Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-21 / 299. szám
\ 4 ‘xMdap 1980. DECEMBER 21., VASÄRNAP Magvető-tervek Gyorsuló Idő Klub Színesebb borítóval A népszerű, a legfrissebb természet- és társadalomtudományi eredményekről közérthetően szóló könyvfüzér a Gyorsuló idő sorozat, a közeljövőben másfél századik köteteiéhez jut él. Olvasóinak érdeklődése késztette a Magvető Kiadó szerkesztőit, hogy a Magyar Rádióval és a TIT Természettudományi Stúddójá- jával közösen megnyissa a Gyorsuló Idő Klubot, azzal a céllal, hogy az olvasók megismerkedhessenek a hasznos kiadványok szerzőivel, első kézből tájékozódhassanak a legújabb tudományos nézetekről, kutatások eredményeiről. Eddig Marx György, Han- kiss Elemér, Müller Pál tartott nagysikerű előadást. Az idei utolsó klubfoglalkozáson az olvasók dr. Szabó Árpád egyetemi tanárral, a Periklész és kora, valamint A görög matematika kibontakozása cíKOKAS IGNÁC KÉPEI A MŰCSARNOKBAN Környezete emelte művésszé nác is e Mindenség-részlet egy töredékévei gazdálkodik. Minden turján oltár, az egész táj liturgia művészetében, minden művén a természet és az ember közös szertartása pereg, ügy ember, egy festő győztes kínlódása avatja barbizoni, nagybányai értékké Ginza jusztát. Azt festők százai éréi ték művészetté, Ginzát ő egymaga. Ez az ő terrénuma, kizárólagosan az. ivei, hidjai, beszakadt csatornái, vaddisznó-formátumú növényzet. Hogy ezenkívül Adyt is érzékeli nagy.kék szemével, nagy kalapjával — az külön teljesítmény. Orfeusza, tékozló fiúja szintén. Itt azonban a férfi nem az apjával követi el, ki nem küszöbölhető hűtlenségét, mint a bibliát értelmező Rembrandt-, Dürer-, Meunier- művekben, hanem asszony- szerelmével. Értékei időtlenek mű könyv szerzőjével találkozhattak. Tervezik a sorozat szerkesztői, hogy a jövő évből kezdve vonzóbb, színesebb borítóval készülnek a Gyorsuló' idő kötetek. Már az. új köntösben lát napvilágot Kunt Ernőnek A halál tükrében című műve. Az újdonságok közé tartozik Lőrincz L. László .. .jurták között járok című tanulmánya. A könyv a belső-ázsiai kultúrába kalauzolja az olvasót. Színlelni boldog szeretőt címmel jelenik meg Mískolczi Miklós munkája a házasságtörésekről, a szerelmi háromszögek természetéről, kiadják Rásonyi László kötetét, amelyben a szerző a török népek történetét foglalja össze tudományos pontossággal. Kokas Ignác: Melankólia Kokas Ignác, a Magyar Nép- köztársaság Kiváló Művészének kiállítása 1981. január 11- ig tekinthető meg a Műcsarnokban. Semmiből teremtett világ Régóta tudjuk, most perdöntőén nyilvánvalóvá vált, hogy Kokas Ignác, az első új Mester Egry, Barcsay, Hincz nemzedéke után. Válón született, ahol az erdő egykor Vajda János verseit ihlette. Minden bokor, minden fa, minden zsombók, fűtorzs egy- egy égő csdpkebokor-látomás- sal lepte meg Kokas Ignácot, a gyermeket. Mivel szeme, szíve volt, már ekkor eldőlt, hogy festő lesz, ez a környezet emelte, emeli azzá. Ez a különös loncsosság, a vidék tépázottsága, embertől elha- gyatottsága, ma már kép, ma már művészet ez az „ugar”. Szinte megfoghatatlan, mégis tény, hogy a látó szem, az érző lélek, a felhasznált tapasztalat, milyen semmiségből teremthet világot. Már Blake verse is a homokszemcséből teremtődő Mindenséget üdvözli, s íme Kokas példája is lenyűgöző — egy semmi, egy vacak, egy ezer más festőnek használhatatlan Ginza puszta az ő esetében a mesíermű nélkülözhetetlen nyersanyaga. Cinza az ő Nagybányája Radnóti is úgy szerette e hazát, hogy ismerte minden lényeges virágát Kokas IgNEGYEDSZAZAD ES EGY ÉVTIZED A circustól a cirkuszig Hétfőn a Fővárosi Nagycirkuszban díszelőadást rendeznek abból az alkalomból, hogy negyedszázados a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat és egy évtizede tartanak előadásokat a nagycirkusz új épületében. Ügy tűnik, a cirkuszon nem fog az idő. A produkciók népszerűsége több ezer év alatt sem csökken. Hogy miért? A magyarázat kézzelfogható: „fontos hivatást teljesít. Földön és levegőben dolgozó akrobatái a modern ember testi eszményeit, akaraterőt és bátorságot; doptőrei (idomítói) az ember uralmát a vadállatok, a természet nyers erői fölött; a bohócok ősi tréfái, pedig az örök emberi derűt és játékosságot fejezik ki”. A találó idézet Szekeres József és Szilágyi György Circus című könyvéből való, melynek alcíme: Fejezetek a cirkuszművészet történetéből. — s az első és egyetlen ilyen témájú munka magyar nyelven. A kiadó: a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat. A könyv az emberiség történetét végigkísérő cirkuszművészet hazai krónikáját írja meg, kiemelve a fejlődés legfontosabb állomásait — a XIX. század második felében fellépő vándorartisták tevékenységétől a Városliget cirkuszainak kialakulásán és fénykorán át az intézmények államosításáig. A Honművész című lap 1834-ben arról számol be, hogy „a híres német—holland cirkuszigazgató, Wulff Henrik úr és lovag művész társasága Pestre érkezett és a Rakpia- con erre a célra készített deszkasátor arénájában megkezdte előadásait. A circus mögött magasan feszített kötélen produkálták magukat a kötélen járók”. Wulff úr unokája, Wulff Ede nyitotta meg a Városligetben 1891-ben azt a vasvázas hullámbádog épületet, mely a későbbi Fővárosi Nagy Cirkusz elődjeként működött. Az értetlenség, az idegenkedés számos megnyilvánulása ellenére az artisták produkciói mindinkább meghódították a közönséget. Az első közismert nevek: Fers Mihály kutyaidomár, Ho- ránczky András atléta és küzdőmester, Scalabrini József kötéltáncos, Deutsch Katalin erőművésznő mutatványai kápráztatták el a nézőket. S a cirkuszigazgatók között klasszikusnak számító Baro- kaldi, aki tudta, hogy krajcárokért is színvonalas műsort kell adni — a magyar artisták első neves nemzedékét nevelte. Porondjáról indult el a világhír felé például Czája János, a birkózóerőművész is. Neves igazgatók, artisták, bohócok élettörténete sorjázik a lapokon: olvashatunk a közismert Beketow Mátyásról, a nagy hírű igazgatóról és szervezőről, Lax Vilmosról, a múlt század kiváló bűvészéről, a kitűnő nevettetőkről, a Fred-testvérekről, Jancsiról, az énekes bohócról, vagy Albertéról, a halhatatlan Grock tanítómesteréről. Az évtizedek múlásával újabb és újabb tehetségek születtek, produkciók százai tettek szert világhírre. A korábban a társadalom perifériáján élő és később az üzletemberek kénye-kedvére kiszolgáltatott artisták igazi rangjukhoz méltó elismerést csak a felszabadulás után nyertek. A kötet külön érdekessége, az államosítás, fordulatokban nem kevéssé bővelkedő történetének feltárása. Kár, hogy az ízig-vérig érdekes könyv — csekély példányszáma miatt — a közönség számára szinte hozzáférhetetlen. M. J. Ebben is eredeti. Nemcsak, mint festő, hanem sorsát illetően, mint ember. Műcsarnoki tárlatában gyönyörködve, újra megállapíthatjuk, s nemcsak a szem és az érzelem erejére támaszkodva, hanem az intellektus tárgyilagosságával; Eg.ry, Hincz, Barcsay után ő az első Mester. Az csupán adat, hogy a Képzőművészeti Főiskola tanára, hogy a Magyar Népköztársaság kiváiló művésze, hogy alkotásait szerte az országban és a velencei biennálén is bemutatták. Ez csupán adat. A lényeg, hogy értékei időtlenek. Losonci Miklós 1 Kokas Ignác: Menekülés Ginzárói TV-FIGYELŐ Ajándék. Igaz, a vásárlói bukszák és a titkon gyűjtött pénzeket őrző borítékok már erősen apadóban vannak, ám azért még idejében került a képernyőre a Családi kör soros műsora, amely a karácsonykor szokásos ajándékozásokhoz adott számos kitűnő tanácsot. Előbb természetesen a gyermekes famíliák felnőtt tagjai okulhattak, és vehették tudomásul, miszerint sem holmi kvarcórák, sem szánkók, korcsolyacipők beígérése nem lehet fegyelmezési eszköz. Az efféle tárgyi jutalmak maradjanak csak meg a szeretet jelképeinek, s ne silányuljanak a jó szándékú, de nem helyén való zsarolás eszközeivé. Aztán amúgy általában esett szó erről a december végi ünnepről, s megintcsak úgy, hogy a néző dr. Ranschburg Jenő pszichológus egyszerre nagyon tapintatos és nagyon okos szavait hallgatva csak bólogathatott. Igen, amely családokban nincs meg a szeretetten feloldódáshoz a harmónia, ott fölösleges az ez irányú erőlködés: ha csakazértis eljátszódik a tapintat-szerep, az nyilvánvalóan tovább távolítja az amúgyis távolodókat. Ám, ahol békesség és megértés uralkodik, azokban az otthonokban igenis szülessen meg az a kis csoda; mármint bátran vegyék úgy az együtt- élők, hogy nem a sok-sok bolti loholás eredményeképp, hanem valahonnan a padlás felől érkeztek a fa alá azok a szépen felmásriizott csomagok. El szabad ringatózni a mesében ezen az egy estén ... No és még egy ritka fontos tudnivaló a pé izátnyújtís mind jobban terjedő szokásáról. A pénz nem ajándék! Illetőleg csak akkor az, ha igazi örömforrássá válhat, tehát — mondjuk — más egyéb helyett betétkönyvet kap a lakásra kuporgató ifjú házaspár. Hát, úgy ilyesmi köthette le a néző figyelmét pénteken este. Este? Sajnos, bizony már késő éjszaka, mert a szóban forgó adást — miért, miért nem? — tízórai kezdettel sorolták be az illetékes műsorszerkesztők. Ezt a döntést megérteni nemigen lehet, annál kevésbé, mert ha valami, hát a Családi kör igazi tö- megműsor. Mindenkihez szól, MAGYAR—SZOVJET KAPCSOLATOK Kulturális cserék Az elmúlt években igen eredményesen fejlődtek, s a következő esztendőkben még színesebbé, tartalmasabbá válnak a magyar—szovjet kulturális kapcsolatok. Az 1931—35- re szóló együttműködési munkaterv előirányozza a tudományos, a felsőoktatási együttműködés szélesítését és kibővítését, oktatók cseréjét, az egyetemek közötti .kapcsolatok fejlesztését, az egyetemisták nyári termelési gyakorlatának, valamint a nyelvszakos hallgatók képzési lehetőségeinek bővítését. Jövőre Magyarországra látogat a moszkvai Állami Filharmónia Szimfonikus Zenekara, a Malaja Bronnaja Színház, a Jereváni Bábszínház és több más együttes. Az 1982-es év programja tartalmazza a többi között a Permi Opera- és Balettszínház balettagyüt- tesének vendégszereplését, a szegedi nyári játékokon, Ugyancsak 1982-ben Kraszno- jarszkból Magyarországra látogat a Szibériai Táncegyüttes. Az, Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója alkalrhából kiállítást rendeznek hazánkban a húszas évek festészetéből: 1983-ban a le- ningrádi Kirov Opera balett- együttesét, a Szovremenyik Színházat, a Litván SZSZK kamarazenekarát, 1984-ben a Grúz Ál'mmi Táncegyüttest várják Magyarországon, és ide látogat a leningrádi Puskin Drámai Színház is. Magyar résziről jövőre ; például a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és kórusa láp fel a Szovjetunióban. Kiállítást rendeznek Bartók Béla életéről és alkotómunkájáról. 1982-ben a debreceni Kodály Kórus és egy magyar színházi együttes, 1983-ban a Magyar Állami Hangversenyzenekar lép fel a Szovjetunióban. Ugyanebben az évben Madách-kiál- lítást rendeznek. 1984-ben a Fővárosi Operettszínház együttese, 1985-ben a Magyar Állami Operaház halettegyütrtese utazik szovjet barátainkhoz. PEST MEGYEI MÚZEUMI FÜZETEK Szeret\ nem szeret? MONDÓKÁK, KISZÁMOLOK, CSÚFOLOK „Akáclevelet levettünk egészen a fáról, rajta voltak a kis levelek. Alulról kezdtük szaggatni: Szeret, nem szeret! Persze, azon is egy-egy kicsit csaltunk! Mikor nem figyeltek oda. oszt már fölfelé értünk, akkor már kettőt is szakítottunk. Ügy lestük előre, a szemünkkel bogoztuk, hogy az érjen oda. Ha utoljára az volt, hogy »nem szeret«, bizony elkeskenyedtünk! De hogyha »szeret«, akkor... Mindig a szeretőnkre gondoltunk! Ki tudja, most hogy hjvják a szeretőt? Hát olyan udvarló!" Idézet a Pest megyei Múzeumi Füzetek legújabb, a Gyerekjátékok című kötetéből. A közelmúltban megjelent mű a hévízgyörki gyermek- játékokat tartalmazza, Hinta- lan László gyűjtésében. A régi magyar paraszttársadalomban a falubeliek szórakozási formái között a dalokon, táncokon, szokásokon, meséken kívül jelentős szerep jutott a gyerekek , játékainak is. Bár a néprajztudomány az egész magyar nyelv területén gyűjtött játékokat, tudomásom szerint még nem jelent meg monográfia egyetlen falu jás úgy szól, hogy valamennyi korosztály haszonnal figyelheti, mert egyszerre okosít és szórakoztat. És pont egy ilyen ötven percet dugtak el most az adás legvégére?! Dundo Maroje. Noha a Szentendrei Teátrum előadásairól már sok szó esett ezeken a hasábokon, azért hadd nyugtázzuk néhány örvendező mondatban, hogy milyen jól szórakozhatott az előfizető is a Dundo Maroje közvetítését figyelve. A színészek láthatóan legjobb formájukban ko- médiáztak a csillagos egű színháztéren, és a televíziós rögzítés nem hogy rontott volna a látnivalón, hanem — mert a szükségképpen túl mozgalmas, helyenkint kiesé széteső játékot összefogta — még segített is rajta. A dobozgazdának ugyanaz az érzése támadhatott, mint amikor nem a pálya széléről, hanem kedvenc karosszékéből nézi a futballmeccset: végtére is mindent lát, s mindent a lényegi cselekményre összpontosítva lát. Egy újabb igazsággal volt tehát alkalmunk gyarapodni : nem csak ronthat, de javíthat is a televíziós közvetítés egy színházi vállalkozáson. Akácz László tékanyagáról sem, írja Hinta- lan László műve előszavában. A szerző 1976-ban kezdte Hévízrgyörkön a gyermekjátékok gyűjtését, s izgalmas vállalkozásának eredményeképpen mintegy háromszáz játékot — ezek a Magyarországon ismert csaknem valamennyi játéktípust képviselik — sikerült a Pest megyei faluban fellelnie, s a kötetben közölnie. A gyűjtés a hévízgyörki asázónykórus Vezetőjének, dr. Bálázs Józefnének és a kórus tagjainak részvételével kezdődött, s létrejöttéhez nemcsak a falu lakói járultak hozzá, de például Polónyi Péter, a gödöllői helytörténeti gyűjtemény vezetője is. Az értékes könyv megjelenését egyébként a gödöllői járási közművelődési bizottság szorgalmazta, s pénzzel is segítette létrejöttét A nagy érdeklődésre számot tartó kiadvány természet-, növény- és állatmondókák ismertetésével kezdődik. (A bevezetőben idézett mondóka is ebben a részben szerepel.) A mű tartalmazza a kiszámolókat, a különféle ügyességi és erőjátékokat, a guggolás és kifordulós körjátékokat, a táncos, kapus- és hidpsjáté- tékokat. Ismerteti a fogócskákat, a párválasztó, leánykérő és tárgykészítő, a különböző ügyességi és eszközjátékokat, szellemi játékokat. Felsorol tanítómondókákat, nyelvbotló- kat, felelgetőket és becsapós kérdéseket. A sok ismert és kevésbé közismert — a fiatalok számára esetleg teljesen újként ható — gyermekjáték kötetbe foglalásában, az összeállításában Lázár Katalin működött közre. A rajzokkal gazdagon illusztrált, számos kottát is közlő könyvet Ikvai Nándor szerkesztette. A Pest megyei Múzeumok I Igazgatóságának kiadásában | látott napvilágot a könyv, s hogy szépséghibája-e vagy sem, a kétezres példányszám, az csak később dől el. A gyerekkort idéző, a szülőket, pedagógusokat egyaránt segítő könyvből lehet, több is elfogyna. Kiadása azonban mindenképpen nagy öröm. Főleg, ha a szerző, Hintalan László bevezetőben írt kívánsága valóra válik. Ezek a szavak pedig a következők: „Ezzel a könyvvel szeretnénk megköszönni a falubelieknek azt a sok figyelmet és; fáradságot, amit a játékok összegyűjtésére áldoztak. Kívánjuk, hogy gyermekeik és unokáik is játsszák azokat olyan ötletességgel, erővel és vidámsággal, amilyennel szüleik és nagyszüleik játszották nem is olyan régen." K. £.
