Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-21 / 299. szám

2 1980. DECEMBER 21., VASÄRNAP A hét kérdései A tét: a nemzetközi enyhülés A Kubai KP kongresszusa - Madrid félidei mérlege Támadás Libanonban - Fokozódó feszültség Salvadorban Fagyos Szelek fújnak az óceánon túlról. A héten közzé­tették, hogy az 1981. január 20-tól négy esztendőre hatal­mon levő Reagan-kormányzat külügyminisztere Alexander Haig lesz, akit „ultrakonzer­vatív” magatartásáról tart számon a világsajtó, s aki a NATO főparancsnokaként ar­ról vált ismertté, hogy állan­dóan a katonai kiadások növe­lését követelte az Egyesült Ál­lamok szövetségeseitől. Bár kommentátorok megjegyzik, hogy a nemzetközi realitások bizonyára hatással lesznek majd Haignek, mint külügy­miniszternek ténykedésére, mégis a tábornok fonódása a katonai-ipari komplexummal aggodalmakat keltett több nyugat-európai fővárosban. Ezt csak fokozta az, hogy Reagan katonai tanácsadói érzékeltet­ték, hogy az új kormányzat beiktatása utáni egyik első te­vékenysége lesz, hogy az 1981- es költségvetési évre előirány­zott hadikiadások 8—12 száza­lékos emelését kéri majd az Egyesült Államok kongresszu­sától. Pedig az amerikai tör­vényhozás már korábban is rekordösszeget hagyott jóvá: 172,7 milliárd dollárt szavazott meg egyetlen esztendőre hadi­kiadások céljairp.. Egyes hidegháborús körök mindent megtesznek, hogy Európában elmérgesíték a nemzetközi légkört, s így szö­vetségeseiket további fegyver­kezésre késztessék. Ezt szolgál­ta az — mint a szovjet sajtó a héten rámutatott —, hogy Lengyelország körül hisztériát igyekeztek kelteni. Miközben a lengyel társadalom legszéle­sebb rétegei kutatják a LEMP vezetésével a súlyos helyzetből való szocialista ki­utat, s egész sor intézkedéssel járulnak hozzá a stabilizáló­dáshoz, a nyugati fővárosokból zavarkeltési kísérleteknek le­hettünk tanúi. MI VOLT A KUBAI KOM­MUNISTA PÁRT II. KONG­RESSZUSÁNAK FŐVONALA? A kongresszus világossá tet­te, hogy a kubai nép magabiz­tosan halad a szocializmus építésének útján, s hogy küz­delmeiben bizton számíthat a szocializmus más országainak támogatására. Mint Fidel Castro elmondotta; az elmúlt Őt esztendőben, amely a párt első kongresszusa óta eltelt, nem csökkent az imperializ­mus nyomása a szigetországra. Kuba továbbra is az Egyesült Államok gazdasági blokádja alatt áll, s megnövekedett az ország elleni hazugság- és rá* galomhadjárat. Nem szabad elfelejteni — mint erre a kongresszus több felszólalója is rámutatott —, hogy a szi­getország alig 140 kilométerre a floridai partoktól építi a szocialista társadalmat, s hogy területén még mindig ott van egy amerikai katonai támasz­pont, Guantanamo. Ennek tu­lajdonítható elsősorban, hogy bizonyos kivándorlásra is sor került Kubából az Idén az Egyesült Államokba. Hiszen világos, hogy minden társada­lomban vannak antiszociális elemek, olyanok, akiknek tű­rőképessége alacsonyabb, bá­torsága meg-meginog az ame­rikai fenyegetések hatására, vaffy olyanok, akiket egysze­rűen megtéveszt az imperializ­mus ravasz prooagandáia. A nép túlnyomó többsége azon­ban nem ilyen emberekből áll, s kész további megpróbáltatá­sokat is vállalni a szocializmus győzelme érdekében, amely történelmi szükségszerűség. A Kubai KP kongresszusán ugyanakkor kendőzetlenül fel­tárták azokat a hibákat is. amelyeket az elmúlt öt évben elkövettek. S ez az őszinte, ön­kritikus hangnem nagy vissz­hangot keltett a szigetország pártonkívüli jeiben is. Mini a Granma és más újságok ha­sábjain megjelent olvasói le­velek rámutattak: ezt biztosí­tékként ítélik meg arra. hogy e hibákét küavítiák. Kuba né­pe bízik pártjában, s erre a bizalomra épül a szigetország új ötéves terve, amely eszten­dőnként ötszázalékos emelke­dést irányoz elő a népgazdaság fejlesztésében. Kuba — mint a kongressszu- son rámutattak — felkészül arra is, hogy a washingtoni kormányzat a korábbinál ag­resszívabb magatartást tanú­sít Kuba ellen. Mint Fidel Castro elmondotta, erre azért is fel kell készülniük, mert Ronald Reagan választási hadjáratában nemegyszer be­szélt erről. A kongresszus úgy fogalmazta meg a véde­kezést ez ellen, hogy idejében minden kubait ki kell képez-, ni a fegyverforgatásra, s így, ha szükséges, az agresszorok ellen az egész ország népe szállhat szembe. A II. kong­resszus viharos tapssal fogad­ta Fidel Castro beszédének zárómondatait, amelyek így hangzottak: „Kuba szocialista ország és az is marad. Kuba a Szovjetunió és valamennyi szocialista ország barátja és az is marad. Kuba interna­cionalista politikája a jövőben is változatlan marad. Elvei nem képezhetik semmiféle al­ku tárgyát.” hogyan Értékelhet­jük A MADRIDI TALÁLKO­ZÓ ELSŐ FÉLIDEJÉT? Hathetes tanácskozás után zárult az európai biztonsági szerződés végrehajtásáról szóló madridi értekezlet első szakasza. A második menet január 27-én nyílik meg, s március első napjaiban ér majd véget az eredeti tervek szerint. Ezt az elmúlt hat he­tet az jellemezte, hogy meg­lehetősen negatív a mérlege. A szocialista országok ugyan mindent' megtettek, hogy konstruktív tanácskozások fe­lé ösztönözzék az értekezletet. Sajnos nem rajtuk múlt. hogy ez nem történhetett meg. ök a maguk részéről egész sor olyan javaslatot terjesztet­tek elő, amelyek mindegyike az élet valamelyik területén azt a célt szolgálta, hogy az európai biztonság megszilár­duljon, a békés együttműködés a helsinki egyezményt aláírt 35 ország között elmélyüljön. Fő javaslatuk — amely a kontinensen kívül is rendkí­vüli visszhangot keltett — így hangzott: tartsanak összeuró­pai tanácskozást azokról az in­tézkedésekről, amelyek a ka­tonai enyhülést szolgálnák Európában. S ez logikus is. hiszen a politikai megállapo­dást, amely 1975-ben Helsinki­ben történt meg, követnie kell a katonainak is, ahhoz, hogy valóban a béke és biz­tonság kontinensévé válhasson az európai szárazföld. Sajnos azonban a NATO- delegációk, s elsősorban kö­zöttük az Egyesült Államok küldöttsége, mindent megtet­tek, hogy azt a hat hetet, amely eddig Madridban eltelt, ne jellemezze az enyhülést szolgáló alkotó légkör. Rágal­mat rágalom után soroltak fel, hogy elmérgesítsék a nemzetközi kapcsolatokat. Vá­daskodó fórummá igyekeztek változtatni a madridi tanács­kozás szónoki emelvényét, hogy így a hidegháborús erők kezére játszva elmérgesíték a nemzetközi légkört. Tekintve, hogy az amerikai tárgyalóküldöttség azt a Car- ter-kormánvzatot kénviselte, amelynek napjai már meg vannak számlálva, választási veresége következtében, a szo­cialista országok rendkívüli visszafogottságot és higgadtsá­got tanúsítottak a madridi ér­tekezlet első menetében. Ke­rülték a helyzetet kiélező konfrontációkat, hiszen jól tudták, hogy január 27-*n únu folytatódik majd a találkozó hogy Reagan, az Egy ésült Ál­lamok új elnöke már egy hete l"sz hivatalban. A kon­ferencia naoirendiét is úgv ál- laoították meg. ho«v e máso­dik szakaszban kerül sor maid az eurónai biztonság tovább’ megszilárdítását célzó javas­latok részletes megtárgyalásá­ra, vagyis a tanácskozás tény­leges tevékenységére, amelyet a helsinki záróokmány előír. Ezért bár sajnálkozásukat fe­jezik ki, hogy az első forduló Madridban eléggé negatív volt, megtoldják azzal a re­ménnyel, hogy január 27-től e találkozó jobban eleget tesz majd feladatának. MILYEN HATTERE VAN IZRAEL LIBANONI TERÜ- LETEK ELLENI ÚJABB TA- MADÄSÄNAK? Izrael agresszív köreit aggo­dalmak egész sora tölti el. Begin napjai meg vannak már számlálva, hiszen korábbi parlamenti többsége már el­enyészett. Túl ezen az ország választásra készül, s az előre­jelzések szerint Simon Perez munkapártja joggal tarthat számot arra, hogy megszerzi a mandátumok többségét, s így jogot nyer a kormányalakítás­ra. A gazdasági válság mind erőteljesebben rázza meg Iz­raelt, s a hadikiadások csilla­gászati számai miatt ellenőriz­hetetlenné vált az infláció. Izrael nemzetközi égboltját is viharfelhők borítják. A Pa­lesztin Felszabadítási Szervezet tekintélye állandóan növek­szik, s az új Reagan-kormány­zat a hírek szerint majd vala­milyen új megoldást kutat a palesztin államiságra. Ezek után érthető, hogy Begin és csoportja valóságos pánikhan­gulatba esett, s minden esz­közzel el akarja mérgesíteni a közel-keleti helyzetet. Újra deportáltatta a ciszjordániai arab polgármestereket. Az iz­raeli parlament elé olyan tör­vényjavaslatot terjesztett, amely előirányozza a Szíriától jogtalanul’elragadott Golan- fennsík bekebelezését Izrael államba. S a héten zászlóalj- nyi erőkkel tört be Libanon déli részébe. Ezek az agresszív cseleke­detek azonban csak arra al­kalmasak, hogy elszigeteljék a Tel Aviv-i vezető köröket. A Biztonsági Tanács felszólítot­ta őket, hogy haladéktalanul vonják vissza a polgármeste­rek deportálási végzését, S új az ügyben, hogy az Egyesült Államok küldötte első ízben volt kénytelen szavazni Izrael ellen. Felhívást intéztek a Go- lan-fennsík tervezett bekebele­zése ellen is. S ugyancsak erőteljesen bélyegezték meg a Libanon elleni támadást. MI TÖRTÉNT SALVADOR­BAN? _____________________ Az Egyesült Államok a hé­ten felújította segélynyújtását a közép-amerikai ország kor­mányzatának. Történt ez az­után, hogy a katonai juntában, amely az országot vezeti, csu­pán a jobboldali tábornokok maradtak meg. Washington mégis alkotmányosnak kikiál­tott folyamatot üdvözölt. Azt a tényt értékelte így, hogy Duarte kereszténydemokrata vezető, aki jobboldali beállí­tottságáról hírhedt, de aki nem visel katonai egyenruhát, lett a junta kegyéből Salvador el­nöke. Washingtonnak e látszat is elegendő, s úgy tesz, mint­ha nem tudná: Duartét a hát­térből a jobboldali tábornokok irányítják. E civil látszatra hivatkozva a Carter-kormány- zat kurtán-furcsán lezárta a vizsgálatot is, amelyet amiatt folvtatott közvéleménye nyo­mására, hogy a jobboldali fegyveresek korábban megöl­tek Salvadorban négy ameri­kai 'apácát. Washington most azt állítja, nem a kormány biztonsági erői ölték meg eze­ket, hanem „ismeretlen fegy­veresek”. Maga az amerikai sajtó szolgáltatott azonban korábban bizonyítékokat arra, hogy a gyilkosságok a kor­mányzatot terhelik. Mégis, most a hallgatás függönye bo­rul reájuk, hiszen Washington­nak mindennél fontosabb, hogv Salvador ne indulhasson el egy niearaguaihoz hasonló de­mokratikus, forradalmi fejlő­dés útján... Árkus István Varsó • Előkészítő megbeszélés Varsóban szombaton össze­ült a Lengyel Egyesült Mun­káspárt kongresszusát előké­szítő bizottság. A tanácskozá­son Stanislaw Kania, a LEMP KB első titkára elnököl. Az ülésen megvitatják a kilence­dik, rendkívüli kongresszus programjának alapelveit, lét­rehozzák az előkészítő bizottság szerveit és elfogadják a bi­zottság munkájának ütemter­vét. Párizs Ponomarjov hazautazott Szombaton elutazott Pá7 rizsből a szovjet parlamenti küldöttség, amely Borisz Pono- marjovnak, az SZKP KB PB póttagjának, a KB titkárának, a legfelsőbb tanács nemzetisé­gi tanácsa külügyi bizottsága elnökének vezetésével a fran­cia nemzetgyűlés külügyi bi­zottságának meghívására tar­tózkodott Franciaországban. Szíríai-ízraeli összecsapás Izrael újabb, Libanon ellen elkövetett pénteki támadása után szombaton tüzérségi pár­baj bontakozott ki szíriai és izraeli erők, valamint Haddad kereszténynek nevezett milí­ciái között. Szíria szombaton közölte, hogy tüzérsége csapást mért a Dél-Libanonban összevont izraeli erőkre. Ezt követően jelentették hírügynökségek, hogy az egye­sített izraeli és „keresztény” erők' szombaton délelőtt szíriai és libanoni állásokat támad­tak. A bejrúti rádió jelentése szerint az izraeliek és a liba­noni szakadár erők támadása a kora délelőtti órákban kez­dődött. Molt vágányon a túszügy Washingtoni értesülések sze­rint a Carter-kormányzat fon­tolóra veszi a túszok szaba­don bocsátásával kapcsolatos tárgyalások elnapolását az új kormány beiktatásáig. Egybe­hangzóak az amerikai sajtó- kommentárok abban a tekin­tetben, hogy az ötvenkét ame­rikai állampolgár karácsony előtti hazahozatalára már alig van remény. Elhunyt Koszigin Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács részvéttávirata Í980. december 18-án, 77 éves korában, hosszan tartó, súlyos betegség következtében elhunyt Alekszcj Koszigin, az SZKP és a szovjet állam kiemelkedő vezetője, az SZKP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak képviselője — jelentette be szombaton Moszkvában az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának közle­ménye. Alekszej Koszigin halálának oka az orvosi zárójelentés szerint szívműködésének hirtelen leállása volt. Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisz­tertanácsának rendelkezése értelmében Alekszej Koszigin te­metésének megszervezésére kormánybizottság alakul. A bi­zottság elnöke Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Alekszej Koszigin hamvait a Vörös téren, a Kreml falánál helyezik végső nyugalomra. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságához és a Szovjet­unió Minisztertanácsához intézett táviratban fejezte ki rész­vétét Alekszej Koszigin elhunyta alkalmából. ★ Alekszej Koszi­gin 1904 február 21-én, Leningrád- ban született, münkáscsalád gyermekeként. Ti­zenöt éves korá­ban önként jelent­kezett a Vörös Hadseregbe, s részt |s|| vett a szovjetha­talom megvédé sóért vívott nehéz harcokban. 1927- bett lett az Orosz- országi ' Kommu­nista (bolsevik) Párt tagja. 1936- ban fejezte be ta­nulmányait a Ki- fovról elnevezett leningrádi Textil­ipari Főiskolán, s ezt követően gazdasági vezető­ként dolgozott, majd különbö­ző felelős posztokat töltött be a leningrádi területi pártbi­zottságon, illetve a leningrádi városi tanácsban. 1939-ben a Szovjetunió textilipari nép­biztosává nevezték ki. Egy évvel később a Népbiztosok Tanácsának elnökhelyettese lett, 1943 és 1946 között pe­dig az Oroszországi Föderá­ció Népbiztosok Tanácsának elnöki tisztét is betöltötte. A Nagy Honvédő Háború évei alatt a párt központi bizott­ságának és az állami honvé­delmi bizottságnak a megbí­zásából a népgazdaság hadi- termelésre - való átállítását irányította. A második világháború utá­ni években először a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnö­kének helyetteseként, s egy­ben a Szovjetunió pénzügy- minisztereként dolgozott, majd könnyűipari miniszter, később az állami tervbizottság elnö­ke lett. 1960-tól volt a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnö­kének első helyet­tese, 1964-től 1980 októberéig pedig a Minisztertanács elnökének tisztét töltötte be. Az Alekszej Ko­szigin , haláláról kiadott nekroló­got heonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke, valamint az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagjai és póttagjai, a központi bizott­ság titkárai, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának vezető tisztségviselői írták alá. Mint a nekrológ meg­állapítja, Alekszej Koszigin halálával az SZKP és a szov­jet állam kiemelkedő ve­zetője távozott az élők sorá­ból. Élete során bármilyen posztra állította is a v kom­munista párt, mindenhol meg­nyilvánult kiemelkedő gazda­sági szervezőképessége, • ha­talmas tudása és tapasztalata, a párt, a haza és a szovjet nép ügye iránti hű odaadása. A szovjet állam javára vég­zett kiemelkedő tevékenysége, szerénysége, az emberek irán­ti figyelme nagy tekintélyt szerzett Alekszej Kosziginnak az SZKP tagjai, a szovjet nép körében. Érdemei elismerése­ként kétszer tüntették ki a Szocialista Munka Hőse cím­mel. Hatszor kapta meg a Lenin-rendet, több ízben az Októberi Forradalom Érdem­rendet, a Munka Vörös Zász­ló Érdemrendjét, válamint más magas kitüntetéseket. Egymilliós tömsggyül zárult a Kubai KP II. kongresszusa Ismét Fidel Castro! választották a KB első titkárává Szombaton délután a ha­vannai „Carlos Marx” színház zászlódíszbe öltözött nagyter­mében az Internacionálé hang­jával befejezte munkáját a Kubai Kommunista Párt má­sodik kongresszusa. A kongresszus pénteki tel­jes ülésén elfogadták a kö­vetkező ötéves időszakra szóló gazdasági és társadalomfej­lesztési terv irányelveit és megerősítették a párt első kongresszuson elfogadott prog­ramnyilatkozatát. Határozatot hoztak a terü­letvédelmi milíciák létrehozá­sának meggyorsításáról. E határozat indoklásaként hang­súlyozták, hogy Kuba a leg­nagyobb imperialista hatalom tőszomszédságában helyezke­dik el s e hatalom szélsősé­gesen ellenséges politikát foly­tatott az ország ellen, mióta Kuba a szocializmus építésé­nek útjára lépett Ilyen kö­rülmények között nem zár­ható ki egy újabb imperialis­ta támadás lehetősége. A ku­bai kommunisták kötelessége felkészíteni az országot, hogy szükség esetén össznépi vé­delmi harc bontakozhassék ki. Pénteken zárt ülésen meg­választották a párt új veze­tő szerveit. Az új testület összetételében, a szervezeti szabályzat értelmében 33 szá­zalékos személycserét hajtot­tak végre rotációs alapon, az­zal a céllal, hogy a párt köz­ponti bizottsága szorosabb kapcsolatba kerüljön a köz­vetlen termeléssel. A központi bizottság név­sorát a szombati utolsó ple­náris ülésen hozták nyilvá­nosságra. Ezt követően az új központi bizottság első ülé­sén megválasztotta a párt el­ső és másodtitkárát, a politi­kai bizottságot és a PB pót­tagjait, a KB titkárságát, va­lamint az ellenőrző és reví­ziós bizottságot. A küldöttek hosszan tartó tapssal és éljenzéssel fogadták a bejelentést, hogy a központi bizottság ismét Fidel Castrót választotta a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­ga első titkárává. A megválasztott vezető szer­vek összetételének ismerteté­se után Fidel Castro lépett a szónoki emelvényre. Megkö­szönte az iránta tanúsított bi­zalmat, hangoztatta, hogy ere­jét és energiáját a nép, az ország szolgálatába állítva igyekszik majd megfelelni e bizalomnak. A kongresszus munkáját sikeresnek nyilvá­nította. Bejelentette, hogy (helyi idő szerint) délután a Forradalom terén találkoznak az ország lakosságának egy- milliónyi képviselőjével, hogy az egész népnek számot ad­janak a kongresszus munká­járól.----- - ibbmi—1■— CSAK RÖVIDEN... iczr-.iaeeammwmmm A SZOVJETUNIÓ Legfel­sőbb Tanácsa új minisztérium létrehozását határozta el: a zöldségtermesztési miniszté­rium élére Nyikolaj Kozlovot nevezték ki. PLOVDIVBA látogatott Sza- hul Hamid, Srí Lanka De­mokratikus Szocialista Köz* társaság külügyminisztere,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom