Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-25 / 21. szám

Az utolsó Kedvezmények előszállításira merítések Vaspályán az áru A Béke Halászati Termelőszövet­kezet a holt Duna-ágon befejezte az ősszel kezdődött lehalászást. A vasúti 'áruszállítás igazi erőpróbája ugyan az őszi csúcsforgalom, az egész évi munka sikerét azonban már ilyenkor, az év elején kell meg­alapozni. A sok évtizedes gya­korlat viszont most sem vál­tozott, az év első hónapjaiban a legkevesebb a szállítaniva- ló. Ezért a MÁV az első ne­gyedévben különféle kedvezményeket nyújt azoknak a partnereknek, ame­lyek a tárolható áruk fuvaro­zását előbbre hozzák. Az eddi­gi ösztönzőket bővítették, emelték a fuvardíj-visszatérí­tés összegét, amely a teljesít­ményektől függően 12—33 szá­zalék. > A tavalyihoz hasonlóan 31 vállalattal tervezett előszállí­tási együttműködést a MÁV Budapesti Igazgatósága. Eddig azonban csak 19 partnerral ál­lapodtak meg, igaz, nagy, csak­nem 1 millió tonnás mennyi­ségre, amelyből több mint 600 ezer tonnányit az év első két hónapjában fuvaroznak el. A legjelentősebb szerződést az Agrotröszttel kötötték, több mint 400 ezer tonna műtrágya előszállítására. Természetesen tovább tárgyalnak a fuvaroz­tatókkal az őszi nagy forgalom tehermentesítése érdekében: Végeredményben a nehéz­kes indulás, a gondok, a keve­sebb partnervállalat ellenére Helytállás Ö k tudják — mondta egy esztendővel ez­előtt a zárszámadó közgyű­lésen a nyugdíjas tsz-pa- raszt az érdeklődőnek. Ar­ra kívánt utalni; ő már csak afféle vendég a szö­vetkezetben, s úgy tartja, a gazdálkodás mai dolgai­ban a vezetők igazodhat­nak el a legjobban. A ta­goknak az a dolga: elvé­gezzék a kiszabott munkát. Mielőtt vitába szállnék vele, az állítást inkább kér­déssé fogalmazom, a most mérleget készítő hetven­öt tsz- és három szakszö­vetkezet irányítóihoz; meg- bették-e mindazt, amit a népgazdaság és nem utolsó sorban saját üzemük érde­ke kívánt tőlük? Az előréjelzések szerint igen. Pest megye közös gaz­daságai két és fél milliárd forinttal járultak hozzá a nemzeti jövedelemhez egy olyan esztendőben, amikor a tervezettnél 20 százalék­kal kevesebb, 16,6 milliárd forint nyereségre tettek szert az ország termelőszö­vetkezetei. Kötelező lelkendezés nél­kül állíthatjuk, hogy a me­gye szövetkezetei megáll­tak helyüket a fokozódd versenyben, a nehezebb körülmények között is. Az meg igencsak kiemelkedő, amit tavaly a váci járás­ban felmutattak. Nyeresé­güket 6,5 százalékkal gya­rapították, az alaptevékeny­ség egyharmaddal több árut, élelmiszert adott a népgazdaságnak. A tehén- állomány sem csökkent, rá­cáfolva az országos, de a megyei tendenciára is. A dinamikus fejlődésükről közismert gödi Duríamenti Tsz és a fóti Béke Tsz ne­ve után újabbakat tanul­hattunk meg, az elmúlt időszakban: a kisnémedi Egyesült Aranykalász és a sződi Virágzó Termelőszö­vetkezet. A kép mégsem ilyen csupasiker mozai­kokból áll. Igaz, nem lesz veszteséges szövetkezet a megyében, s ez éppen az őszi-téli betakarítás kukori­caveszteségei, többlet-olaj­felhasználásai' miatt jelen­tős eredmény. Ám azt is tudomásul kell vennünk, nagyok az eltérések az üze­mek között. Van olyan gazdaság, ahol nincs mód a fejlesztési alap képzésé­re, s ez a jelenlegi techni­kai színvonal fenntartását is megkérdőjelezi. Ezekben a szövetkezetek­ben sürgős cselekvésre van szükség. Alaposabb elem­zésre. hogy mielőbb be­vessék a jelen időszak há­rom fő tartalékát: az ener­giatakarékosság, a haté­konyabb üzemszervezés és a kisegítő ágazat nyereség- növelő, költségcsökkentő hatását. Jó példa bőven akad, szép számmal található mező- gazdasági üzem, ahol tud­ják, mi a teendő. A nagy- kátai térségben a szent- mártonkátai Kossuth Tsz vezeitői is ezek közé tar­toznak. Gyorsan reagáltak az új viszonyokra: meg­erősítették pénzügyi hely­zetüket a melléktevékeny­ség fejlesztésével. A Rozmaring Tsz-ben át­törésre készülnek az ener­giafrontokon. A külföldi tapasztalatok, technológia és berendezések alkaltnazá- sával, az egyre drágábban üzemelő üvegházakat akar­ják rentábilisabbá tenni. A tüzelőolaj árának gyakori emelése késztette a ceg- lédberceli Egyetértés Tsz-t sertéstelepük rekonstruk­ciójára. A ráckevei Arany­kalász Tsz nagy gazdasági bátorsággal kis kapacitásúi s ezért olcsóbb fajlagos be­ruházási költséggel járó fel­dolgozók, illetve tározók építésébe kezdett. Az apró.- ság is lehet fontos, vallja a dunavarsányi Petőfi és az ácsai Vörös Október, és nyúl-, galambexporttal bi­zonyít. A sikerhez azonban ke- ** vés a vezetők tudása. a tagok cselekvő-gondol­kodó résztvétele nélkül nem érhetünk el tartós eredményt. Ezért is kell kételkednünk, az ők tud­ják passzivitásra kárhoz-' tató tézisben. S most nem elsősorban a népes, a túl­ságosan is felduzzasztott létszámú zárszámadó köz­gyűlések lehetőségeire cél­zunk. Sokkal inkább azok­ra a munkahelyi kis kol­lektívákra, tanácskozásaik­ra gondolunk, amelyek megelőzik a felesleges, pénzpocsékoló monstre ren­dezvényeket. Itt lehet és kell is — jó előkészítéssel — a legtöbb hasznos ötle­tet, javaslatot összegyűj­teni. ItJ nyílik módja a ta­goknak, alkalmazottaknak az érdemi beleszólásra, hogy az ők tudják elvét örökre a lomtárba tehes- sük, helyet adva ezáltal a közösség bölcsességének. Erre az idén a zárszám­adó közgyűléseket követőéi) — az elsőt Pest megyében két nap múlva, kedden, az abonyi Újvilág Tsz-ben tartják — minden eddiginél nagyobb szükség lesz. Valkó Béla összességében 3,2 millió tonna áru előszállítására van érvényes szerződése a vas­útnak. Ez mennyiségben nagy­jából egyezik a tavalyival, tel­jesítése esetén a magasabb kedvezmények alapján a múlt évben kifizetett 7,5 millió fo­rint visszatérítés helyett 10 millió forint szállítási költséget takaríthatnak meg a fuvaroz­tatók. ►AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA • XXV. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM Ara 1,80 forint 1981. JANUÁR 25., VASÄRNAP khenkásőrck egységgyűlése Bizalomra bizalom a válasz Az elnökségben balról jobbra Sziklai Sándorné, Mógor Béla, Krasznai Lajos, Borbély Sándor, dr. Arató András és Fehér Béla. Szürke, ünneplűruhás munkásőrökkel találkozunk egyre gyakrabban. A ünnep e jele, a készülődés Pest megyében, a településeken, a városokban, a járásokban is az egységgyüiésekhez kapcsolódik, amelyeken az el­múlt esztendei kiképzési feladatok teljesítéséről adnak számot munkásöreinfc. Tegnap tartotta — többek között — ünnepélyes egységgyűl és ét a MOM Szakasits Árpád Művelődési Házában a budai járási Sziklai Sándor ínun- kásőregység is. Az elnökségben foglalt he­lyet Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak. tagja, a munkásőrség or­szágos parancsnoka, dr. Arató András, a megyei pártbizott­ság titkára, Krasznai Lajos, a budai járási pártbizottság el­ső titkára és Fehér Béla, a munkásőrség megyei parancs­noka, s az 1956-ban hősi ha­lált halt Sziklai Sándor özve­gye is. Az ünnepség levezető elnö­ke, Mógor Béla, a járási párt- bizottság titkára köszöntötte a résztvevőket, így a fegyver­barátság nevében jelenlevő más fegyveres testületek kép­viselőit, valamint a járás párt-, társadalmi és gazdasági veze­tőit. Varró István, a budai járá­si egység zászlóaljparancsnoka értékelte a tavalyi kiképzési év eredményeit, s egyúttal szólt a soron következő fel­adatokról is. A járás dolgozói, ikommunis- tái nevében Krasznai Lajos köszöntette a munkásőröket, s méltatta tevékenységüket. Ezt követően dr. Arató András és Fehér Bála elismeréseket, ki­tüntetéseket adott át. Húszéves szolgálat után Szolgálati Érdemérmet kapott Aipli Sándor, Herceg János és Szabó Sándor. Tizenöt íves szolgálat után tizennégyen, míg tíz év után tizenhármán kapták meg a Szolgálati Ér­demérmet. A Kiváló parancsnok jel­vényt Hegedűs Imre, Hlavács Vilmos, Holló Miklós, Kónya Ferenc, Merényi Imre és Sel- meczi Lajos kapta meg. Mun- kásőr-emlék jel vényt és emlék­lapot húszán vehettek át. Ezt követően Borbély Sán­dor visszaidézte a munkásőr­ség megalakulását, 1957 óta megtartott egységgyűlések él­ményeit, ünnepélyes légkörét. Emlékeztetve arra: a testület Két mérőállomás ff Gályán Árvíz-előrejelzők tótíí»£kx A hóolvadást követő árvizek gyakran súlyos károkat okoz­nak. Ennek megelőzésére a következő évtizedekben kor­szerű vízgazdálkodási rend­szereket építenek ki hazánk­ban. A rendszer első láncsze­me a Zagyva és a Tama viz- gyűjtő területe lesz. Ide tartozik a Galga, a Tápió és a Kajla patak is — tehát Pest megye északkeleti része. A Zagyva-Tarna vízgazdál­kodási rendszert a Közép-Du- navölgyi Vízügyi Igazgatóság szakemberei tervezik, építik és majd üzemeltetik. Dr. Károlyi Csaba műszaki igazgatóhelyet­tes elmondotta, hogy a kivitele­zés már az elmúlt években megkezdődött, és ebben az öt­éves tervben is folytatódik. A szeszélyes áradású vizeken 18 mérőállomást helyeznek el, kö­zülük kettőt Pest megyében: Galgamácsán és Szentlő- rinckátán. Az állomások hétféle hidroló­giai és meteorológiai jellem­zőt mérnek óránként; s árvíz idején naponta 6—8 ezer ada­tot továbbítanak a számító- központba. A számítógép Bu­dapesten található; ide a pos­tai telexvonalakon futnak be a mért adatok. Ezekből ponto­san lehet tudni a pillanatnyi helyzetet; sőt, következtetni le­het a vízhozam várható ala­kulására is. A számítógép au­tomatikusan utasítást adhat a tározók megnyitására is. Az említett területen össze­sen 15 tározót építenek a fölös I víz befogadására, ezzel a Galga és a Tápió vízkészlet-gazdálkodását is megoldják. Amiht a rendszer kiépül, meg­szűnik az árvízveszély a csaknem 5700 négyzetkilomé­teres területén. A számítógépes vízgazdálkodási rendszer egye­dülálló Közép-Európában, igy érthető, hogy máris nagy nem­zetközi érdeklődést váltott ki a szakemberek körében. P. J. életre hívása a párt bizalmá­nak kifejezése volt. Fegyvert adott a kézbe — s erre a biza­lomra a munkásőrök bizalom­mal válaszoltak. S ma, amikor a testület új ‘ tagjai esküt tesznek a pártra, a munkásosz­tályra, a szövetségi politikára — a régiek is megújítják es­küjüket. Hiszen mint oly sok év, 1980 is bizonyította: az MSZMP politikája állja a pró­bát, s erre a' politikára es­küsznek a munkásőrök ma és holnap is! Tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága és Kádár János személyes üdvözletét Pest megye és a budai járás munkásőreinek. Elismerően szólt munkájukról. Kiemelte, hogy e fegyveres testület a munkásosztály legszebb tulaj­donságait egyesíti: az önzet­lenséget, alárendelvén az egyéni érdeket a közösséginek, s az áldozat vállalását a kö­zért. S hogy mit jelent ma munkásőrként a hazáért ten­ni? Nem kevesebbet: alkotni az ész, az értelem jegyében a munkapadok mellett. Kiváló minőséget, adni. S ugyanakkor részt vállalni a társadalmi munkából, késznek lenni a ha­za, a munkásosztály védelmé­re. Ezt követően huszonhét je­lölt tette le az esküt, s került sor a jelképes fegyverátadás­ra. Majd Sziklai Sándorné meleg hangon szólt az esküté­tel jelentőségéről, múltat idéz­ve — de holnapunkért. Az ünnepi egységgyűlés kedves színfoltjaként a buda­örsi egyes számú általános is­kola úttörői köszöntötték a munkásőröket. Végül a Ma­gyar Néphadsereg Művész- együttese adott színes műsort. V. E. Ma Értük és velük Dr. Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tit­kára az ifjúság munkáját és tevékenységét elemzi. (3. oldal) Színházi levél Üj rovatunkat kapja kézhez az olvasó, melyben a színházi bemutatókról kap összefoglaló képet Takács István tollából, (4. oldal) Gyönyörű hangú kő Műteremlátogatáson volt P. Szabó Ernő Bakos Ildikíf, is­mert képzőművésznél. (4. oldal) Gondolatok a halálbüntetésről Érvényben tartsák vagy el­töröljék a halálbüntetést — tag­lalják a jogászok. E témához fűz gondolatokat Babus Endre. (6. oldal) Tűire, vízre vigyázzatok... Vasvári G. Pál mérlegén: lán­gok, károk, felelőtlenség. (6. ol­dal) Közös dolgaink Dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára tekint visz- sza az elmúlt időszak eredmé­nyeire és gondjaira. (7. fc^ldal) Nem játék a játékház A művelődéspolitikát és a ta­nítást segítő nagykőrösi kez- deiúényezésröl ír Kjriszt György. (7. oidal) Könyvespolcok néma tanúi Olvas-e az agrárértelmiség? — ennek járt a nyomában Val­kó Béla. (8. oldal) Vízöntő havában, januárról Amit az év első hónapjáról tudni kell, azt mondja el írá­sában Csorna Béla. (1#. oldal) Külügyi tárgyalások Megállapodás Szarka Károly külügymi­niszter-helyettes az elmúlt napokban Rómában1 Walter Garditüval, az olasz külügy­minisztérium politikai fő­igazgatójával, majd Nicosiá­ban George Pelaghias-szal, a ciprusi külügyminisztérium fő­igazgatójával folytatott meg­beszéléseket a kétoldalú kap­csolatokról és időszerű nem­zetközi kérdésekről. A nicosiai látogatás során aláírták a magyar—ciprusi nö­vényvédelmi és közúti fuva­rozási egyezményt Merre tart az üstökös? Lovas Miklós csillagász a Magyar Tudományos Akadémia piszkéstetői obszervatóriumában — mint megírtuk — december 5-én egy kilencven centiméter átmérőjű teleszkóppal új üstö­köst fedezett fel. A csillagász azóta is figyelemmel kíséri a róla elnevezett Comet Lovas mozgását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom