Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-24 / 20. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1981. JANUÁR 24., SZOMBAT Munkával, fegyveres szol gála Ital ki elődök hagyományait követve Jelentem pártunknak, elöljáróinknak, hogy az 1980. évi feladatainkat eredményesen végrehajtottuk. Az állomány valamennyi tagja elsajátította a kiképzési program anyagát. Tegnap délután Vácott a Dunai Cement- és Mészművek kultúrtermében tartották meg a váci városi és járási Matheika János Munkásőr Zászlóalj ünnepi ülését, melyen az elmúlt év munkáját értékelték és az idei feladatokat tárgyalták meg. A gyűlésen részt vett Furulyás János, az MSZMP Pest megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, a vácszentlászlói Zöldmező Tsz elnöke, dr. Ujszászi Róbert megyei munkásőrparancsnok- helyettes, Frankó János, az MSZMP járási bizottságának első titkára, Pálmai László, a váci városi pártbizottság titkára, Rónai Árpád, a dunakeszi városi pártbizottság első titkára, Krima János, a váci járási hivatal elnöke, Weisz György, a váci városi tanács, Metykó Gyuláné Dunakeszi város tanácsának elnöke, a fegyveres testületek, valamint a város politikai, állami és társadalmi testületéinek képviselői. Egységes erő Kiss Lászlónak, a váci városi pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztálya vezetőjének elnöki megnyitója után Géczi Lajos zászlóaljparancsnok emelkedett szólásra, s beszámolójában részletesen foglalkozott a váci egység életét érintő kérdésekkel, elemezte az eredmények alakulását, foglalkozott a soron következő feladatokkal is. Referátumában szólt arról a széles körű támogatásról, melyet a város vezetőitől és az üzemektől kapnak. Rámutatott, hogy emellett nem szabad megfeledkezni a család támogatáséról sem, mert ez az a háttér, amely lehetőséget ad arra, hogy tagjaik munkával és fegyverrel szolgálhassák a munkáshatalmat, s eleget tehessenek annak a nem is könnyű feladatnak, ami az üzemben és a kiképzésben hárul rájuk. Hiszen mindkét helyen a figyelem középpontjában állnak, munkában, emberségben egyaránt példát kell mutatniuk. Külön tisztelettel szólt a feleségekről, akiknek a háztartás és gyerek- nevelés többletterheit kell vállalniuk. Ezután Csáki Tibor zászló- aljparancsnok-helyettes felolvasta az egység szocialista versenymozgalmának eredményéről szóló értékelést, és az ezzel kapcsolatos parancsot. A versenyt ezúttal a harmadik század nyerte meg. Nagyszerű helytállás A gyűlésen felszólalt Frankó János, aki a három pártbizottság nevében köszöntötte a munkásőröket, kösizönetet mondva fontos és nehéz szolgálatukért, s emlékeztetett arra, hogy a járás és a két város párt-végrehajtóbizottsága a közelmúltban értékelte ezt a tevékenységet, s azt állapította meg, hogy az egység életében töretlen fejlődés tapasztalható, munkájuk évről évre javuló. Mindezért a végrehajtó bizottságok nevében is elismerését fejezte ki, s szólt az idei feladatokról is. Ezek jelentőségét külön aláhúzzák az MSZMP kongresszusainak határozatai — mondotta, s rámutatott, hogy a párt XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásaiban a gazdasági építőmunka terén is komoly feladatokat kell megoldani, s az eddigieknél most bonyolultabb gazdasági környezetben. Az első titkár is külön tisztelettel szólt a családok, a feleségek áldozatvállalásáról és megértéséről. Köszönetét mondott- a leszerelők eddigi szolgálataiért, s köztük külön szólt Völgyes János, Cmorek István, Kányik János nyugdíjasok és Kisze- lák János, az MHD lakatosának nagyszerű helytállásáról. Végül kitüntetések átadására került sor. Húszéves munkásőri tevékenységéért szolgálati érdemérmet kapott Lakos József, a Dunakeszi Járműjavító lakatosa. Ladvanicza Zoltán, az erdőkertesá tanács dolgozója, Bezeczki Gyula, a szobi kőbánya vontatóvezetője, Csákányi Kálmán, a szobi Áfész villanyszerelője, Ocse- nás Ferenc, az Egyesült Izzó Váci Gyára lakatosa, Szabó Gyula, az MHD Váci Gyáregységének szakmunkása. Tizenöt és tízéves szolgálatukért összesen 44-en kaptak hasonló kitüntetést. Ezután a nagymarosi úttörőcsapat köszöntötte az egység tagjait. Jó kézbe a fegyvert Az egységtől elbúcsúzó idősek sorában leszerelő emlékérmet adományoztak idős. Lő- rincz Ferencnek, a MŰM 204. Ipari Tanintézet gyalus szakmunkásának. Borsos Gyulának, a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat vízvezetékszerelőjének, Csanádi Imrének, a Lassan énülő üzletsor Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár segédmunkásának, Szoboszlai László nyugdíjasnak, Némedi Csabának, a DCM Kőbánya termelési művezetőjének, Med- gyes Józsefnek, a Kötöttárugyár villanyszerelőjének, Gyetvai Jánosnak, az Iskolabútorgyár segédmunkásának. Csömöri Lajosnénak, a Mechanikai Labor adminisztrátorának, Dombi Ferenc nyugdíjasnak és Ballagó Józsefnek, a nagymarosi általános iskola testnevelő tanárának. Az előképzősök ünnepélyes eskütétele után Lőrincz Ferenc alapító munkásőrtől az előképzéseik nevében Skurlik Sándor, a DCM lakatosa, átvette a fegyvert; annak jelképeként, hogy a fiatalok folytatják az előző nemzedékek teremtette hagyományokat, szüntelen fejlesztve képességeiket a rend, a munkáshatalom védelmére. K. T. I. A kertészeti kultúra ápolói Növénytermesztő-hagyományok Vác és környéke növényzetéről a múlt század utolsó évében jelent meg az első ösz- szefoglaló mű. Ennek szerzője Tőkés Lajos gimnáziumi tanár volt, aki jó néhány évet városunkban töltött. A több mint 80 oldalas botanikai munka 1074 növényfajt tartalmaz és ebből 132-t műveltek a századforduló tájékán. A viszonylag magas szám annak köszönhető, hogy a szerző felvette a kultivált gyakoribb szabadföldi dísznövényeket is, melyek az összes faj számának majdnem a felét adják. Bokrétafa, spirea A díszfák és a díszcserjék felsorolása a parkosítás színvonalára enged következtetni. Az örökzöldekből 9 fajt említ a könyv. A tiszafa, a virginiai boróka, a selyem, a lúc és az erdei fenyő mellett a thuják két faja, a lombhullató vörösfenyő és a fagyérzékeny ciprus is díszlett városunkban. A tavasz-nyár virágait főleg a kertekben lehet megtalálni. A díszcserjékből a spirea, a tama- riska, a homoktövis, az orgona két faja és az áljázmin díszlett. A múlt század második felében már idegen fafajok sem hiányoznak városunkból: a bokrétafa, a platán és a madárcseresznye. E fajok az utcafásításban, a liget parkosításában jelentős szerepet kaptak. Szántóföld! növények A szántóföldi művelésben főleg a ma is hagyományos növényeket termeltek, búzát, kukoricát, burgonyát, répát. Érdekes, hogy a zabnak három faját: a „közönségest’, a „kopaszt” és a ma már csak kellemetlen gyomnövényként fellépő „héla” zabot találjuk a termesztett növények jegyzékében. Vác és környékéről teljesen kiszorult a len, a kapadohány és a közönséges dohány termesztése is. A szegényemberek kenyerét, a pohánkát ma már csak botanikai gyűjteményekben lehet fellelni, holott a rossz talajú dombvidékeken a századfordulón még termelték. Zöldségnövényekből tizenhatfélét műveltek. Érdekes, hogy hat hagymafajról szól a krónika. A vörös- és fokhagyma mellétt póré, metélő-, a mogyoró- és a téli hagymák is megtalálhatók. A paradicsom, a paprika és a gyökérzöldségfélék termesztése is jelentős volt. Itt kell szólni a fűszer- és gyógynövényekről, melyből tizenötöt műveltek. Akoriander, a kömény, a kapor, az édeskömény, a citromfű, a majoránna, a borsfű, a bazsalikom és a menta segítette elő az ízek változatosságát. Az izsóp a gyűszűvirág és a hárs virágját mint „gyógyszert” termel, ték. A levendulának — a szék rények molyűzőjének — elfá- sodott öreg élő tövei még ma is fellelhetők a Naszály alján. A város környékének gyümölcs- és szőlőültetvényei híresek voltak. A szőlőt a magángazdák mellett a püspöki birtokon is termelték. A kistermelők a Törökhegyen és Gombáson űzték e „mesterséget”, míg a püspöki szőlők a Naszály hegység tövének déli lejtőin díszlettek. Minőségi boraik már a XVII. században eljutottak Franciaországba is. A fajtákról a váci borcímkék árulkodnak. Kertészeti kultúrák A hagyományos gyümölcsfajok mellett a fás eper, fekete és fehér változatát is megtaláljuk. Egy-két szelíd- gesztenyefa és fügebokor teszi változatossá a tájat. A múlt század végén termesztett növények döntő része ma is megtalálható, csak szerkezetileg mutat más elterjedést. A házi kertekben és hétvégi telkeken örvendetesen szaporodik a kultúrnövények fajainak és fajtáinak száma. Megtaláljuk a bimbóskelt, a kínai kelt, az articsókát és a tárkony ürmöt is. Ne is szóljunk arról a rengeteg új dísznövényfajról, ami az utóbbi években a váci kiskertekben megjelent. Ezzel is fejlesztve és ápolva a váci kertészeti kultúrát. Dr. Horváth Károly Városi — járási döntő Vácott Matematikusok versenye Jegyzet Nemcsak az én ügyem Kíváncsi vagyok, ki az a felelőtlen alak, aki közös lakóházunk pincelejárójában évente kicsorbítja a műkő lépcsőfokokat. Súlyos tárgyakat szállíthat többedmagával a pincébe, alighanem fűtőolajjal töltött nehéz hordókat, s úgy gondolja, ez csak természetes, hiszen télen fűteni kell. Az is lenne, ha a henger alakú test nehéz súlyát nem engedné rá a törékeny fokok peremére, ha volna benne annyi belátás, hogy nemcsak ő él itt, nemcsak neki van szüksége lépcsőre, hanem rajta kívül még 54 lakás lakóinak is. Nem takarékoskodom a jelzőkkel. Az egoista közöny, nemtörődömség láttán, egész biztosan drasztikus szavakkal illetném, ha tudnám kicsoda. Nemcsak azért, mert mindezt a rombolást ott folytatja, ahol én is lakom, hanem azért, mert ez korántsem egyedi, csak a mi lépcsőházunkra jellemző magatartás. Akadnak sokan, akik úgy vélik: a bérlakásra nem kell vigyázni, hadd firkáljon a falra az a gyerek, ha neki úgy tetszik, hadd szereljék le a villanyégőket, akii lek szükségük van rá, s ha a szemétbe dobják a parazsat, ha kigyújtják a pincét, ne szólj szám, nem fáj fejem. Elég csak szidni a tanácsot, ha sokáig kell várni a megigényelt lakás kiutalására, panaszkodni, hogy drága a lakás, követelni, ha már birtokon belül vagyunk, a korszerűsítést. Mert az a legkönnyebb. Azon már minek gondolkodni, hogyha netán deszkát fektetünk a lépcsőre, azon könnyeooen legurul az a hordó, vagy mi, s ha lehet vigyázzunk is a názra. Nem a mienk? Hát, ki él benne? Az állami Lakosokban gyakori ez a tünet, s az is, nogy aki tapasztalja, a fejet is csak zart ajtók mögött csóválja, mondván; En is követek el majd valamilyen szabálytalanságot, mert ezekben a városi lakásokban úgysem lehet mindent szabályosan csinálni, hiszen ennek a feltételeit már a tervezéskor sem teremtették meg. Akkor pedig minek a rossz szomszédság? Jobb, ha elnézzük egymás kis vétkeit. Aztán egyszeresük mindenről megfeledkezve, indulunk a pincébe, szabályos léptekkel, ahogy a lépcsőkön szoktunk, s a második, vagy harmadik kicsorbult foknál megcsúszik az ember lába, hanyatt esik és akár hívhatják is a mentőket. A baleset viszonylag szerencsés módon, tavaly egyébként meg is történt egy gyerekkel, nemcsak feltételezés. Ott hevernek még a törött műkődarabok, nem söpörte el őket senki, nem kutatnak a tettes után. A házban minden a régi, csönd és béke honol, de néhol az előszobákból ki- hallatszik a csöndes duzzo- gáis. Csak én vállalom a kockázatot, hogy holnaptól. valaki nem köszön vissza, s ha netán hangosan szól a rádióm, becsönget, s durva szavakkal illet. Mert a saját érdekében mindig az ilyen szól a leghamarabb. Kovács T. István ■ „Hogyan lehet hét nagy és hét kicsi üres üveget, valamint kilenc nagy és kilenc kicsi szörppel teli üveget úgy elosztani négy gyermek között, hogy mind a négyen ugyanannyi szörpöt kapjanak és ugyanannyi üveget mindkét nagyságúból? (Mindegyik nagy üvegben háromszor any- nyi szörp van, mint akármelyik kis üvegben. A szörpös- üvegeket az osztozkodáskor nem szabad felnyitni. A ször- pösüvegek ugyanolyanok, mint az üresek.)’’ — Ilyen és ehhez hasonló feladatokat kellett megoldania annak a százöt hetedikes és nyolcadikos pajtásnak, akik csütörtökön Vácott, a Báthory utcai Általános Iskolában rendezett maitikatikaversenyen részt vettek. Szerte az országban ezen a napon zajlottak a városi és járási döntők. Mindenütt ugyanazokat a feladatokat oldották meg a résztvevők, akik a Bólyai-alapítvány díjaiért versengnek. Az elmúlt napokban minden iskolában elődöntőket szerveztek, s ezeken Vácott és a járásban több száz gyermek indult. Közülük a legjobbak találkoztak most. A Báthory iskolában jól előkészített „terep” várta az ifjú versenyzőket. A rendezők minden lehetséges módon igyekeztek nyugodt feltételeket biztosítani, s törekvésük sikerrel járt. A zsűri is, az alkalomnak megfelelően, már az első percektől munkához látott, s amíg a versenyzők a tantermekben, addig az értékelők a tanári szobában birkóztak a cseppet sem könnyű feladatok megoldásával. Hogy ki szerepelt eredményesebben, a zsűri tagjai, vagy a diákok, azt nehéz eldönteni, mert a feladatlapok kitöltéséről eléggé egyoldalú információink vannak... Csaknem négyórás maratoni küzdelem után a tornateremben felsorakozott pajtások előtt Fábián József szak- felügyelő értékelte a versenyt, a díjakat Molnárné Berkó Márta városi és Pusztai Adél járási úttörőelnök adta át a legjobbaknak. A járásból érkezett pajtások közül a nyolcadikosok első helyezettje Szabó Sándor (Főt, 3. sz. Ált. Isk.), mtftelőz- ve Garaba Attilát (Püsr/khatvan) és Jung Lillát (Nagymaros). A hetedikesek között Sallai Tamás (Göd-felső) szerepelt a legjobban, a második Bohus Csaba (Főt, 1. sz. Ált. Isk.) lett, a harmadik pedig Bergmann Judit (Nagymaros). A város matematikusainak versenyében is szoros küzdelem után dőlitek csak el a helyezések. A nyolcadikosok legjobbja Gurszky Gábor (Árpád úti Ált. Isk.) lett, aki tavaly is remekelt: megnyerte a megyei vetélkedőt is, az országos döntőn pedig a harmadik helyen végzett. Öt a mostani versenyen Boroncsok Mária (Gábor József Ált. Isk.) követi, megelőzve Regyep Jánost (Petőfi Sándor Ált. Isk.). A hetedikesek győztese Bermann Péter (Petőfi Sándor Ált. Isk.), második Szilágyi Katalin (Há- mán Kató Ált. Isk.), a harmadik pedig Bartos Orsolya (Petőfi Sándor Ált. Isk.). . Minden kategória első három helyezettje képviseli a várost, illetve a járást a megyei versenyen. A tömegsport hívei Jó hír a Sirály utcaiaknak Megmarad az áruház A Széchenyi utca 10—12. szám alatt épült új lakóház földszintjén nyílik meg az új óra- és ékszerbolt, valamint az OFOTÉRT szaküzlcte. Pontosan nem tudni mikor, mert az átadás első határideje július 30., a módosított határidő november 30. volt... Bozsán Péter (elvétele Lapunkban többször foglalkoztunk a Vác és Vidéke ÁFÉSZ váci, Sirály utcai élelmiszerboltjának sorsával. Legutóbb december közepén Németh Jánosné olvasónk levelét közöltük, amelyben többek nevében azt kérte: jólenne, ha nem bontanák le a faházat, hanem az áruház továbbra is működne. A környékbeliekkel egyetértve mi is sajnáltuk volna, ha végül is megszüntetik az üzletet. Sajnáltuk volna — írtuk, s ennek az az oka, hogy az akkori cikkünkben említett egy esztendő helyett most bizonytalan időre meghosszabbították az áruház fennmaradását. Erről értesítette szerkesztőségünket Furák János, az ÁFÉSZ elnöke, aki a döntésről nemrég kapott levelet dr. Csa- lótzky Györgytől, a megyei tanács vb-titkárától. A Kommunális Költségvetési Üzem Művelődési Bizottsága az üzemi dolgozók gyermekeinek 1981. január 24-én szombaton szánkóversenyt rendez Törökmezőn. Az üzem a gyerekeket és a szánkókat üzemi busszal szállítja a helyszínre. ★ A sződi Virágzó Termelőszövetkezet művelődési bizottsága a téli hónapokra sportversenyeket szervezett. Január 16- án került sor a sakkbajnokságra, melyre 12 játékos nevezett. Az első összecsapásban kialakult a két csoport. A körmérkőzések első három győztese: Perlei Béla, Kovács Gyula, Gönczöl János lett- Jutalmuk: 300, 200, 100 forintos könyvvásárlási utalvány. A vigaszdíjasok versenyében' Pajor Mihály, Gulyás Ferenc és holtversenyben a harmadik: Boróka László és Barna Tibor végzett. Jutalmul az szb ajándékát egy-egy könyvet vehettek át. RkOzimösor Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.) január 26-tól 28-ig, lies helyáron: Hölgyem, isten áldja! (színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték). Irta: Neil Simon, rendezte: Herbert Ross. Főszereplők: Richard Dreyfuss, Marsha Mason, Quinn Cummings és Barbara Rhoades. (Korhatár nélkül megtekinthető!). ISSN 11133-2156 (Väul Hírlap)