Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-20 / 298. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 298. SZÄM 1980. DECEMBER 20., SZOMBAT Csemő nem késlekedett Megragadnak minden lehetőséget Új közgondolkodás honosodott meg Csemő központjában, a pe­csenyesütő támaszpontja mel­lett, új épület falai emelked­nek. Abban kap helyet a női és a férfifodrászat, amely ed­dig alkalmatlan körülmények között fogadta vendégeit. Ma­ga az építkezés jellemző a cse- mőiek gondolkodásmódjára. Tudják, hogy maguknak csi­nálják, még akkor is, ha a Dél-Pest megyei Szolgáltató Szövetkezet fodrászai bodorí- tanak és borotválnak majd benne. ’ Sem a tanácsnak, sem a szö­vetkezetnek nem lévén ele­gendő pénze, részben társadal­mi munkával, részben egy kis megspórolt forintból emelik a fodrászszalont, amely valószí­nű tavaszra elkészül, s húsvét táján talán már abban csino- síttathatják magukat mindkét nembeliek. Az utóbbi években az effaj­ta közgondolkodás nyomta rá a bélyegét Csemőre, s eredmé­nyei beszédesen bizonyítják, hogy jó úton járnak. Boda Já­nos tanácselnök, a községpoli­tikai célok megvalósulásának tevékeny mozgatója meglehe­tősén sajátos módszerekkel szervez. Nemegyszer előfor­dult, hogy saját főnökei rajta­kapták : éppen valamelyik tár­sadalmi összefogással készülő épület állványzatán rakta ha­barcs köze a téglákat. Máskor, amikor az építkezés haladék­talan folytatása úgy kívánta, egy ismerős traktorost kért meg némi segítségre. Amikor az óvodánál már álltak a fa­lak, az a veszély riogatott, hogy napokra megbénul a munka, mert nincs darusko­csi, amellyel helyükre emel­hetnék a súlyos betongeren­dákat. A tanácselnök eltűnt, és kisvártatva megjelent a szükséges szerkezettel, amely­nek gazdái ráadásul egy fi- tyinget sem fogadtak el. A mindennapi életnek ezek az apró mozaikjai adnak rá magyarázatot, egy falu vi­szonylag szűkre szabott költ­ségvetésének forintjait hogyan lehet megduplázni. Csemőben túlteljesítették az öt évre szóló terveket. Szolgálati lakásból pél­dául a kezdetben remélt három helyett hat lett. Az elnök szerint ott nyerte^ csatát, hogy mindig több va­sat tartottak a tűzben; ma­gyarán felkészültek időben, voltak elképzeléseik, terveik, többféle változatban, s ha vá­ratlan lehetőség adódott, ők üstökön fogták a szerencsét. A másik alapelvük: a gyor­saság. Ha már az építők fel­vonultak. menni kell min­dennek, mint a karikacsapás. Mindennap figyelemmel kell kísérni a dolgokat, nem sza­bad megvárni, amíg megnő­nek a kis problémák. így az­tán az óvoda hat hónap, az is­kola és a tornaterem egy-egy év alatt készült el, a négy la­kás sem telt többe fél évnél. Tudtak takarékoskodni az idő­vel, ráadásul sikerrel mozgó­sították a falubelieket meg a gazdaságokat. Az összefogás öt év alatt négymillió forint tár­sadalmi munkát jelentett. Ha valaki betű szerint végignéz­né az ötödik ötéves terv köz­ségi terveit, hozzá tehetné: igen ám, de a ravatalozó nem készült el! Megvolt pedig a pénz erre is, ám az élet fon­tosabb feladatot szabott meg. Hozzá kellett látni az óvoda bővítéséhez. Halaszthatatlan lépés, hiszen ebbe'n az évben hetvennél több gyermek szü­letett, s időben gondolni kell a fogadásukra. A ravatalozó így a jövő év programja lesz. A hatodik ötéves tervet ugyancsak felkészülten várják. Ha például olyan hírt kapná­nak, hogy további szolgálati lakások emeléséhez pénzhez jutnak, máris kész tervekkel, közművesített telkekkel ruk­kolnának elő. Bár a puskapor javát ellőt­ték az előző években, némi gyarapodás az idéii is végbe­ment. Az iskolában elkészült a vörös salakos sportpálya, s már együtt van az anyag a párjához is. A pincelőtér meg­valósult, és jól szolgálja az is­kolai honvédelmi nevelést. Persze, a felsoroltak nem je­lentik azt, hogy Csemőnek nincsenek gondjai. Még min­dig kevés a tanterem, s a nap­közi otthoni ellátást mind ne­hezebb megoldani. Ha az Áfész megépíthetné a régen remélt ÁBC-áruházat, akkor a jelenlegi bisztróból olyan me­legkonyhás étterem lehetne, amely segítené az iskolások ét­keztetését. A fiatal település életképes­ségét jelzi, hogy az ott tanító pedagógusok közül három csa Iád bejelentette telekvásár lási szándékát. Ök saját haj­lékot emelnek. Képesítés nél­küli pedagógus egy sincs a községben. Telkeket mások is vásárolhatnak, és mind töb­ben élnek ezzel a lehetőség­gel. Ceglédről és Nagykőrös­ről egyaránt letelepednek ifjú családok. Amíg a hetvenes évek első felében csökkent a népesség, az utóbbi öt évben stagnál a lélekszám, s legalább any- nyian jöttek is, mint ahányan elvándoroltak. A novemberi falugyűlésen felszólalók valamennyien elis­meréssel beszéltek a szemmel látható gyarapodásról. Nem­csak a település fejlődésével lehetnek elégedettek, hanem a tanács hivatali munkájával is. Hozzáértő előadók, ügyin­tézők foglalkoznak az embe­rekkel. Azon vannak, hogy zökkenők nélkül, gyorsan ha­ladjon az ügymenet. Ez az alapja a lakossággal fenntar­tott bizalomteli, -jó kapcsolat­nak. T. T. A szolnoki rádió műsora December 22-től 28-ig Hétfő, 17.00: Hírek. 17.05: Hétfői hullámhosszunk. (Kis karácsony, nagy karácsony ...! A stúdió munkatársai zenés riportműsorban adnak képet a karácsony előtti vásárlások­ról, a hiánycikkekről, és ál­talában az ünnep előtti áru­ellátásról). Alföldi krónika. Slágerkoktél. Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Kedd, 17.00: Hírek. A jász­apáti népdalkor és citerazene- kar műsorából, közreműkö­dik Tóth Ferencné jászágói énekes. Év végi számvetés, II. rész. Az év slágerei. 18.00: Al­földi krónika. 18.15: A Ritchie Family együttes felvételeiből. Hírösszefoglaló, műsorelőzetes. Szerda, 17.00: Hírek. Az év slágerei, III. Non stop gyó­gyítás. Boldog karácsonyt, Könnyűzene. Hírek, műsorzá­rás. Csütörtök, 9.00: Lapszemle. 9.05—10.00: Adományaink — adomák nélkül. (Milyen célból adakoznak az emberek: ba­rátságból, támogatás jóté­konysági célokra, alkotás lé­tesítésére és fenntartására.) Péntek, 9.00—10.00: Az em­berség nem mesterség. (Azok­ról az emberekről szól a ri­port, akik önzetlenül, anyagi elvárások nélkül segítenek az arra rászoruló embertársaikon, vagy hasonló indítékkal közös ügyeket mozdítanak elő.) Szombat,. 7.00: Román nyel­vű műsor. 7.30: Rádióvíkend. (Hírek. Piaci körkép. Az Al­föld útjainak állapotáról. Az ünnepek sporteseményei. Rit- musrodeo. Filmlevél. Az új­ságíró jegyzetfüzetéből). 9.00: Hírek. Szerkesztik a hallgatók. Közben: Év végi számvetés, III. rész. Portrék azokról, akiknek sikerült az év. Elő­adók ABC-ben. Hírek. Műsor­zárás. Vasárnap, 17.00: Hírek. 17.05: Mireille Mathieu énekel. Ap­ró-cseprő közügyek. Az év slá­gerei. Év végi számvetés, IV. rész. Alföldi krónika. Funky- ritmusban. Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Áz adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. Kocséron is Megfelelő a gyógyszerellátás- Sokszor feleslegesen vásárolnak A következő évszázadokban munkálkodó történészek bizo­nyára megemlítik majd, ha rólunk szólnak, hogy ebben a korban — korunkban — soha nem látott méreteket öltött a gyógyszerfogyasztás. Az erről szóló tanulmányok helyét már most kijelölhetjük a könyvtá­rakban. Azt azonban meg nem mondhatjuk, hogy mi lesz ezekben a kötetekben. Nyil­ván akad majd tudós, aki rosz- szalló sorokat ír a tablettaevés szokásáról, s olyan is, aki az emberiség megmaradásának legfontosabb tényezőjét látja majd ebben. Igaza lesz ennek is, aman­nak is. Felmérhetetlen jelentő­ségű vívmány, hogy ennyiféle gyógyszer áll rendelkezésünk­re. Viszont az is igaz, hogy olykor, vagy talán rendszere­sen is visszaélünk a tudomány és a gyógyszeripar kínálta le­hetőségekkel. Ez utóbbiak pe­dig nem olyan ‘régi keletűek, hogy a visszaélés következmé­nyeit pontosan ismerhetnénk. Néha bölcsen Persze sok mindent tudunk már. Erről az orvosoknak kell szólniuk. Nékünk, kívülállók­nak, bőségesen elegendő any- nyit tudni, hogy csak orvosi utasításra együnk tablettát, port, labdacsot. Az persze nem baj, ha van egy kis házipati­kánk, hogy azonnal eleget te­hessünk az orvosi utasításnak. Márpedig majd’ mindenki­nek van. Egyrészt azért, mert, ha már jól érezzük magunkat, kilábolván egy betegségből, abbahagyjuk a medikamen- tumok fogyasztását, s felesle­günk marad belőlük. Ez a fe­leslegképzés bizony hiba. Amit az orvos előírt, azt bizony be kell venni. Akkor is, ha sze­rintünk nincs már rá szükség. Másrészt azért van sok gyógy­szerünk, mert újólag betegség­be esvén, megfel^lkezünk az otthoni, még romlatlan kész­letről, s kiváltjuk a receptet. Aztán ■ ezt az új adagot sem fogyasztjuk el. S mindezeken túl, őrizgetünk otthon egy cso­mó régi, már fel sem használ­ható gyógyszert is. így áll ösz- sze valahogy a gyűjtemény. S összeállhat azért is, mert a gyógyszer olcsó, s igen sokat úény nélkül is lehet vásárolni. Veszünk tehát tablettát tüsz- szentésre, derékfájásra, has­menésre csak úgy, a magunk eszétől is. Utánaszámolnak Egyébiránt mindaz, amiről eddig szó volt, azért fordulhat elő, mert jó a gyógyszerellátá­sunk. Nemcsak széles e hazá­ban, hanem városunkban és Kocséron is. Ezt onnan tudhat­juk, hogy nemrégiben tanács­koztak Nagykőrösön a hely­beli és a megyei vezető gyógy­szerészek. Megállapításaik' lényege, hogy gyógyszerészeink munka- körülményei talán nem min­den tekintetben tökéletesek, de 'mégis jól dolgoznak. Vi­gyáznak arra, hogy a szűkös raktárak ellenére minél keve­sebb tétel legyen a hiánycikk­listán, s minél több alkalmuk legyen kivenni részüket az egészségügyi felvilágosításból. A tanácskozás szakmai meg­állapításai a kívülállóknak aligha mondanak sokat. A le­vonható következtetés azon­ban lényeges és megnyugtató. Ez pedig az, hogy nyugodtan rábízhatjuk magunkat gyógy­szerészeink szaktudására, at­tól sem kell tartanunk, hogy ellátásunkban fennakadások lesznek. Az év első felében a nagy­kőrösi Arany János gyógyszer- tárban 56 féle orvosság kisze­relésével foglalkoztak, mégpe­dig 562 esetben. Ezalatt elké­szítettek több mint ezer kilo­gramm gyógyszert, melyeket, ha darabonként megszámol­nánk, igen nagy szám jönfie ki. Szerencsére nem kell utá­naszámolnunk, mert a gyógy­szerészek ezt a munkát is el­végezték, s ebből tudjuk, hogy 394 ezer gyógyszert helyeztek el kisebb-nagyobb csomagok­ban. összefoglalásul - sorolhat­nánk még további adatokat a forgalom alakulásáról, a gyógyszerészek időnkénti túl­terheltségéről, ám ez talán fö­lösleges volna. Amit eddig el­mondtunk, abból hiánytala­nul kiderülhet az, hogy külön­böző betegségeinket igencsak sokféle medikamentummal szolgálják gyógyszerészeink. Az, hogy néha fölöslegesen is vásárolunk tőlük, nem rajtuk múlik. Népi szokás Ám ki állíthatja biztonság­gal, hogy valóban fölöslegesen vásárolunk-e? Egyelőre senki. Mindenesetre meggondolandó, hogy egészségügyi felvilágo­sításunknak nem kellene-e többet foglalkoznia korunk legáltalánosabb népi szokásá­val, a gyógyszerfogyasztással. F. P. Az Egyetértés Tsz-ben Van eledele a jószágnak Jól termett a takarmánynak való az esztendő során a ceglédberceli Egyetértés Ter­melőszövetkezet földjein. Lu­cernát 178 hektárról gyűjtöt­tek be, saját jószágaiknak ele­gendőt. A harmadik kaszálást már magnak nevelték. Ta­karmányborsójuk 127 hektá­ron termett, ebből hektáron­ként 140 mázsányiból silót ké­szítettek. Háromszáznegyven tehén, emellett hízómarha, bor­jú és növendékjószág táplá­léka ez. A közös gazdaság jö­vőre is gondot fordít a rét­jeire, legelőire, takarmányter- mssztésre. Karácsonyi ajándék Megbecsülik az Édesebbeket A nyugdíjasok is mindenről tudnak Ma délelőtt Félfogadás adóügyben Ma, december 20-án, szom­baton délelőtt ügyfélfogadást tart a ceglédi városi tanács vb pénzügyi, terv- és munka­ügyi osztályának adócsoport­ja, hogy azok, akik még nem rendezték adótartozásukat, er­re most lehetőséget kaphassa­nak. Az osztályon — gépjár­műadót is —, készpénzben befizethetik, az emeleti, 30. számú szobában. — Hogyan tovább? Mi lesz a munkahelyen és mit kezd az ember az egyszeribe’ meg-, sokasodó idővel? — Óhatat­lanul eszébe jut ez a gondo­lat mindenkinek, a nyugdíjba vonulás előtti időszakban. Egyik napról a másikra nem lehet szétbontani az élet felé­nek jelképes* szövetét. Abony határában — a két másikkal együtt —, működik a József Attila Termelőszövetke­zet. Vezetősége, tagsága jól tudja, hogy az innen nyugdíj­ba ment idős emberek sem gondolkodnak másként. Min­den esztendő utolsó napjaiban épp ezért meghívják, vendé­gül látják őket, hogy fehér asz­tal mellett elbeszélgessenek az időszerű dolgokról. Ilyenkor a tsz vezetői elmondják a nyugdíjasoknak, miként men­nek a dolgok, hogyan sáfár­kodnak a fiatalabbak a rájuk bízott gazdasággal. A Kinizsi éttermében került sor most is erre a találkozóra. Bevezetőben Pásztor Pál tsz-elnök szólt néhány igen jelentős eredményről. Említet­te, hogy a rekord búza- és ku­koricatermés mellett figyelem­re méltó megyei helyezést ér­tek el tejtermelésben is. Ezek­nek a sikereknek köszönhető, hogy az abonyi József Attila Termelőszövetkezet at or­szág első harminc gazdasága közt van. Sok munka volt eb­ben, ma is keményen meg kell dolgozni az eredményekért. Példát azoktól kaptak, akikre most. mint nyugdíjasokra, tisztelettel tekintenek. Farkas Károly tehenész és Forgács István nyugdíjas tsz- elnök egybehangzóan állítot­ták. hogy jól mennek a dol­gok- Mindketten még ma is bemennek, ha szólítja őket a munka, ha szükség van rá­juk. Látják az eredményeket, tudják, hogy a beszámolóban említett sikereket csak ke­mény, becsületes munkával lehet elérni. Jóleső érzés az idősebbeknek egy ilyen talál­kozó. Tudni, hogy a munka­hely, a régi barátok nem fe­ledkeztek meg róluk. Év köz­ben a találkozások, a kapott megbízatások, a rászorulóknak nyújtott havi nyugdíjkiegészí­tés, a kirándulások, mind az együvétartozás érzését növe­lik. Nyaranta busszal kime­hetnek a földekre, megszem­lélhetik a termést, a munká­latokat. Lépést tartanak a gazdaság fejlődésével, nem csoda hát, hogy ma is magu­kénak érzik mindezt. Ez a találkozó még jobban összekovácsolja őket. Kará­csonyi ajándékul, személyen­ként ötszáz forintos boríték­kal lepte meg a termelőszö­vetkezet vezetőséae és tagsár ga a nyugdíjasokat. Cs. B. Évente 900 ezer pár kesztyű Egy- és ötujjas Tizenkét kesztyűkötő autc matát helyeztek üzembe'- a győri kötöttkesztyűgyárban. Az új berendezések temérdek mintával, egy- és ötujjas vál­tozatban kötik a divatos kéz* revalókat. Az automatákon évente 900 ezer pár kesztyű készül. Ezt a hatalmas töme­gű árut teljes egészében ex­portálják. A győri kesztyű ugyanis egész Nvugat-Európá- ban keresett cikk. ISSN 0133-2(500 (Ceglídi Hírlapi Most vásároljon A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT CEGLÉDI MÉTERÁRU-SZAKBOLTJÁBAN: Kossuth Lajos u. 1. KÜLÖNLEGES MÉTERÁRUK, RUHAANYAGOK, HÁZTARTÁSI DARABÁRUK. SZŐNYEGEK NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK. Fodros franciaágy-takaró, 140x200 cm-es Importált férfiöltöny-szövet, 150 cm széles Importált nőiruha-szövet, 80 cm széles Importált buklészövet, 150 cm széles Importált kabátszövet, 150 cm széles Spárgaszőnyeg 2 mx3 m-es 2,5 mx3,5 m-es 3 mx4 m-es 755,- Ft 296,- Ft 31,60 Ft 820,- Ft 660,- Ft 1400,- Ft 2080,- Ft 2800,- Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom