Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-11 / 9. szám
1981. JANUAR 11., VASÄRNAP ES* •4/£}jr w KTunan A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete Kovács Antainé: Közös céljaink elérése mindenkitől többet követel Amint arról lapunk első oldalán tudósítunk, a Hazafias Népfront Pest megyei küldött- értekezlete meghallgatta és megvitatta a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának beszámolóját a legutóbbi öt esztendőben kifejtett munkáról, a mozgalom helyzetéről. Az alábbiakban a megyei népfrontbizottság titkára, Kovács Antalné által előterjesztett összegezés főbb megállapításait ismertetjük. Kétmilliárdos társadalmi munka Bevezetőben az előadó utalt arra, hogy a közeljövőben ösz- szehívják a Hazafias Népfront VII. kongresszusát, s a megyei küldöttértekezlet az erre való fölkészülés fontos állomása. A megye népfrontmozgalma az előző küldöttértekezlet óta, azaz öt esztendő alatt, jelentősen fejlődött, a lakosság még szélesebb köreit sikerült bevonnia a közös feladatok végrehajtásába, a közéleti tevékenységbe. Részletesen szólott a továbbiakban Kovács Antalné a megye fél évtized alatt végbement gyarapodásáról, ami magába foglalja 42 ezer új otthon felépítését, a tervezett 477-tel szemben 813 általános iskolai tanterem tető alá hozását éppúgy, mint 12 ezer óvodai hely kialakítását, az egészségügyi hálózat bővítését, benne a Ke- repestarcsai Kórházat. Beszélt a nagyarányú népességnövekedésből származó gondokról — aminek például egyik következménye, hogy az általános iskolai tanulók fele váltott rendben fér csak el az oktatási intézményekben — kiemelve: ezeknek enyhítésében lényeges szerepe van a lakosság társadalmi munkájának. Az önzetlen segítőkészség súlyáról szinte mindent elmond, hogy annak értéke a megelőző öt esztendőhöz képest megkétszereződött, s kerekítve kétmilliárd forintot tesz ki. Jó érzés tudni, hogy a dolgozók és a nyugdíjasok, a fiatalok és az idősek, a férfiak és a nők közös célokért történő összefogásának egyik fő szervezője a népfrontmozgalom, s hogy ezt a szerepét a korábbiakhoz mérten jobban töltötte be a beszámolási időszakban. Hozzájárult ehhez, hogy örvendetesen megnőtt a népfronttestületekben, a lakóterületi aktívák között a munkások aránya, közöttük a bejáróké, azoké tehát, akik bevonása a közéletbe hosszú időn át nehezen jutott egyről kettőre. Előbbiekhez hasonlóan nőtt a termelőszövetkezeti parasztság aktivitása is, s az értelmiségi foglalkozásúak közül ma már nemcsak a pedagógusokra, hanem mindinkább a műszaki, az agrár-, az egészségügyi értelmiség legjobbjaira is számíthat a mozgalom. Pozitív változás tapasztalható az ifjúság egy részénél, a szolidaritási és kulturális rendezvényeken túl egyre gyakrabban kérnek részt a társadalmi munkából, a falugyűléseken, a népfronttestületek tanácskozásain hallatják hangjukat. Az aktivitásra ösztönző jó politikai légkört az is igazolja, hogy a megyében a nemzetiségek lakta településeken megnőtt a lakosság e részének érdeklődése a közélet iránt, s képviselői nagy számban vannak ott a különböző tanácsi és népfronttestületekben. Formálódik a szocialista közgondolkodás A beszámoló további részében a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára a szövetségi politika megyei tapasztalatait vázolta. Kitért a mozgalomban fontos szerepet játszó rétegtevékenység jellemzőire, így a többi között arra, a helyi testületek, s a megyei népfrontbizottság milyen módon igyekezett segítséget nyújtani a cigánylakosság élet- körülményeinek javításához, amiben elismerésre méltó eredményeket értek el például Örkényben, Érden, Törökbálinton, Pécelen. A rétegmunka lényeges részterepét alkotják a nyugdíjasok, az idős korúak. Eredménnyel jártak azok a törekvések, hogy a korábban ingázók, majd nyugdíjba vonultak közül legyenek a népfront aktívái azok, akik munkahelyükön megszokták a társadalmi tevékenységet; ők szívesen fogadják a megbízatásokat, így azt is, ha az idősek szociális gondjain kell enyhíteni. Megkülönböztetett figyelemmel foglalkozott a népfrontmozgalom a nők helyzetével, s a változások jelentősek. A népfront vezető testületéiben például ma már negyigazl eszmecsere színhelyévé ezeket a fórumokat, fölismerve: a lakosság bevonásának a közös cselekvésbe az a legfőbb feltétele, hogy a tisztség- viselők nyíltan beszéljenek mindenről, a tervekről éppúgy, mint a gondokról, nehézségekről. Jó visszhangot keltett az is, hogy a népfront sokféle fóruma közé újabban bekerültek azok, amelyek egy-egy törvénytervezet társadalmi vitáját szolgálják. Kovács Antalné a beszámoló további részében megkülönböztetett hangsúllyal szólt a népfrontmozgalom alkotmányos, közjogi tevékenységéről, s annak tapasztalatairól. Ennek része egyebek között az országgyűlési képviselő- és ta- nácstatgválasztások előkészítése, lebonyolítása, amire legutóbb 1980 júniusaiban került sor. A jelölő gyűlések éppúgy, mint maga a választás, nagy közéleti felelősségtudatról adtak bizonyságot, s ezt az is igazolja, hogy országosan Pest megyében volt a legtöbb kettős jelölés. Kitért ezzel kapcsolatban arra a hibás közfelfogásra, hogy a kát jelölt közül a meg nem választottat „bukott embernek” tartják, holott az az igazság: a jelölés ténye maga is megtiszteltetés, hiszen a bizalom, az érdemesség jele. Szorosan ehhez a tevékenységhez tartozik a megbízatás esztendei alatt a képviselők, tanácstagok munkájának segítése, amit a népfrontbizottságok egyre eredményesebben oldanak meg. Több városban, sok községben ma már egy- egy tanácstag mellett egy népfrontbizottsági tag is tevékenykedik, s így mód nyílik a közös nyelv formálására, ám egyben arra is, hogy a népfront közvetlen tapasztalatokat szerezzen a választókerületi munkáról. Éppen ezért ezt a kezdeményezést általánossá lehet tenni a megyében. itt is változatosak a formák, utat nyitva az egyéni érdeklődésnek, a képzettségi szinthez igazodó művelődésnek. Hozzájárul a kultúra eredményeinek birtokbavételéhez, ugyanakkor múltunk friss kincsestárát hozza létre a honismereti tevékenység, hiszen például a krónikaírói, helytörténeti pályázatok nyomán ma már több mint hétszáz nagyra értékelhető pályamű van a megyei közművelődési gyűjteményben. Elgondolkoztató azonban, hogy készítőik között változatlanul kevés a fiatal, s a témákat tekintve szerény arányt képvisel a közelmúlt, a jelen. Erősödött a testületi tevékenység Befejezésül Kovács Antal- né, a béke, a barátság, a szolidaritás erősítése érdekében végzett munka eredményeiről beszélt, megállapítva, hogy jelentősen megnőtt az érdeklődés a nemzetközi kérdések iránt, más népek mindennapjairól egyre többet akarnak tudni megyénk lakosai, s ezeknek az igényeknek a kielégítése kkpjon kellő helyet a népfrontbizottságok terveiben, tetteiben. Ezekhez a tervekhez, tettekhez jó alapul szolgál, hogy a beszámolási időszakban a népfrontmozgalom választott testületéi és munkabizottságai eredményesen fejlesztették munkájukat, bővítették kapcsolataikat a lakossággal. Különösen a megye nyolc városában élénkült meg erőteljesen a népfrontmunka, de a községek többsége is jóval előbbre tart, mint ahol volt öt esztendeje. Különleges szerep hárul a társközségek népfrontbizottságaira, hiszen sokféle hatást kell kiegyenlíteniük. s ilyen értelemben is példásnak tartható Ráckeve társközségei, Örkény társközségei, Ácsa társközségei népfrontbizottságainak ténykedése. Végezetül az előadó méltatta ; a pártszervekkel, a különböző társadalmi szervezetekkel való együttműködés eredményeit és gazdagodását, majd köszönetét mondott mindazoknak, akik a beszámolási időszakban a népfront tisztségviselőiként, aktíváiként elősegítették közös céljaink elérését. Ezek a közös célok a következő években mindenkitől többet követelnek — mondotta a beszámoló befejező mondataiban Kovács Antalné —, de meggyőződésünk: egyre tágul azok köre, akik fölismerik a közös cselekvés mindenkit gyarapító hasznát, s úgy kérnek részt ebből a haszonból, hogy a teendőkből is vállalják a maguk részét. Tevékeny részvétel a döntéshozatalban ven százalékos a nők aránya, akik közéleti érdeklődésének jó bizonyítéka, hogy szemben a korábbiakkal, a falugyűléseken, más rendezvényeken a résztvevők ötven, hatvan százaléka nő. Megnehezíti ugyanakkor a nők közéleti tevékenységének fokozását, hogy a családon belüli egyenjogúság ügyében még nagyon sok a tennivaló, azaz a mai helyzet sok tekintetben nem kedvez annak az asszonynak, aki vállalja a közös célok ilyen szolgálatát. Nagy teret szentelt az öt esztendőről készített összegezés a szocialista demokrácia kérdéseinek, az állampolgári jogok gyakorlásának, a szocialista közgondolkodás társadalmi méretű kialakításának. Ebből a szemszögből vizsgálta a népfrontmunka nagy hagyományú fórumainak működését, közöttük a közvetlen demokrácia legkedveltebb formájának, a falugyűlésnek a helyzetét. Biztató, hogy mind több helyen bátran szakítottak a formalitásokkal — így Szobon, Tóalmáson, Calgagyörkön, Perbálon, Budajenön, Makádon például —, tették élővé, Elemzőén tért ki a beszámoló a népfronitmozgalom gazdaságpolitikai tevékenységére, s arra, hogy itt a korábbi segítő szerep mellett létrejöttek az aktív tudatformálás keretei is. Éppen ezért a népfront ma mór tevőleges résztvevője az országos és helyi gazdaságpolitikai feladatok kialakításának, ugyanakkor a népfrontbizottságok összegyűjtői és továbbítói a lakosság véleményének, javaslatainak. Elősegíti a nagy feladatok megértetését azoknak a fórumoknak a rendszere, amelyeket gazdaságpolitikai kérdésekről szervez a népfront, mint történt ez például a magánerőből lebonyolítandó lakásépítés, a kereskedelmi ellátás, a szolgáltatások, a felvásárlás esetében. Ezek a helyi, illetve megyei fórumok rendkívül sok hasznos észrevételt hoznak felszínre, ezzel párhuzamosan hozzájárulnak a közgondolkozás formálásához is. Jelentős munka hárul a népfrontmozgalomra a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységének előmozdításában. Fényt vet e terület fontosságára, hogy a megyében száz kistenyésztő- és kertbarátkor működik, s például egyedül a dunakeszi 'kertbarátkörnek ezer tagja v,an. A népfront- bizottságok a megyében sokat tettek azért, hogy megismertessék a termelés bővülő lehetőségeit a kistermelőkkel, szakmai rendezvényeket szervezzenek a számukra. A számottevő sikerekhez hozzájárult az is, hogy mind több termelőszövetkezet — egyebek között az érdi Bentavölgye, a dabasi Fehér Akác, a duna- varsányi Petőfi, a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság — nyújt sokoldalú támogatást a kistermelés korszerűsítéséhez. A környezetvédelem, valamint a településpolitika eredményeinek és teendőinek részletes áttekintése után a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának beszámolója kiemelt helyet adott a mozgalom közművelődési szerepe elemzésének’. E szerep egyre eredményesebb betöltésének támasztó pillérei közé tartozik a népfront tömeges politikai ismeretterjesztő tevékenysége éppúgy, mint az Olvasó népért mozgalom, a szülők akadémiája előadássorozatának megrendezése, az olvasótáborok a fiatalok számára, azaz A gödöllöi városi és járási küldöttek a szünetben. A képen, balról jobbra: Pálfalvi György, Burián Jánosné, Földi Sándor és Jelencslk József A Hazafias Hép front Pest megyei Bizottsága Lapunk első oldalas tudósításában röviden utaltunk rá: a Hazafias Népfront Pest megyei küldöttértekezlete tegnap megválasztotta a hetvenöt tagú megyei bizottságot', a kilenctagú pénzügyi ellenőrző bizottságot, a megyei bizottság hét munkabizottságának elnökét, valamim a VII. kongresszusra a megye ötvenegy küldöttét. Az alábbiakban közreadjuk a bizalmat kapottak névsorát. A MEGYEI BIZOTTSÁG TISZTSÉGVISELŐI ELNÖK: dr. Barna Lajos, a Fóti Gyermekváros igazgatója. ALEL- NÖKÖKj Bernátli Tibor, a Kisipari szövetkezetek pest megyei Szövetségének elnöke; dr. Monori Ba- lázsné vezető óvónő, Dunakeszi; drj Stefanovits Pál egyetemi tanár, Gödöllői Agrártudományi Egyetem. TITKÁR: Kovács Antalné. AZ ELNÖKSÉG TOVÁBBI TAGJAI Arany István, a Pest megyei Tanács nyugalmazott végrehajtó bizottsági titkára; dr. Csalótzky György, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának titkára; Dékány István, az érdi Eenta- völgye Termelőszövetkezet elnöke; Földes István, a TIT Pest megyei titkára; Galambos Mártonné, a Ganz Árammérőgyár hitelesítője; dr. Karmos Csaba, a Nagykőrösi Konzervgyár üzemi főorvosa; Jakab Gusztáv, a Mezépszer gépkocsivezetője; Komáromi János, az MSZMP Pest megyei Bizottsága osztályvezetője: Mészáros Ottó, a Pest megyei Hírlap főmunkatársa; Németh Józsefné, a KISZ Pest megyei Bizottsága politikai munkatársa; Pál Mihály szobrászművész; Sipos Árpád, a népfront megyei titkárhölyettese; Varga István, a szakszervezetek Pest megyei Tanácsa titkára; Végh László, a Csepel Autógyár szakmii n léóca A MEGYEI BIZOTTSÁG TOVÁBBI TAGJAI Andréné Ecser Márta üzemmérnök (Cegléd); Aranyosi László, a Vöröskereszt megyei titkára; dr. Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára; Aszalós Sándor csoportvezető (Szentendre); Babcsán Józsefné könyvtáros (Nagykáta); Balogh Zsigmondné laboráns (Százhalombatta) ; Benke Ferencné iskolai igazgatóhelyettes (Nagykőrös), Be- los Péter iskolai igazgató (Po- máz); Bihari József múzeumi igazgató (Szentendre); Borbély Gyuláné előfonó (Pomáz); Boro- vits Gézáné tsz-brigádvezető (Kösd); Búzás János mérlegkészítő (Fót); Csík Lajos ipari szövetkezeti elnök (Gyál); Csupics Demeter iskolai igazgató (Százhalombatta) ; Dékány Sándor, a népfront ráckevei bizottsága nyugalmazott titkára; Dunavölgyi Ferenc lakatos (Szigethalom); dr. Éhen Károly, a Kisiparosok Országos Szövetsége megyei titkára; Fehérvári Anna gépmester (Duna- bogdány); dr. Fodor István állatorvos (Hernád); Forrai Sándor technikus (Szentendre); Gajdos Lászlóné adminisztrátor (Zsám- bék); Gódor János agronómus (Dány) ; Gulácsi Ferenc munkás (Nagykőrös); Haljánszki Károlyné munkás (Dunakeszi); dr. ilanicz Béla kórházi igazgatóhelyettes (Cegléd) ; Ipacs László vállalati vezérigazgató (Érd) ; iványi Lászlóné minőségi ellenőr (Vác); Jakab József kiskereskedő (Cegléd); Je- lencsik József szakoktató (Gödöllő) ; Juhász Sándor esperes (Alsó- némedi); Keveházi László esperes (Pilis) ; Kiss Imréné termelőszövetkezeti tag (Dunavarsány); Kiss József kanonok (Gödöllő); Kiss Károlyné varrónő (Vámos- mikola); Kiss Tibor járási hivatali elnökhelyettes (Nagykáta); Koch Vilmos kőfaragó (Pilisvörösvár) ; Kocskovszki Pál segédmunkás (Pilisszentlászló; Korsoveczky Lajosné árukiadó (Göd); Kubiczai Józsefné vezető óvónő (Solymár); dr. Kukorelli István tanársegéd (Dunakeszi); Kupecz ístvánné raktáros (Kerepestarcsa); Mózer Gyuláné eladó (Biatorbágy); Nagy István telepvezető (Törtei); Németh Sándor nyugdíjas (Gödöllő); Ősz Béla iskolai igazgató (Vecsés); Pásztor Béla tanácselnök (Veresegyház) ; Rácz sándorné nyugdíjas (Vác); Szanka Ferencné pedagógus (Dabas) ; dr. Szilágyi istván- né orvosírnok (Csömör); Szuda Mátyásné munkás (Albertirsa); dr. Tukacs Béla termelőszövetkezeti elnök (Ráckeve); Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke; Várfoki Györgyi pedagógus (Monor); dr. Verdes Margit körzeti orvos (Ráckeve) ; Vinczéné Bugány írén tekercselő (Abony); dr. Zalka Károly, a Pest megyei Bíróság nyugalmazott elnöke. A PÉNZÜGYI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG Elnök: Csík Lajos. Tagok; Fülöp Jánosné, István Kálmán, dr. Kányád! Gabriella, Kiss Róza, Risnyovszki józsefné, Szeghalmi János, Szebeni Lászlóné, dr. Vecserek Lajos. A MUNKABIZOTTSÁGOK ELNÖKEI Gazdaságpolitikai: Kovács Gyula, az OTP Pest megyei igazgatója; Rétegpolltikai: Bódis Rózsa tanár, Dömsöd; Művelődéspolitikai: Dékány Sándor; Honismereti: dr. Lakatos Ernő, a pest megyei Levéltár igazgatója; Környezetvédelmi: dr. Stefanovits Pál; Nemzetiségpolitikai: Kosztolánszky Mátyás tanácselnök, Pilisszántó; Kertbarátok és Kistenyésztök Társadalmi szövetsége: dr. Kovács László adjunktus, Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem. A WSi. kongresszus Pest megyei kiüdSttei Szavaz a küldöttgyűlés Anka Jánosné varrónő (Cegléd); dr. Arató András; Ábrahám Ferenc közgazdász (Vác); Balogh Sándorné könyvtárvezető (Pomáz); Balogh Zsigmondné; Bakti Tibor üzemvezető (Domony); Birinyi István művezető (Tinnye); Benedek János városi tanácselnök (Gödöllő); Bernáth Tibor; Berényi György népfronttitkár (Nagykáta); Bódis Rózsa; Csaba János osztályvezető (Sülysáp); dr. Csalótzky György; Csípő Balázs népfronttitkár (Nagykőrös); Csupics Demeter; Dékány István; dr. Éhen Károly; Fehérvári Anna; Fejérdy Győző tsz-elnök (Kiskunlacháza); Fitos Ferenc kiskereskedő (Felsőpakony): Földes István; Földvárszki ístvánné boltvezető (Mikebuda); Forrai Sándor; Halász Zoltán energetikus (Csővár); Ipacs László; Jarábka Antalné; konyhavezető (Ipolydamásd); jelenesek József; Jónás Zoltán járási első titkár (Ráckeve); Kéri László csoportvezető (Örkény); Kocskovszki Pál; Kovács Antalné; Kovrig Tibor üdülővezető (Visegrádi : Krima János járási hivatali elnök (Vác); Kronavetter István villanyszerelő (Törökbálint); dr. Kukorelli István; Kupecz Istvánná; Magasitz Lajos üzemmérnök (Szigetbecse); Marikovszky Gábor- né pedagógus (Piliscsaba); dr. Móczár István körzeti orvos (Maglód) ; Molnár Lászlóné tsz-alkal- mazott (Tápióbicske': Mráz Mi- háfyné munkás (Dabas); Nánásl Béla diszpécser (Dunakeszi); Ondó Márta programozó (Nagykőrös) ; ősz Béla; Pongrácz János tanácselnök (Kemence); Rónai Árpád városi első titkár (Dunakeszi) ; Sipos Árpád; Sokorai Istvánná népfronttitkár (Százhalombatta) ; Szappanos Péter előadó (Péteri); sziráki Péter titkárság- vezető (Cegléd); Vinczéné Bugány írén.