Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-05 / 285. szám

Akikről kévéséi beszélünk Ha hó alatt alszik is a határ Mindig a megelőzés a hasznosabb Ha valaki a sülysápi ha­tárt járja, gyakran találkozik Mendelényi Györggyel, a Tá- pióvölgye Tsz egyenruhás me­zőőrével. O Birodalmát járva, igyekszik minden rendelleneset felfedez­ni, amolyan kíváncsiskodó em­ber. Vannak, akik azt vallják róla: ha szolgálatban van, sértetlen marad a közös va­gyon. Amikor a gazdaság 54 hektáros szőlőskertjénél meg­pillantott, már jócskán estele­dett, így érthető bizalmatlan­sággal fogadott — Csaknem négy éve vég­zem ezt a munkát, amelyet, őszintén szólva, megszerettem — mondja. — Korábban Bu­dapesten dolgoztam lakatos­ként, nem bántam meg, hogy ezt a munkát választottam. Magdolna-telepen lakik, on­nan indul motorkerékpárjával napi munkájára. — Mennyi a napi szolgálat? — Napi 10 óra, de megesik, hogy néha több is. Az őszi be­takarítások idején sokszor éj­jel is távol vagyok otthonom­tól, ilyenkor sok a csellengő a határban. Kazziaszerű ak­ciók is előfordulnak mun­kánkban, melyeket a rendőr­séggel közösen végzünk. A váratlan ellenőrzések igen hasznosak, és mindig új tanul Sággal szolgálnak. Munkánk alapja a megelőzés, nem cé lünk a mindenáron való fel jelentés kierőszakolása. Árkon, buckán át Most nehéz a postástáska Emberség vagy kötelességtudat — Még a háta is csupa hó, szegény... — sajnálgatja a fiatal postást egy idős asz- szony. A postásfiú mérges, okkal: néhány házzal arrébb az árokba csúszott, a porta gazdája ugyanis nem vett annyi fáradságot magának, hogy eltakarítsa a járdáról a havat, s a szolgálati kerékpár, ha sokat kibír is, mégsem lánctalpas.. ★ — És hány ilyen eset van! — mondja Demjén András, a monori postahivatal vezetője. — őszintén szólva ez most a legnagyobb gondunk nekünk is: a havazás miatti rossz utak. Érezni már forgalmunkon a karácsonyi ünnepek közeled­tét, sok a levél, a csomag. A csomagkihordó kocsink viszont csak a főbb útvonalakon tud közlekedni, a mellékutcába lehetetlen bejutni, így hát a kényszermegoldást kellett vá­lasztanunk: értesítéseket kül­dünk ki, amelyekben azt kér­jük a címzettektől, hogy jöj­jenek be csomagjaikért a pos­tára. Most például második napja nem tud rendesen köz­lekedni a kocsink, s a 2x4 mé­teres alapterületű raktárhe­lyiségünkben máris kétszáz csomag került egymás hegyé­re, hátára. Megértést kérünk a címzettektől, s elsősorban azt, hogy ha értesítésünket megkapták., lehetőleg miha­marabb jöjjenek a küldemé­nyekért. ★ — A másik gondunk a le- takarítatlan járdák miatt van. i Embertelenség lenne azt ki- I vánni kézbesítőinktől, hogy naponta kétszer is végigjár­ják körzetünket, hajnalban vigyék a hírlapot, később a le­vél- és pénzküldeményeket, hiszen így is már-már ember- feletti, amit végeznek ... Nem túlzás, amit a hivatal- vezető állít. Elég csak gyalog­szerrel végigsétálni néhány monori utcán, postatáska nél­kül, ráérősen ... Beleizzad az ember, amíg a jeges hótorla­szokon átvergődik, amíg a csúszdákat, nyaktörő dombo­kat kerülgeti. ★ S nem az úttest közepén, hanem a járdákon! Azokon a járdákon, amelyeket minden tulajdonosnak kötelessége len­ne Íetakarítaní, felszómi! Ha már nem kötelességtudatból — hát legalább emberség­ből ... K. Zs. © Először csak figyelmeztetjük a közösbe tévedt embereket, Fontos, hogy időben értesül­jünk a határban történtekről. Sűrűn tartunk munkaértekez­leteket, ahol a gazdaság ren désze meghatározza a további feladatokat számunkra, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a tsz négy község területét öle­li fel. — Ügy tudjuk, önkéntes rendőr is. — Több évtizede vagyok a rendőrség önkéntes segítője, s az ezzel járó kötelezettségek­nek ez idáig úgy érzem, sike­rült eléget tennem. A nagy­község körzeti megbízottjával ezen a területen is jó a mun­kakapcsolat. Több alkalom­mal kapok konkrét feladato­kat, amelyek elvégzése a köz­rend és a közbiztonság meg­szilárdítását segítik elő. 0 Mendelényi György egyike azoknak, akik nehéz szolgála­tot vállalva azon fáradoznak, hogy megvédjék a közös va­gyont, ha hó alatt is a határ. Figyelmeztetik a közösbe té­vedt embereket, s ha szüksé­ges, a feljelentés eszközével is élnek. Puskával is rendelkez­nek, amely biztonságot ad munkájukhoz, de felelősségü­ket megsokszorozza. F. Gy. ŐRI nia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 285. SZÄM 1980. DECEMBER 5., PÉNTEK Új szakasz Megértek a változás feltételéi Kevesebb adminisztráció, jut idő a nevelésre Az 1972. évi oktatásról szóló párthatározat óta alapvetően változott az óvodai ellátás a monori já­rásban is. Ez az ellátottság növekedésében és a gyer­mekintézmények belső éle­tében egyaránt megmutat­kozott. Az V. ötéves terv során az óvodai helyek száma 2 ezer 548-ról 3 ezer 572-re bővült, jelenleg 4 ezer 300 apróság járhat óvodába, 242 óvónő gon­doskodik nevelésükről. A belső változás azt is je­lentette, hogy a nevelési program végrehajtása során az óvodák az oktató-nevelő munka folyamatának szerves részévé váltak, és egyre in­kább alkalmasak az iskolai előkészítés feladatainak meg­oldására. Az elmúlt oktatási évben új szakasz következett az óvodák életében. Járásunk­ban is megértek a feltételek a 105/1972. OM számú utasí­tás végrehajtására, amely a Mende A munkásélet az irodalomban Gazdag a mendei művelő­dési ház decemberi program­ja. December 8-án és 22-én zártkörű filmklub vetítéseire kerül sor. Munkásélet napjaink iro­dalmában címmel, ismeretter­jesztő előadást hallgathatnak meg az érdeklődők 11-én, másnap Horváth István nó- taénekes lép pódiumra a mű­velődési házban. A nap kulturális programja Gyomron, 15 órától: a nők! Vecsésen, 17-től: a galam- klubjának foglalkozása, 15.30- I bászkör összejövetele és kismű­tői: társas tánctanfolyam. tőrvezető tanfolyam, 19-től: a Mendén, 18-tól: a csillagász | honismereti kör foglalkozása, szakkör összejövetele. Monoron, 14.30-tól: az iro­dalmi színpad próbája (a gim­náziumban), 17-től: a fotó­szakkör; 18-tól: a cigány ifjú­sági klub foglalkozása. Pilisen, 10-től: logopédia­tanfolyam (az 1. számú óvo­dában), 18-tól: a magnós- és ifjúsági klub foglalkozása. A moziban, 17-től és 19-től: Mondd, hogy mindent megte­szel értem. Üllőn, 14.30-tól: a honisme­reti szakkör foglalkozása, 17- től: autóvezető tanfolyam. Pilis Mi van a puttonyban? A pilisi nagyközségi könyv­tárban december 6-án, Mi van a puttonyban? címmel műso­ros délutánt rendeznek a gye­rekeknek. A fél ötkor kezdődő prog- j ramban fővárosi művészek is I fellépnek. A belépés díjtalan. Az évek nem számítanak Csendesen pereg a szó, az idő Itt mindenki jó társaságra lelt A helyhez, környezethez vőnek szeretnének illően kellemes csend ho- kát adni, üzenni ...? tanácsor nőit az épületben. A leg­belső szobában halkan szólt a tévé, előtte többen ül­tek, néha egy-egy szót vál­tottak az idős emberek. Az ebédlőben lassdn megtel­tek az asztalok körüli szé­kek, terítékre került az íz­letes tízórai. Az étkezés szokásos nyugal­mát most azonban kissé meg­változtatta, izgalmas kíván­csisággal töltötte el a vendég jelenléte. Mind többen, érdek­lődéssel figyelték beszélgeté­sünket a 70 éves Dudás Ist­vánnal, akit a gyömrői öre­gek napközi otthonában „fő­kertésznek” becéznek, mert hogy az otthon kis konyha­kertjét, gyümölcsösét, akinek kedve van hozzá, az ő irányí­tásával gondozgatják nyaran­ta. Láthatóan senkit sem feszé­lyezett az asztalra kitett mag­netofon, sőt, mintha várnák, hogy a vendég oda telepedjen az ő asztalukhoz is, hogy megörökítsék hangjukat, hát­ra hagyják a mágneses szala­gon, amit életükről, sorsuk­ról elmondanak. Talán a jö­Csiki József, a kultúrfele- lős hátrasiet a belső szobába, s lejjebb halkítja a televíziót, hogy ne zavarja az érzékeny mikrofont a „zaj”. Látszik, Van műszaki érzéke. Nem hiá­ba, ő a felelős a technikai esz­közökért, ő kezeli a tévét, a rádiót, a lemezjátszót. Tovább beszélgetünk Du­dás Istvánnal: — Október 15-én múlt egy éve, hogy idejárok a napkö­zibe, Gyömrőn 30 éve élek. Amíg aktív voltam, vezető be­osztású kereskedelmi dolgozó­ként kerestem sokáig a ke­nyeremet. bejártam az egész országot. A „Hangya Szövet­kezetnél” mint üzletkötő dol­goztam, majd a KÖZÉRT-hez kerültem, s egészségügyi okok­ból utána segédmunkás let­tem egy gyárban, de legutóbb a fővárosi házkezelőség .köz­ponti raktárának voltam a ve­zetője. Sajnos, szemfenék trom­bózist kaptam. így egy év és három hónapi betegállomány után kerültem nyugdíjba. Töb­bé nem mehettem vissza a munkába. — Persze, azért nem pa­naszkodom — mondja huncut mosollyal Dudás István, s lát­ni tekintetén, meglepetésre készül. — Azért jól megélek az 1 ezer 968 forint nyugdí­jamból. — S most jön a meg­lepetés: — Hetvenéves ko­rom ellenére igen komoly hobbim van: méhészkedek. Huszonhét méhcsaládom van, s kaptárakat állandóan kint tartom Mende felé a ha­tárban, az úgynevezett Biliéi erdőben. Itt a házak köeött nem tarthatom a „darazsai­mat”, félnek tőlük a környék­beliek. Pedig nem bántanak ok nélkül. Aki fegyelmezni tudja csak egy kicsit is a mozdulatait, annak még per- getés közben sincs különösebb félnivalója a méhektől. • • — Hogy járok ki olyan messzire? — kérdez vissza, s ismét megjelenik arcán a hun­cut mosoly. — Kerékpárral! Jó torna ez nekem oda-vissza. Mendének menet felfelé elég­gé fárasztó, de visszafelé csak fékeznem kell a kerékpárt Van, hogy naponta megte­szem az utat oda-vissza, de ilyenkor télen is legalább he­tente egyszer igyekszem ki­menni a képtárakhoz. — Télen mi dolga van a méhésznek? — Nagyon is sok! Bár ilyen­kor nyugvó állapotban van­nak a méhek, azért gondozni kell őket. Jól be^kell takarni a kaptárakat alulról, felülről, gondoskodni kell az eledelük­ről. s például vigyázni kell, hogy a harkály ki ne vájja a kaptár falát, mert az nagy kárt okozhat. S mondja, sorra feltárja az érdekesebbnél érdekesebb szakmai „titkokat”, s a ko­ránk telepedők belekapcsolód­nak a beszélgetésbe. A 75 éves Ficzra Józsefné elmondja, hogy egyszer mézelés közben megölt egy méhet, mert félt tőle. s egy egész raj támadta meg. • • • Később témát váltunk. Kiderül, az 58 éves Juhász Istvánná a legfiatalabb a nap­közibe járók között, s hogy a kedves mosolygós, 84 éves id. Szewczyk Edéné egyszerűen csak azért jár ide, mert jó tár­saságra lelt, s Bugyi Pálné, Csetneki Istvánná és sorolhat­nánk a neveket, ki-ki elbeszé­li azt, ami kikívánkozik belő­le. A jó kétórás ismerkedés után élményekkel, tapaszta­latokkal, tanácsokkal gazda­gon távozunk, s azzal a tu­dattal veszünk búcsút a ked­ves vendéglátóktól, hogy ide érdemes lesz máskor is visz- szajönni, s ha nem is mindig írni. egyszerűen csak elbeszél­getni az idős emberekkel... Aszódi László Antal közoktatás szervezetének egy­szerűsítését, az óvodai admi­nisztráció .csökkentését java­solja végrehajtani. A tanácsülés dönt — Hogyan haladnak ezzel a munkával járásunkban? — kérdeztük László Jánostól, a monori járási hivatal műve­lődési osztályvezetőjétől. — Az összevonásokról az óvodákat fenntartó tanács a meghatározott rendeletek sze­rint dönt. Természetesen mi is véleményt és javaslatot terjesztettünk a községi taná­csok vezetői felé. Az óvodák összevonása ügyében a tanács­ülések döntenek. Az év közepén Vácott me­gyei szintű értekezletet tar­tottak a vezető óvónőknek, részletesen ismertették az ösz- szevonások szükségességét, tervszerű lebonyolítását. Né­hány alapvető szempontot fi­gyelembe kell vennünk az át­szervezések során. Így töre­kedni kell arra, hogy lehető­leg osztott óvoda jöjjön lét­re. A gyermekcsoportok lét­száma nem lehet több 14-nél. Az új szervezeti keretben működő óvoda felvételi kör­zetében lakó szülőknek óvo­dás gyermekei más-más épü­letben történő elhelyezése nem jelenthet aránytalan megterhelést. Mivel a felvéte­li körzetek nem változtatha­tók meg, és az óvodás korú gyermekek más településekbe nem utaztathatok, Csévharaszt, Péteri, Űri és Vasad óvodáit továbbra is önálló tanügy- igazgatási jogkörrel kell meg­hagyni. A legbátrabbak — Milyen változtatásokat jelentenek az összevonások? — Felhívtuk a tanácsok vezetőinek a figyelmét, hogy az összevont óvodák közül a területileg legjobban megkö- zelíthetőben működjék a ve­zető óvónő. Az ő kötelező óraszámuk hetente hat óra, s megfelelő helyettesről is gon­doskodni kell. Az úgyneve­zett részlegekbe Vezető óvó- nőhelyettes kinevezéséről kell gondoskodni. A vezetői és vezetőhelyettesi munkakörök száma nem emelkedhet, s a 9 gyV fre' beosztottak számát is szinten kell tartani. A községi taná­csok munkáltatód jogkörében csak az újonnan kialakított egységek vezetői maradnak, a helyettesek felett ezt a jog­kört a vezető óvónők gyako­rolják. — Hol vonták össze eddig az óvodásokat szűkebb pátriánk­ban? — A legbátrabbak az ül­lőiek voltak, ahol már tavaly megvalósították a helyi integ­rációt. A szeptemberben kez­dődött új tanévben már Mo­noron, Gombán és Mendén is összevontan működnek a gyer­mekintézmények. A községi tanácsok már elkészítették a terveket, s így várhatóan a következő tanévben más te­lepüléseken is létrejöhet a szervezeti változás. — Az integráció bizonyára nem hoz változást a felvétel­rendszerben? — Az eddigi gyakorlathoz hasonlóan a jelentkezések után továbbra is szükségesnek tartjuk a környezettanulmá­nyokat. A jövőben még na­gyobb körültekintéssel kell végezni a felvételi bizottsá­gokban a munkát, hogy a jo­gos panaszok számát csökken­teni tudjuk. Kiemelt felada­tunk lesz a jövőben is, hogy az ötéves gyermekek feltétle­nül felvételt nyerjenek, hogy őket megfelelően fel lehessen készíteni az általános iskolá­ra. Hasznos módosítás összeírásukat minden év júniusában kell elkészíteni. Jövőre az 1975. szeptember 1. és 1976. aügusztus 31-e között született gyermekeket kell jegyzékbe foglalni és a felvé­teleknél előnyben részesíteni. — Többször panaszkodtak a szülők az óvodák nyitvatar­tási rendjével kapcsolatban. Mi a helyzet ezen a téren? ■— Ebben az évben előrelé­pés történt ezen a területen is. Osztályunk a ngyközségi, tanácsok vb-titkárait körle­vélben kérte fel, hogy a te­rületükön levő óvodák mér­jék fel a bejáró dolgozó édes­anyák igényeinek megfelelően a gyermekintézmények nyit- vatartását. Ennek alapján mó­dosították a korábbi időpon­tokat, s a legtöbb községben már meghosszabbították a reggeli, illetve a délutáni nyitvatartási. Mindez kedvező közhangulatot teremtett a szülők körében. P. R. Ki lü jobkn? Évzáró légfegyveres lövész­versenyt rendeznek Mendén, december 7-én reggel 8 óra­kor. A résztvevők 60 lövést ad­hatnak le a 4/a számú céllap­ra. Az 1—3 helyezettek okle­véldíjazásban részesülnek. Ne­vezés a verseny színhelyén. Labdarúgás Az őszi tabella állása Befejeződött az 1980—81. évi monori-ceglédi összevont já­rási labdarúgó-bajnokság őszi idénye. Hat mérkőzés elmaradt eb­ben a sorozatban, mégpedig a Maglód—Abony, a Péteri— Abony, a Manor—Gyömrő, a Vecsés—Nyáregyháza, a Dán- szentmiklós—Üllő és a Mag­lód—Ceglédbercel összecsapá­sok. Az elsőre március 1-én, a többi ötre március 8-án kerül sor. A tabella állása az őszi idény után: 1. Aíbsrtirsa 15 12 — 3 45-21 24 2. Üllő 14 11 2 1 34-11 24 3. Vecsés 14 8 3 3 39-18 19 4. Monor 14 9 1 4 32-24 19 5. Nagykőrös 15 8 2 5 40-24 18 6. Cegiédbercí J 14 6 4 4 31-30 16 7. Törtei 15 5 5 5 22-23 15 8. Gyömrő 14 5 5 4 26-28 15 9. Maglód 13 5 4 4 24-21 14 10. Abony 13 5 3 5 28-17 13 11. Dánszentm. 14 5 1 8 30-37 11 12. Péteri 14 3 4 7 15-23 10 13. Karatetétien 15 4 2 9 28-41 10 14. Mende 15 4 2 9 21-35 10 15. Nyáregyháza 14 2 3 9 17-32 7 16. Ecser 15 1 1 13 10-58 3 G. J. ISSN 1)13»-Í«51 Hírlap) rr

Next

/
Oldalképek
Tartalom