. Piros és fekete — Mit jelentett ez a gya­korlatban? — Beléptünk a Berneceba- ráti Bogyósgyümölcs-termelési Rendszerbe, biztosítva ezzel a gazdaság számára a legújabb technológiát, kitűnő szaporí­tóanyagot és kedvezőbb érté­kesítési lehetőséget. Jelenleg húszhektárnyi málnasarjjal, 21 hektárnyi termőre fordult ribi2livel rendelkezünk. Jövő­re újabb húsz hektár málnát akarunk telepíteni és terveink között szerepel 30 hektár pi­ros és 20 hektár feketeribizli ültetése is. A tagság határozott — Igazság szerint sohasem akartam tsz-elnök lenni. Két esztendővel ezelőtt főagronó- musként kerültem a terme­lőszövetkezetbe, és minden bizonnyal sohasem váltam volna meg ettől a munkától, ha nem következik be az a februári közgyűlés. — Az elnök, akivel együtt kezdtünk itt dolgozni, lemon­dott. S mint ilyenkor lenni szokott, javasoltak e tisztség­be valakit, olyan emberi, aki szakmailag megfelelt az elnö­ki teendők ellátására. A tag­ság azonban más véleményen volt. Azt mondták, akad a gazdaságban is olyan vezető, aki megfelel erre a funkció­ra, nem kell az idegen. Rám gondoltak. Sokáig töpreng­tem a közgyűlést követően — amely végül eredménytelenül végződött —, vállaljam-e az elnöki megbízatást. — Nézze, egy főagronómus talán többet dolgozik, mint egy elnök, de más a munka minősége. Ha például úgy adódott, hogy vasárnap is dol­gozni kellett, megmagyaráz­tam az embereknek, mekkora veszteség származna ebből, ha nem használnánk ki a Jó időt. Az elnök másképpen van. Utasításokat ad a veze­tőknek, több a feszültség az életében. Végül mégis úgy döntöttem, vállalom az elnö­ki posztot. Márciusban vá­lasztottak meg. Megszolgált bizalom "■ A hagyományos parasztkö­zösség, de a mai falu sem fogadja be egykönnyen az ide­gent. Hogyan sikerülhetett ez alig két esztendő alatt Lég­rádi - Jánosnak? — erről fag­gatom Kosár Jánosnét, a tsz dolgozóját. — A munkája után kedvel­tük' meg. S azért mert mind­annyian érettük, törődik az emberek ügyes-bajos dolgai­val — állítja Kosámé. S hogy a tagságnak a márciusi köz­gyűlésen kinyilvánított bizal­ma, elhatározása, hogy a ta­valyinál jobban, keményebben dolgozik, többnek bizonyult, szalmaláng lelkesedésnél. A tapasztaltak azt mutatták, hogy a Börzsöny Tsz sikerei­ben az ésszerű, okos gazdálko­dáson kívül az emberi ténye­zőknek döntő szerep jutott. Fiatalok, idősek egyaránt fe­lelősséget éreznek a közös gaz­daság dolgaiért. Amikor az elhök elköszönt a nyugdíjasoktól a nágybörzsö- nyi találkozón, valaki. az asz- szonyok közül megjegyezte: — Aztán ha majd a málna- sarjat kell szedni, csak üzen­jenek, szívesen jövünk. Valkó Bélá

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom