Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-21 / 299. szám
m;s í MEGYEI Ä jelent s a jövőt szolgálta Erdei Ferenc nevét vette fe! a nyársapáti iskola ■AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 399. SZÁM Ára 1.60 forint 1980. DECEMBER 31., VASÁRNAP Átmenet P mberi tulajdonságaink, 'Lí s természet adta védekezési ösztöneink egyike, hogy gondban, bajban vigaszt, biztatást keresünk a magunk számára, így remélve támaszt ahhoz, hogy túljussunk — mert hiszen valami módon túl kell jutnunk — az adott ügy nehezén. Nincs tehát semmi furcsa, s még kevésbé elítélendő abban, hogy a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyára szocialista brigádvezetője a politikai vitakör foglalkozásán úgy fogalmaz: ha túl leszünk a mostani nehéz átmeneti időszakon, akkor ... A bri- gadéros kimondott valamit, amit sokan gondolnak, ami napjainkban tíz- és százezrek fejében fordul meg, vélvén, most valóban nehezek a feladataink, s helyzetünk sem nevezhető éppen egyszerűnek, ám ez áfmenet, s ha a végére jutunk, akkor ... Akkor nem ugyanoda kanyarodunk vissza, ahonnét elindultunk! A termelés meny- nyiségi mutatóinak elsődlegessége, az áruk értékesítési lehetőségeinek csekély súlya, a ráfordítások szerény jelentősége — ami, ha leegyszerűsítve is, de sommás megjelenítése a korábbi gyakorlatnak — olyan szakasz volt az ipari tevékenységben, az iparfejlesztésben, amilyet még egyszer nem nyithatunk, s nem is szabad nyitnunk. Maradva a diósdi példánál : amikor ősöreg berendezésekkel küszködve is az volt a cél, hogy minél inkább teljesíteni lehessen a mennyiségi terveket, aligha merült fel a vevőknek az a kívánalma, milyen szállítási határidőkkel, milyen minőségi, műszaki jellemzőkkel, miféle csomagolásban kapják az árut. Az volt a lényeg — s természetes: a gyártó számára is az volt az elsődleges —, hogy amit mennyiségben elterveztek, az meglegyen. Napjainkban azonban — s túl a rekonstrukción, tehát az öreg berendezések kiselejtezésén, a korszerű eszközök üzembe állításán — az előbb leírtak jellemzik a vásárlói magatartást bel- és külföldön egyaránt, tehát a szállítások ideje, a használati érték, s az azzal arányban álló ár, a csomagolás, hiszen • műszaki értelemben kényes termékről van szó. ’T'évedett volna a brigád- vezető, amikor átmenetinek vélte a megnehezedett feladatokat? Igen, tévedett, de ebben a tévedésben — pontosabban: a valóság félreértelmezésében — seregnyi társával osztozik ...! Termelőhelyeken éppúgy visszhangzik, mint intézményekben, sőt, irányító szerveknél is: majd kihúzzuk ezt a néhány nehéz esztendőt. Amiből a nehéz esztendők tökéletesen igazak, ám akihúzni?! Nem kihúzni_ kell valami kellemetlen átmenetet, hanem berendezkedni a megváltozott körülmények és követelmények véglegességére. Ami rendkívül nehéz, mármint a berendezkedés szükségességének az elfogadtatása. Nemcsak az újságírói tapasztalat sugallja ezt, hanem hasonló következtetesekre jutnak a termelőhelyek politikai és gazdasági , vezetői is. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgató-helyettese például azt mondja, bár már két esztendeje ez- jellemzi a gyakorlatot, mégis, ilap- jainkban is annak a megértetése a legnehezebb, hogy miért „állt meg” a kibocsátott árumennyiség?! Miért nem növekszik? Nem fejlődik a vállalat? Tőlük távol, s iparilag is messze, a Forte Fotokémiai Iparnál ugyanilyen gondolati húrok pendülnek meg, mivel — mint a vezetők említik — újra meg újra azt kell megmagyarázni, miért van vége annak az időszaknak, amikor hónap elején az adott egység megkapta a termelési tervet, s futott a szekér az így kijelölt úton, most meg átállás átállást kerget. A miértre persze nagyon egyszerű a felelet — mert a vevő ilyen és ilyen szállítási határidőt és termékösszetételt kíván — ám ennek a válasznak az elfogadtatása, a beláttatása még sokat próbált szocialista brigádok tagjaival sem megy egykönnyen, simán. S ha beletörődnek végül a dologba — mert mi mást tehetnének —, akikor is azzal teszik: majd lesz még másként, most tudomásul vesszük ezt az átmenetet. mivel a népgazdaság helyzete ... I esz valóban másként,-*-1 pontosabban nem is másként, hanem úgy, mint korábban volt: előre tudni heteket, hónapokat, miként alakulhatnak termelési, értékesítési teendőkben? Ilyen már nem lesz, bármennyire keserves ezt belátni, tudomásul venni. Nem átmenetről van szó az árukibocsátásban és az iparfejlesztésben, hanem egy olyan új szakaszról — aminek kezdete valójában 1979-re nyúlik vissza, s első megfogható jelei pedig már ebben az esztendőben mutatkoztak —, ahol a korábbi „stabilitás” ismeretlen. A gazdálkodási környezet változott meg alapvetően — s változik folyamatosan továbbra is —, s éppen ezért a gazdálkodási gyakorlatnak és módszereknek is át keli alakulniuk. Elkerülhetetlen, hogy minden termelőhelyi közösség szembenézzen ezzel a követelménnyel, s minél gyorsabban ehhez igazítsa — elsőként, minden mást megelőzve — gondolkodás- módját. Ugyanis: az árukészítés és értékesítés gyakor* latát csakis akkor lehet tartósan és eredményesen módosítani, ha a fejekben már világos a miért, a hogyan. Éppen • ezért nem magánügy, ki miként vélekedik az átmenet vagy nem átmenet megítélésében, hiszen a hamis következtetés téves cselekedeteket, magatartásokat serkenthet, tarthat fenn. Ha ez egyvalakinél következik be, akkor nem túl nagy a gond. Ha azonban a társadalom széles rétegeiben lel táptalajra a vélekedés, hogy csupán átmenet az, ami nem átmenet, akkor a következmények súlyosak lennének. Ezért kell a nyílt szó. a magyarázat, a meggyőzés, a takaratlan igazság. Mészáros Ottó Ma: Menetrendhez igazított cEet Láng Zsuzsa riportja az ingázók gondjait feszegeti. (3. oldal) Környezete emelte művésszé Kokas Ignác festőművész munkásságát elemzi Losonci Miklós írása. (4. oldal) Nem illik puskavégre kapni Hogyan segítenek a vadásztársaságok a kemény télben éhezésre, pusztulásra ítélt va dákon? Erről szól Palád! József írása. (6. oldal) Dolgos hajnalok, nappalok és éjszakák Pest megye három üzemébe látogatott, s ott szerzett tapasz talatairói számol be Látó János. (7. oldal) Önmagában érvelő múlt A Munkásmozgalmi Múzeumba kalauzolja olvasóinkat Vár- konyi Endre. (8. oldal) WSSr fe Zés * ' S. Hegedűs T.ászló ünnepi beszédét tartja. Képünkön, balról jobbra: Kovács Gizella, dr. Novák István, Labanca Árpád A szakadatlanul szemerkélő eső sem lohasztotta le a lelkesedést tegnap délelőtt Nyársapálon, ahol az általános iskola udvarán tartottak ünnepséget abból az alkalomból, hogy az intézmény felvette Erdei Ferejic nevét. Labancz Árpád, a községi tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük az elnökségben helyet foglaló S. Hegedűs László országgyűlési képviselőt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát, Illés Lajost, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának tagját, Fekete Antalt, a ceglédi járási pártbizottság első titkárát, dr. Novak Istvánt, a megyei tanács osztályvezetőjét és Gyurcsek Ferenc szobrászművészt. S. Hegedűs László mondott ünnepi megemlékező szavakat. — Erdei Ferenc életműve a nép, az ország, a társadalom ügyének szolgálata, maradandó értékű. Jelentős írói és tudományos munkásságával nemcsak a jelent, hanem a jövőt is szolgálta — mondotta többek között. — Nyársapáttal személyes kapcsolatban falukutató könyvéhez az anyagot gyűjtötte, s azon kívül is számos alkalommal járt ezen a vidéken, baráti körben megpihenni. — Az iskola és a község úgy őrizheti meg a legméltóbban emlékét, ha tanulmányozza Erdei Ferenc műveinek útmutatását, és mind kulturáltabb, emberibb . életformát honosít meg — mondotta végezetül S. Hegedűs László, majd leleplezte az iskola falán elhelyezett, Erdei Ferenc portréját ábrázoló domborművet, Gyurcsek Ferenc szobrászművész alkotását. Dr. Novák István adta át a név* felvételét engedélyező okiratot Kovács Gizella iskolaik ÜL. Ä cáü<- . Gyurcsek Ferenc szobrászművész alkotása Fotó: Halmágyi Péter igazgatónak, majd megkoszorúzták az emléktáblát. Az ünnepség az iskolai énekkar és a községi irodalmi színpad műsorával folytatódott és az Internacionáléval ért véget. Az iskolában a névadóval kapcsolatos fotó- és dokumentumkiállítás nyílt, amelyen Petővári Gyula, a Váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának könyvtárosa tartott tárlatvezetést, aki a bemutatott anyag jelentős 1 részét gyűjtötte és közreadta. T. T. Cél az egymillió tekercs Már t98t*re termetesek Bár az üsamek túlnyomó többségéiben még az ez évi szállításra rendelt termékek elkészítésén dolgoznak, vannak olyan termelőhelyek ahol már az 1981-as naptárt használják. A Telefongyár állt, amikor Futóho’mok című nagykátai gyáregységében beTetszefésebb formában Győzött a ceglédi barkácsgép Aligha van olyan háztartás, ahol ne akadna valami barkácsolni való. A íúrni-faragni szeretők önbizalmát nagyban megnöveli egy-egy megjavított használati tárgy, egy jól sikerült asztal, polc. Csak hát, a barkácsoláshoz szerszám is kell, mégpedig nem is akármilyen! S nem mindenki engedheti meg magának, hogy több tízezer forintos masinák segítségével hódoljon szenvedélyének. A csillogó és sokat tudó külföldi barkácsgépek sorában azonban ott vannak, a hazai ipar, pontosabban az ÉVIG ceglédi Kismotorgyárának gépei is. Az elmúlt évben kezdtek igazán intenzíven foglalkozni ezzel a termékkel. S az eredmény? A vásárlók megkedvelték a hozzáférhető áron forgalomba hozott készülékeket, az alapgépet és a tartozékokat. Az idén a gyár 12 ezer darabot szállított belőle a kereskedelemnek. Már az új tíousú, tetszetősebb kivitelű alapgépet is bemutatták a nagyközönségnek, s természetesen forgalomba is került. Használati értéke, tudása megewezik a korább' típuséval, de könnyebb annál. Az idén a termelői árat csökkentette a ceglédi gyár, így tudták csak biztosítani, hogv a fogyasztók változatlan áron jussanak hozzá a gépekhez. Növelheti a ceglédi barkács- gép-család sikerét az is, hogy a gyártó brigád a hivatalos garanciaidőn tűi még egy esztendeig jótáll a termák minőségéért. Mégis, hol áll a barkácsgé- pak nagy családjában a ceglédiek produktuma? A Nagyi tó értékelésében a külföldi masinák között közepes minősítést kapott, ami végül is nem rossz, hiszen hazai alapanyagból előállított, sokat tudó alaogéoekről és tartozékairól van szó. S számolni kell azzal a ténnyel is, hogy megfelelő háttéripar híján nem mindig a legmegfelelőbb alkatrészeket kaniák ezekhez a génekhez. Természetesen nem mondtak le a fejlesztés, az előrelépés lehetőségeiről sem. Kialakították a fokozatmentes fordulat- szám-szabályozós modellt, amelynek sorozatgyártását a jövő évben kezdik meg. A jövő esztendőben 35 ezer barkácsgép gyártását tervezik, mintegy 30 ezerre már eddig akadt vevő. A ceglédi gyár termelésében nagyságát tekintve kis hányadot képvisel a barkácsgépek gyártása, mégis fokozott figyelemmel kísérik az új termék sorsát, készen állnak a kereskedelem és a vásárlók igényeinek jobb kielégítésére, a gépek tudásának gyarapítására. Ez a szándék hívta létra azt a találkozót is, amelyen a kereskedelmi szakemberek mondják majd el tapasztalataikat a gyártóknak. Az eszmecsere végeredményben azt is szolgálhatja, hogy műszakilag még jobb, még sokoldalúbb legyen a ceglédi bar- kácsgép-család. G. M. fejezték a budapesti törzsgyár idei készárutermeléséhez szükséges alkatrészek legyártását, s jelenleg már a jövő évi termeléshez szükséges átviteltechnikai ■ és adatátviteli alkatrészek szerepéinek programjukban. Mint Rigó Mihály főmérnök tájékoztatójából megtudtuk, december első dekádjáig 950 ezer tekercset gyártottak le, ami a tavalyi évhez képest mintegy 55 százalékos termelésnövekedést jelent. S bár jelenlegi termelésük már teljes egészében a törzsgyár 1981- es tervének megalapozását szolgálja, Nagykátán is megvonják majd a január és december közötti időszak mérlegét: az ünnepekig hátralevő napokban minden bizonnyal elkészül az 1980-as év egymil- liomodik tekercse. Kéxxei szedik a répát Hóláncok a kombájnokon Országszerte küzdelmes munka folyt tegnap is a földeken a még kint lévő termés betakarításáért. Pest megye gazdaságaiban a kukoricának 4 százaléka állt Pápua falvak a vízen üfo>for§ák ca ffláskewei'Eiwnát A Ráckevei-Duna medrének kotrása és partjának szabályozása már a korábbi években megkezdődött és az idén is folytatódott. Vasadi János, a Közép-Du- navölgyi Vízügyi Igazgatósás igazgatója elmondta, hogy a több százezer köbméternyi föld és iszap eltávolításával részint a hajózóutat biztosították, részint az árvédelmi töltést is megerősítették. A partvédelem során eltüntették a szépséghibákat, amelyeket korábban — főként — a motorcsónakok okoztak. A mederből kiemelték a fertőzött lerakódásokat. Sajnos, az utóbbi években úgynevezett pápua falvak alakultak ki a Duna-ágban. A telektulajdonosok egy része karókat vert le a vízbe, azokra ládadeszkából kalyibát húztak — mint az őskori állapotokban élő pápuák. Ez több mint környezetrongálás. Az idén Csepel határáig jutottak el a kotróhajók. Ezen a területen már kellemes strandok sora és kajakosparadicsom várja a kirándulókat. 1981-ben remélhetően az ideinél is több pénz áll a rendezés szolgálatára, s a szakemberek számítanak a társadalmi munkások segítségére is. P. J. még lábon szombaton, melynek megmentéséért a hóval és a sárral birkózva dolgoztak a mezőgazdasági munkások. A Herceghalmi Állami Gazdaságban, hogy a nehéz gépek ne süllyedjenek el a sárban, szélesítő pótkerekeket, hóláncokat szemeltek a kombájnokra. Cukorrépából 65 hektár betakarítása maradt a hét végére. Sok helyen a gépek nem bírtak a latyakos sárral, a tsz-tagok kézzel szedték ki a földből a répát, melyet tegnap és ma is fogad a hatvani és a szolnoki cukorgyár. Búza alá készül a magágy A Felsőbabád! Állami Gazdaságban száz hektáron készíti a magágyat a Rába-Steiger. Tavasszal búzát vetnek a gépek a most előkészített földbe Bozsán Péter felvétele
