Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-04 / 284. szám

VA A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁS! ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Fűrészlapok XXIV. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM 1980. DECEMBER 4., CSÜTÖRTÖK Egy gyártelep'ifés története Korszerű trafók - exportra is Már csak kevesen emlékez­nek arra, mikor is kezdték a ■transzformátorok gyártását a ■Híradástechnikai Anyagok Gyárában. Ezek az immár ha­gyományos termékek igen ke­lendőek a hazai és a külföldi piacokon egyaránt. A terme­lés legnagyobb arányú növe­kedése a hatvanas évek ele­jén következett be: a honi ■tévégyártás megindulása ala­posan megnövelte az igénye­ket. Többet kellett gyártani — de hogyan? A zsúfoltság egy idő után ugyanis határt szabott a trafókészítő üzem terjeszkedésének, s mert a gyáron belül már nem volt hely új csarnok építésére, más megoldás után kellett nézni. A HAGY szakemberei hosz- szas vizsgálódás után úgy döntöttek, hogy a szomszéd megyében, Nógrádban, egy Váchoz aránylag közeli köz­ségben, Romhányban építe­nek üzemet. Ez azért látszott előnyösnek, mert az ott élő emberek között még sokan voltak, akik nem dolgoztak, tehát szabad munkaerő akadt bőven. Az sem jelentett kü­lönösebb gondot, hogy kez­detben hiányzott a gyártás megindításához elengedhetet­lennek látszó szakmai tapasz­talait, hiszen transzformáto­rokait kis hozzáértéssel és ke­vés energiával is lehet készí­teni. Gyors alkalmazkodás — Tavaly ünnepeltük a te­lep fennállásának tizedik év­fordulóját — kezdi beszélge­tésünket Barti Károly telep­vezető. — Az első esztendő­ben még alig hatvanan-hetve- nen dolgoztaik itt, ma már a létszám meghaladja a kétszáz- húszait. Ám nemcsak a lét­szám nőtt, hanem az emberek hozzáértése is. Vácról, a köz­pontból jöttek ki szakembe­rek, akik megmutatták az it­tenieknek a legfontosabb fo­gásokat De az igazi tanulást a mindennapi munka jelen­tette, hiszen a tapasztalatokat semmilyen könyv nem pótol­hatja. A trafógyártás fokozatos át­helyezése 1973-ra fejeződött be. A fejlődést jól jelzi, hogy amíg kezdetben alkatrészeket készítettek termelési érték nélkül, addig tavaly például ennek összege meghaladta a 125 millió forintot. Az idén a szabályozók hatására ez vala­melyest csökken ... — A kezdet nem volt zök­kenőmentes — mondja Barti Károly. — A tanulás, a szak­mai ismeretek megszerzése, a munkahelyi kötöttségek meg­szokása igen nagy megterhe­lést okozott jó néhány ember­nél. Az is megtörtént nem egyszer, hogy el-elmaradtak szállítmányok a központból. Ezeken a gondokon azonban hamar túltették magukat, s végül is most már az a vá­ciak véleménye, hogy megérte a befektetést. N apjainkban már nemcsak a transzformáTOrokat, hanem a higanygőzlámpák fojtóit is Rom hány ban gyártják. A ke­reslet a hazai világítástechni­ka korszerűsítése miatt rend­kívül megnőtt ez utóbbi ter­mék iránt, olyannyira, hogy ma már a fojtok adják a ter­melési érték többségét. Az évek során a HAGY szakemberei a korszerűsítésre ds gondoltak. Erre ösztönözte őket az a tény, hogy munka­erő neri) állt korlátlanul ren­delkezésre. Ezt bizonyítja, •hogy a hetvenes évek közepé­től a termelés növekedésével a létszám emelkedése nem tu­dott lépést tartani. Korsze­rűbb típusokat kellett hát ■gyártani. Külföldre is — Néhány esztendővel ez­előtt lehetőség nyílt arra, hogy híradástechnikai trafó­kat exportáljunk nyugatra. A piackutatás azt jelezte, hogy van igény e termékeibe — folytatja a telepvezető. — A vevők azonban modernebb típusokat kértek, ezért egy szolgálati szabadalom, alapján módosították az eddigi típu­sokat. Ma már több gép meg­vásárlásával, illetve házilagos elk és zí tásével áuto ma t izáltuk a termelési folyamatok nagy részét és sokkal kevesebb anyagot használunk fel. Ennek köszönhetően jó piacra talál­tunk az NSZK-ban, ahová két esztendő alatt 1,2 millió dol­lárnyi trafót szállítottunk. A további exportlehetőségek a minőség javításától függnek, ez tehát most a legfontosabb feladatunk. Körbejárjuk az üzemcsar­nokot. A kép felemás: a ter­melés nagy részét gépek vég­zik, de még mindig akad olyan folyamat, amelyben na­gyon sok a kézi munka. Ám a fejlődés az automatizálás felé halad. Fazekas Lászlóné romhányi, az erdészetben dolgozott. Most a Zj’ínyi Ilona kétszeres aranykoszorús szocialista bri­gád vezetője. — Amikor én eljöttem az erdőgazdaságtól, velem együtt az egész brigád otthagyta a munkahelyét — mondja. — Ügy érzem, nem bántuk meg: ez a munka kényelmesebb, több a szabad időnk is. Ma már a kislányom is itt dolgo­zik. A közösség tizenhárom ta­gú, és vállalásaik jól példáz­zák a többi -kollektíva fel­ajánlásait. A zrínyisek elha­tározták például a selejt to­vábbi csökkentését, valamint az anyaggal és energiával való takarékosságot. Ezek most a legfontosabb teendők a romhányi telepen. Az ott dolgozók közül so­kan már nemcsak az alapfo­kú szakmai ismeretek meg­szerzésére gondolnak, hanem a továbbtanulásra is. Saliga Julianna nyolc esztendővel ezelőtt lépett be, s tekercselő­ként dolgozott, önszorgalom­ból elvégezte a gimnáziumot, s közben csoDortvezetövé ne­vezték ki. Tavaly érettségi­zett, s ekkor vehette át új | beosztását: most műszakveze­tő. A transzforwiátorgyártás ki­telepítését nemcsak a HAGY- ban ítélik sikeresnek és hasz­nosnak, hanem a községben is. — Az akkori járási vezetés örömmel fogadta a váciak jelentkezését — mondja Tus­kó Mihály tanácselnök. — Nagy gondot okozott az, hogy sok volt az eljáró, s a mun­kaképes nők nagy része nem vállalt munkát. Nem mon dóm, az üzem megindulása után akadtak viták az embe­rek á tárami ása miatt, de ezek hamar lecsillapodtak. Napjainkban már nagyon jó a kapcsolat a teleppel, s en­nek kétoldalú előnyei vannak. A HAGY például 200 ezer forinttal támogatta a község új tornacsarnokának megépí­tését, ennek fejében viszont sportolási lehetőséget biztosí­tunk számukra a létesítmény­ben. Az együttműködés ezen­kívül az élet más területeire *— a párt- és tömegszervezeti munkára, a közművelődésre *— is kiterjed. Munkakörülmények Tizenegy esztendeje a ta­nácstól megvásárolt kastély­ban kezdték a munkát a romhányi telep dolgozói. Az­óta új üzemcsarnok, öltöző épült, de nemcsak az élet- és munkakörülmények javulása jelzi a fejlődést, hanem a termékeik iránti növekvő ke­reslet is. Nemrég kaptuk a hírt, hogy az Orion által gyár­tott hi-fi tornyokba a romhá- nyi.ak készítenek transzformá­torokat. F. Z. Az Ipoly vidéki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság verőcema­rosi fűrészüzemében a kicsor­bult, elszakadt fűrészlapokat, saját lakatosüzemükben éle­zik, egyengetik, így egy-egy fűrészlapot többször is felhasz­nálhatnak a munka során. Barcza Zsolt (elvétele Brigádvefélkedő a DCM-ben Hasznos, tanulságos volt a rendezvény A DCM munkaverseny-bi- zottsága hazánk felszabadulá­sának 35. évfordulója, és az MSZMP XII. kongresszusa tiszteletére vetélkedőt hirde­tett meg a gyár szocialista brigádjainak és a KlSZ-alap- szervezeteknek. A négyfordulós elődöntő so­rán 12 szocialista brigád és 1 KISZ-alapszervezel jutott a gyárban, november 28-án megrendezett döntőbe. A zsű­riben helyet foglalt Fordán Ti­bor, a gyári pártbizottság tit- Kára, Rozmaring Sándor, a KISZ-bizottság munkatársa, illetve Borzi Károly9 a deák­vári Ságvári Klub vezetője. A zsűri elnöke Pintér Sándor gyárigazgató volt. A versenyző csapatoknak első feladatként egy 13 plusz 1-es szellemi totót kellett ki­tölteniük. Ezt követően fény­képeket kaptak, amelyek az ellenállási mozgalom, illetve a felszabadítást segítő harco- 1 sokat ábrázolták. Ezután történelmi időpon­tok eseményeit kellett megha­tározni. A gyárban működő Irodalombarátok Körének ala­pító tagja, Csuka Éva versrész­leteket olvasott fel, s a verseny­zőknek meg kellett állapíta­ni a szerző és a vers címét. Végül a XII. kongresszus irányelveinek, illetve határo­zatainak ismeretéből vizsgáz­tak a csapatok. Az igen élve­zetes és izgalmas verseny győztese a laboratóriumi Már­cius 8 szocialista brigád, míg a második helyezett az üzem- gazdasági osztály dolgozóiból álló Hatékonyság szocialista brigád, a harmadik helyezett pedig a gépműhelyi Ságvári Endre szocialista brigád lett. A zsűri elnöke a díjak át­adása után zárszavában meg­köszönte a csapatok részvéte­lét. Csányi Ferenc munkaverseny-felelős Kiemelkedően teljesítették a tervet Nyugdíjasok találkozója A szakszervezeti bizottság rendezte A Vác és Környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat háromszáz nyugdíjasának ta­lálkozót rendezett, melyen Ré- vay János igazgató beszámolt az egymilliárd négyszáz millió forint forgalmú vállalat idei eredményeiről. Az ötéves ter­vet országosan kiemelkedően, a beruházási, programot ma­radéktalanul teljesítették. Az elavult boltok helyén nagy ABC-áruházakat építet­tek, és ezzel az előírtnál is jobb gazdaságosság mellett kulturáltabb eladási és meg­felelő miiníliákörülményeket teremtettek. Emellett nem fe­ledkeztek meg a régi boltok, áruházak karbantartásáról sem, melyre csak ebben az évben hétmillió forintot köl­töttek. A nagy tapssal fogadott be­számoló után Palotás József igazgatóhelyettes búcsúztatta az idén nyugdíjba ment dol­gozókat, majd a szakszerveze­ti bizottság látta vendégül a megjelenteket. A jól sikerült találkozó kultúrműsorral zá­rult. Hálastaféta hétfűn Hálastafétát rendez a KISZ Vác Városi Bizottsága decem­ber 8-án, hétfőn, délután 3 órakor a város felszabadulá­sának évfordulóján. A részt­vevők — huszonketten —, az Esze Tamás laktanyától in­dulnak, s a Kőkapi^ a Már­cius 15. tér, a Konstantin tér, a Diadal tér érintésével ér­keznek el a szovjet hősi em­lékműhöz. ahol a KlSZ-bizott- ság emlékkoszorúját helyezik el. A futók az ünnepi alka­lomból emléklapot kapnak. Műsor, kitüntetések Felszabadulási emlékünnepély Az MSZMP Vác városi Bi­zottsága és a városi Tanács december nyolcadikán, hétfőn délután két órakor ünnepi együttes ülést tart a város fel- szabadulásának 36. évforduló­ja alkalmából. A zeneiskola hangverseny- termében rendezett emlékün­nepélyt Weisz György, a vá­rosi tanács elnöke nyitja meg. majd Rátóti Józsefné, az MSZMP városi végrehajtó bi­zottság tagja mond ünnepi be­szédet. Itt adják át a Vác dísz­polgára oklevelet és a Vác városáért kitüntetéseket. Az ünnepi műsorban közre­működik a Vote Humana kó­rus, Makiári József vezetésé­vel, valamint Zászkaliczky Tamás orgonaművész. A fel- szabadulási emlékünnepély után a Lenin úti művelődési központ előtt felavatják Blas- kó János ölelkezők című szob­rát. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mon­dunk köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen férjem, édes­apánk : Mátyásffy Ferenc halálán érzett mély fájdalmunkat részvé­tükkel enyhítették, fájdalmunkban velünk éreztek. A gyászoló család. Szervezett az utánpótlás atlétikában Felújítják a salakpályát? Eredményesek, lelkesek a fiatalok A Váci Izzó MTE atlétikai szakosztályában eredményes évet zárnak 1980-ban. Az at­léták, a sportiskola tagjai tu­dásuk legjavát adták a viada­lok során. Kaposvári Sándor testneve­lő tanár — az ifik és a serdü­lő A-korcsoport edzője — eze­ket mondta: — Az idei év egyik legered­ményesebb versenyzője Pál- mafi Katalin, aki már máso­dik éve aranyminősítésű atlé­ta. Az országos ifibajnokságon 572 centiméteres távolugrásá­val negyedik lett; 100 méteres gátfutásban 14,8 másodperces idővel szintén a negyedik hely­re került. A másik, nagy or­szágos csapatbajnokságban negyedik és ötödik helyet szerzett. Rajta kívül sikeres versenyzőnk még Oláh Berta­lan, aki' az országos bajnok­ságban, 110 méteres gátfutás­ban 15,1-el ötödik lett. Az ifi csapatbajnokságon aranyjelvé­nyes szinttel, felnőtt méretű gáton jaarmadik helyen vég­zett. Eredményeire a Magyar Atlétikai Szövetség is felfi­gyelt, s meghívták a váloga­tott keretbe. Az ezüstszintű minősítettek közül megemlí­tem a súlylökő Pitz Zoltánt és Lengyel Csabát, a 200 mé­teres gátfutót. Kucsera Imre edző fgy nyi­latkozott: Serdülő reménységek — Az ifjúsági Máté András 671 centiméteres távol ugró eredményét említem első he­lyen. Évek óta ő a sportiskola legeredményesebb versenyzője, harmadszor kapott aranymi­nősítést, idén tízpróbában. A serdülő B-korúak közül az ezüstminősítésűeket sorolnám utána: Szabó Ágit, Lázár Il­dikót, Szigetvári Katalint, Fii­kor Attilát, Serfőző Zoltánt. Sokat fejlődtek, szorgalmasan dolgoztak; jövőre talán arany­szinten végeznek. Kaposvári Sándorné így büszkélkedik: Országos harmadik — A jövő reménységei az én kezemben vannak. A 13— 14 évesek közül Winternitz Arnold, az országos bajnok­ságon 175 centiméteres ma­gasugrásával harmadik lett, összetett négypróbában a ti­zedik. Ígéretes tehetségnek tartom még Rezák Palit, Kiss Csillát, Bíró Évát és Gyarma­ti Enikőt, akik szintén lehet­nek jövőre „aranyosak”. Pénzes Gyuláné, a 10—12 évesek korcsoportjának a lel­kes edzője: — Nagyon sokan vannalj, néha ötvenen is összejönnek. Nem látni tőlük a salakot, de ebből lesz a jó utánpótlás! Szeretném kérni a szülőket: hozzák ide a tehetséges gyer­mekeket. Ha mi is annak ta­láljuk, felvesszük őket a sport­iskolába. Az Árpád úti iskolá­ban létesítünk egy újabb cso­portot. Ellepik a stadiont — Szeretem a legkisebbeket, ügyes, szorgalmas atléták. A megyei bajnokságon 32 dobo­gós helyet szereztek. Több­szörös bajnok lett: Sztavrosz Janisz, Dinka Ilona, Laluja József. Nem egyszer állt a győzelmi dobogón: Kulcsár Lívia, Czinczár Zsolt, Fézler Zoltán, Káló Annamária, Var­ga Judit. Bolemant Tünde és Lipták Éva is. A rádió tehet­ségkutató versenyére külön ed­zéstervvel készültünk. A me­gyei döntőig eljutott Dora Gyuri. Badak Andrea és Len­gyel Csaba. — Munkánk folytatásához szükséges lenne a stadion el­használódott salakpályájának a felújítása. Ehhez városi erőre, társadalmi összefogásra lenne szükség, de úgy gondolom — megérné! P. R. ISSN DIS3-J15# ivóul Hírlap) Becemher ÍM4& © © S pár férfi félcipőket 30%-os árengedménnyel vásárolhat a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat vá;i Dunakanyar Áruházában Széchenyi u. 35. * Műanyag talpú férfi félcipő Bőrtalpú férfi félcipő Porótalpú férfi félcipő 445 Ft helyett 312.20 Ft 628 Ft helyett 439,60 Ft 889 Ft helyett 622,30 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom