Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-20 / 16. szám

JUT A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1981. JANUÁR 20., KEDD Munkásgyűlés a KAEV 7. számú gyárában Csökkenteni kell a selejtet! Változó, fejlődő gazdasági szerkezet A fő profil és a mellékes Jók-e az arányok a tsz-ekben? Nehéz esztendők után nehéz évek várhatók a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 7-es szá­mú váci gyárában. No, nem a vészharangokat akarjuk megkongatni, de a hétfő reg­geli munkásgyűlésen elhang­zottak arra intenek: az üze­mek kollektíváinak a jövőben még nagyobb figyelemmel, s nem utolsósorban a hazai gaz­daságban oly sokat emlegetett elvek valóra váltásával kell dolgozniuk. Mert az is igaz, hogy az el­múlt időszakban sem ma­radt adós az eredményekkel a gyár. Ez derült ki Kovács Fe­renc igazgató szavaiból, aki elmondta: az ötéves tervet alapjában teljesítették, egyedül az államközi megállapodások keretében szovjet exportra ke­rülő szövőgép-részegységekből gyártottak kevesebbet az ere­detileg vártnál, ám ez sem a váciak hanyagságának tudha­tó be, sokkal inkább a terv- készítés bonyolultságának, ma is még fellelhető hiányosságai­nak. örvendetes viszont, hogy amíg 1975-ben csaknem 20 millió forintos tőkés meg­rendelést teljesítettek, s a piackutatások a következő esz­tendőkre a nyugati szállítá­sok visszaesését jósolták, tavaly kemény valutáért mintegy 34 millió forint értékű árut adtak el. Ez­zel a váci gyár 172 millió forintos termelési értéket teljesített, csökkenő lét­szám mellett. Gyors ütemű volt a bérek emelkedése is. A statisztika azt mutatja, hogy az öt év­vel ezelőttihez képest 16 ezer 300 forintot nőttek a kerese­tek, s tavaly már meghalad­ták a 48 ezer 600 forintot. Ezt a fejlődést az tette lehetővé, hogy sikerült 1980-ban túl­teljesíteni a nyereségtervet: ta­valyelőtt még 30 milliós nye­reséget könyvelhettek el, az­tán a szabályozók változása miatt az elmúlt esztendőre már csupán 4,8 milliót vár­tak. Ezt azonban 9,5 millióra teljesítették, s ez nem utol­sósorban a kollektívának köszönhető. Az utóbbi időben igen so­kat költöttek a gyári rekonst­rukcióra is. Az elmúlt ötéves tervben mintegy 67 millió forintért felújították az elektromos rendszer nagy ré­szét, az út- és csatornaháló­zatot. Ebből a pénzből vásá­roltak a fizikai munkát köny­A népszerű Spányik Albert éppúgy hozzátartozik a város könnyűzenei életéhez, mint például a népzenész Lakatos László. Az eszpresszók, éttermek szórakoztató zenésze ma a Deákvári esték keretében ven­nyítő gépeket — darukat, tar­goncákat —, valamint egy új indukciós kemencét is. Emellett összesen 33 mil­lió forintot költöttek a rá­zóformák korszerűsítésére, a fürdők, öltözők rendbe­hozatalára, a kazánház átépítésére. A szociálpolitikai intézkedése­ket minden esetben a szak- szervezettel egyeztetve haj­tották végre. Az elmúlt évben már meg­mutatkoztak a továbblépés le­hetőségei. A szovjet fél pél­dául már most jelezte, hogy az előre megadottnál jóval több szövőgép-részegységet rendelnek, s a számítások azt mutatják, a tőkés exportot is lehet növelni. Javult a kap­csolat a kooperációs partne­rekkel is. Ami viszont gond, az a selejt magas aránya. Kovács Ferenc adatokkal bi­zonyította, hogy az öntőüzem­ben a tavalyelőtti 4,8 millió­ról 1980-ban 7,2 millió fo­rintra emelkedett a használ­hatatlan gyártmányok értéke! Igaz, ez egyrészt a most zaj­ló rekonstrukció zavaró hatá­sainak tudható be. De csak egyrészt! Mert az igazgató vé­leménye szerint az említett hatalmas összeg fele megta­karítható lenne egy kis fi­gyelmességgel-A cél tehát eb­ben az esztendőben az, hogy 10 százalék alá szorítsák a se­lejtet ebben az üzemben. A forgácsolóban is a minőség ja­vítása a legfontosabb teendő. Külön köszönetét érdemel­nek a szocialista brigádok, hi­szen a felajánlásaikkal ered­ményesen járultak hozzá a tervek teljesítéséhez, illetve túlteljesítéséhez. Nekik kö­szönhető például az is, hogy a takarékossági intézkedési tervben megfogalmazottak tel­jesültek, s így a gyár ötmil­lió forinttal növelhette nye­reségét. Ugyancsak a kollek­tíváknak jár a dicséret azért is, hogy az eredményterv túl­teljesítése révén tavaly az országos átla­got meghaladóan, mintegy 9 százalékkal növekedtek a bérek, s ebben az évben további 5—6 százalékos fejlesztést terveznek. A VI. ötéves terv még nem készült el, azonban az már nyilvánvaló, hogy a szocialis­ta export növekszik. Erre az évre több mint 177 millió fo­dégszerepel, s a portréműsor­ban válaszol a műsorvezető kérdéseire. Bemutatkozik a Hazafias Népfront új körzeti titkára is, a nemrég kineve­zett klubvezető. Közlekedési szakember ad információkat és válaszol a nézők kérdéseire. A műsor fél 7-kor kezdődik. rintnyi termelési értéket kell előállítaniuk. Különösen nagy feladat vár az öntödére, ahol most 3200 tonna öntvény gyár­tására számít a gazdasági ve­zetés. Ha mindez teljesül, a nyereség bizonyára meghalad­ja a 9,5 millió forintot. Az igazgató szerint különö­sen a tmk-ban dolgozók te­hetnek sokat az eredményes­ség érdekében, de a munkafe­gyelem erősítésében is vannak még tartalékok. Ez volt a vé­leménye Gulyás János öntő szakmunkásnak is, aki java­solta, hogy a munkaidő jobb kihasználására törekedve, te­gyék szervezettebbé a belső anyagszállítást, emiatt ne kell­jen hosszú ideig állniuk. Szünetel a teherforgalom — terjed a hír a városDan. Az autók Nagymarosnál vagy Dunakeszinél próbálnak átkel­ni. Mi történt? Mire megkér­dezzük, már változik a hely­zet, újra átkelnek a teherau­tók, a lovas kocsik. Minden az időjárástól függ s aszerint alakul. Fábián István hajóvezetőt, Katona József, Bíró Péter és Szalai András matrózokat, a Horány II. vontatómotoros mé­lyén találom. — Elfagytak a csövek, kásás hóval, jéggel rakódtak be a szűrők, nincs hűtés. Üresjára­ton 80, egy-két perces terhelés­nél már 90 a víz. Le kell áll­ni. — Mi ilyenkor a teendő? — Telefonálunk a központ­ba, jön a szerelő, vagy a cse- rehajó. De ma már nem lesz teherforgalom. A gyalogoso­kat a Vöröskő szállítja a szo­kott menetrend szerint. T antolyamok — Mekkora a forgalom? Bíró Péter: — Csak a kis­kocsik száma kevesebb, mint nyáron. A teher- és . személy­forgalom alig csökkent. Na­ponta 200 jármű és 300 utas veszi igénybe a 18 járatot. Szalai András tart a téltől. — Kötéllel dolgozunk, csú­szós a komp, sózni, takarítani kell időnként, kegyetlen szél süvölt a Dunán, a rámpán, toljuk a kocsikat, havi 180— 200 órát vagyunk szolgálatban. Ráadásul ilyenkor folynak a vizsgák, a tanfolyamok. Tisz­tában kell lenni a szolgálati szabályzattal, a jelzésekkel, a táblákkal. Egyszerre négyen dolgozunk s van mit csinálni. — Sok vitát szül, hogy kö­dös időben, jégzajláskor önök nem hajlandók indulni. Fábián István A dömösi 1976. III. 10-én történt ka tasztrófa után ütközés miatt elsüllyedt az átkelőhajó, két Távolabbról nézve, mintha jobban szembetűnnének a vál­tozások. Így van ez a falu át­alakulásával, a mezőgazdaság fejlődésével kapcsolatban is, amit régebbi élményeink alap­ján könnyen áttekinthetőnek tartunk. Pedig az elmúlt év­tizedekben a gazdálkodás módja, a szövetkezetek gaz­dasági szerkezete is jelentősen megváltozott.' Keressük a tsz vezetőit, s először a titkárságon kell tá­jékozódnunk. Ám az iparsze­rű fejlettséget, a szervezett­séget nem ez jellemzi, hanem a fejlődés folyamán kialakult munkamegosztás, a nagyüze­mi gazdálkodás legjobb lehe­tőségeinek felismerése. Juhász Jánossal, a járási pártbizott­ság gazdaságpolitikai reszort­vezetőjével és Kolozsi Gézá­val, aki egy hosszabb ideig tartó iskola miatt a közeljö­vőben helyettesíti majd kol­légáját, először a fogalmakat tisztázzuk. Mini az iparban — A termelőszövetkezet se­gédüzeme alatt azt a termelé­si egységet kell értenünk, melynek szerepe, feladata az alaptevékenység műszaki hát­terének megteremtése, töb­bek között a gépek folyama­tos üzembe helyezése és kar­bantartása. A kisegítő gazda­ságon főként a háztájit értik manapság. A gazdasági társu­személy meghalt. Olyan ren­delkeziás jött, hogyha a túl­só partot nem látjuk, nem kel­hetünk át. A hosszirányban közlekedőnek mindig elsőbbsé­ge van. Mi megyünk az „alá­rendelt” útvonalon. A hiedel­mekkel ellentétben a radar sem segítene sokat.' Jégtáblák Világos a szabály a jéggel kapcsolatban is: 40 százalékos zajlásig a teherkomp. 60 szá­zalékosig a személyhajó közle­kedik. Ez utóbbi már hatal­mas nagyságú jégdarabokat je­lent. Nemsokára 10 óra 55 perc lesz. A Duna lustán folyik. Az asztallapnyi fehér táblák né­ha összekoccannak, aztán egy­mástól eltávolodva, tovaúsz­nak. A két parton minden fe­hér, csak a fák színe olvad egybe a szürkéskék víztömeg­gel. A Vöröskő 14 utassal elin­dult. Vicsotka Mihály Négymilliómárkás üzlet Jó az együttműködés Az Intranszmas magyar— bolgár társaság 4,2 millió már­ka értékben szerződést írt alá az NSZK-beli Stotz AG-vel az Audi autógyár rekonstruk­ciójához készítendő szállítóbe­rendezések 1981. évi befejezé­sére, gyártására, helyszíni szerelésére. Ez a szerződés folytatása az 1980-ban kötött több hasonló szerződésnek, amelyeket az Intranszmas rendkívül rövid határidő alatt, a rendelő meg­elégedésére már teljesített. A berendezések az NSZK vezető autógyáraiban üzemelnek. Az 1980. évi szállítások és szere­lések összértéke meghaladta az egymillió márkát. lás olyan forma, melyben a termelőszövetkezettel más egy­ségek gazdálkodnak együtt, s a befektetett költségek ará­nyában osztoznak a nyeresé­gen. A kiegészítő, vagy más néven melléküzemágak az alaptevékenység mellett létre­jövő formák, melyek az előb­bi fejlesztését szolgáló nyere­ség előállítására hivatottak. Az alaptevékenység maga a régi értelmezés szerinti mező- gazdasági munka, az állatte­nyésztés, a növény- és gyü­mölcstermesztés, bár manap­ság már e téren is széles kö­rű differenciálódás zajlik. Felvásárlási árak A kosdi Lenin Tsz-ben az alaptevékenység mellett könyv- kötészettel is foglalkoznak egy erre a célra berendezett üzem­ben. Sok más kiegészítő fog­lalkozás mellett bedolgoznak az Elzett Műveknek. A gödi Dunamenti Tsz-ben a ' fém­öntés és lakatosipari munkák mellett a fótiakhoz és szo­biakhoz hasonlóan, takarító­részleget is működtetnek. Je­lentős a tsz-ek építőipari te­vékenysége. Néha már úgy tűnik, mintha az ipari jelle­gű tevékenység lenne a fő ágazat, s a többit ennek ren­delnék alá. Erre utal egy-két statisztikai adat is, amit kö­zösen lapozgatunk. A bernecebaráti termelő- szövetkezetben a termelés 56 százalékát az alaptevékenység jelenti. Perőcsényben ez az arány 44, Letkésen 37, Kos- don 49, Püspökhatvanban 52, Szódon 24 százalék. A grafi­kon igen alacsony számokat mutat Szobon, ahol csak 19, Foton 13, Gödön mindössze 9 százalék az alaptevékenység részaránya. Vajon miért? Igaz lenne az, amit az egyik tsz- ben valaki így fogalmazott meg? Alacsonyak a felvásár­lási árak, a földből nem le­het megélni. Milyennek tart­ják ezeket a statisztikai ada­tokat? — A számok helységenként mást-mást tükröznek — mond­ják a gazdaságpolitikai szak­emberek. — Attól függően, hogy milyenek ott a terme­lési feltételek. Például a föld minősége, a domborzati vi­szonyok, a kialakult termelé­si hagyományok, s a munka­erőhelyzet. A kisegítő üzemágak rész­ben lekötik a felesleges mun­kaerőt, amit főleg azáltal nyerhetnek, hogy a gépesítés jelentős emberi munkaerőt he­lyettesít, másrészt a népgaz­daság számára hiánycikket tudnak előállítani, az ipari nagyüzemeknek olyan rész­munkák elvégzésében tudnak segíteni, melyeket nagy szé­riában, az ipari üzemek kö­rülményei között nem gazda­ságos előállítani. De ennél is Nem vész kárba a maradék sem a Richards Finomposztó­gyárban: leányka- és női szok­nyákat varrnak belőle. Az üzem termékeinek jelentős há­nyadát exportálják, s mint ahogy szokás, a kiszállítandó tételeknél egy-két véggel min­dig többet szőnek. Ezt az úgy­nevezett biztonsági tartalékot — minthogy kis mennyiségről van szó — a kereskedelmi vállalatoknál nem tudják ér­tékesíteni. A gyár szükségből kovácsolt erényt akkor, ami­kor a maradékok gazdaságos fontosabb — és ez a lényeg —, hogy ezek nyereségéből kell fejleszteni, beruházni az alaptevékenység javára. A gödi tsz például, amelyik 4 ezer 817 hektárnyi területé­ből zöldségtermesztéssel, ezen kívül búza, kukorica és cu­korrépa termelésével foglal­kozik, így fejlesztette ki a már hírnevet szerzett broyler csirke telepét. A fóti tsz is az így szerzett nyereségből tele­pítette a gyümölcsösét. Miköz­ben tehát a gazdaságok anya­gilag is jól járnak, az általá­nos társadalmi-gazdasági ér­dekéket is megfelelően szol­gálják. Igaz, ennek ellenére is javítani kell az arányokat. Göd jelenlegi mutatója 1979 óta 1 százalékot javult, s még mindig szükséges a változta­tás. Azt azonban látni kell. hogy a járás termőtalaja nem a legkiválóbb, kisebb a ter­méshozam, mint más vidéke­ken, szükség van tehát a sok­féle jövedelmi forrás megte­remtésére. Igaz, valaha a parasztem­ber is igyekezett magát sok­féleképpen „forgatni”, bizton­ságos gazdasági alapot terem­teni a maga számára. Ám töb­bek között szóba került itta zöldségtermesztés is. Mindun­talan előkívánkozik az a kér­dés, hogy a főváros közelé­ben nem lenne-e célszerű ezt még intenzívebben fejleszte­ni. Hiszen közel van a felve­vőpiac, s olcsóbb innét a szál­lítás, mint mondjuk, Békés megyéből. Télen, nyáron — Ez sem ilyen egyértel mű — jegyzi meg Kolozsi Gé­za. Mert lehet, hogy máshol olcsóbban tudnak termelni, nagyobb a terméshozam. Egy­szóval mindent ott érdemes csinálni, ahol a legjobbak a feltételek. Különben is na­gyon munkaigényes és az ipa­ri vidékeken ez külön téma. — A járásban főként a gyü­mölcstermesztést szorgalmaz­zuk — mondja Juhász János s ezek mellett fejleszteni kell a melléküzemágakat is, hogy termeljenek minél több nye­reséget, segítsenek hazai anya­gokkal pótolni a drága impor­tot, s adjanak munkát télen- nyáron a falusi embereknek. Kovács T. István Hangverseny Kodály, Bartók, Bach él Brams művei szerepeltek azon a január 17-én szombat este 7 órakor kezdődött hangverse­nyen, amelyet az Állami Zene­iskolában rendezett a művelő­dési közipont vezetősége. A mozgássérültek éve alkalmá­ból. hasznosítása céljából megnyi tóttá a konfekcióüzemét. Ezzel a tevékenységgel hiány is pótol, mivel a ruhagyárak csak elvétve készítenek ki­egészítőket, a vevők viszonit ezeket is keresik. így jól jár a vásárló, de jól jár a gyár is, mert értékesíteni tudja maradékait. A Richards-szok- nyák egyedi darabok, vagy legfeljebb kis szériákban ké­szülnek. ISSN ült» ms (Váci Hírlap) Ma este a S ágvári ban Zenés bemutatkozások F. Z. A rámpán tolják a kocsikat A kompkikötő téli napjai Nem vész kárba Maradékból szoknya készül Most érdemes vásárolni a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat váci Duma-kanyar Áruházában: Széchenyi u. 36. és váci divatáruból?jában: Március 15. tér 17. Január 31-ig MINDEN KÖTÖTT- ÉS HORGOLT SAPKA ÉS TÉLI SÁL ARÁBÓL 30%-OS ENGEDMÉNYT ADUNK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom