Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-11 / 9. szám

1981. JANUAR 11., VASÄRNAP ES* •4/£}jr w KTunan A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete Kovács Antainé: Közös céljaink elérése mindenkitől többet követel Amint arról lapunk első ol­dalán tudósítunk, a Hazafias Népfront Pest megyei küldött- értekezlete meghallgatta és megvitatta a Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottságá­nak beszámolóját a legutóbbi öt esztendőben kifejtett mun­káról, a mozgalom helyzeté­ről. Az alábbiakban a megyei népfrontbizottság titkára, Ko­vács Antalné által előterjesz­tett összegezés főbb megállapí­tásait ismertetjük. Kétmilliárdos társadalmi munka Bevezetőben az előadó utalt arra, hogy a közeljövőben ösz- szehívják a Hazafias Népfront VII. kongresszusát, s a megyei küldöttértekezlet az erre való fölkészülés fontos állomása. A megye népfrontmozgalma az előző küldöttértekezlet óta, azaz öt esztendő alatt, jelentő­sen fejlődött, a lakosság még szélesebb köreit sikerült be­vonnia a közös feladatok vég­rehajtásába, a közéleti tevé­kenységbe. Részletesen szólott a továb­biakban Kovács Antalné a me­gye fél évtized alatt végbe­ment gyarapodásáról, ami ma­gába foglalja 42 ezer új otthon felépítését, a tervezett 477-tel szemben 813 általános iskolai tanterem tető alá hozását épp­úgy, mint 12 ezer óvodai hely kialakítását, az egészségügyi hálózat bővítését, benne a Ke- repestarcsai Kórházat. Beszélt a nagyarányú népességnöveke­désből származó gondokról — aminek például egyik követ­kezménye, hogy az általános iskolai tanulók fele váltott rendben fér csak el az okta­tási intézményekben — ki­emelve: ezeknek enyhítésében lényeges szerepe van a lakos­ság társadalmi munkájának. Az önzetlen segítőkészség sú­lyáról szinte mindent elmond, hogy annak értéke a meg­előző öt esztendőhöz képest megkétszereződött, s kerekítve kétmilliárd forintot tesz ki. Jó érzés tudni, hogy a dol­gozók és a nyugdíjasok, a fia­talok és az idősek, a férfiak és a nők közös célokért történő összefogásának egyik fő szer­vezője a népfrontmozgalom, s hogy ezt a szerepét a koráb­biakhoz mérten jobban töltöt­te be a beszámolási időszak­ban. Hozzájárult ehhez, hogy örvendetesen megnőtt a nép­fronttestületekben, a lakóterü­leti aktívák között a munká­sok aránya, közöttük a bejá­róké, azoké tehát, akik bevo­nása a közéletbe hosszú időn át nehezen jutott egyről ket­tőre. Előbbiekhez hasonlóan nőtt a termelőszövetkezeti paraszt­ság aktivitása is, s az értelmi­ségi foglalkozásúak közül ma már nemcsak a pedagógusokra, hanem mindinkább a műsza­ki, az agrár-, az egészségügyi értelmiség legjobbjaira is szá­míthat a mozgalom. Pozitív változás tapasztalható az ifjú­ság egy részénél, a szolidaritá­si és kulturális rendezvénye­ken túl egyre gyakrabban kér­nek részt a társadalmi munká­ból, a falugyűléseken, a nép­fronttestületek tanácskozásain hallatják hangjukat. Az akti­vitásra ösztönző jó politikai légkört az is igazolja, hogy a megyében a nemzetiségek lak­ta településeken megnőtt a la­kosság e részének érdeklődése a közélet iránt, s képviselői nagy számban vannak ott a különböző tanácsi és népfront­testületekben. Formálódik a szocialista közgondolkodás A beszámoló további részé­ben a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára a szövetségi politika megyei tapasztalatait vázolta. Kitért a mozgalomban fontos szerepet játszó rétegtevékenység jel­lemzőire, így a többi között ar­ra, a helyi testületek, s a me­gyei népfrontbizottság milyen módon igyekezett segítséget nyújtani a cigánylakosság élet- körülményeinek javításához, amiben elismerésre méltó eredményeket értek el például Örkényben, Érden, Törökbá­linton, Pécelen. A rétegmunka lényeges részterepét alkotják a nyugdíjasok, az idős korúak. Eredménnyel jártak azok a törekvések, hogy a korábban ingázók, majd nyugdíjba vo­nultak közül legyenek a nép­front aktívái azok, akik mun­kahelyükön megszokták a tár­sadalmi tevékenységet; ők szí­vesen fogadják a megbízatáso­kat, így azt is, ha az idősek szociális gondjain kell enyhí­teni. Megkülönböztetett figye­lemmel foglalkozott a nép­frontmozgalom a nők helyze­tével, s a változások jelentő­sek. A népfront vezető testü­letéiben például ma már negy­igazl eszmecsere színhelyévé ezeket a fórumokat, fölismer­ve: a lakosság bevonásának a közös cselekvésbe az a leg­főbb feltétele, hogy a tisztség- viselők nyíltan beszéljenek mindenről, a tervekről éppúgy, mint a gondokról, nehézségek­ről. Jó visszhangot keltett az is, hogy a népfront sokféle fó­ruma közé újabban bekerül­tek azok, amelyek egy-egy tör­vénytervezet társadalmi vitá­ját szolgálják. Kovács Antalné a beszámoló további részében megkülön­böztetett hangsúllyal szólt a népfrontmozgalom alkotmá­nyos, közjogi tevékenységéről, s annak tapasztalatairól. En­nek része egyebek között az országgyűlési képviselő- és ta- nácstatgválasztások előkészí­tése, lebonyolítása, amire leg­utóbb 1980 júniusaiban került sor. A jelölő gyűlések éppúgy, mint maga a választás, nagy közéleti felelősségtudatról ad­tak bizonyságot, s ezt az is igazolja, hogy országosan Pest megyében volt a legtöbb ket­tős jelölés. Kitért ezzel kap­csolatban arra a hibás közfel­fogásra, hogy a kát jelölt kö­zül a meg nem választottat „bukott embernek” tartják, holott az az igazság: a jelölés ténye maga is megtiszteltetés, hiszen a bizalom, az érdemes­ség jele. Szorosan ehhez a tevékeny­séghez tartozik a megbízatás esztendei alatt a képviselők, tanácstagok munkájának se­gítése, amit a népfrontbizott­ságok egyre eredményesebben oldanak meg. Több városban, sok községben ma már egy- egy tanácstag mellett egy népfrontbizottsági tag is tevé­kenykedik, s így mód nyílik a közös nyelv formálására, ám egyben arra is, hogy a népfront közvetlen tapaszta­latokat szerezzen a választó­kerületi munkáról. Éppen ezért ezt a kezdeményezést általánossá lehet tenni a me­gyében. itt is változatosak a formák, utat nyitva az egyéni érdeklő­désnek, a képzettségi szinthez igazodó művelődésnek. Hozzá­járul a kultúra eredményei­nek birtokbavételéhez, ugyan­akkor múltunk friss kincses­tárát hozza létre a honisme­reti tevékenység, hiszen pél­dául a krónikaírói, helytörté­neti pályázatok nyomán ma már több mint hétszáz nagy­ra értékelhető pályamű van a megyei közművelődési gyűjte­ményben. Elgondolkoztató azonban, hogy készítőik között változatlanul kevés a fiatal, s a témákat tekintve szerény arányt képvisel a közelmúlt, a jelen. Erősödött a testületi tevékenység Befejezésül Kovács Antal- né, a béke, a barátság, a szo­lidaritás erősítése érdekében végzett munka eredményeiről beszélt, megállapítva, hogy jelentősen megnőtt az érdek­lődés a nemzetközi kérdések iránt, más népek mindennap­jairól egyre többet akarnak tudni megyénk lakosai, s ezeknek az igényeknek a ki­elégítése kkpjon kellő helyet a népfrontbizottságok tervei­ben, tetteiben. Ezekhez a tervekhez, tet­tekhez jó alapul szolgál, hogy a beszámolási időszakban a népfrontmozgalom választott testületéi és munkabizottságai eredményesen fejlesztették munkájukat, bővítették kap­csolataikat a lakossággal. Kü­lönösen a megye nyolc váro­sában élénkült meg erőtelje­sen a népfrontmunka, de a községek többsége is jóval előbbre tart, mint ahol volt öt esztendeje. Különleges szerep hárul a társközségek nép­frontbizottságaira, hiszen sok­féle hatást kell kiegyenlíte­niük. s ilyen értelemben is példásnak tartható Ráckeve társközségei, Örkény társköz­ségei, Ácsa társközségei nép­frontbizottságainak ténykedé­se. Végezetül az előadó méltat­ta ; a pártszervekkel, a külön­böző társadalmi szervezetek­kel való együttműködés ered­ményeit és gazdagodását, majd köszönetét mondott mind­azoknak, akik a beszámolási időszakban a népfront tiszt­ségviselőiként, aktíváiként elő­segítették közös céljaink el­érését. Ezek a közös célok a következő években mindenki­től többet követelnek — mondotta a beszámoló befe­jező mondataiban Kovács An­talné —, de meggyőződésünk: egyre tágul azok köre, akik fölismerik a közös cselekvés mindenkit gyarapító hasznát, s úgy kérnek részt ebből a haszonból, hogy a teendőkből is vállalják a maguk részét. Tevékeny részvétel a döntéshozatalban ven százalékos a nők aránya, akik közéleti érdeklődésének jó bizonyítéka, hogy szemben a korábbiakkal, a falugyűlése­ken, más rendezvényeken a résztvevők ötven, hatvan szá­zaléka nő. Megnehezíti ugyan­akkor a nők közéleti tevé­kenységének fokozását, hogy a családon belüli egyenjogúság ügyében még nagyon sok a tennivaló, azaz a mai helyzet sok tekintetben nem kedvez annak az asszonynak, aki vál­lalja a közös célok ilyen szol­gálatát. Nagy teret szentelt az öt esz­tendőről készített összegezés a szocialista demokrácia kérdé­seinek, az állampolgári jogok gyakorlásának, a szocialista közgondolkodás társadalmi méretű kialakításának. Ebből a szemszögből vizsgálta a népfrontmunka nagy hagyo­mányú fórumainak működését, közöttük a közvetlen demok­rácia legkedveltebb formájá­nak, a falugyűlésnek a helyze­tét. Biztató, hogy mind több helyen bátran szakítottak a formalitásokkal — így Szobon, Tóalmáson, Calgagyörkön, Perbálon, Budajenön, Maká­don például —, tették élővé, Elemzőén tért ki a beszá­moló a népfronitmozgalom gazdaságpolitikai tevékenysé­gére, s arra, hogy itt a koráb­bi segítő szerep mellett létre­jöttek az aktív tudatformálás keretei is. Éppen ezért a nép­front ma mór tevőleges részt­vevője az országos és helyi gazdaságpolitikai feladatok kialakításának, ugyanakkor a népfrontbizottságok összegyűj­tői és továbbítói a lakosság véleményének, javaslatainak. Elősegíti a nagy feladatok megértetését azoknak a fóru­moknak a rendszere, amelye­ket gazdaságpolitikai kérdé­sekről szervez a népfront, mint történt ez például a ma­gánerőből lebonyolítandó la­kásépítés, a kereskedelmi el­látás, a szolgáltatások, a fel­vásárlás esetében. Ezek a he­lyi, illetve megyei fórumok rendkívül sok hasznos észre­vételt hoznak felszínre, ezzel párhuzamosan hozzájárulnak a közgondolkozás formálásá­hoz is. Jelentős munka hárul a népfrontmozgalomra a háztáji és kisegítő gazdaságok tevé­kenységének előmozdításában. Fényt vet e terület fontossá­gára, hogy a megyében száz kistenyésztő- és kertbarátkor működik, s például egyedül a dunakeszi 'kertbarátkörnek ezer tagja v,an. A népfront- bizottságok a megyében so­kat tettek azért, hogy megis­mertessék a termelés bővülő lehetőségeit a kistermelőkkel, szakmai rendezvényeket szer­vezzenek a számukra. A szá­mottevő sikerekhez hozzájá­rult az is, hogy mind több ter­melőszövetkezet — egyebek között az érdi Bentavölgye, a dabasi Fehér Akác, a duna- varsányi Petőfi, a ceglédi Ma­gyar—Szovjet Barátság — nyújt sokoldalú támogatást a kistermelés korszerűsítéséhez. A környezetvédelem, vala­mint a településpolitika ered­ményeinek és teendőinek rész­letes áttekintése után a Haza­fias Népfront Pest megyei Bi­zottságának beszámolója ki­emelt helyet adott a mozga­lom közművelődési szerepe elemzésének’. E szerep egyre eredményesebb betöltésének támasztó pillérei közé tartozik a népfront tömeges politikai ismeretterjesztő tevékenysége éppúgy, mint az Olvasó né­pért mozgalom, a szülők aka­démiája előadássorozatának megrendezése, az olvasótábo­rok a fiatalok számára, azaz A gödöllöi városi és járási küldöttek a szünetben. A képen, balról jobbra: Pálfalvi György, Burián Jánosné, Földi Sándor és Jelencslk József A Hazafias Hép front Pest megyei Bizottsága Lapunk első oldalas tudósításában röviden utaltunk rá: a Haza­fias Népfront Pest megyei küldöttértekezlete tegnap megválasztotta a hetvenöt tagú megyei bizottságot', a kilenctagú pénzügyi ellenőrző bizottságot, a megyei bizottság hét munkabizottságának elnökét, valamim a VII. kongresszusra a megye ötvenegy küldöttét. Az aláb­biakban közreadjuk a bizalmat kapottak névsorát. A MEGYEI BIZOTTSÁG TISZTSÉGVISELŐI ELNÖK: dr. Barna Lajos, a Fóti Gyermekváros igazgatója. ALEL- NÖKÖKj Bernátli Tibor, a Kisipa­ri szövetkezetek pest megyei Szö­vetségének elnöke; dr. Monori Ba- lázsné vezető óvónő, Dunakeszi; drj Stefanovits Pál egyetemi ta­nár, Gödöllői Agrártudományi Egyetem. TITKÁR: Kovács Antal­né. AZ ELNÖKSÉG TOVÁBBI TAGJAI Arany István, a Pest megyei Tanács nyugalmazott végrehajtó bizottsági titkára; dr. Csalótzky György, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának titkára; Dékány István, az érdi Eenta- völgye Termelőszövetkezet elnöke; Földes István, a TIT Pest megyei titkára; Galambos Mártonné, a Ganz Árammérőgyár hitelesítője; dr. Karmos Csaba, a Nagykőrösi Konzervgyár üzemi főorvosa; Ja­kab Gusztáv, a Mezépszer gép­kocsivezetője; Komáromi János, az MSZMP Pest megyei Bizottsága osztályvezetője: Mészáros Ottó, a Pest megyei Hírlap főmunkatársa; Németh Józsefné, a KISZ Pest megyei Bizottsága politikai mun­katársa; Pál Mihály szobrászmű­vész; Sipos Árpád, a népfront megyei titkárhölyettese; Varga István, a szakszervezetek Pest megyei Tanácsa titkára; Végh László, a Csepel Autógyár szak­mii n léóca A MEGYEI BIZOTTSÁG TOVÁBBI TAGJAI Andréné Ecser Márta üzemmér­nök (Cegléd); Aranyosi László, a Vöröskereszt megyei titkára; dr. Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára; Aszalós Sándor csoportvezető (Szentendre); Babcsán Józsefné könyvtáros (Nagykáta); Balogh Zsigmondné laboráns (Százhalom­batta) ; Benke Ferencné iskolai igazgatóhelyettes (Nagykőrös), Be- los Péter iskolai igazgató (Po- máz); Bihari József múzeumi igazgató (Szentendre); Borbély Gyuláné előfonó (Pomáz); Boro- vits Gézáné tsz-brigádvezető (Kösd); Búzás János mérlegkészí­tő (Fót); Csík Lajos ipari szövet­kezeti elnök (Gyál); Csupics De­meter iskolai igazgató (Százha­lombatta) ; Dékány Sándor, a népfront ráckevei bizottsága nyu­galmazott titkára; Dunavölgyi Fe­renc lakatos (Szigethalom); dr. Éhen Károly, a Kisiparosok Or­szágos Szövetsége megyei titkára; Fehérvári Anna gépmester (Duna- bogdány); dr. Fodor István állat­orvos (Hernád); Forrai Sándor technikus (Szentendre); Gajdos Lászlóné adminisztrátor (Zsám- bék); Gódor János agronómus (Dány) ; Gulácsi Ferenc munkás (Nagykőrös); Haljánszki Károlyné munkás (Dunakeszi); dr. ilanicz Béla kórházi igazgatóhelyettes (Cegléd) ; Ipacs László vállalati vezérigazgató (Érd) ; iványi László­né minőségi ellenőr (Vác); Jakab József kiskereskedő (Cegléd); Je- lencsik József szakoktató (Gödöl­lő) ; Juhász Sándor esperes (Alsó- némedi); Keveházi László esperes (Pilis) ; Kiss Imréné termelőszö­vetkezeti tag (Dunavarsány); Kiss József kanonok (Gödöllő); Kiss Károlyné varrónő (Vámos- mikola); Kiss Tibor járási hiva­tali elnökhelyettes (Nagykáta); Koch Vilmos kőfaragó (Pilisvörös­vár) ; Kocskovszki Pál segédmun­kás (Pilisszentlászló; Korsoveczky Lajosné árukiadó (Göd); Kubiczai Józsefné vezető óvónő (Solymár); dr. Kukorelli István tanársegéd (Dunakeszi); Kupecz ístvánné raktáros (Kerepestarcsa); Mózer Gyuláné eladó (Biatorbágy); Nagy István telepvezető (Törtei); Né­meth Sándor nyugdíjas (Gödöllő); Ősz Béla iskolai igazgató (Vecsés); Pásztor Béla tanácselnök (Veres­egyház) ; Rácz sándorné nyugdíjas (Vác); Szanka Ferencné pedagó­gus (Dabas) ; dr. Szilágyi istván- né orvosírnok (Csömör); Szuda Mátyásné munkás (Albertirsa); dr. Tukacs Béla termelőszövetkezeti elnök (Ráckeve); Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke; Várfoki Györgyi pedagógus (Monor); dr. Verdes Margit körzeti orvos (Rác­keve) ; Vinczéné Bugány írén te­kercselő (Abony); dr. Zalka Ká­roly, a Pest megyei Bíróság nyu­galmazott elnöke. A PÉNZÜGYI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG Elnök: Csík Lajos. Tagok; Fülöp Jánosné, István Kálmán, dr. Kányád! Gabriella, Kiss Róza, Risnyovszki józsefné, Szeghalmi János, Szebeni László­né, dr. Vecserek Lajos. A MUNKABIZOTTSÁGOK ELNÖKEI Gazdaságpolitikai: Kovács Gyu­la, az OTP Pest megyei igazgató­ja; Rétegpolltikai: Bódis Rózsa tanár, Dömsöd; Művelődéspoliti­kai: Dékány Sándor; Honismere­ti: dr. Lakatos Ernő, a pest me­gyei Levéltár igazgatója; Környe­zetvédelmi: dr. Stefanovits Pál; Nemzetiségpolitikai: Kosztolánszky Mátyás tanácselnök, Pilisszántó; Kertbarátok és Kistenyésztök Tár­sadalmi szövetsége: dr. Kovács László adjunktus, Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem. A WSi. kongresszus Pest megyei kiüdSttei Szavaz a küldöttgyűlés Anka Jánosné varrónő (Cegléd); dr. Arató András; Ábrahám Fe­renc közgazdász (Vác); Balogh Sándorné könyvtárvezető (Pomáz); Balogh Zsigmondné; Bakti Tibor üzemvezető (Domony); Birinyi István művezető (Tinnye); Bene­dek János városi tanácselnök (Gö­döllő); Bernáth Tibor; Berényi György népfronttitkár (Nagykáta); Bódis Rózsa; Csaba János osz­tályvezető (Sülysáp); dr. Csalótz­ky György; Csípő Balázs nép­fronttitkár (Nagykőrös); Csupics Demeter; Dékány István; dr. Éhen Károly; Fehérvári Anna; Fejérdy Győző tsz-elnök (Kiskun­lacháza); Fitos Ferenc kiskereske­dő (Felsőpakony): Földes István; Földvárszki ístvánné boltvezető (Mikebuda); Forrai Sándor; Ha­lász Zoltán energetikus (Csővár); Ipacs László; Jarábka Antalné; konyhavezető (Ipolydamásd); je­lenesek József; Jónás Zoltán já­rási első titkár (Ráckeve); Kéri László csoportvezető (Örkény); Kocskovszki Pál; Kovács Antalné; Kovrig Tibor üdülővezető (Viseg­rádi : Krima János járási hivatali elnök (Vác); Kronavetter István villanyszerelő (Törökbálint); dr. Kukorelli István; Kupecz István­ná; Magasitz Lajos üzemmérnök (Szigetbecse); Marikovszky Gábor- né pedagógus (Piliscsaba); dr. Móczár István körzeti orvos (Mag­lód) ; Molnár Lászlóné tsz-alkal- mazott (Tápióbicske': Mráz Mi- háfyné munkás (Dabas); Nánásl Béla diszpécser (Dunakeszi); On­dó Márta programozó (Nagykő­rös) ; ősz Béla; Pongrácz János tanácselnök (Kemence); Rónai Árpád városi első titkár (Duna­keszi) ; Sipos Árpád; Sokorai Ist­vánná népfronttitkár (Százhalom­batta) ; Szappanos Péter előadó (Péteri); sziráki Péter titkárság- vezető (Cegléd); Vinczéné Bugány írén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom