Pest Megyi Hírlap, 1980. december (24. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-14 / 293. szám

PUT MEGYEI 6 1980. DECEMBER 14., VASÁRNAP Az olvadás ellenére Folytafódik az útkorszerűsítés Erdőn-mezőn hótakaró Befödte a hó az erdők-me- z3k terített asztalát is, ám a gondos vadgazdák szerte az országban hozzáláttak az őzek, szarvasok, dámvadak, muflo­nok, vaddisznók etetéséhez, nem hagyják éhezni a nyula- kat, fácánokat s az egyéb ap­róvadat sem. Az erdőgazdaságok, vadász- társaságok területein szánkó­kon viszik az eleséget az erdé­szek, vadászok brigádjai az etetőkhöz. A szálas és szemes takarmány — széna, kukorica, ocsúhulladék — mellett vad- gesztenye, makk és konzerv­gyári zöldséghulladék került az erdei asztalra. A Kiskunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság területén — 300 erdei etetőt raktak meg szénával és más takarmánnyal, miután az erdei csapásokon, ösvényeken utat nyitottak a hóban. Csapásokat vágtak az erdei utakon a Budavidéki Ál­lami Erdő- és Vadgazdaságban is, hogy a fák, cserjék közé, tisztásokra kitett jászlakat könnyebben megközelíthesse a vad. A hófödte erdőségekből megkezdődött az énekes ma­darak vonulása a falvakba. Csízek, sármányok, vörösbe­gyek, cinkék és feketerigók csapatostul költözködnek a széltől védett völgyekben levő községekbe. Előszeretettel te­lepednek meg a baromfiudva­rokban, valamint a tsz-ek ál­lattenyésztő telepein az istál­lók ereszének védelmében. Itt ugyanis bőséges táplálékot ta­lálnak, amit a hóval fedett fák és bokrok között most az olvadás ellenére is hiába ke­resnének. Suttyomban, a szomszéd elé A képviselőnek sok a dolga A nyílt tekintetű, egyenes szavú fiatalembert sokan isme­rik a falujában, s hogy eddig is becsülték, mutatja: ország- gyűlési képviselővé választot­ták a tavasszal. Turcsek Fe­renc, az albértirsai Dimitrov Tsz háztáji agronómusa széles körben mozog. Nemcsak a szö­vetkezeti tagsággal tart kap­csolatot, hanem — munkakö­réből adódóan — más község­beliekkel és még a szomszédos mikebudaiakkal is. A háztáji gazdálkodással összefüggő ter­melőszövetkezeti teendők az ő munkaköréhez tartoznak, így hát sok portára beköszön, hely­ben dolgozó és vidékre járó kistermelő családok százaival foglalkozik. Ellátogat mindenhová — Amióta a választók bizal­mából a Pest megyei 8-as szá­mú választókerület országgyű­lési képviselője vagyok, sok új ismerősre tettem szert közéleti tevékenységem során — mon­dotta Turcsek Ferenc. — Al- bertirsa. Ceglédbercel, Dán- szentmiklós. Mikebuda, Csemő és Nyársapát lakóinak megbí­zásából kerültem a parlament­be. Elsőként a nyársapátiak kö­rében szereztem tapasztalato­kat, mivel ott volt a választási nagygyűlés. Hosszan elbeszél­gettünk a párt, tanács, nép­front községi vezetőivel, s megtudhattam, hogyan élnek a községbeliek, milyen terveik, céljaik — no és gondjaik van­nak. Felkerestem a Haladás Termelőszövetkezetet is, ahová részben a szakmai kíváncsiság hajtott. Hallottam róla, hogy eredményes gyepgazdálkodást folytatnak, gondoltam, nem árt tapasztalatokat gyűjteni. — Dánszenlmiklóson, Mike- budán, Albertirsán és Cegléd- bercelen részt vettem már ta­nácsülésen. Csemőben még adós vagyok ilyesfajta látoga­tással, bár már oda is többször kaptam meghívást, de mindig ütközött az időpont más fontos feladattal. Egyébként voltam a községben, és Boda János ta­nácselnök felvázolta a telepü­lésfejlesztési elgondolásokat, a közeli évek terveit. Ilyenkor mindig feljegyzésekkel telik meg a képviselői notesz néhány lapja. A vezetők és a települé­sek lakói jól tudják, hogy a képviselő nem afféle mindent kijáró ember, aki különféle előnyökért kilincsel a hivata­lokban. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a megfelelő fórumokon ne tehetné szóvá a közösséget érintő legfontosabb kérdéseket, megalapozott fel­vetéseket. így voltam ezzel a megyei tanács ülésén, ahol megkérdeztem: az Albertirsa és Mende közötti út felújításá­nak lesz-e folytatása, mert ab­bahagyták a korszerűsítést. Az illetékes osztályvezetőtől ki­elégítő választ kaptam: a VI. ötéves terv elejére beütemez­ték a további munkákat. Indiai tagozat ki az évek folyamán, ezt kell ápolni és folytatni a továb­biakban is. Együtt építették Turcsek Ferenc az aloertir- sai falugyűlésen felszólalt, mert úgy érzi, hogy minden fontos kérdésről tájékoztatni kell az embereket. Elmondotta, hogy a népgazdaság kisebb fejlődési üteme a lakosságtól még több önzetlen közreműködést kíván. Az új létesítmények felépítésé­hez az eddiginél is több társa­dalmi munkára lesz szükség. Az iskolabővítés már befeje­zés előtt áll, ám a jövőben is a gyermekintézményeket kell elsősorban fejleszteni, hiszen jövőre már hét első osztály in­dul Albertirsán, amire még nem volt példa. — Az iskola, ai óvoda, álta­lában az alapfokú ellátás fej­lesztése nem fog hiányozni a következő évek programjából sem. Jó is, hogy így van, hi­szen az én kislányom most öt éves, hamarosan iskolás lesz. A községbeli vezetőkkel, a párttitkárral, a tanácselnökkel, a népfrontbizottság elnökével együtt dolgoztunk, mert meg­győződésem, hogy a személyes példamutatás a legjobb agitá­ció. A fiatal albértirsai képviselő ezt az elvet vallja. Ismerve korosztálya, munkahelye, tele­pülése és a környező falvak lakóinak legfontosabb céljait, gondjait, azon van, hogy fele­lősséggel és eredménnyel te­gyen eleget megbízatásának. EÜ-adatbank Komputerek orvosi alkalmazása Jelenleg öt országos bázis- intézményben mintegy három­száz szakember nagy teljesít­ményű, korszerű eszközökkel kutatja a komputerek orvosi­biológiai alkalmazásának lehe­tőségeit. Számottevő eredmé­nyeket értek el a diagnoszti­ka, a gyógyítás, az egészség- ügyi szervezés, a betegnyilván­tartás és statisztika számító- gépes megoldásában. Ez utóbbi körébe tartozó feladatként egészségügyi adatbankot hoz­nak létre az ország lakosságá­ról. Ez az információs rend­szer alkalmas lesz az egész la­kosság egészségi állapotának mérésére, az ezzel kapcsolatos tervezésre. Számos klinikán, kórházban a betegek személyi adatait és a betegség lefolyá­sának mozzanatait újabban számítógépbe táplálják. Külö­nösen jelentős ez az intézmény­be visszakerülő szívbetegek esetében, amikor létfontossá­gú, hogy az adatokat pillana­tok alatt visszakeressék. A szegedi sebészeti klinikán például nemrég három megye szívbetegeinek nyilvántartását bízták az orvostudományi egyetem komputerére. A gép sorolja be a műtétre várako­zókat az operációra, egészségi állapot szerint, az tartja nyil­ván a mellkasba beépített ké­szülékek, ritmusszabályozók lejárati idejét és sok más fon­tos adatot. Húszasért viszik a csomagot ­Gyermekkorom egyik maradandó emléke a böködő bácsi. Valahányszor a Rózsakertben — így nevezték a kisváros parkját — játszottunk, találkoztam vele. Meg­fontolt szigorúsággal sétált körbe az ösvényeken, hol itt, hol ott bukkant fel, kezében göbös bottal, aminek végé­ből hegyes szög állt ki. Azzal szurkálta föl az elhullatott papírdarabokat, cigarettavégeket, félig evett zsíroske- nyér-darabokat, sárgult faleveleket. Éber tekintete min­den apró szemetet felfedezett, s azon nyomban lecsapott rá. Csakhogy ugye, jól tudjuk, vizsla tekintet, a szurkáló bot ma már semmire sem jó fegyver a növekvő szemét­áradat ellen. Az alkoholizmus és az utódok Az ókorban is tudták A kismama felelős minden kortyért Döntő az úthálózat — Hogy miért? Barczi László biatorbágyi ta­nácselnök így vélekedik a kérdésről: — Biatorbágyon — akár­csak más településen — jócs­kán megnövekedett a lélek- szám, de jelentősen előbbre lépett az életvitel és a fo­gyasztás módjában is. Hason­lóan a városokhoz — a keres­kedelem kínálta minden féle- fajta áru jóvoltából —, renge­teg hulladékot termel, s ez a folyamat nem csökken, hanem a szükségletek, igények és le­hetőségek - arányában növek­szik. Vagyis, egy részről telje­sen városias a háztartások­ban a szemétfelhalmozódás, másrészt pedig nincsenek a városokhoz hasonló szállítási feltételek. Hogy mit jelent ez? Ma már faluhelyen is csak intézmé­nyes, gépesített szemételszállí­tással lehetne megoldani a problémát. De! Ennek egyik alsó számú akadálya — amire sokan talán nem is gondolnak — az úthálózat siralmas álla­pota, amivel a községek leg­többje rendelkezik. Vagyis, mégha az anyagi alapja meg is lenne egy-egy községnek (egyébként az sincs meg!) a kukarendszerű szemétszállítás megszervezésére — hiányzik a jó út. Ráadásul ez olyan szervezést igényel, amire kü- lön-külön — mint már emlí­tettem — nincs kapacitása a kézségeknek. Esztendők gondja — Tehát a községek út- é' csatornahálózatának kiépítésé­re, több község bevonásával, regionális egység létrehozásá­ra lenne szükség ahhoz, hogy a települések szemétgondját is felszámolják? — Igen. Nagyjából ez a képlet, és amint látja, ez már nem egy község és nem egy­két év gondja. — Tehát a nagy offenzíva helyett egyelőre marad a fél­megoldás? Ez milyen eredmé­nyeket hozott eddig Biatorbá­gyon? Szabó Imre községi pártve­zetőségi titkár; — A tanács és intézményei (iskola, óvoda, orvosi rende­lő) részére sikerült megszer­vezni a szemétszállítást. A la­kosságnak egyrészt a kijelölt gyűjtőhelyre kell vinnie a hulladékot, de alkalmazott a község egy magánfuvarost is, aki lovaskocsival bizonyos időközönként végigjárja a fa­lut és húsz forintért elviszi a kapukba kitett csomagot. — Mennyi szót elveszteget­tünk már a kérésre, meggyő­zésre, fegyelmezetlenek az emberek. Sokan minden szív­fájdalom nélkül bedobják a szemetet a legközelebbi árok­ba vagy suttyomban lerakiák a szomszéd elé. Néhányuk tu­datában bizony a világ még mindig csak a saját kerítés hosszáig tart. Bár az is igaz, hóm Biatorbágy hosszan el­nyúló település, az egyetlen hivatalos szemétlerakóhely pe­dig (ami a falu szélén van) a lakók többségének legalább két-három kilométer távolsá­got jelent. Az egyéni hozzáál­lás azért sokat segíthet még így is. Faluhelyen mindenki­nek megvan a lehetősége, hogv a felgyűlt hulladék jó részét elégesse. Maguknak alakítják — Az intézményesített sze­métszállítás megszervezése mellett a tervek szerint 8— 10 település tartozik majd eb­be a regionális egységbe, és a lebonyolító, a szervező köz­pont a Budaörsi Költségvetési Üzem lesz — sok minden mást is akarunk Biatorbágyon tenni. Szépíteni, korszerűsíte­ni ag ember természetes és mesterséges környezetét. — Ezek már Schnaider Miklós mérnök, tanácstag gondolatai, aki egyúttal az alakulóban le­vő településfejlesztési albi­zottság leglelkesebb szorgal­mazója is. — Mi úgy 10—12-en fiatalok, és mind biatorbágyiak, el­határoztuk, hogy a község va­lamennyi fejlesztési gondjá­ból részt vállalunk. Majd min­den szakma megtalálható kö­zöttünk : szakmunkás, terve­zőmérnök, állatorvos, kertész, építész, tanár. Már dolgozunk is a község hosszú távú ren­dezésén, az új településköz­pont tervein. Neve lesz közösség Horváth András tanácstag közelibb és egyszerűbb ter­vekkel bajlódik éppen. A kör­zetéhez tartozó két utca lakóit próbálja egy állandó — az ő szavait idézve — neve lesz utcaközösséggé verbuválni. Szű- kebb környezetükre vigyázó, odafigyelő emberekké akarja lelkesíteni az ott élőket. Ismét Barczi László tanács­elnök: — Fontos feladatunk, éppen a szemétgondok megol­dása miatt is, az úthálózat ál­landó továbbépítése. Az el­múlt 3 évben 6,5 kilométerrel előbbre jutottunk a cél felé. Jelenleg az utak fele kész. A következő öt év terve újabb 10 kilométeres szakasz rend- behozatala, hogy minél előbb készen legyünk a technika fo­gadására. Környezetvédelmi technoló­giai sorok kialakítására fogott össze a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Kémiai Kutató Intézete és a Vegyipari Gépgyár. Megállapodtak ab­ban, hogy a következő öt év­ben a gyár fővállalkozói te­vékenységéhez a kutatóinté­zet szállítja a szellemi termé­keket. A következőkben a ku­tatóintézet és a gyár össze­fogásából olyan technológiai sorok születhetnek, amelyek elsősorban a különböző össze­tételű szennyvíziszapok ártal­matlanná tételére alkalmasak, ugyanakkor kivonják azokból a még felhasználható értékes anyagokat. A képviselőnek széles körű áttekintéssel kell rendelkez­nie. Tudnia kell nemcsak vá­lasztókerülete legfontosabb dolgairól, hanem megyéje tö­rekvéseiről épp úgy, mint az országos dolgokról. Az ország- gyűlés mezőgazdasági bizottsá­gának üléseire mindig meghí­vót hoz a postás, s részt vesz a tanácskozásokon, annál is , inkább, mert az általa képvi­selt falvakban az emberek zö­me a mezőgazdaságban keresi kenyerét, s ezen a területen dolgozik maga is. — Az írásban kiadott anya­got időben megkaptam, s bi­zony, éjszakába nyúló estéken tanulmányozom. Megjött az országgyűlés téli ülésszakának programtervezete is. Nagy fi­gyelemmel olvasom az idei tervek teljesüléséről szóló be­számolót, a jövő évi népgazda­sági terv és a pénzügyi költ­ségvetés alakulását, a VI. öt­éves terv irányelveit. — Igyekeznem kell, hogy si­kerüljön minden területen megállni a helyemet, hiszen társadalmi megbízatásaim sze­rint tagja vagyok a Dimitrov Tsz párt- és gazdasági vezető­ségének. Az időmet jól kell hasznosítani, szakítva belőle a tanulásra is, mivel a marxiz­mus—leninizmus esti egyetem politikai gazdaságtan szakán a második évet végzem. — Ami az országgyűlést ille­ti, a közelmúltban ú' feladat­körrel bővült a tevékenységem Egy hónapja felkértek, vegyek részt az Interparlamentáris Unió indiai tagozatának mun­kájában. A magyar és az indiai országgyűlés között hagyomá­nyosan jó kapcsolatok épültek Ezt a tudományos progra­mot megelőzően is gyümölcsö­ző volt a Műszaki Kémiai Ku­tató Intézet és a Vegyipari Gépgyár közötti együttműkö­dés. Az intézet kutatógárdá­ja alkalmazástechnikai kísér­leteket folytatott az ipari cent­rifugák hasznosítására, így az úgynevezett csigás centrifuga­családot 23 féle üzemi techno­lógiában próbálták ki. Az együttműködés eredményekép­pen honosították meg azután a berendezéseket, többek kö­zött az alumíniumipari szenny­víziszapokból a fém vissza­nyerésére, s az élelmiszeripar­ban a paradicsomlé besűríté­sére. Az Alkoholellenes Országos Bizottság megbízta a Humán- genetikai Laboratóriumot, hogy folytasson széles körű vizsgálatot alkoholista anyák gyermekei körében, az anya iszákosságának kihatásáról a magzati fejlődésre, az utód értelmi szintjére, fizikai és pszichikai felépítésére. Szomorú statisztika A dr. Czeizel Endre irányí­tásával végzett felmérésben közreműködött az ELTE Em­bertani Intézete, a Bárczi Gé­za Gyógypedagógiai Főiskola és a Péterfy Sándor utcai Kórház csecsemő- és gyer­mekosztálya. Az adatokat ösz- szegyűjtötte és számítógépen feldolgozta a laboratórium munkatársa, Vitéz Mó.ta; ő tájékoztatott az eredményről: — Már az ókorban köztu­dott volt, hogy az alkoholista nők káros szenvedélye hátrá­nyosan befolyásolja a magzat fejlődését. A Bibliában is ta­lálhatunk utalást erre. Most két körülmény tette időszerű­vé napjainkban az alapos vizsgálatot ebben a témakör­ben. Az egyik, hogy világszer­te — és nálunk is — erőtel­jesen növekszik az alkoholista nők arányszáma, a másik pe­dig: a hetvenes években je­lentős előrelépés történt az al­koholt fogyasztó anyák leszár­mazottai veleszületett rendel­lenességeinek felismerése te­rén. A torzulás jegyei A veleszületett rendellenes­ség tünetegyüttesének teljes részletezése nélkül is világos, hogy súlyos következményei vannak az anya iszákosságá­nak a gyerekre. A terhesség 12. hetétől végig az agy mu­tatja a legdinamikusabb fej­lődést, az anyai szervezet nem képes a szükséges fehérjéket, vitaminokat biztosítani a magzatnak, ha az alkohol romboló hatása éri. Az értel­mi fogyatékosság mellett pszi­chés károsodás is kimutatható a szóban forgó gyermekeknél: számos esetben bekövetkezik a személyiség torzulása, a neu­rotikus magatartás. Jellemző továbbá a nem kielégítő testi fejlődés — a kis születési súly, a testmagasság, a fejke­rület átlag alatti volta — to­vábbá néhány jól látható testi jegy. A szem például az al­koholista nő gyermekénél sok esetben erősen beszűkült a rövid és keskeny szemrés kö­vetkeztében. A felső ajak hár­mas, magasodó íve hiányzik, az ajakpír nem látszik, s jel­legzetes a tölcsérmellkas, amely az alsóbb bordák ki­sebb kerülete folytán össze­szűkül és a mellkasi szervek összeszorulását okozza. Saj­nos, a szívrendellenesség is gyakori ezeknél az utódoknál. Csszchason'íió arányok A világviszonylatban is leg­alaposabbak közé tartozó fel­mérés sok száz anyára és gyermekre terjedt ki. A la­boratórium mindegyiknél 72 kérdésre keresett választ, s az összesítés kemény törvénysze­rűséget mutat: a terhes nő túlzott alkoholfogyasztásának súlyos következményei van- nax. A vizsgált gyerekek 55,5 százalékánál arra vezethető vissza a központi idegrendszer sérülése, hogy az anya jobban szerette az italt mint leendő gyermekét. Az ilyen anyától származó fiúk és lányok kö­zött tizenötször annyi az ér­telmi fogyatékos, mint azok­nál, akiknek szülője egyáltalán nem fogyaszt alkoholt. A vizsgálatba bevont gye­rekek jóval kisebb súllyal születtek, mint az egészséges életmódot folytató anyáké. Az elfogadható, alsó határnak te­kintett 2500 gramm alatti szü­letési súly két és félszer, a szívrendellenesség pedig tíz­szer olyan gyakori volt náluk, mint a másik kategóriában. A Medicina Az alkoholizmus és az utódok címmel készül az anyagból összefoglaló szak­munka kiadására. Ezenkívül a könyv angol nyelvű kiadását is tervbe vették. Cs. B. S. Horváth Klára Gyáriak és kutatók összefogása ki iszapból fémet nyernek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom