Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-05 / 285. szám

Ülést tartott az MSZMP Pest megyei Bizottsága Tegnap ülést tartott az MSZMP Pest megyei Bizott­sága. A tanácskozáson, ame­lyen Balogh László, a megyei pártbizottság titkára elnökölt, részt vettek a megyei pártbi­zottság fegyelmi bizottságának tagjai, a járási-városi pártbi­zottságok első titkárai, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetői. Az ülésen Cservenka Fe- rencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára tá­jékoztatta a résztvevőket az MSZMP Központi Bizottságá­nak december 2-i üléséről. Beruházások Átfutási idő Jobb szervezést igényel Az utóbbi években hozott különböző intézkedések elle­nére sem változott alapvetően a beruházások átlagos meg­valósítási ideje: egy felmérés szerint Magyarországon átla­gosan 42,6 hónapot vett igény­be egy-egy létesítmény teljes elkészülése. Általános tapasztalat, hogy A formális logika sze­rint valójában for­dítottan lenne helyes a cím: kezdés és folytatás. Ténylegesen azonban mégis úgy helyes, ahogyan meg­fogalmaztuk, hiszen a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága december 2-i ülése — a nemzetközi helyzet átte­kintése mellett — az 1981. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irány­elveinek elfogadásával foly­tatta a november 13-i ülés munkáját, ahol jóváhagyás­ra kerültek a hatodik öt­éves népgazdasági terv irányelvei. Folytatta azt, s egyben megadta a kezdés, a hatodik középtávú terv első esztendeje fő irá­nyait, feladatait. Túl az előbbieken, jogos olyan értelemben is a foly­tatás kifejezés használata, hogy mind a hatodik ötéves terv, mind a jövő évi prog­ram logikusan beleépül ab­ba a gazdaságpolitikai cél­rendszerbe, amelyet a Köz­ponti Bizottság 1978. de­cemberi ülése jelölt ki, s amelynek magvában a népgazdasági egyensúly el­sőbbsége áll. Ha ugyan erős leegyszerűsítéssel is, de a tévedés kockázata nélkül, kimondhatjuk: a hetvenes és a nyolcvanas évek kö­zött nincs éles határvonal, céljaink, teendőink nem most, rövid idő alatt lettek ismertek, hanem — amint azt a vezető párttestület diesen, illetve az arról ki­adott Közlemenyoen megio- galmazták — folyamatosan kerüitext kialakításra, s ez­zel párhuzamosan végre­hajtásuk is megkezdődött. Éppen ezért a jövő évi népgazdasági terv es állami költségvetés fő irányelvei­ben szereplő teendők — így a nemzeti jövedelem számított gyarapodásától el­maradó belső felhasználás, a viszonylag szerény beru­házási lehetőségek, a kivi­tel további erőteljes növe­lése — senkit sem érnek, érhetnek meglepetésként, azaz fölkészületlenül, ör­vendetes, hogy a megyei tapasztalatok túlnyomó ré­sze azt mutatja: a termelő­üzemek, a tanácsok egyre inkább fölismerik a meg­változott körülményeket, s ehhez igazítják — bár a le­hetségesnél, s még inkább a szükségesnél lassabban — gazdálkodói magatartásu­kat. M egkoptatott ' igazság ugyan, de ettől még érvényességének sú­lya semmit sem csökken, hogy a kezdő időszak, ese­tünkben a hatodik ötéves terv első esztendeje sok mindenre hatással lehet a későbbiekben. A jó rajt — az adott lehetőségeken be­lüli jó indulás — nemcsak a gazdasági eredmények szemszögéből ítélhető lé­nyegesnek, hanem lélektani hatását nézve sem mellé­kes. Különösen most van ez utóbbinak megkülön­böztetett fontossága, hiszen — ne hallgassunk róla — sok termelőhelyen föllelhe­tő a kétkedés, a kishitűség, a bizonytalanság. Amiben közrejátszanak azok az ob­jektív gazdálkodási, kör­nyezeti tényezők, amelye­ket a számunkra kedvezőt­lenül megváltozott küloia- cok teremtettek, de része van benne a fejlődés mennyiségi ténveihez kö­tött gondolkodásmódunk­nak is. V ____________________________ Fo lytatás és kezdés Idén például a megye ipari termelésének — egé­szében nem túlzottan je­lentős, területenként azon­ban erőteljesen differen­ciálódott — csökkenését sokan vélték már-már tra­gikus jelnek. Nem vették észre — vagy a fejlődést a mennyiségi többel azono­sítva nem tudták észlelni —, hogy a termelés átme­neti mérséklődése jelentős átrendeződéssel kapcsoló­dik össze. Valójában ez a kényszerű visszafogottság vezet oda a megye gépipa­rában, hogy ami évek óta halasztódott, az most dűlő­re jusson — a termékszer­kezet felgyorsított átalakí­tására, az új gyártmányok mielőbbi kibocsátására uta­lunk — hogy a me­gyei textilipari vállala­toknál erősödjék a piacra orientáltság s az élelmi- szeripari üzemekben foko­zott gondossággal vizsgál­ják az exportnövelést aka­dályozó tényezőket, a ho- mogenizálástól a csomago­lásig. F igyelmesen olvasva a Központi Bizottság üléséről kiadott köz­leményt, valójában az ilyen és hasonló törekvések so­kaságának szükségességét — helyeslését és sürgeté­sét — érezzük ki a testület állásfoglalásából, bár ter­mészetesen számadatokhoz, haladási irányokhoz kötöt­ten. Nem marad az sem homályban, hogy a gazda­sági munka hatalmasabbá tételének vannak szerve­zeti, személyi következmé­nyei, illetve hogy a hatáso­sabb termelőmunka nem­csak szükséges, hanem egyenesen elengedhetetlen a mégoly szerénynek lát­szó lépésekhez is az élet­körülmények javításában, az életszínvonal megőrzé­sében. Folytatni kell a már az új irányba tett lépéseket — amik hatása némileg érez­hető az 1980. évi eredmé­nyekben —, s ugyanakkor megkezdeni változtatások sorozatát, valamint az új irányok, módszerek végle­gesítését. Rendkívül bo­nyolult munkáról van szó tehát mind az irányítás felsőbb szerveinél, mind a termelőhelyeken. A Köz­ponti Bizottság üléséről kiadott közlemény is utal rá: valójában olyan társa­dalmi programról kell be­szélnünk, aminek gerincét gazdasági, gazdálkodási fel­adatok ■ alkotják, s amiért mindenki tehet, mindenki­nek tennie kell. Ennek a társadalmi programnak az egésze szerény célokat je­löl meg, ám hozzátesszük: korántsem szerény erőfe­szítéseket követel! Ott | végképp nem, ahol reális lehetőség van a népgazda­sági érdekekkel egyező „túl­teljesítésre”, azaz a haté­konyság átlagosnál gyor­sabb javítására, a gazdasá­gos kivitel fokozására, a kedvező vállalkozások ka­matoztatására. A jövő évi terv és állami költségvetés irányelvei a realitások tisz­teletét tükrözik; csak elér­hető célokat szabad megje­lölni. A nyíltság, a gondok néven nevezése, a nehézsé­gek takaratlanul fölmuta­tása, mint módszer példás, mint eszköz, tömegeket mozgósít. Jövő esztendei, kemény próbákat tartoga­tó feladataink ezt a mozgó­sítást elengedhetetlenné te­szik. A főváros ellátásai ssolgálga Vízmüvet avattak tegnap Tahiban Pest megyeiek as építők kásott Tegnap délután két órakor adták át Tahiban a Szent­endrei-sziget vízkészletének kiaknázására a század eleje óta folyamatosan kiépült víz­kivételi rendszer utolsó tele­pét. A főváros részére napi 75 ezer köbméter parii szűrésű, kifogástalan minőségű ivóvizet szolgál­tató vízmű avatásán megjelent Illés György, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese és Csonka Csaba, a szentendrei járási pártbizottság első tit­kára is. sál fejeződött be a teljes ki­építés. Mivel ez egyben a Szent­endrei-sziget vízkészletének teljes feltárását is jelenti, a főváros vízellátásáért felelő­söknek új kutak után kell nézniük: Csepel-sziget és Ráckeve térségében előreláthatólag 1983-ban lépnek be új víz­műegységek. Az igények növekedését a tegnap átadott kutak addig fe­dezni tudják. a drágább beruházások több időt kívánnak — ugyanakkor nem helytálló az a vélemény, miszerint az elhúzódások oka többnyire a kivitelező építő­ipar. A tényleges helyzet sze­rint az építkezések ideje lerö­vidült, s a csúszások jelentős részét a gépek és berendezé­sek késedelmes megrendelése, illetve beérkezése okozza. Sok időveszteség forrása a menet közbeni tervmódosítás is. Az Állami Tervbizottság előirányzata szerint az átla­gos elkészülési időnek 36 hó­napot nem lenne szabad túl­lépnie, ami a beruházási fo­lyamat jelenleginél lényegesen jobb megszervezését igényli. Minőség, mennyiség az íSEW-ből Fonalak, zsinegek tonnaszémra Mint Hajdú György, a Fő­városi Vízművek igazgatója lapunk munkatársának el­mondta, az 1975-ben kezdő­dött beruházás a tervezettnél jobban sikerült: szükség ese­tén még közepes dunai vízál­lásnál is képes a névleges ho­zamnál jóval több, akár száz köbméter vizet adni naponta, s ezzel jelentős mértékben já­rul hozzá Budapest növekvő vízigényének kielégítéséhez. A 310 millió forintos költ­séggel felépült vízműtelep te­rületén kilenc csápos és húsz galériás kút s az ezekben épí­tett búvárszivattyúk hozzák a felszínre a vizet. A rendszer működése automatizált, a kitermelt víz mennyiségét indukciós mérők ellenőrzik, s auto­matikus a csírátlanítás is. A több mint egy méter átmé­rőjű gyűjtővezeték a sziget déli részén már korábban ki­épült ivóvízcsatornához csat­lakozik. A tervezés és kivitelezés nagy része a Vízművek szak­embereinek munkája volt, de Pest megyei vállalatok is be­kapcsolódtak az új létesít­mény megépítésébe: dolgozott a beruházáson a Pest megyei Üt- és Híd­építő Vállalat, valamint a Keli Duna Szakszövetkezet. A vízmű több lépcsőben ké­szült el: az első nyolc kutat még 1977-ben átadták rendel­tetésének, s a tegnapi avatás­A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi központ­jában is mérlegelik, elemzik már azokat a tényeket, ame­lyek az éves, s nem utolsósor­ban az ötéves terv teljesítésé­hez kapcsolódnak. Az előze­tes felmérések, a tervszámok jelzik: az idén is sikeres évet zárt a nagyvállalat. Mint Re­kettye Károly vezérigazgató­helyettes elmondta: a terme­lési, az árbevételi, s egyúttal a nyereségtervét is hozza a vállalat. A különféle szövetekből az idén 25 millió 600 ezer négy­zetmétert gyártottak, gyárta­nak. A fonoda terve — az úgynevezett vizes és száraz fonalakból —, 4 ezer 300 ton­na volt 1980-rá. Ezt a meny- nyiséget is adják. S ugyanak­kor ezen belül ezer tonna dur­va fonál és zsineg is lekerült gépeikről. Az LSZV egyik profilgaz­dája a pozdorja bútorlap­gyártásnak is. E termékből — amely a bú­toripar egyik nélkülözhetetlen alapanyaga —, eredetileg 11 ezer köbmétert szándékoztak gyártani. A megrendelésekhez, a piac diktálta követelmények­hez igazodva azonban — csak­úgy, mint 1979-ben —, a ter­vezettnél többet gyártottak, gyártanak. A mennyiség mellett a mi­nőség is döntő. Régi tény ez, de ahhoz, hogy egy vállalat — s pláne egy ilyen nagy, mint az LSZV —, munkáját mér­fizsgázlk a solymári tégla Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet mechanikai laborató­riumában most a Solymári Téglagyárban gyártott jó hőtech­nikai tulajdonságokat biztosító — a szokásostól eltérő méretű és elrendezésű üregekkel készült — kísérleti blokkjából készült faltestek szilárdságát vizsgálják. legelhessük, nem elhanyagol­ható szempont a minőség. Az I—III. negyedév adatai, s az utóbbi hetek felmérései jel­zik: az első osztályú termé­kek részaránya 85,9 szá­zalék. Igaz, nem több az eredetileg tervezettnél. A szállítások ütemének fel- gyorsulása az év végének kö­zeledtét jelzi az LSZV gyárai­ban is. A tőkés és a szocialis­ta országokba irányuló kötele­zettségeiknek, a szerződések­nek az utolsó negyedévben is maradéktalanul eleget akar­nak tenni. A tőkés országok­ba irányuló exportjukat túl­teljesítik, ugyanakkor némi lemaradás mutatkozik a szo­cialista partnerekkel szembeni kötelezettségeknél. Bár folya­matos a kiszállítás, a végső mérlegelésnél dől el, hogy amit vállaltak, azt hogyan tel­jesítették. A termelési mellett egy sor, a fejlesztéshez kapcsolódó tervnek is eleget kellett ten­niük. Éppen a vállalat további mun­kája, a követelményekhez való igazodás jegyében. De nemcsak ötéves szinten, hanem az idén is. Ebben az évben az LSZV gépparkja gyarapodott. Így például a kikészítő kapacitást növelte az a huszonöt millió forintos be­ruházás, mellyel huszonöt új, svájci gyártmányú modern darabfestő gép állt be. A fo­nodái géppark tizenöt olyan SZTB-géppel gazdagodott, me­lyek az úgynevezett szélesebb technológia alkalmazását te­szik lehetővé. Tehát ezeken az új gépeken 3 méter 30 centi szeles szöveteket gyárthatnak. Ugyanakkor két új fésülőgép, valamint automata kereszt- csévélők is munkába álltak. De nem teljes ez összkép, a felsorolás, hiszen a fejlesztés­nek még ezernyi összetevője volt, és az LSZV-gyáraiban is. V. E. A nicaraguai küldöttség csütörtöki programja Folytatódtak a tárgyalások Látogatás a munkásőrség országos parancsnokságán Tegnap délelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának székhá­zában folytatódtak a hivata­los magyar—nicaraguai tár­gyalások. Megbeszélést foly­tattak az MSZMP és a Sandi­nista Nemzeti Felszabad! tási Front közötti együttműködés, a Magyar Népköztársaság és a Nicaraguai Köztársaság kö­zötti gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos, kap­csolatok fejlesztésének lehe­tőségéről. A szívélyes légkör­ben, a kölcsönös megértés szellemében folytatott eszme­cserén megvitatták a két felet érdeklő nemzetközi problémá­kat. A nap folyamán Veress Pé­ter, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, külkeres­kedelmi miniszter találkozott a minisztériumban a nicara­guai párt- és kormányküldött­ség tagjaival. Ezután meg­kezdődtek Herkner Ottó kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes és Alvaro Guzmán nica­raguai külkereskedelmi mi­niszterhelyettes között a két ország gazdasági-kereskedel­mi kapcsolatairól és a műsza­ki-tudományos együttműkö­désről a partnermegbeszélé­sek. A délutáni órákban a nica­raguai párt- és kormánykül­döttség Jaime Wheelock Ro­mánnal az élen látogatást tett a munkásőrség országos pa­rancsnokságán. Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a munkásőrség országos parancsnoka fogadta a vendégeket. A nicaraguai párt- és kor­mányküldöttség este megte­kintette a Munka Vörös I Zászló Érdemrenddel kitünte­tett KISZ Központi Művész- együttes előadását. KÖZÉLET Losonezi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke tegnap fogadta Ismail Hammudi Hussaint, az Iraki Köztársaság, valamint Muba­rak Osman Rahamát, a Szu- dáni Demokratikus Köztársa­ság új magyarországi nagykö­vetét, továbbá dr. Ricardo Wheelock Románt, a Nicara­guai Köztársaság első ma­gyarországi nagykövetét Petrák Ferenc, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának tagja tegnap San Ma- rinóba utazott az SMKP de­cember 5-én kezdődő 10. kong­resszusára. Nyikolaj Tyihonov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke táviratban mondott köszönetét Lázár Györgynek jókívánságaiért, melyet mi­niszterelnökké történt meg­választása alkalmából küldött a magyar kormányfő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom