Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-31 / 305. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM 1980. DECEMBER 31., SZERDA Jó évet zárt az abonyi tanács Falujárás, ki helyezett vh-ülés Az abonyi tanács a napok­ban tartotta az 1980-as eszten­dő utolsó ülését, melyen a végrehajtó bizottság és a szakigazgatási szerv működé­sét értékelték. A testület meg­állapította, hogy — a végre­hajtó bizottság irányításával — a szakigazgatási szerv ki­elégítően segítette a választá­sokkal összefüggő feladatok megoldását, a Hazafias Nép­fronttal közösen nagy figyel­met fordítottak a jelölő gyű­lések sikeres lebonyolítására. Az ott elhangzott közérdekű bej elmt és eket és javaslatokat időben feldolgozták, majd azokra érdemi választ adtak a tanácstagoknak, hogy választói­kat tájékoztassák. A végrehajtó bizottság munkája tervszerűbb volt, mint a korábbi eszten­dőkben, gondosabban készí­tették elő a tanácsüléseket is. A vb fontos feladatának tartotta a tanácstagok tá­jékoztatását. A központi­lag kiadott anyagok mel­lé saját készítésű tanácsi tájékoztatókat sokszorosí­tottak, segédanyagot állítottak össize a tanácstagi beszámolókra. Nem változott az a korábban meg­honosodott jó gyakorlat, hogy a két tanácsülés között vég­zett munkáról és a jelentősebb eseményekről tájékoztatást kapnak a lakosság képviselői. Minőségi változást remélnek attól, hogy a bizottságok és albizottságok számát 16-ról 6-ra csökkentették, és minden vb-tag számára kötelezővé tet­ték ezek munkájának támoga­tását. Javult a végrehajtó bi­zottsági üléseken való megje­lenés, többségükön értékes., ér­demi vita bontakozott ki. Ha­tározatképtelen és a tervezett időponttól eltérő tanácskozás nem volt. Az eltelt 12 hónap­ban 116 határozatot hoztak, melyek megalapozottak és a törvényes rendelkezésekkel összhangban álltak. Az önkormányzat nemcsak a terület- és a településfejlesz­tést, az ehhez nélkülözhetet­len gazdasági és pénzügyi esz­közök előteremtését, illetve velük való rendelkezést jelen­tette. Ide tartozott a saját be­vételek növelése, az eredmé­nyesebb társadalmi munka szervezése, valamint a nem tanácsi szervekkel való jobb együttműködés, a kölcsönös tájékoztatás és a gazdasági koordináció. Hogy helyesen gazdálkodtak ebben az esz­tendőben is, bizonyítja a jó tervteljesítés, a lakossági igé­nyek kielégítése és a település fejlődése. A fejlesztési alap 1980-ban meghaladta a 24, a költségvetés összege a 36 mil­lió forintot. Az abonyi tanács végre­hajtó bizottságának mű­ködésében fontos helyet kap a szakigazgatási szerv irányítása, amely évenként beszámol mű­ködéséről a testületnek, és hasznos javaslatokat tesz. A vb a szakigazgatást szerv szakágazatainak működéséről is tájékozódott, foglalkoztak az adóügyi, a szabálysértési, az építési hatósági és gyámügyi feladatok végrehajtásával. Rendszerré vált, hogy a vb nemcsak hatósági, hanem ága­zatpolitikai feladatokat is meghatároz a szakigazgatási szerv számára, mint például óvodaépítés, társadalmi mun­kaszervezés. A testület 1980- ban is megtárgyalta intézmé­nyeinek káder- és személyzeti munkáját. A szakigazgatási szerv dol­gozói közreműködnek a testü­leti ülések napirendjének ki­dolgozásában, a tanács és a vb .határozatainak végrehaj tá­sában. megteremtik a‘testüle­tek működésének technikai feltételeit, ellátják a tisztség­viselők és tanácstagok tevé­kenységével összefüggő ügyvi­teli teendőket, és — ami a leg­fontosabb — intézik az állam­polgárok ügyes-bajos dolgait. Ellenőrzésükről a szerv veze­tője gondoskodik és tapaszta­latait munkaértekezleten ösz- szegzi. A szakigazgatási szerv dolgozói udvariasak, előzéke­nyek és szolgálatkészek a la­kossággal szemben. A tanácskozáson megfogal- mázódott a járási hivatal vé­Ismét feltöltik a készletet Szilveszterre készülnek a boltok A több napos decemberi ün­nepsor után ismét munkaszü­neti napokra, az új esztendő köszöntésének napjaira ké­szült fel sietve Cegléden és a járás valamennyi településén „a kereskedelem. Mint a mun­karendet előrejelző naptár mutatja, december 31-e, szer­da teljes munkanap lesz, 1981. január 1. ünnep, január 2- a péntek a heti pihenőnap, 3- a szabad szombat és 4-én, vasárnap kezdődik a dolgos új esztendő, mégpedig eléggé hosszú héttel. A sütőipar, tejipar, húsipar a felmérésekre alapozva ké­szít és szállít. A karácsonyi ünnepekre volt elegendő ke­nyér, tej, húsáru. így tervezik az új esztendő köszöntésének idejére is, azzal a különbség­gel, hogy most kevesebb ka­lács- és tortaféle, viszont több húsipari .termék, virsli, debre­ceni, disznótoros kerül forga­lomba. A boltok választékos italkészletet sorakoztattak fel mindenütt. Cegléden a Pest mesvei Vendóglátóipari Vállalat Ma­gyar étterme, a Kossuth szálló étterme és az Áfész Alföldi ét­terme várja hangulatos szóra­kozásra. zenés-nótás szüvesz- terköszöntőre a vendégsere­get. A családi összejövetelekre, szilveszteri „papucsos bálok­ra” gondolt az Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat is: a papírboltokban szerpentinsza­lagot, konfettit, alkalmi díszí­tésül használatos tarka papír­füzéreket. lampionokat, mókás maszkokat árusítanak, a bol­dog új esztendőt kívánó képes­lapok és naptárak mellett. IVSoziműsor Cegléd, Szabadság Filmszín­ház, szerdán, délután: A po­fonok völgye, avagy Papp La­cit nem lehet legyőzni (ma­gyar film). Este: A Vadnyu­gat hőskora I—II. (amerikai westemfilm). Csütörtökön, pénteken és szombaton: Höl­gyem, Isten áldja! (amerikai filmvígjáték). A kamaramozi­ban, szerdán: Halál az éle­tért (szovjet történelmi ka­landfilm). Csütörtökön, pénte­ken és szombaton: Száll a ka­kukk fészkére (amerikai film). A mesemoziban, szerdán: A legkisebb törpe (szovjet mese­filmsorozat). Csütörtökön, pén­teken és szombaton: Kis Muck története (NDK-film). Abony, csütörtökön, pénte­ken és szombaton: Kaliforniai lakosztály (.amerikai filmvíg­játék). leménye is, amely szerint az abonyi tanács végrehajtó bi­zottsága jól dolgozott 1980-ban. A tanácskozások napirendjé­nek megválasztása célravezető volt. Követendő módszer az időnkénti falujárás, a ki­helyezett végrehajtó bi­zottsági ülés. Ezek elősegítették, hegy jobb kapcsolat épüljön ki a lakos­ság és a tanács között. A szak­igazgatási szerv sikerrel látja el feladatát, az ügyfélszolgála­ti iroda jól működik. Elisme­rést érdemelnek a tanács dol­gozói a sok ötletes kezdemé­nyezésért, amivel jobbá és tartalmasabbá tették a hivata­li munkát. A tanácsülés keretében a nyugállományba vonulóknak díszoklevelet és jutalmakat adott át Szűcs László tanács­elnök. Abonyisk Ahányért em­lékplakettet kaoott Babcsányi István, a TITÁSZ helyi kör- zetszerelőségének vezetője. Díszoklevelet adtak Bene Já­nosnak, a tanács adóügy; cso­portvezetőiének, Skultéti Ist­ván mezőőrnek és Skultéty Sándornak, a művelődési ház igazgatójának. . A tanács adóügyi csoportja vezetőjének Varga Sándornét, a TITÁSZ körzetszerelőség ve­zetőjének Valkó Ferencet ne­vezték ki. Gy. F. Halmosán tárolják Albertirsán és a ceglédi te­lepén, a halmos tárolóban is raktározott burgonyát télre a Zöldért Vállalat. A piacot folyamatosan látják el friss áruval. A burgonya java a dánszentmiklósi és az albert- irsai határban termett. Mint jelezték, zöldségfélékből, cék­lából, káposztából is megfele­lő az ellátás. Szakkönyv a szilváról Hasznos útmutatással szolgál A kísérleti intézet kutatói írták 1980 őszén bőséges szilva- termést szüretelhettek a gaz­dák. Ebből az ízletes gyü­mölcsből bőven jutott piacra, s nemcsak nyersen fogyasztot- t. nagy mennyiségben, ha­nem sokan éltek a házi fel­dolgozás régóta ismert és el­terjedt módjaival: lekvárt főztek belőle, amely hosszú ideig eltartható faládákban, illetve agyagból formált szil­kékben. Az aszalt szilvát szel- lős tüllzacskókban tárolják, s ugyancsak kedves csemege a téli hónapokban. A kis üstön főzött szilvórium a pálinkák királya, s kedvelői borsos árat fizetnek érte. T ermesztok Ez az ősi növényünk ha­zánkban a XVI. századiban már termett a királyi uradal­makban, a földesúri gyümöl­csöskertekben és a jobbágy­telkeken. A szegény emberek gyümölcsének tartották, erre vall nagy mérvű elterjedtsé­ge. (Még 1959-ben is 30 mil­liónál több termő szilvafát tartott nyilván a statisztika. Kár, hogy azóta megcsappant az érdeklődés iránta, s jelen­leg már csupán 20 milliónyi a szilvafa-állomány.) A piac­ra kerülő mind kevesebb gyü­mölcs sem a hazai, sem az ex­portigényeket nem tudja ki­elégíteni. A következő évek­ben némi javulás remélhető. Vidékünkön az 1200 hektáros csonthéjas telepítési program részeként Nyársapáton és Csemő határában a Haladás, illetve a November 7. terme­lőszövetkezet honosítja meg naay táblákon ezt a kultúrát, továbbá a Ceglédi Állami Tangazdaság. A kiskertekben és a nagy­üzemekben a közelmúltban napvilágot látott szakkönyv segítheti a termesztők dolgát. A decemberi könyvpiac sláge­re volt két ceglédi szerző és szerkesztő, dr. Tóth Elek és dr. Surányi Dezső Szilva cí­mű kötete, amelyet nagy pél­dányszámban jelentetett meg a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat. Szerzők Mindketten a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet ceglédi kutató állomá­sának tudományos kutatói. Dr. Tóth Elek több mint három évtizedes, gazdag életművet adta közzé ezeken a lapokon. A hazai szilvakutatás avatott ismerője. Dr. Surányi Dezső S©k gyerek jár könyvtárba osztályvezetővel ketten írták a könyv nagy részét, megis­mertetve az olvasót a szilva botanikájával, földrajzi elter­jedésével, szaporításmódjaival, az új ültetvények létesítéséhez tudnivalókkal, a metszéssel, növekedésszabályozással, a ta­lajműveléssel, tápanyagellá­tással és a növényvédelem kérdéseivel. Rajtuk kívül nyolc szerzőtárs írt egy-egy rövidebb fejezetet. A kiadványt számottevő fo­tóanyag és ábra illusztrálja, bőséges irodalomjegyzék egé­szíti ki. A két szerkesztő szak­író részletesen foglalkozik a fontosabb fajokkal, elterjedé­sükkel. gazdasági jelentősé­gükkel és termesztési történe­tükkel. Kutatásaik nyomán kirajzolódik e fontos gyümölcs termesztésének, forgalmazásá­nak és felhasználásának je­lenlegi helyzete. A tudomány új útjai, a vegyszeres növe­kedés- és termésszabályoz., terén elért eredmények ugyar. _ csak friss, eddig nem publi kált ismereteket nyújtanak. Igények A mezőgazdasági szakköny vet egyaránt haszonnal fo: gathatják a nagyüzemekbe:, dolgozó szakemberek és a kistermelők. Sok megszívlel hető tanácsot és útmutatás', nyerhetnek belőle, amelyek átvétele anyagi haszonnal ke­csegtet. Remélhető, hogy a Szilva című könyv is hozzájá­rul a hazai szilvatermesztés fokozottabb felkarolásához, hi­szen megvannak azok a faj­ták és telepítési módok, ter­mesztési és betakarítási eljá­rások, amelyek elvezethetnek a hazai és a külföldi piac igé­nyeinek maradéktalan kielé gítéséhez. Tamasi Tamás Nemzedékek találkozója Szívesen járnak a klubba • • / A KÖZGÉP mindenben segíti őket Hát eljöttek a kedves öre­gek. Autóbusz hozta be őket a városból. S amíg a vendéglá­tó KISZ-esek rendbe tették az ebédlőt, a két hosszú asz­talsort megtérítették, az üdí­tőket és más jó italokat elő­készítették, addig a KISZ- klubban a gyár új gyártmá­nyairól tartott vetítettképes előadást Szőke Tamás, műsza­ki osztályvezető. Joó Ágoston igazgató az elmúlt öt év ered­ményeiről számolt be a nyug­díjasoknak. — Hosszú utat tett meg ez a gyár a mező- gazdasági kisgépektől a Volvo, a Losen és a Benninghowen kooperációig — mondta, és akinek érdeme volt a nem könnyű kezdet, közülük hu­szonegynek adott át pénzjutal­mat. így kezdődőt el az az ün­nepség, amelyet a Közúti Gépellátó Vállalat ceglédi gyárának gazdasági és tömeg­szervezeti vezetői minden év végén megrendeznek, nyugdí­jasaik tiszteletére, gyárláto­gatással egybekötve. Később, a terített asztalnál Jurászik Attila KISZ-titkár meleg hangú pohárköszöntője a gyáralapítóknak szólt, azok­nak, akik e naggyá lett gyár megszületését követő évtize­dekben, mostoha körülmé­nyek között teremtették meg mai arcát. A nyugdíjasok, mintha a tegnap történteket mondanák el, úgy mesélték, nagyapáink kedvességével a kukoricaföldre épített barakk­műhelyek történetét, az árok­parti ebédeket, s hogy egy-egy vödör hideg víz jelentette ak­koriban a mosdót a régi vas­gyárban. Józsa Sándor, a KÖZGÉP nyugdíjasklubjának vezetőségi tagja és Hír Jánosné klubve­zető elmondták: az 1963 óta működő klubnak jelenleg hat­vanöt tagja van. A gyárhoz kötődés, a valahová tartozás a közösség utáni vágy tartja össze a munkában megfárad! embereket. Minden hónap el­ső vasárnapján találkoznak a Kossuth Művelődési Központ­ban. Kártyára, jóízű beszélge­tésre, tréfálkozásra, a régi dolgos évek emlékeinek fel­idézésére jut idő, van kedv. Munkájukat az év elején kö­zösen megfogalmazott terv szerint végzik. A klubprogram a közösség igénye szerint alakul. A gyár nemcsak erköl­csileg becsüli meg egykori dolgozóit. Komoly összeggel járul a klub fenntartásához, szakszervezeti beutalókat, a vállalati üdülőbe szóló be­utalókat juttat részükre. Ki­rándulásaikhoz autóbuszt ad, budapesti színházakba viszi őket. 1980-ban huszonnégyen nyaraltak a nyugdíjasok kö­zül ingyenesen, a vállalat balatonboglári és keszthelyi üdülőjében. Most az évbú­csúztatón a nyugdíjasklub hu­szonegy tagja kapott fejen­ként ötszáz forint jutalmat. Még tartott volna a jókedv­ből. ám az idő gyorsan elre pült. Egymásnak köszöntei meg minden kedves percet a búcsúzók és búcsúztatók. Kedves néni kérdezgette sorra a KISZ-esek nevét Csupa boldogság volt az ar ca, amikor ismerőst talált — Az apád volt ilyen, iiatrj korában — mondta ragyogva — Látod. így találkozik kcJ nemzedék! S. B. Jegyzet Munkahelyen tiszta fejjel A ceglédi gyermekkönyvtárnak sok száz olvasója van. A rendszeres könyvkölcsünzők ezekben a napokban újítják fel tagsági igazolványukat, kölcsönzőjegyüket. Fakan Eri­ka — a képen — olvasnivalót kölcsönöz. Apáti-Tőül Sándor felvétele IV em ünneprontásul mon­1 dóm, hiszen amiről szó­lok, egyszerű hétköznapi ese­mény csak, az óesztendő bú­csúztatása és az új köszönté­sének jegyében. Valószínű, gyakran elszíneződne a szon­da, ha egy-egy munkahelyen a két ünnep közt a portán szúrópróbaként arra» kötelez­nék az embereket, hogy lehel­jenek csak bele az igazat mondó csőbe. Elszíneződne, kimutatná, hogy az illető sze­szes italt fogyasztott, munka­helyre jövet, vagy éppen su- t.yiban, a munkahely területén, öltözőben, gép mellett vagy irodában, esetleg nem is nap­közben, hanem csak kifelé jövet. Csak egy pohárka — mondanák. Névnapot kellett köszöntem, eredményekre kel­lett koccintani — s így tovább. Az Alkoholizmus Ellenes Országos Bizottság tavalyi ta­nulmánya szerint az utóbbi időben nőtt az országban az alkoholfogyasztás és félmillió­ra tehető az iszákosok száma. A gyászos ranglistán a szocia­lista országok között — az ivást tekintve — elsőségünk vitathatatlan. Sok olyan, népes munkahely van az országban, ahol alko­holizmus elleni bizottság ala­kult. Van, ahol egyenesen megtiltják munkaidő után is a gép, íróasztal, vagy öltöző- szekrény melletti, köszöntővel álcázott alkalmi ivászatot. Az elhatározást a szakszervezet is támogatja, segíti a felvilá gosító, nevelő egészségvédő munkát. Cegléden is volt rá példa, hogy egy-egy gyárból üzemből javító, nevelő célzat­tal elbocsátottak néhány iszá kost, mert a szabályt, a szi­gorú rendet megszegték. Most, hogy több, koccintó1 ünnepnappal közeleg az úi esztendő, jó lenne, ha nem csak tiszta laopal, hanem tisz­ta fejjel kezdené ki-ki a dol­gát. Ettől még nukkanhat a pezsgősüveg dugója, magasba szökhet a jókedv, összecsen­dülhet a pohár. E. K. ISSN 0133-2600 {Ceglédi Hírlap) «

Next

/
Oldalképek
Tartalom