Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-25 / 21. szám

ap 1981. JANUÁR 25., VASÁRNAP Harcok Iránban Az iraki és az iráni közle­mények pénteken egyöntetűen az egész arcvonal hosszában folyó harcokról számoltak be. A bagdadi rádióban közzé­tett iraki közlemény szerint az északi fronton Gilan-Egharb és Mehran, a déli Khuzisztán tartományban pedig Abadan. Dizful és Susanguerp körzeté­ben voltak összecsapások. A harcokban 61 iráni és 14 iraki katona esett el. Az irániak két harckocsit, két páncélozott járművet és egy rakétaindító berendezést vesztettek, míg az iraki veszteség két harckocsi, egy páncélozott jármű és egy rakétaállás volt. A teheráni rádió szerint az iráni erők iraki támadásokat vertek vissza Khorramshar és Szüze térségében, súlyos veszteségeket okozva a táma­dóknak. Iszlám csúcs Ma kezdődik a konferencia Jeruzsálem és Palesztina jegyében kezdi meg munkáját má az iszlám országok harma­dik csúcsértekezlete. Az ünne­pélyes mekkai megnyitót kö­vetően Taif lesz a konferen­cia színhelye. A mintegy negyven iszlám ország vezetői — a kuvaiti sajtóban nyilvánosságra ho­zott határozattervezetek sze­rint — minden eddiginél erő­teljesebben szállnak síkra a közel-keleti válság igazságos rendezése, az Izrael által an- nektált Kelet-Jeruzsálem fel­szabadítása és a palesztin kér­dés megoldása mellett. A résztvevők kötelezettséget vál­lalnak arra, hogy a felszabadí­tott Jeruzsálemet a független palesztin állam fővárosává te­szik, s elfogadhatatlannak mi­nősítenek minden olyan stá­tust, amely ellentétes a város fölötti arab szuverenitás teljes helyreállításával. A Szíriát képviselő Hafez Asszad államfő péntek este Damaszkuszban egyeztető meg­beszélést folytatott Jasszer Arafattal, a PFSZ elnökével, keresztény vallási vezetőket is magában foglaló palesztin kül­döttség vezetőjével. A közel- keleti válság átfogó rendezé­sét szorgalmazó szíriai—pa lesztin munkaokmány állást foglal a PFSZ önálló képvise­leti jogának . megerősítése mellett, s előre érvénytelen nek minősít minden olyan megállapodást, amely a PFSZ részvétele és jóváhagyása nél­kül jön létre. A hét kérdései A Reagan-kományzat a startvonalon Hisztéria-hadjárat a túszügyben - Az ifjúság a leszerelésért Új tokfika Salvadorban - ítéletmód osítds Szöulban Szovjet-amerikai viszony Tárgyalásokat kell kezdeni Az Egyesült Államok több volt -moszkvai nagykövetének a szovjet—amerikai kapcsola­tokról kialakított véleményét összegezi legújabb számában a Moszkovszkije Novosztyi cí­mű hetilap, abból az alkalom­ból, hogy a washingtoni őrség­váltás miatt lemondott tiszté­ről Thomas Watson nagykövet. Watson elutazása előtt kijelen­tette: véleménye szerint „egy­szerűen logikátlan dolog, ha a két szuperhatalom párbeszé­dét olyan alacsony szintre en­gedik visszaesni, mint ami­lyenre az a múlt évben került". A távozó nagykövet azt han­goztatta, hogy „értelmetlenség a stratégiai fölény megszerzé­sével kísérletezni, mert az csak a veszélyeket növeli meg, de semmivel sem emeli a biz­tonság szintjét”. A volt nagy­követ szerint értelmetlenség azzal kísérletezni, ,hogy „az oroszokat a rájuk kényszeri- tett fegyverkezéssel próbálják kifárasztani”. Nem ért egyet azzal äz elgondolással sem, hogy különböző jellegű prob­lémákat Valamiféle csomag­tervben kell egyesíteni a tár­gyalások során. „Ha véget ér a jelenlegi átmeneti időszak Washingtonban, a Reagan- kormány katonai és külpoliti­kai szakértői minden bizonnyal fokozatosan maguk is erre a következtetésre jutnak el” — vélekedett a nagykövet. Egy amerikai szakértői cso­port Washingtonban közzétett jelentése szerint az Egyesült Ál­lamoknak rövidesen tárgyalá­sokat kellene kezdenie a Szov­Erkölcsi konfliktust okozott Az önkényes szabad szombat Lengyelországban tegnap a dolgozók jelentős része a kor­mány felhívásának megfele­lően, megjelent munkahelyén, de a munkások számos ■ kol­lektívában a „Szolidaritás” ál­láspontját fogadva el, szabad napnak tekintették a szomba­tot. Varsóban a tömegközlekedés a szokásos munkarendben működött, számos üzlet nem nyitott ki. Az állami intézmé­nyekben, hivatalokban nor­mális munka folyt, nem így a nagyüzemekben, ahol a dolgozók fele, vagy még keve­sebben jelentkeztek munkára. Ennél rosszabb volt az arány Gdanskban, bár itt teljes ka­pacitással működött az olajfi­nomító. A szénibányászatban, ahol az év eleje óta a dolgo­zók számára minden szombat törvényesen szabad, merőben más volt a helyzet: csak tíz bányában szünetelt a kiterme­lés, több mint ötvenben a bányászok önkéntes műszakot vállaltak. Normális termelő­munka folyt a folyamat«» üzemmódú sziléziai kohómű­veknél is. A szabad szombat önkényes meghirdetése nem­csak további gazdasági vesz­teségeket okozott, hanem — mint a PAP hírügynökség szombaton délután írta — „erkölcsi konfliktust is. Az embereknek ugyanis választa­niuk kellett a szakszervezet döntése, illetve a munkafegye­lem között”. Délkelet-Ázsia békéjéről Vietnami javaslatok Az Indokínai országok új kezdeményezéseket készítenek elő az ASEAN tagállamai felé a délkelet-ázsiai béke és sta­bilitás megszilárdítása érdeké­ben, ezek első jeleként Viet­nam .külügyminiszteri tárgya­lásokat javasolt Thaiföldnek burmai helyszínnel. Nguyen Co Thach arra kér. te a Bangkokból Vietnamba érkezett és ugyancsak oda visszatérő burmai külügymi­nisztert, hogy közölje thaiföldi kollégájával: Vietnam követ­kezetesen baráti kapcsolatokra törekszik Thaifölddel és remé­li, hogy Bangkok elfogadja a tárgyalási javaslatot. Mint ki­jelentette, a burmai—vietnami tárgyalásoknak kulcsfontossá­gú témája volt Délkelet-Ázsia, amelynek folyamatosan válto­zó helyzete új megközelítést igényel. U Lay Maung diplomáciai utazásainak külön érdekessé­get ad, hogy január 30-án Thaiföldre várják a kínai kor­mányfőt. A thai—kínai mi­niszterelnöki tárgyalásokon nyilvánvalóan már fontos té­ma lehet az indokínai külügy­miniszterek Ho Si Minh vá­rosi konferenciájának értéke­lése. jetunioval az amerikai szená tus által nem ratifikált SALT—II megállapodás „lé nyegi elemeinek” megmentésé­re. A szakértők jelentésiükben javasolják, hogy politikai cé­lok érdekében az Egyesült Ál­lamok a jövőben is próbáljon meg gazdasági nyomást gya­korolni a Szovjetunióra, de hangsúlyozzák, hogy csak ak­kor, amikor az amerikai véle­mény szerint ez „hatásos” le­het Portugália Dos Santos lett a vezérkari íí'nök Eanes portugál elnök pén­teken Garda Dos Santos tá­bornokot nevezte ki a portu­gál szárazföldi erők vezérka­ri főnökévé, Pédro Cardoso tábornok helyére. A döntést a Portugál Forradalmi Tanács hozta, élén Eanes elnökkel, Dos Santos tábornok az elnök egyik legközelebbi munkatár­sának számít. Washingtoni mesterkedés Az Egyesült Államoknak Szomáliával, Egyiptommal és Ománnal kötött katonai egyez­ményei azt bizonyít jak, hogy Washingtonnak agresszív szán dékai vannak a Perzsa-öböl népeivel, a térség felszabadító mozgalmaival szemben — je­lentette ki Ali Nasszer Moha­med, a Jemeni NDK elnöke. Az amerikaiak, akik több országban is saját katonai je­lenlétük megalapozásán mes­terkednek, tisztában vannak vele, hogy nincsenek szovjet katonai bázisok Dél-Jemenben — mutatott, rá Ali Nasszer Mohamed. Az effajta hazugsá gokat terjesztő országok csu­pán szuverenitásuk feladását, az Egyesült Államok előtti be- hódolást próbálják igazolni. CSAK RÖVIDEN.. Chile Megtorló intézkedések Santiagóban letartóztatták Manuel Bustost és Alamiró Guzmánt, a Szakszervezetek Országos Koordinációs Köz­pontjának elnökét, illetve fő­titkárát. Az egymillió chilei dolgozót tömörítő szakszerve­zeti egyesülés a Pinochet-re- zsim megtorlásai ellenére vé­delmezi a munkások érdekeit és elítéli a népelnyomó politi­kát. Santiagóból érkezett hírek arról számolnak be, hogy csendőrök törtek be a rézipari munkások konföderációjának irodáiba. A csendőrök tíz em­bert kegyetlenül bántalmaztak majd letartóztattak. Az akcióra azt követően ke­rült sor, hogy a hazafiak a népelnyomó rezsim elleni til­takozásul elbarikádozták ma­gukat az irodákban, és egy na­pon át védelmezték állásaikat. A KÍNAI TELEVÍZIÓ teg­nap este bejelentette, hogy va sárnap hirdet ítéletet a Kínai Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának különleges bíró­sága a „Lin Piao és Csiang Csing ellenforradalmi klikk tíz fővádlottjának perében. RONALD REAGAN hivatal­ba lépése az Egyesült Államok elnöki tisztségében az „ag­resszió kockázatát” jelenti Ni­caraguára nézve — mondotta Jósé Valdivia nicaraguai bel­ügyminiszter-helyettes, egy pénteki managuai nyilatkoza­tában. HANOIBAN megtartotta második ülésszakát a' Vietna­mi—Francia Kulturális, Tudo­mányos és Műszaki Együttmű­ködési Vegyes Bizottság. A francia küldöttséget fogadta Nguyen Co Thach külügymi­niszter. Véget ért a november 4-i elnökválasztás és a január 20-i ünnepélyes beiktatás közötti hosszú átmeneti időszak az Egyesült Államokban. Ezt az interregnumot a várakozás jel­lemezte: a Carter-kormányzat túl a túszügyön, egyetlen ko­molyabb döntést sem tudott mái- megvalósítani, hiszen mindenki tudta, hogy napjai már meg vannak számlálva. A tűszügyben Is csupán azért jöhetett létre az utolsó pilla­natban a megállapodás, mert Reagan, az új elnök jelezte: megoldatlanság esetén nulla pontról kezdi elölről az ügy megfontolását, s azt sugalmaz­ta, hogy fenntartja magának a „teljes szabad kezet” az 1979. novemberében foglyul ejtett 52 amerikai diplomata kiszabódí­tásának módozataira. Irán is szeretett volna „tiszta lapot” nyitni az ügyben, s azt kíván­ta, hogy a Reagan-kormány- zattal új alapokról kezdhesse meg a párbeszédet, s túl ezen gyorsan hozzájuthasson a Wa­shington által zárolt iráni vagyonhoz, illetve garanciát kapjon arra, hogy az Egye­sült Államok a jövőben nem avatkozik be Irán belső ügyei­be. MI A CÉLJA A MOSTANI WASHINGTONI IIISZTÉRIA- HADJARATNAK? __________ A Reagan-kormányzat, el­következő négyéves hivatali idejének startvonalán, azzal lepte meg a világot, hogy két­ségeket támasztott az iránt, hogy egyáltalán kötelezőnek tartja-e a maga számára Car­ter megállapodását a túszügy­ben az iráni vezetéssel? Ez azonban annyira „meredek” volt még az Egyesült Államok atlanti szövetségesei számá­ra is — akik már az Irán el­leni bojkottrendszabályok fel­oldásáról nyilatkoztak a tú­szok szabadon bocsátása nyo­mán — hogy Washington kénytelen volt meghátrálni. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője végül is úgy nyi­latkozott, hogy Reagan tisz­teletben tartja elődje, Carter által vállalt kötelezettségeket. Washington azonban a je­lek szerint csak átmenetileg vonult vissza az ügyben. A Wall Street Journal, az ame­rikai pénzügyi világ befolyá­sos lapja útszéli hangnemben megfogalmazott cikkben nyi­totta meg a teheráni vezetés elleni hisztériahadjáratot. Han­gulatot kívánnak kelteni , az iráni kormányzat ellen azzal, hogy azt állítják: á túszokat megkinozták, bántalmazták, s pszichológiai ápolásra szorul­nak. Ezzel tulajdonképpen azt készítik elő, hogy olyan köz­hangulat teremtődjön az Egye­sült Államokban és a NATO- országokban, amely alkalmas arra, hogy Washington megta­gadja az iráni ügyekbe való be nem avatkozásra vállalt kötelezettségét, s a Khomeini- rendszer megdöntésére foly­tathasson aknamunkát. A han­gulatkeltés egyébként arra is alkalmas, hogy ezáltal fe­ledtessék: a korábbi ameri­kai kormányzatok, mily dur­va módon beavatkoztak Irán­ban, s elősegítették, hogy az országban a véres elnyomó rendszer fennmaradhasson. Nem véletlen, hogy ezzel a hangulatkeltéssel egy időben olyan közlemények jelennek meg az amerikai sajtóban, amelyek szerint az amerikai hadügyminisztérium elenged- . hetetlennek tartja, hogy a tú­szok kiszabadulása ellenére, az ímerikai hadiflotta jelenléte : ie csökkenjen a Perzsa-öböl ‘őrségében. Mint Írják: a Hor- ] nuzi-szorosan áthaladó olaj- 1 izállítmányok „útjának bizto- ] útása” elsőrendű fontosságú i i Nyugat számára, hiszen az i ügyesül! Államok NATO-szö- 1 kétségesei, olajimportjuk zö- i nét a Közép-Keletről szerzik e >e. Vagyis eszerint Iránban i ilyan állapotoknak kell kiala- r :ulniok, hogy a kőolaj áram- i ása ne kerüljön veszélybe. \ it tői már csak egyetlen gon- t lolatnyi távolságban van, an- c iák nyílt kimondása, hogy az r ráni Khomeini-rendszert a i nyugati érdekeket kiszolgáló kormányzattal kellene helyet­tesíteni ... MILYEN EREDMÉNNYEL ZÁRULT A HELSINKI IFJÜ- SáGI VILAGFORUM? ______ A rendezvény, amelynek összehívását a Budapesten ko­rábban megtartott világifjúsá­gi tanácskozáson határozták el, teljes sikerrel ért véget. A helsinki Finlandia-paloiá- ban — ahol 1975-ben az eu­rópai biztonsági szerződést alá­írták —, megtartott tanácsko­záson hatvan nemzeti és nem­zetközi ifjúsági szervezet mint­egy hatszáz, különböző néze­teket képviselő küldötte vett részt. A rendkívül széles ösz- szetételnek megfelelően, nem egy kérdésben éles viták is kibontakoztak. Végül is azon­ban létrejött a kompromisz- szum, azokban a kérdésekben, amelyekben valamennyien egyetértettek. Kimondották például, hogy előrelépésre v,an szükség a leszerelési tárgya­lásokon. ' Elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy egyes kormányok hátráltatják an­nak a szocialista államok ré­széről megfogalmazott javas­latnak megvalósítását, hogy az 1975-ös helsinki tanácsko­zást, kövesse olyan össz-euró- pai értekezlet, amely a kato­nai enyhülés intézkedéseiről tárgyal. Egyetértettek abban, hogy e tanácskozás létrejöt­téhez nemzetközi mozgósítás­ra van szükség. Kimondották, hogy oz 1985-ben megrende­zésre kerülő ifjúsági évnek a következő főjelszót kell adni: részvétel, fejlődés, béke. Az ifjúságnak fontos szere­pe van az európai biztonság megerősítésében. Éppen ezért lehet örömmel üdvözölni, hogy olyan ifjúsági küldöttek, akik az új hidegháborúra törekvő erők sugalmazására igyekez­tek bomlasztó tevékenységet folytatni Helsinkiben, elszi­getelődtek és kudarcot val­lottak fellépésükkel. MI TÖRTÉNIK SALVA­DORBAN? Salvadorban a jelek szerint valami ahhoz hasonló törté­nik, mint 1978-ban Nicaraguá­ban, amikor o’tt a Somoza-el­lenes erők általános támadás- : ba lendültek, de visszavonu­lásra kényszerültek. Akkor Nicaraguában csakúgy, mint most Salvadorban a jobbolda­li erők — az Egyesült Álla­mok támogatásával —, még elkerülhették a vereséget a polgárháborúban. Az 1978-as i nicaraguai helyzet annyiban ’ is hasonlított a mostani sál- i vadonhoz, hogy a felszabadí- i tó erőkhöz akkor még nem < csatlakoztak tömegesen a vá- 1 rősi munkások, a nincstelen i parasztok. Akkor Nicaraguá­iban csa-Kugy, min mosx Sal­vadorban a felszabadító erők a hegyekben szervezték újjá erőiket, s végeztek olyan po­litikai munkát a városokban és a falvakban, amely meg­győzte az egyszerű, a véres rendszer által megfélemlített néptömegeket: az egyetlen kiút az, ha a felkelők oldalára áll­va, együttesen megdöntik » diktatúrát. Az Egyesült Államok új kor­mányzata természetesen azt szeretné, ha a jobboldali rendszer leszámolna a sza­badságharcosokkal. Ezért fel­emelték a salvadori juntának juttatott pénzügyi segélyt. A junta itt is a Somoza-rendszer által alkalmazott recepttel él: tárgyalási ajánlatokkal próbál időt nyerni, s szeret­né megosztani a szabadság- harcos erőket. Nicaraguában annak idején csődöt mondott ez a próbálkozás. Aligha va­lószínű, hogy Salvadorban na­gyobb sikerre volna kilátás ebben az ügyben... MIÉRT VÁLTOZTATTA MEG A SZÖULI RENDSZER KIM HALÁLOS ÍTÉLETÉT? Kim De Dzsung ellenzéki vezetőt annak idején a szöuli titkosrendőrség Japánban — ahol a politikus emigrációban élt —, raboltatta el, s csem­pészte vissza Dél-Koreába. A vád az volt ellene, hogy To- üúóból szervezi a polgári de­mokratikus erők mozgalmát a szöuli diktatúra ellen. Ezen a címen ítélték halálra a világ­közvélemény heves tiltakozása ellenére. Különösen Japánban és az ASEAN-országokban volt erőteljes ellenakció, s a szöuli rendszert gazdasági és politikai megtorlásokkal fe­nyegették, ha kivégezteti az ellenzéki politikust. A Reagan-kormányzat első külföldi vendége Csőn dél­koreai diktátor lesz február 2-án, mivel az új amerikai vezetés Dél-Koreát tartja pil­lanatnyilag a leggyengébb láncszemnek Washington dél­kelet-ázsiai szövetségi rend­szerében. A halálos ítélet meg­változtatása nyilván washing­toni sugalmazásra is tör­tént. A Reagan-kormányzat, amely „szalonképesebbé” akar­ja tenni a szöuli diktatúrát, nem jó előjátéknak látta vol­na, ha a tervezett találkozó előtt bírósági komédiával po­litikai gyilkosság zajlott vol­na le Dél-Koreában. Külö­nösen akkor, ha ez elszigetel­né Dél-Koreát, amelynek fon­tos szerepet szán a délkelet­ázsiai amerikai tervekben. Ez a magyarázata annak, hogy Csőn, szinte fogcsikorgatva, kénytelen volt megkímélni az ellenzék vezérének életét. Árkus István / Változatlanul tart a háború az iraki—iráni határtérségben. Képünkön: Baniszadr elnök, az iráni fegyveres erők főparancsnoka, aki vissza* tért a frontra, az első vonalba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom