Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-04 / 2. szám

Är 4f, > KSiimm 1981. JANUAR 4., VASÁRNAP Az új év kérdései Remények és aggodalmak Állam- és kormányfői üdvözletek - Beiktatás előtt Nyugati munkanélküliség - Teheránt ellentétek Különös világiban élünk, amelyet vérlázító ellentmon­dások jellemeznek. Elegendő csak belelapozni az év végi nyugati újságokba és folyóira­tokba, hogy kirajzolódjék a megdöbbentő kép. Az Express című francia polgári hetilap külön, színes, mélynyomásos mellékletben hirdet luxusvil­lákat a tengerpart mentén há­romszázezer dollárnak megfe­lelő frankösszegért. Persze eb­ben is vannak fokozatok. Az „igényesebbek” egy-másfél millió dollárért találhatnak maguknak megfelelőt. Közben ugyanez a lap fényképet közöl a Sahel-övezetről, Afrika ho­moksivatagos részéről, ahol a szárazság tavaly különösen sújtotta a térség lakóit: tízez­rek vagy százezrek haltak éhen táplálék híján, ugyan ki tartja ezt számon? Ezeknek az embereknek egy részét az is megmenthette volna, ha csu­pán a francia tengerparti luxusvillák kitett szemetében talált élelmiszereket össze- gyűjthették volna... S így folytathatnék tovább. A Times című angol lap arról számol be, hogy a francia gyarmato­sítók által sokáig támogatott és politikai ellenfeleitől védett Bokassa, aki önmagát Közép- Afrika császárává kiáltotta ki, buikása után, távollétében bí­rósági tárgyalás vádlottja. A palota volt főszakácsa azt val­lotta, hogy nemegyszer szol­gáltak fel Bokassa parancsá­ra sült emberhúst a császár asztalára. Igaz, vagy nem igaz? Ki tudja ezt hitelesen megál­lapítani? Mindenesetre hitelt- crdemlő adatok vannak arról, hogy Bokassa iskolásgyerme­keket végeztetett ki, sőt egye­seket közülük, tanúk szerint, maga ölt meg. Viszont az is rény, hogy uralkodása idején — mint a párizsi sajtó meg­írta —, a francia érdekek gond nélkül érvényesültek Kö- zép-Afriikában, s ez nyilván hozzájárult ahhoz, hogy ami­kor menekülnie kellett, Fran­ciaország kimentse szoronga­tott helyzetéből. S mily kiáltó ellentét! Amikor Párizs védi ezt a kőkorszaki erkölcsi nor­mákat alkalmazó embert, a francia telekommunikációs ál­lami cég 220 ezer telefonelő­fizetőnél a vaskos telefon- könyvet egy kis gyufaskatu- iyányi dobozzal helyettesíti, amely a modem elektronika legújabb vívmányainak meg­felelően készült, s amelyen né­hány miniatűr billentyű le­nyomásával megjelenik a pa­rányi képernyőn a kívánt te- tofonszám... Ezt az ellentmondásos hely­zetet, amikor a világpolitiká- oan remények és aggályok jellemzik a realitásokat, tük­rözték az idei újévi üdvözle­tek is, amelyeket vezető állam­férfiak küldtek egymásnak. MIT MUTATTAK AZ ŰJ- ESZTENDEI ÜZENETVÁLTÁ- .OK? ____________________ Ezekbe n természetesen meg­nyilvánult jó adag protokollá- •is gyakorlat. Az csak termé­szetes, hogy újév idején még azok a politikusok is, akik egyébként az esztendő többi részében a fegyverkezési haj- iza fokozását erőszakolják, tzúttal reményeket fejeznek ci. Hiszen saját közvélemé­nyük felé olyan látszatot kell relteniök, hogy nem ők, hanem i „másik oldal” a felelős ab­ban, hogy a leszerelés ügye egy helyben topog, s hogy fe­szültségek, válságok jellemzik a világpolitikai helyzetet, ahelyett, hogy az enyhülés ügye töretlenül, egyenes vo­nalban érvényesülne. A nyugati újságolvasó azon­ban kellő színvonalra szállít­ja le ezeknek a frázisoknak az értékét. Hiszen jól tudja, hogy ha előzőleg olyan nyilatkoza­tokat hangoztattak ugyanezek a kormányfők, hogy növelni kell a hadiköltségvetéseiket, az újévi üzenetekben kifejezett nagyobb megértés és a lesze­relés iránti törekvés valahogy egyáltalán nincs ezzel össz­hangban ... Más persze a helyzet a szocialista közösség viszonylatában. Itt a szavak és tettek pontosan egybeesnek. A szociaüsta közösség államai­nak vezetői ezért más jellegű újévi üzeneteket küldtek a nyugati országok állam- és kormányfőinek, ök nem álta­lánosságban beszéltek az eny­hülésről, a békés egymás mel­lett élés irányzatának elmé­lyítéséről, hanem megtoldot- ták ezt ismét konkrét javasla­taikkal. Hiszen jól tudják, hogy 1981 csakis akkor lehet a béke és biztonság megszi­lárdításának esztendeje, ha a Nyugat kellő jóakaratot tanú­sít, s elfogadja azokat az in­dítványokat, amelyeket 1980- ban a szocialista közösség kor­mányai oly sokszor előterjesz­tettek. így például a katonai enyhülés intézkedéseire vonat­kozó új összeurópai tanácsko­zás megtartására, az Indiai- óceán békeövezetté való vál­toztatására irányuló konferen­cia megrendezésére, a Közei- rveiei tartós békejenek biztosí­tására szolgáló tárgyalás ész­szerű cásara, ahol valamennyi érdekelt íei reszt vesz —sigy sorolhatnék tovább azokat a javaslatokat, amelyek meg- vaiosurasa nagyban hozzája- rulnatna a megoldatlan nem­zetközi problémák tartós es átfogó rendezéséhez. MI A HELYZET WASHING. TOKBAN AZ ELNÖKI BEIK­TATÁS ELŐTT? Az amerikai kongresszus épületének magas lépcsősorán már ácsolják a tribünöket a beiktatási ceremóniára, amely­re január 2U-án kerül majd sor. Ronald Reagan kiváltsá­gos eseménnyé akarja tenni azt a napot, amely választási sikere után negyesztendei időtartamra a Fehér Ház telj­hatalmú urává változtatja. Csupán az elitet, vagyis 40 ezer vendéget hivott meg az Egyesült Államok 50 államá­ból. Összehasonlításul: Carter 200 ezer meghívott jelenlété­ben mondotta él négy eszten­deje beiktatási beszédét. Minden kész egyébként a nagy ceremóniára. Az új el­nök beszédírói már odatették eléje az első elnöki program­adó megnyilatkozás szövegét, amelynek ideiglenes címe a következő pillanatnyilag: Amerika visszaszerzi majd erejét és tekintélyét. Kérdés azonban, hogy Reagan hogyan képzeli el ezt? Ha úgy, hogy a realitásoknak megfelelően folytatja- az enyhülés irányza­tának megfelelő politikai lépé­seket, a washingtoni kor­mányzat tekintélye újra emel­kedhet a carteri mélypont után. De ha — mint egyes amerikai lapok céloznak ar­ra — Reagan kormányzata a hidegháború felújításával, a fegyverkezési verseny újabb fordulójának kierőszakolásával próbál „erőt mutatni” s „nyo­mást gyakorolni” a szocialista közösség országaira, ez a tö­rekvés kudarcra van ítélve. A jelenlegi nemzetközi helyzet fő jellemzője ugyanis a Kelet és Nyugat közötti katonai erő- egyensúly, s ezen semmiféle beiktatási beszéd nem képes változtatni... miért hűzzak meg a VÉSZHARANGOT A MUN­KANÉLKÜLISÉG MIATT TÖBB NYUGAT-EURÓPAI ORSZÁGBAN? A munkanélküliség Nyugat- Európa országaiban, csakúgy, mint az Egyesült Államokban tovább növekedett 1980. utolsó heteiben, s a tőkés világ gaz­dasági előrejelző, intézetei sze­rint a gazdasági visszaesés tovább növekszik 1981-ben, s az év végén sokmillióval több munkanélküli lesz Nyugaton, mint 1980-ban. Különösen Nagy-Britanniát sújtja majd rendkívüli módon a munka- nélküliség. Jelenleg is — mint a Times című angol polgári lap megírta — o munkanélkü­liek száma elérte a háború utáni évek rekordját: 1980. végén — leszámítva a szezon­jellegű, minden évben tapasz­talható növekedést —, 2 133 000 állás nélkülit tartottak nyil­ván a szigetországban. Ez any- nyit jelent, hogy a munkaerő 9,3 százaléka keres hiába fog­lalkoztatást. Egy további meg­döbbentő adat a gazdasági visszaesés gyors növekedésére Angliában: a 2 133 000-es szám 836 000-el magasabb, mint 1979 decemberének végén! A munkanélküliség oly gyor­san emelkedik a Times adatai szerint, - hogy ma Angliában' minden 30 másodpercben va­lakit elbocsátanak __ Egyes vi dékeken így Walesben és Észak-Angliában a kenyérnél­küliek százalékaránya eléri a 11,9, illetve a 14,3 százalékot. S a helyzet az előrejelzések szerint tovább romlik 1982 végéig. Azt várják, hogy egy esztendő múlva az állástalanok száma meghaladja a három­milliót is! MIT JELENTENEK AZ EL­LENTMONDÓ TEHERÄNI NYILATKOZATOK? A Carter kormányzat a je­lek szerint mindent elkövet, hogy a túszügyet még hivatali ideje alatt megoldja. Ezt tük­rözi a legújabb washingtoni ajánlat, amely már hajlandó az irániak által követelt 24 mil­liárd felének, 12 milliárd dol­lárnak letétbe helyezésére al­gíri bankokban. A Carter-kor- mányzat ezt a „végsőnek” ki­kiáltott ajánlatát megtoldotta azzal, hogy ez csak január 16- ig érvényes. Ha addig Teherán nem hajlandó az alkura, az egész ügy a Reagan-kormány- zat elé kerül. Ronald Reagan pedig érzékeltette, hogy az ő tárgyalási pozíciói keményeb­bek lesznek, ha netán örököl­né a „túszügyet” az előző kor­mányzattól. ^ Carter nyilván ezért szeret­ne pontot tenni az 52, immár tizennégy hónapja fogva tar­tott amerikai követségi alkal­mazott és diplomáciái1 személy ügyére, hogy így kedvezőbb emléket hagyjon az Egyesült Államok népében. Mint ugyan­is a Newsweek című amerikai hírmagazin megírta: Carter arra számít, hogy 1984-ben új­ra indulhat a demokrata párt színeiben az elnökjelöltség megszerzésére. Ez pedig a túszügy sikeres megoldása nélkül aligha lehetséges. Más­részt befolyásos republikánus- párti körök — köztük a kato­nai-ipari komplexum képvise­lői, amelyek Reagant a Fehér Házba segítették —, azt sze­retnék, ha az új elnök olyan „tiszta lappal” indulhatna hi­vatali idejében, amelyet nem terhel a túszügy. Ha ugyanis, erre kell összpontosítania erő­feszítéseit, számos, számukra fontosabb feladat teljesítésétől vonja el az új kormányzat erő­feszítéseit. Ami Teheránt illeti, a túsz­ügy ilyetén való alakulása is­mét kiélezte az amúgy is meg­lévő ellentétéket a kormány­körökön belül. Amikor az új 12 milliárd dolláros amerikai ajánlat megérkezett, a teherá- ni rádióban kommentár hang­zott el arról, hogy Washing­ton lényegében már teljesítet­te a túszok szabadon bocsátá­sára vonatkozó iráni feltétele­ket. Majd később egy új kom­mentár élesen támadta a washingtoni mesterkedéseket, s azzal fenyegette meg az amerikai kormányzatot, hogy bíróság elé állítják a túszokat, ha tovább halogatnák az irá­ni feltételek maradéktalan tel­jesítését. Ezt követték olyan nyilvános támadások, amelyek Baniszadr elnök hadvezetését kérdőjelezték meg az iráni— iraki háborúban. Arkus István Salvador Szabadság- harcosok akciói A Farabundo Marti Nem­zeti Felszabadítási Front har­cosai az év első napján, rö­viddel éjfél után meglepetés­szerű támadást intéztek a Sal­vadort fővárostól északra a zacami rendőrőrs ellen, majd a támadást követően visszavonultak. A San Salva­dortól 15 kilométerre fekvő Huizucar közelében a felsza­badító erők megtámadták a katonai jutna egyik alakulatát. A gerillák egy másik akciója nyomán mintegy 50 hektár cukornádültetvény égett le az ország északi részén elterülő Aguilares körzetében levő la­tifundiumon. Salvadorban az új esztendő első napján a ha­zafias erők és a katonai junta fegyveresei között lezajlott összecsaDásokban húszán vesz­tették életüket. Afgán vezető nyilatkozata Párbeszédet a rendezésről Biztosítékokra van szükség Az Afganisztán körüli hely­zet politikai rendezését szor­galmazta Anahita Ratebzad asszony, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB Poli­tikai Bizottságának a tagja, oktatási miniszter. Az indiai Kerala szövetségi állam Tri­vandrum városában újságírók­nak nyilatkozva reményét fe­jezte ki, hogy Irán és Pakisz­tán vezetői elfogadják az Afgán Demokratikus Köztár­saság javaslatát a párbeszéd megkezdéséről a térség hely­zetének rendezése céljából. Ratebzad megjegyezte: a korlátozott létszámú szovjet csapatkontingenst csak akkor fogják kivonni Afganisztánból, ha „szilárd garanciák lesznek arra, hogy az afgán forrada­lom ellenségei nem követnek el agressziót az ország ellen”. A miniszterasszony Trivan- dumban az Indiai Országos Nőszövetség X. kongresszusán vett részt. Az afgán ellenforradalmá­rok Kairóban tartózkodó veze­tői egyiptomi gyártmányú fegyvereket kaptak „ajándék­ba” Szadat elnöktől — írja a TASZSZ. Szadat elnök már korábban megígérte, hogy 1,5 millió dollárt „ajánl fel” az afgán ellenforradalomnak, s növeli a fegyverszállításokat és a pénzügyi segélyt azoknak a banditáknak, akik afgán te­rületen gyilkolnak és pusztí­tást okoznak. Leonyid Brezsnyev televíziós és rádióbeszéde A Szovjetunió határozottan fellép a leszerelésért, az együttműködésért Vezető államférfiak év eleji nyilatkozatai A szovjet televízió és a rá­dió közvetítette Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Köz­ponti Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének a szovjet .néphez intézett újévi üdvözletét. „A szovjet emberek önfel- áldozóan és lelkesen munkál­kodtak a lenini jubileum nagyszerű évében — mondot­ta. — Az 1976—1980-as ötéves tervben sikerült nagy lépést tenni a gazdaság fejlesztésé­ben. A nép jóléte emelkedett. Több mint 50 millió ember költözött új lakásba. Tovább­fejlődött a szocialista demok­rácia. A Szovjetunió népei egyetlen baráti családban él­nek. Az ország védelmi képes­sége megfelelő szinten van.” „Az ország a magasfokú po­litikai tevékenység és az al­kotó munkálkodás jegyében készülődik az SZKP XXVI. kongresszusára — folytatta Leonyid Brezsnyev. — Ezt ta­núsítja a következő ötéves terv és az 1990-ig terjedő idő­szakra vonatkozó gazdasági és társadalomfejlesztési terv irányelveinek megvitatása. A Szovjetunióban kiemelt jelen­tőséget tulajdonítanak a tudo­mányos-műszaki haladás meg­gyorsításának, a termelés ha­tékonysága növelésének, az ellátási problémák megoldá­sának, a közfogyasztási cik­kek termelése fokozásának, a lakásépítésnek.” „Teljes joggal jelenthetjük ki, hogy a nép és a párt egy­séges, és ebben a megdönthe­tetlen egységben rejlik az újabb sikerek záloga a kom­munizmus építéséért vívott harcban.” A szovjet nép — hangsú­lyozta Leonyid Brezsnyev — egyöntetűen helyesli és támo­gatja az SZKP, valamint a szovjet állam bel- és külpoli­tikáját. A Szovjetunió külpo­litikája világos célokat követ. Azt kívánjuk, hogy a világ valamennyi népe békében él­jen. Elkötelezettségünk a sza­badság, az igazságosság és a haladás eszméi iránt megin­gathatatlan. A -szovjet embe­rek határozottan fellépnek a leszerelésért, az együttműkö­dés megerősítéséért és egyér­telmű „nemet” mondanak a Rendőri hajsza Rómában Miután szilveszter estéjén meggyilkolták Olaszország ter- roristaelenes csendőrerőinek egyik tábornokát, Enrico Cal- valigit, a belügyminiszter el­rendelte a rendőrség teljes mozgósítását, törölte a sza­badságolásokat és minden rendelkezésre álló erőt a gyil­kosok utáni hajszára összpon­tosított. Rómát rendőrök lep­ték el, az utcákat ellenőrző- pontok zárták el. Olasz források szerint a gyilkosságot talán a trani börtönlázadás gyors letörésé­nek megtorlásaként követték el. Calvaligi tábornok szoro­san együttműködött az ultra­baloldali, úgynevezett „Vörös Brigádok” által december 12- én elrabolt Giovanni d’Urso, magasrangú igazságügyi tiszt­viselővel, az olasz börtönök ügyeinek egyik intézőjével. fegyverkezési hajszára, az im­perialista politika által kivál­tott viszályok további kiélezé­sére. A Szovjetuniónak szerte a világon számos a barátja. Az újév alkalmából legjobb kí­vánságainkat tolmácsoljuk a szocialista közösséghez tarto­zó országok dolgozóinak, a kommunista és munkás-, a nemzeti-demokratikus pártok­nak, mindazoknak, akik har­colnak az imperializmus, a reakció és a háborús veszély ellen” — mondotta Leonyid Brezsnyev. Reagan: Nagy problémák Ronald Reagan megválasz­tott amerikai elnök csütörtö­kön újévi üzenetében bizako­dóan azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok le tudja gyűrni az ország előtt tornyo­suló problémákat. Ez azonban közös erőfeszítéseket, az ame­rikaiak összefogását teszi szükségessé. Reagan utalt rá, hogy az országnak tényleg nagy prob­lémákkal kell megküzdenie, és sokan kérdezik, vajon túljut­hatnak-e az amerikaiak a vál­ságon. Waldheim: Túljutni a holtponton Az óév a feszültség és a zűrzavar jegyében telt el — hangoztatta újévi üzenetében Kurt. Waldheim. Az ENSZ fő­titkára utalt arra, hogy világ­szerte konfliktusok alakultak ki, a korábbiak nem szűntek meg. Ahelyett, hogy közelebb kerültünk volna a világközös­ség szempontjából életbevágó és sürgető feladatok megoldá­sához, 1980-ban a világ a köl­csönös gyanakvás és a szem­benállás felé sodródott — han­goztatta. A visszaesések azonban nem véglegesek, a káros irányzato­kat még meg lehet fordítani — mondotta. Waldheim 1981. alapvető feladatainak nevezte, hogy a világ túljusson azon a holtponton, ami megakasztot­ta az új, igazságosabb gazda­sági világrend kialakítására irányuló erőfeszítéseket, s hogy megfékezzék a fegyverkezési versenyt. Kekkonen: Madrid felelőssége Urho Kekkonen finn állam­fő újévi üzenetében állást fog­lalt az európai leszerelési ér­tekezlet összehívása mellett és emlékeztetett, hogy a II. vi­lágháború óta kirobbant kü­lönböző fegyveres viszályok­ban minteqy 50 millió ember vesztette életét. Európa külö­nösen sebezhető — folytatta Kekkonen. — E földrészen még a korlátozott atomháború is elképzelhetetlen pusztításo­kat okozna. A Madridban folytatódó biztonsági tanács­kozásokra hárul az a feladat, hogy a fennálló nézeteltérések ellenére megtegye az első lé­pést az európai leszerelési ér­tekezlet összehívására. Lengyelország Nagyobb vállalati önállóság Lengyelországban az új év kezdetével életbe lépett a vál­lalatirányítás új rendszere. Ennek lényege, hogy mintegy felére csökkentették a felül­ről meghatározott irányelvek 'ás intézkedések számát, na­gyobb önállóságot biztosítva ezzel a termelőegységeknek Az új gyakorlat beleillik a ki­dolgozás alatt álló átfogó gaz­dasági reform keretébe, és „kis reform” néven vált is­mertté. Továbbra is központi irá­nyítás alatt maradnak azok a vállalatok, amelyek a legfon­tosabb nyers- és alapanyago­kat állítják elő, amelyek ex­portra vagy közvetlenül a 'belső piacra termelnek, to­vábbá, amelyek a legfonto­sabb beruházásokat valósít­ják meg. A cél az, hogy nö.veljék a vállalatok önállóságát és ér­dekeltségét a t emelésben, az önköltség csökkentésében. A vállalatok többsége szabad kezet kap a béralap elosztá­sában és abban is, hogy a munkásönkormányzat véle­ményének meghallgatásával megvitassa az 1981. évi tervből eredő feladatokat. ★ A korábban bejelentett tervnek megfelelően felemelik Lengyelországban a nyugdíja­kat, rokkantsági járadékokat és a családi pótlékokat. Más jelentések beszámolnak arról, hogy a húsjegyrendszer beve­zetésére — amire eredetileg január 1-vel került volna sor — újabb időpontot jelöltek meg. Ennek oka az, hogy a múlt év novemberében java­solt rendszert a széles körű társadalmi vita nem ítélte megfelelőnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom