Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-31 / 305. szám

1980. DECEMBER 31, SZERDA %}man Hefi jogi tanácsok Nyugdíjasok háza, garzonház ® Lakóegységét nem cserélheti • Másodállás után is jár szabadság § KI lehet bérlő a nyugdíja­sok házában? A közelmúltban napvilágot látott újabb rendelkezések iránt feltűnően nagy az érdek­lődés. Máris több kérdést kap­tunk olvasóinktól az új lakás­ügyi rendelkezésekkel kapcso­latban, és ezekre esetenként lapunk hasábjain, megadjuk majd a választ. A minap személyesen keres­tek fel idősebbek és fiatalab­bak egyaránt, ök a nyugdíja­sok háza, illetve a garzonház, új jogi fogalmak felől érdek­lődtek. Most ezekre válaszo­lunk. A nyugdíjasok háza a nyug­díjasok, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt elért szemé­lyek határozatlan idejű elhe­lyezésére szolgál. Bérlőül egye­dülálló személyt vagy házas­várt lehet kijelölni. A bérlő­társi jogviszonyra vonatkozó rendelkezések figyelembevéte­lével két egyedülálló személy is kijelölhető bérlőül, ha ezt együttesen kérik. Bérlőül csak az jelölhető ki, aki: aj nyugdíjas, illetőleg az öreg­ségi nyugdíjkorhatárt elérte, b) önmaga ellátására képes, de egészségi állapota miatt se­gítséget igényel és a családi gondozást nélkülözi; ej legalább komfortos vagy — indokolt esetben — korsze­rűsítéssel komfortossá tehető, illetőleg közérdekű lakásigé­nyek kielégítésére fordítható állami lakásának bérleti jog­viszonyáról az azzal rendelke­ző szerv javára lemond, és azt a bérbeadó részére kiürítve visszaadja, továbbá: dj a lakással kapcsolatos fizetési kötelezettségének telje­sítését maga — vagy készfize­tő kezes is— vállalja. Házastársak esetében, ha az egyik még nem nyugdíja, az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el. ez alól a feltétel alól a lakással rendelkező szerv az egészségügyi osztály­nál egyetértésben, felmentést adhat. Nem jelölhető ki bérlőül az a személy, aki egészségi álla­pota vagy egyéb ok miatt a .vözösségi együttélésre alkal­matlan. Egyik olvasónk azt is felve­tette, ígéretet kapott, hogy a jövő év folyamán bekerülhet az említett célra kijelölt lakóépü­letbe. Nem tudja azonban, hogy házastársát befogadhat- je-e, illetve kérdezi, hogy mi­lyen feltételekkel van erre le­hetőség. A nyugdíjasok házában le­vő lakásba a bérlő csak olyan házastársát fogadhatja be, aki önmaga ellátására képes, és közösségi együttélésre egészsé­gi állapota vagy egyéb okból alkalmas. A házastársnál is feltétel azonban, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése, bár ez alól felmentést kaphat. O Mit kell érteni a garzon- ház alatt és a szobabérlők há­za alatt? KI lehet ezekben bérlő? A garzonház az egyedülálló személyek és a fiatal, illetve gyermektelen házaspárok el­helyezését szolgáló lakóépület. A garzonházba bérlőül — a bérlőtársi jogviszonyra vonat­kozó rendelkezésék figyelem­bevételével — két egyedülálló személy is kijelölhető, ha ezt együttesen kérik. A garzon- házban levő lakásba a bérlő — a lakással rendelkező szerv hozzájárulása nélkül — csak a házastársát és a kiskorú gyermekét fogadhatja te. A szobabérlők háza is a la­kással nem rendelkező egye­dülálló személyek, fiatal há­zaspárok elhelyezésére szol­gál, és bérlőül legfeljebb az egyedülálló személyt vagy fia­tal házaspárt a lakásigénye ki­elégítéséig tartó időre lehet ki­jelölni. Az ilyen bérlő ae úgy­nevezett lakóegységét nem cse­rélheti el, csak a ki jelölő szerv javára mondhat le arról, és. ezért pénzbeni térítésre nem tarthat igényt. • A dolgozót a szabadság a másodállása és mellékfoglalko­zása után is megilleti, az évi szabadság akkor is jár a dol­gozónak, ha a vállalat őt nem teljes munkaidőben alkalmaz­ta. Egyik olvasónk arról pa­naszkodott, hogy másodállása után nem kapta meg a szabad­ságot, egy másik levélírónk pedig azt sérelmezi, hegy a teljes munkaidőnek csak egy részében dolgozik a főállásá­ban és emiatt nem kapta meg a rendes ez évi szabadságát. Mindkét olvasónkkal szem­ben helytelenül járt el a mun­káltató. A Munka Törvény- könyve értelmében a dolgozó meghatározott feltételek fenn­állása mellett második vagy további munkaviszonyt létesít­het. Az Mt 42. §-ának (lj bekez­dése általában olyként rendel­kezik, hogy a dolgozónak min­den munkaviszonyban töltött naptári évben tizenkét mun­kanap alapszabadság és a munkaviszonyban töltött ide­jéhez igazodóan pótszabadság jár. Ebből következik, hogy a dolgozót a részére járó sza­badság minden munkaviszony­ban, tehát a másodállása és mellékfoglalkozása után is megilleti. Azonban minden munkaviszonyban különállóan kell elbírálni a dolgozót meg­illető pótszabadság mértékét, illetőleg azt, hogy a tanulmá­nyi szabadságból mennyi időre kell a dolgozónak átlag­keresetet fizetni. Ha a dolgozót az egyes mun­kaviszonyokban bármilyen ok­ból eltérő mértékű szabadság illeti meg, a dolgozó köteles a munkakörét ellátni abban a munkaviszonyában, amelyben már szabadságra nem jogosult akkor is. há a1 más tik" munka­viszonyában még szabadságát tölti. (MK 18. számú állásfog­lalás.! Másik olvasónknak is az Mt. 42. § (lj bekezdésével vá­laszolhatunk. Ehhez még any- nyit, hogy az említett rendel­kezés nem tartalmaz olyan korlátozó intézkedést, amely szerint az alapszabadság és a munkaviszony alapján járó pótszabadság csak a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozót illetné meg. Ebből következik, hogy érdeklődő olvasónkat az éves rendes sza'- badság akkor is megilleti, ha nem teljes munkaidőre alkal­mazták. Ha az ily módon al­kalmazott dolgozó a hét min­den, a jogszabály rendelkezé­se szerinti munkanapján dol­gozik. a szabadság ugyanolyan mértékben megilleti, mint a teljes munkaidővel fogalkozta- tott dolgozókat. A rendes szabadság idejére járó átlagkereset azonban ilyenkor csak a munkaidejé­vel arányos időre jár. Például olvasónkat, akit napi 4 órás munkaidővel alkalmaztak, egy szabadságnapra is 4 órai át­lagkereset illeti meg. Ha azon­ban a nem teljes munkaidővel foglalkoztatott dolgozó csak a hét meghatározott napjain dolgozik, szabadságideje is a munkában töltött napokhoz igazodóan arányosan veendő figyelembe. Ez vonatkozik egy másik, hasonló ügyben hozzánk for­dult olvasónkra, aki 4 órás munkaidővel hetenként 6 nap helyett, csak 3 napot dolgozik. Neki alapszabadsága 12 nap helyett, csak 6 nap lesz. Ter­mészetesen ez a szabály érvé­nyes a pótszabadságok tekin­tetében is. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései A rosszhiszemű lakáshasználó A fiatalok egy gyárban dolgoztak, egymásba szerettek és összeházasodtak. A gyár kétszobás szolgálati lakást juttatott nekik. Két gyerme­kük született, a házasság azonban nem volt boldog. A férj rendszeresen italozott, fe­leségét többször durván bán­talmazta. Egy alkalommal a rendőrségnek is be kellett avatkoznia és a járási rendőr- kapitányság a férfit veszélyes fenyegetés miatt 2500 forint pénzbüntetéssel sújtotta. A határozat megállapította, hogy a brutális ember megverte feleségét és megfenyegette, hogy elvágja a torkát. Ilyen előzmények után az asszony válópert indított, amelyben a gyermekek nála történő elhelyezését és a lakás kizárólagos használatára való felhatalmazását kérte. A já­rásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság a házasságot felbontotta, a gyermekeket az anyánál helyezte el, az apát tartásdíj fizetésére kötelezte, a lakás kizárólagos használa­tára az asszonyt jogosította fel és a férjet kötelezte, hogy on­nan harminc napon belül tá­vozzék. Egyben megállapítot­ta, hogy a férfi jóhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználó, akinek elhelyezéséről a lakás­sal rendelkező gyár köteles gondoskodni. A lakással kapcsolatos ren­delkezés elleni törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: A házasság felbontása ese­tén az á volt házastárs, aki az együttélés alatt, vagy annak megszakadása után olyan ma­gatartást tanúsít, ami a szo­cialista együttélés szabályait durván megsérti, rosszhisze­mű jogcím nélküli lakáshasz­nálónak minősül. Ebben az esetben a férj így viselkedett, ezért még átmenetileg sem maradhat a lakásban és elhe­lyezéséről maga köteles gon­doskodni. Tsz-tagnak felmondani? Egy mezőgazdasági terme­lőszövetkezet ágazatvezetőjé­vel írásban közölték, hogy a vezetőség határozatával beosz­tását — tagsági viszony fenn­tartása mellett — megszünte­tik. Ezt azzal indokolták, hogy a munka hatékonysága érdekében átszervezést haj­tottak végre és különböző munkaköröket összevontak. A határozat után az illető a munkaügyi bírósághoz for­dult, amely kimondta: a fel­Tíz nap rendeletéiből mondás érvénytelen és ítélete ellen fellebbezni nem lehet. A döntés indokolása szerint a tsz az átszervezést csak a fel­mondást követő két hónappal később határozta el és tagjá­nak köteles lett • volna más munkakört biztosítani. Az íté­let ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: A termelőszövetkezet tagjá­nak joga és kötelessége a közös munkában részt venni, a szövetkezetnek pedig őt adottságának megfelelő rend­szeres munkával ellátni. A munkaköri beosztást vagy vál­toztatást a taggal előzetesen meg kell beszélni, és az intéz­kedésről értesíteni. Mindezek­ből következik, hogy a tsz- tag munkaviszonya felmon­dással nem szüntethető meg. Amennyiben a gazdálkodás követelményei a munkaerő átcsoportosítását, egyes mun­kakörök megszüntetését indo­kolttá teszik, ez a vezetőséget nem menti fel a tagról való gondoskodás kötelezettsége alól. A vezetőségnek ebben az esetben is intézkedést kel­lett volna hoznia, hogy tagja sem munkája jellegében, sem díjazásában ne szenvedjen hátrányt. Amennyiben ez* nem tette meg, szó lehet kár­térítési felelősségének megál­lapításáról is. Tévedett, s jog­szabályt sértett azonban a munkaügyi bíróság, amikor a feleket a jogorvoslati lehető­ségből kizárta, mert ítélete ellen fellebbezésnek helye van, és azt a másodfokú bí­róság felülbírálhatja. A gazdasági társulások léte­sítésének és működésének pénzügyi feltételeiről az 51/1980. (XII. 12.) PM-rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 93. száma.) A nappali tagozaton végzett pályakezdő agrárszakemberek foglalkoztatására irányuló pá­lyázati felhívás engedélyhez kötéséről szóló 16/1979. (IX. 5.) MÉM számú rendelet hatályon kívül helyezéséről intézkedik a 29/1980. (XII. 12.) MÉM-ren- delkezés ugyanitt. A pályakez­dő szakemberek pályázati rendszeréről ugyanitt jelent meg a 21/1980. (XII. 12.) MüM rendelet. A kukorica- és cukorrépa­betakarítás miatti munkadíj- adókedvezményről adott ki a Pénzügyminisztérium 326/1980. PM szám alatt közleményt. (Pénzügyi Közlöny 21. száma.) ‘ A .szerződéses rendszerben üzemeltetett kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletekkel kapcsolatos könyvviteli elszá­molásról rendelkezik ugyanitt a 807/04/1980. PM XII. közle­mény. A polgári védelmi rendelte­tésű eszközök kezeléséről az 1/1980. HM számú rendelet és a végrehajtására vonatkozó intézkedések egységes szer­kezetben jelentek meg a Ne­hézipari Értesítő 24. számában. Na volna egy telke... Ládába zárt paragrafusok Tj'gysforcsak megállt valaki *J a szerkesztőségi szoba fé­lig nyitott ablaka előtt. Bo­csánat, ez a Pest megyei Hír­lap szerkesztősége? — kérdez­te egy tompa hang. Paran­csoljon — mondja ilyenkor az ember, aztán megnézi, ki is az illető, őszülő hajú férfi állt kint a folyosón, valamikor a 60-as években szabott, de gon­dosan megkímélt szürke öl­tönyben. A kishivatalr.ok kül­sejű alakok örök óvatosságá­val a kigombolt zakó alatt kö­tött mellényt viselt, műanyag pálcikákkal merevített fehér inggallér alá pedig nyakken­dő hurkolódott. Ötven-ötvenöt éves lehetett, bár a kortalan meghatározás az ilyen arcokra sokkal pon­tosabb, és aprót biccentett, mielőtt újra megszólalt. Ké­rem én egy mai lapot, vagyis egy szerdai számot szeretnék kérni, ha lehet. Voltam lent az aluljáróban, de ott már elfo­gyott. Tudják, a mai újságban van a jogi oldal, arra nekem szükségem volna. Föltétlenül. Egy megyei lapot keres va­laki Budapest kellős közepén, pár lépésre az Emkétől?! Rá­adásul épp a jogi oldalt? Fur­csa... — ön biztosan vidéki — mondtam, amikor belépett a szobába. Arca tartózkodó volt, de hangja fesztelen, már-már csevegő. Az egész emberhez leginkább egy kalucsni illett volna, az idegen ennek ellené­re egy szandálban, és stoppolt zokniban ért véget. — Nem kérem, dehogy, itt lakom a VII. kerületben — válaszolta, miután bemutatko­zásnál elharapta a nevét. — Ja, szóval budapesti leve­lező ... — Hogy? Levelező? Már­mint én? He-he-he, ez jó. Nem nem, uram, én még sohasem írtam újságnak levelet. — Akkor már tudom. Vala­mi peres ügye van a megyé­ben ... — Még, hogy perem? Ne­kem? Nahát, maguk itt min­dég viccelnek? Már hogyan lenne nekem kérem perem? Pont nekem. Ahogy újra heherészni kez­det, furcsa érzésem támadt. Ügy tűnt, az idegen most hir­telen rettenetesen elégedett. Már-már boldog. S ehhez elég volt az a futó feltételezés, hogy valahol ügye van, bírósági ügye. — Tudja — szólalt meg ké­sőbb — júniusban volt négy esztendeje, hogy kezembe ke­rült egy ilyen lap. A maguk újságja ezzel a jogi oldallal. Namármost kérem engem a jog az nagyon érdekel. A rá­dióban, a TV-ben is meghall­gatok, megnézek minden ilyen műsort. De tudják, az újság az más. Átokból kivágom a cikkeket, elteszem és később akár vissza is kereshetem. Nekem otthon van egy ládám, egy régi pántos ládám direkt a jogi cikkeknek. Gyűjtöm ezeket. Mert tudják, a törvény az törvény, ott félrebeszélnd nem lehet. Itt minden szó igaz, az utolsó betűig, mert a paragrafusokkal kérem nem lehet viccelni... És most már az idegen be­szélt, beszélt, naivan, közhe­lyekkel, s valami furcsa áhí­tattal, mintha csak a jog egye­nesen a vallása volna. Bizony meglehetősen bigott volt. Az­tán egy idő után úgy látszik megérezte maga körül a csen­det, elhallgatott, Alighanem javítani akart, amikor újra megszólalt. — Tudják egystor majd le­het, hogy veszek egy telket. Vagy örökölök. Esetleg eltartá­si szerződést akarnak kötni ve­lem. Akkor majd nagyon kell ismernem a törvényeket. És én csak egy (egyszerű eladó va­gyok. A mikor kilépett az ajtón már valahogyan biztos voltam benne, ennek az em­bernek sohasem lesz telke. Az öröklők istene sem valószínű, hogy rányitja az ajtót. Eltar­tási szerződést pedig talán so­ha nem is kötne. Ehelyett va­lószínűleg marad minden vál­tozatlan az olcsó terézvárosi bérlakásban, ö továbbra is megveszi majd at újságokat. Kivágja a jogi cikkeket. Az­tán, mikor felnyitja a pántos ládát arra gondol, ha volna egv telke, vagy ha örökölne... És a láda mellett lassan le­pereg egy élet. B. E. ÉRTESÍTÉS A PÉBÉGÁZ-FELHASZNÁLÓKNAK Az 1980. március 1-e után értékesített, KÁRPÁT-5 típusú pébégáz-tűzhelyek főző-égőcsapiait — szériahiba miatt — ki kell cserélni. A díjtalan javítás időpontjáról a gázszolgáltató vállalatok értesítik azokat a fogyasztókat, akiknek a nyilvántartásuk szerint KÁRPÁT-5 típusú tűzhelyük van. A csapcsere gyors és zökkenőmentes lebonyolítása érdekében kérjük a t. fogyasztókat, hogy a megjelölt időpontban feltétlenül tartózkodjanak otthon vagy akadályoztatás esetén kérjenek más időpontot a gázszolgáltató vállalattól. Felhívjuk azok figyelmét, akik 4980. március 1-e után vásároltak KÁRPÁT—5 típusú gáztűzhelyet és azt nem a gázszolgáltató vállalattal helyeztették üzembe, hogy a biztonsági okokból szükséges díjtalan javítás érdekében jelentkezzenek a területileg illetékes gázszolgáltató vállalatnál, a gázkészülékek garanciajegyén feltüntetett hibafelvevő helyek egyikén. OKGT-RAMOVILL BÚTOR Nálunk már most előjegyeztetheti! PEST MEGYÉSEN CSAK A PIK-NÉL: Cegléd, Kossuth u. 6/a. Vác, Március 15-e tér 22. PEST MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT Stylus Faipari Szövetkezet, -■! Cegléd fs-ruLus KOLONIAL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom