Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-10 / 289. szám

JPEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 389. SZÁM Ara 1.20 forint 1980. DECEMBER 10., SZERDA "A Méreg yakran járunk úgy, ’ hogy már csak akkor kapunk észbe, amikor a bajócskából baj lett; ké­sőn. Akkor viszont nyújtó­zunk fű, s fa után, talán ezzel vélve pótolni, amit nem lehet: az előzetes fi­gyelmet, törődést, óvatos­ságot. Tetézi a gondot, hogy sokszor nem azoknak kell cselekedniük, akik a bajt csinálták, hanem az ügy­ben vétleneknek, ártatla­noknak, akik persze mé­regtől fűtve teszik e dolgu­kat, azt kérdve joggal: miért ők, miért nem azok, akik fittyet hánynak a kö­zös érdekekre, a társadal­mi tisztességre? Szándékkal fűztük bele az előbbi mondatba a mé­regtől fűtve kifejezést. E képietességet ugyanis egy­re gyakrabban sajnálatos valóságként, azaz megfog­ható, tárgyi méregként ér­zik majdnem hogy a bőrü­kön több, főváros környé­ki településen, mint például Fóton. Történt ugyanis, hogy társadalmi aktivisták összefogásával, a nagyköz­séget mind nyomasztóbban övező illegális szemétlera­kó-helyek egy részét fölszá­molták. E korántsem von­zó, de egyre elkerülhetet­lenebb munka közben de­rült ki: sorra-rendre olyan anyagokra bukkannak az aktivisták, amik mérgezőek, vagy kimondottan mérgek! Nenány esztendeje még — mert sajnálatosan már ha­gyományai vannak az ilyen őszi nagytakarításoknak —. azt kellett elszállítani a te­lepülés határából, amit láthatóan a lakosság — de: milyen lakosság? honnét érkező emberek? — borí­tott a nagyközség nyaká­ba. Ez sem volt valami kel- lemetes dolog, hiszen az építési törmelék, a rossz tűzhely, a lyukas edény, a kibelezett hűtőszekrény, te­levízió fölszedése a föld­táblák széléről, az árkok partjáról, az utak, a vasúti sínes mentéről, aligha ítél­hető egyszerű társadalmi munkának. Azok hajlonga- nak. fintorognak ilyenkor, akik legszívesebben úgy tanítanák meg a környezet elcsúfítóit a tisztességre, mint a kiskutyát szokás a szobatisztaságra, ám nin­csen „kiskutya”, csak a nyoma van meg ... Mosta­nában, szemben a koráb­biakkal, a lakossági hulla­dék mellé egyre gyakrab­ban és egyre nagyobb mennyiségben halmozódik fel a nyilvánvalóan közüle­ti, vállalati anyagok töme­ge. gokat a hatóságilag kije­lölt szeméttelepekre, való­jában semmi sincsen elin­tézve. A mérgező holmik ugyanis semlegesítést, azaz szakszerű kezelést követel­nének. Ez az a pont. ahol rá­bukkanunk a következő meghökkentő tényre: sem a megyében, sem az or­szágban nincsen méregte- metöl Nincsen tehát olyan hely, ahová szervezetten összegyűjtenék a mérgező anyagokat — így például a textilipari színezékektől a mezőgazdaság növényvédő szereinek maradékáig ter­jedő hosszú listán szerep­lőket —, s ahol azokat egy szakképzett gárda semlege­sítené. így azután az tör­ténik, hogy az illegálisan lerakott mérgek átvándo­rolnak egy most már nem illegális szeméttelepre, de ott sincsenek megfelelő he­lyen, tehát előfordulhat, tönkreteszik a környezetet, a talajba belekerülve ki­számíthatatlan hatásokat okoznak. C zerencse a bajban, hogy most meg — s ezt a most méget nem lehet elég­gé hangsúlyossá tenni — legtöbbször féltucatnyi zacskóról, félzsáknyi mara­dékról van szó. azaz nem olyan mennyiségről, ami­nek a hatása széles körű lenne. Figyelmet érdemel viszont, hogy olykor már fölbukkannak mázsás téte­lekben ezek az anyagok, riadóztatva a közegészség- ügyi szerveket, mert már valóban nagy veszélyt hor­danak magukban ilyen koncentrációban. Le kell írnunk, mert így igaz: biztos, hogy akkor is akadnának lelkiismeretlen emberek, ha már működne a megyében, az országban méregtemető. A felelőtlen­ség, a közömbösség mások iránt, a környezet értéké­nek lebecsülése sajnálatos kísérője a modern világnak, s éppen ezért a szigornak, a számonkérésnek nem hogy csökkenne, hanem fokozódik a szerepe. Ez a szigor, ez a számonkérés azonban föltételezi a tár­sadalmi védekezés logiká­ját, azt tehát: a vétkesek­nek ne kínálkozzék ment­sége, magyarázata. Mert igaz ugyan, hogy a felelőt­lenségre nem mentség, nem magyarázat a méregteme­tő hiánya, de a kérdés azért kérdés: mit csinálja­nak az érintettek az ilyen anyagokkal? A tisztessége- sebbje megpróbálja védett helyen tárolni, a tisztesség- telenebbje azt mondja a ehetne persze ez vélet- gépkocsivezetőnek, szaki­len, ha kizárólag Fó- kám, hagyja el valahol... ton botlott volna bele a szomorú tapasztalatba az újságíró, ám a megye in­nét távoli részén, történe­tesen Ráckevén, ahol ugyancsak hagyományai vannak az őszi nagytaka­rításoknak — mivel a bok­rok lehulló lombja akkor fedi föl a rejtőző szemetet —, megerősítik a másik köz­ségben hallottakat. Igen, szaporodnak a mérgek, a mérgező anyagok az ön­kényesen teremtett szemét­telepeken, mérgek alatt ipari és mezőgazdasági eszközöket egyaránt értve. S ez nemcsak azért súlyos gond, mert társadalmi munkásokat állít kínos fel­adat elé, hanem azért is, mert azzal, hogy innét el­szállítják ezeket az anya­Beláthatjuk azonban: a fölhasználónál történő tá­rolása a már fölös mérgek­nek. szintén kétélű föladat, s ráadásul megoldásnak sem megoldás. Csupán utalunk rá: több, mint hat esztendeje, 1974. márciusá­ban hozott átfogó határo­zatot az MSZMP Központi Bizottságának Politikai Bi­zottsága a környezetvéde­lem feladatairól. Kétségte­len: fölhalmozódott teen­dők súlya nehezedett ak­kor is, most is a társada­lom vállára. Kétségtelen: bizonyos dolgokban nagyon lassú a haladás, a változás. A megtehető dolgok egy' része is még mindig csak ott van, ahol hat eszten­deje: a tervek között. Mészáros Ottó A. C. Shahul Hameed hazánkba érkezett Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására kedden hiva­talos látogatásra Budapestre érkezett A. C. Shahul Ha­meed, a Srí Lanka-i Demok­ratikus Szocialista Köztársa­ság külügyminisztere. A ven­déget a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes, a magyar diplo­mácia vezetője fogadta. Jelen volt R. C. A. Johnpulle, a Srí Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete. (Vendégünk életrajzát a 2. oldalon ismer­tetjük.) A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának állásfoglalása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága 1980 december 9-i ülésén meg­hallgatta Kádár János elvtárs beszámolóját a Varsói Szer­ződés tagállamai vezetőinek moszkvai találkozójáról. A Po­litikai Bizottság jóváhagyta a magyar küldöttség tevékenysé­gét. A Politikai Bizottság nagyra értékelte a moszkvai találkozó létrejöttét- és egységes állás- foglalását. Mély meggyőződé­se, hogy a nemzetközi feszült­ség csökkentéséhez. a fegyver­kezési verseny megfékezésé­hez, az imperializmus agresz- szív törekvéseinek visszaszo­rításához nélkülözhetetlen a szocialista országok egysége, összehangolt fellépése. A Ma­gyar Népköztársaság tevé­kenyen részt vállal a közös külpolitikai lépésekben, ame­lyek a haladó, demokratikus, imperialistaellenes erők össze­fogását, a különböző társadal­mi rendszerű országok közötti kapcsolatok fejlesztését, a bé­ke és a biztonság megszilárdí­tását szolgálják. A Politikai Bizottság hangsúlyozta egyet­értését a moszkvai találkozó résztvevőinek azzal az érté­kelésével, hogy valamennyi or­szág és nép közös erőfeszíté­seivel biztosítható az enyhülé­si folyamat továbbvitele, a bé­ke megőrzése. A Politikai Bizottság kife­jezte meggyőződését, hogy Len­gyelország dolgozó népe, a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével képes az ország jelenlegi nehézségeinek leküz­désére. Ismételten megerősí­tette a magyar kommunisták, a magyar nép cselekvő szo­lidaritását a lengyel kommu­nistákkal, a szocializmus ügyé­hez hű lengyel hazafiakkal. Üdvözli arra irányuló erőfe­szítéseiket, hogy biztosítsák az ország további fejlődését a szocializmus útján, a szocia­lista országok közösségében. Mxporthelyiefkép as év végén Indulnak az utolsó szállítmányok Nem várják hiába a Len­fonó- ás Szövőipari Vállalat ■termékeit a külföldi megren­delők. Bár az utóbbi napok­ban lehullott hó nagymérték­ben akadályozta a készáru szállítását, a szerződött meny- nyiség időben eljut a szocia­lista, illetve a tőkés országok partnereihez. Mint ahogy dr. Átállás három nap alatt Háromszázezer ékszíj Ékszíj nélkül nem megy ... Mármint a nagy teljesítményű, sokat tudó mezőgazdasági gép. Pedig a mezőgazdaság nagy ék- szíjíogyasztó, különösen akkor, amikor a nehéz terepviszonyok miatt komoly próbának van­nak kitéve a gépek, vagy ha nem a legmegfelelőbb minősé­gű az ékszíj ... A szigetcsépi Lenin Tsz-ben 1968 óta létezik melléktevékenységként a gu­miüzem. Fejlődésnek 1975-től indult, s ma már évente 60 millió forintos termelési érté­ket állítanak elő.'SOft twi* ék-" szíjat gyártanak a mezőgazda­ságnak. Azzal, hogy minőségét tekintve is mind jobb termék kerül ki a szigetcsépi gazdaság gumiüzeméből, jelentős im­portot takaríthat meg a népgazdaság. Dr. Németh Lukács, a ter­melőszövetkezet elnöke el­mondta, mintegy 400 ezer dol­lár és 300 ezer rubel megtaka­rítást jelent az üzem tevékeny­sége: holland, dán, olasz, NDK-beli és szovjet importot helyettesít. Megteremtették a fejlődés, az előrelépés lehetőségét is a gazdaságban. A most zajló re­konstrukció eredménye, hogy a szalagszerű termelést kiala­kították. a technológiai fegye­lem szigorúbb lett, s javultak a dolgozók munkakörülményei is. Jelenleg két műszakban — a vulkanizálóban háromban — folyik a termelés, száztíz, száz­húsz ma már szakmunkássá lett dolgozó állítja elő a me­zőgazdaságban használatos ék­szíjakat. Az elképzelések sze­rint a honi ékszíjgyártást a Taurus a szigetcsépi gazdaság­ra koncentrálja majd, s így a termelés várhatóan két év alatt a dupláiéra emelkedik, s ezzel együtt a gumi­üzemben dolgozók száma mintegy százötvenre nő. A fejlődés több szempontból is előnyös a gazdaság, de még- inkább az ékszíjgondokkal küz­dő szövetkezetek, állami gaz­daságok számára. Elsősorban azzal, hogy bármilyen fajta ék­szíj gyártására két nap alatt át tHhrí m üzem, s a- barma- dik napon már készíti is a MEGÉV által megrendelt ék­szíjakat. Matyasovszki Géza, az LSZV kereskedelmi igazgatója el­mondta: év végéig — ponto­sabban a karácsonyi ünne­pekig — a vállalat eleget tesz ex­port kötelezettségeinek. Finnországba, Svédországba, Angliába és az utóbbi időben komoly felvevőpiacot jelentő Olaszországba kerülnek a sátorlapok, nyugágyvászon bá­lák, de helyet kapnak a ra­kományban a ruházati alap­anyagok, különféle háztartási textíliák is. Egyéves áz a jugoszláv •kooperációs szerződés, amely­nek eredményeképpen közel egymillió dolláros forgalmat bonyolított le az LSZV. Még ebben az esztendőben két va­gon ruházati alapanyag vár kiszállításra — utána a ma­gyar fél elmondhatja: betar­totta a szerződési feltételeket. A Váci Kötöttárugyár nem tudhat maga mögött az LSZV-hez hasonló, „zökkenő- mentes” esztendőt Tőkés ex- iporttervük csak megközelí­tően éri el a tervezettet. Az előrejeízett Í58 millió helyett .150 Jköriil mozog az év végi mutató. A szovjet exportra •készülő árunak, jelenleg 90 százaléka hagyta el a gyárat. Összehangolt, gyümölcsöző együttműködés az OTP-vel Szirmai Jenő Pest megyében Tegnap délután az MSZMP Pest megyei Bizottságának székházában Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár ve­zérigazgatója Pest megye párt­ós állami vezetőivel tárgyalt. Áttekintették az V. ötéves terv eredményeit és a VI. ötéves tervből adódó feladatokat. A megbeszélésen megállapították, hogy egymást segítő, a célok elérését jól szolgáló, sikeres volt az együttműködés és az eddigi jó tapasztalatok alapján határozták meg a további kö­zös teendőket. A tanácskozást Cservenka Ferencné, az MSZMP Közpon­Csuklósok a tengerentúlra ti Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első tit­kára vezette, jelen volt dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, dr. Kovács Gyula, az OTP Pest megyei igazgatója. de előreláthatólag az év utol­só napjáig a hiányzó mennyi­ség is átlepi a határt. A gyár slágercikkel az európai tőkés országokban a szabadidőruha-család tagjai: a melegítő- és tré­ningruha és a kocogó­dressz. ■Hogy mégsem sikerült a ter­vezett mennyiséget előállítani, annak, egyik oka az, hogy aka­dozott az alapanyag- es kel- dékellátás, a másik pedig a váltásából fakad. A tavalyi­hoz képest 60 százalékos ex­portbővítés meghaladta a Vá­ci Kötöttárugyár erejét; sok olyan dolgozót kellett a gépek ■mellé állítani, antik meg nem szereztek kellő gyakorlatot a magas minőségi követelmé­nyeket támasztó munkában. A Csepel Autógyár teljesíti ■még hátralévő exportkötele- zettságeit. Mint Berts Géza ntereskedelmi főosztályvezető elmondta, a Fiji-szigetekre ké­szülő au tóbuszai vázait SKD- csomagolásával, december 10- ig végeznek, s ekkor a szállít­mány vasúton elindulhat a kikötőbe, hogy hajón folytat­va útját, eljusson a távoli s a Csepel Autógyár számára új piacra. Az üj-Zéland közelé­ben fekvő szigetesre ládában, szerelésre előkészített állapot­ban utaznak az alvázak. A szocialista országok ré­szére alkatrészek és főegysé­gek készülnek a Csepel Autó­gyárban, s a Románia, Lengyel- ország, Jugoszlávia felé útnak indítandó termékek nagyrészt már rendelkezésre állnak, il­letve december 20-ig legyárt­ják ezeket. Gondot okoz ugyan­akkor, hogy a szállítások le­bonyolítására nincs elegendő eszköz: elsősorban vasúti ko­csik hiánya jelent problémát. Ahhoz, hogy valamennyi ex­portszállítmány időben átjus­son a határon, december 20-ig 12 vagonra lenne szüksége a Csepel Autónak. Átadás után fizetik ki az állami támogatást Gyorsabban, olcsóbban Még az idén elindul az Egyesült Államokba az IKARUS első szállítmánya. Tizenöt darab IKARUS 286 típusú autóbuszt szál­lítanak városi közlekedés céljára. A tizennyolc méter hosszú­ságú csuklós autóbuszok az amerikai szabványnak megfelelő szélességben készülnek. A mezőgazdaság új pénzügyi szabályozó rendszere 1981. ja. nuár l-től egyebek között az­zal is ösztönzi a beruházások gyorsítását, hogy az állami tá­mogatást — az eddigiektől el­térően — utólag, a létesít­mény átadását követőén fize­tik ki a gazdaságoknak. Arra lehet számítani, hogy — amint a MÉM-ben elmondották — még hangsúlyozottabban elő­térbe kerülnek az olcsóbb épí­tési megoldások. Lévén, hogy a gazdaságoknak saját pénz­forrásaikból vagy hitelből kell megelőlegezniük az állami tá­mogatást. Ennél fogva nem­csak a gyorsított ütemű beru­házások időszaka következhet el, hanem az olcsó, általában tipizált létesítmények korsza­ka, amely várhatóan végérvé­nyesen felváltja az elmúlt évek gyakran túlzottan költséges építészeti divatját. A mezőgazdaságban gyakran helyettesíthetők a nagy ener­giatartalmú és drága acél- szerkezetek hazai lombos fá­ból, valamint betonból előál­lított, előreszerelt elemekkel A típusterveket az Agrober másfél-kétéves munkával fejlesztette ki, számolva a költségcsökkentés igényével. Ennélfogva a típustervek megvalósítását egyszerűsített úton engedélyezi a MÉM. Az egyedi terveknek csak­is akkor van létjogosultsága, ha még előnyösebben alakul­nak a beruházás költségei. Eb­ben az esetben a MÉM nem támaszt kifogást a beruházás ellen. Az előregyártott, előresze­relt szerkezetek felépítése vi. szonylag egyszerű, nem kíván olyan előkészítést sem, mint a hagyományos ^ építőanyagok alkalmazása. Várhatóan rövi­dül az épületek tető alá ho­zásának ideje, egy állattartó­telep esetében akár egy év­vel is. Sok múlik azon is, hogy a gazdaságok mennyire tudják összhangba hozni a ki­választott építészeti-gépészeti megoldásokat a rendelkezésre álló állatállomány igényével; ezen a téren ugyanis további lehetőség van a költségek mérséklésére. KOZELET Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban kö­szöntötte Sztanko Todorovot, a Bolgár Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnökét 60. születésnapja alkalmából.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom