Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-11 / 264. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 2G4. SZÁM 1980. NOVEMBER 11., KEDD Részközgyűlések előtt Az ellátás a legfontosabb Számvetés. A tömör szó el­sősorban a lehetőségek, illet­ve az elvégzett munka össze­vetését, értékelését jelenti. A gyakorlatban a legtöbbször valamilyen határidő lejárta előtt vagy még inkább utána készülnek elemzések, amelyek már az eredmény teljes vagy közelítő kimutatására alkal­masak. Azt már megszoktuk, hogy ha így év vége előtt a Gö­döllő és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet gazdasági eredmé­nyeiről készülünk beszámolni: nehéz a teljességre törekedni, másrészt viszont évek hosszú sora óta' olyan évzáró mérle­get produkálnak, amely me­gyei, sőt országos összehason­lításban is sok tekintetben ki­állja a próbát. Az elképzelések Vajon mi várható az idei év végén, hogyan állnak helyt a többiekkel való versengés­ben, miként látták el Gödöl­lőt és a hozzájuk tartozó nyolc községet áruval. A kér­dés — legalábbis ezt remélik az áfész-nél — több mint hatezer ember előtt fölvetődik hamarosan, hiszen már ké­szülnek az ilyenkor esedékes részközgyűlésekre, ahol a tag­ság elé terjesztik az idén vég­zett munkát. — Fogyasztási és értékesítő szövetkezetünknek 6 ezer 300 tagja van, előttük negyvenegy részközgyűlésen számol be igazgatóságunk az idei esz­tendő eddigi sikereiről, az ötödik ötéves terv teljesítésé­nek helyzetéről, valamint a következő tervidőszakra szóló elképzelésekről — mondja Je­szenszky Józsefné, a szövet­kezetpolitikai csoport vezető­je. — Szeretnénk, ha ezeken a részközgyűléseken minél töb­ben megjelennének, legalább olyan arányban, mint ahogy az elmúlt években azt aszó­dat és a mogyoródi tagjaink­tól megszoktuk. Hogy miért tartjuk ezt fontosnak? Mert jó példák vannak arra, hogy a tagság javaslata, észrevéte­le, segítő szándékú bírálata, kérése, reális alapokat nyújt a kereskedelmi, a vendéglátó és más szolgáltató tevékeny­ségünk irányításában, szerve­zésében a választott vezetők­nek s a különböző bizottsá­gok társadalmi tisztségviselői­nek is. Ösztönzés, tombola A részközgyűléseket a Gö­döllő és Vidéke Áfész-nál no­vember 10—28-a között tart­ják, azok helyéről és idő­pontjáról értesítik a tagokat. Bizonyos mértékű ösztönzést is alkalmaznak, hogy ezekre ininéi többen elmenjenek. A meghívás egyúttal tombola­jegy átvételére is jogosít min­denkit, aminek fejében, ki­nek mit hoz a szerencse, siándéir-íkat is kisorsolnak. A főnyeremény, minden hely­színen, egy táskarádió lesz. Az idei részközgyűléseknek még egy fontos napirendi pontja lesz. Tekintettel arra, hogy az öt éve tevékenykedő tisztségviselők megbízatása le­jár, újjáválasztásuk is meg­történik. Az elnököt, a helyet­tesét, a felügyelő bizottság ve­zetőjét. valamiint a községek­ben működő intéző és ellen­őrző bizottságok tagjait kell egyebek közt megválasztani a tagságnak. Miről is adhat majd szá­mot az áfész igazgatósága? Például arról, hogy ebben az ötéves, tervben háromszor ér­ték el a kiváló szövetkezet cí­met, afni után megkapták a vörös vándorzászlót, egyszer pedig dicsérő oklevelet. Évről évre kimutatható a fejlődé­sük: teljes árbevételük várha­tóan eléri a 820 millió forin­tot amely' mintegy 80 száza­lékkal több, mint a tervidő­szak elején volt. Mindebben éppen az a figyelemre méltó, hogy az árbevétel legnagyobb hányadát, több mint nyolcvan százalékát a boltok jorgalma jelenti. A lakosság alapvető áru­cikkekkel történő ellátása el­sőrangú feladatuk. De nehogy bártki elfogultsággal vádoljon e megállapítás kapcsán: ahogy az a részközgyűlése­ken is bizonyára elhangzik, mindez nem jelenti azt, hogy az időnként országosan is hiányzó árukat ők mindig, pontosan be tudták szerezni. Sokat javítottak az árubeszer­zés módján, de a valósághoz tartozik, hogy csodatevők nem tudtak lenni. Gondjuk volt az is, hogy a zöldség-gyümölcs kínálatot nem sikerült olyan mértékben megteremteni, mint tervezték, Kitűnik viszont, hogy sokat javítottak a vendéglátó tevé­kenységükön, ahogy számos üzletet — köztük az igen kor­szerű veresegyházit is — át­adták, vendéglátóhelyeik ,is szaporodtak. Ami pedig ezen belül is figyelemre méltó: fontos társadalompolitikai kérdésnek tartották, s tartják, hogy ezeken a helyeken nö­vekedjék az ételforgalom, kü­lönösen az előfizetéses menük mennyisége. Csiga, méz A felvásárlás öt év alátt a két­szeresére nőtt a gödöllői áfész- nál. Különösen jelentős, hogy évi átlagban mintegy 25 millió forint volt az export árualap­juk, hiszen éticsigát, nyalat és mézet viszonylag nagy mennyiségben vásárolnak fel a gyűjtőktől és a kistanyész- tőktől. Minit jeleztük: terjedelem hiányában korántsem eshe­tett szó mindenről, amely ezekben a hetekben majd foglalkoztatja az áfész tagsá­gát, valamint azt a csaknem ezer embert, akik napi mun­kájukban, nyugdíjasként, gye­sen levő kismamaként vagy éppen tanulóként kötődik kol­lektívájukhoz. A részközgyű­léseken mindenről bővebben szó esik. F. I. A nők foglalkoztatása Tények és sajátosságok /Városunkban csaknem ti­zennégyezer nő él, közülük kilencezer munkaképes korú, több mint nyolcvan százalé­kuk áll alkalmazásban. Van­nak olyan munkahelyek, ahol jószerivel csak nőket találunk, például az iskolákban és a közművelődési intézmények­ben, a kereskedelemben, a szolgáltatásban, az egészség­ügyben. Jelentős arányban képviseltetik magukat az ipari üzemekben is. Érdekes szemügyre venni, vajon hogyan érvényesül az aiapelv: egyenlő munkáért egyenlő bén. A párt nőpoli­tikái határozatának megjele­nése óta sehoi sem volt kizá­rólag a nőket érintő bárintéz­kedés, de sok helyen a nők javára differenciáltan történt a keresetnövelés. Mindinkább érvényesítik az egyenlőség elvét ate erkölcsi elismeréskor, jutalmazásnál és kitüntetésnél. A Gödöllőn munkaviszonyban álló nők 17 százaléka részesül évente tel­jesítményével arányosan ju­talomban. Kitüntetést 2,5 szá- j zaiékuk kap, ez az arány a. férfiakéval azonos. A fokoza­tok megosziásáról ezt már nem mondhatjuk el. Például kormány- és egyéb jelentő­sebb állami kitüntetésben in­kább a férfiak részesülnek. Jellemző az is, hogy vállalati, gyári kitüntetésnél is több­nyire az alacsonyabb fokoza­tokat ítélik oda a nőknek. Kedvező változások követ­keztek be az utóbbi időben a munkakörülményekben. Egész­ségre ártalmas munkakör 810 van a városban, a fele nőkkel van betöltve. A munka felté­telei itt is változtak. Rend­szeres az orvosi ellenőrzés, a megelőző óvintézkedés, kor­szerű szellőzőberendezéseket működtetnek, veszélyességi pótlékot adnak. Fokozott figyelmet fordíta­nak a várandós asszonyokra. Egyműszakos vagy könnyebb munkára teszik őket, mentesí­tést kapnak a kiszállások alól. Több műszakban egyéb­ként is csak a nők 8 százalé­ka dolgozik Gödöllő üzemei­ben. Éjszakai és nehéz fizikai munkát 1, illetve 0,2 százalé­kuk végez. A 9 ezer közül 3500 fizikai munkakörben dolgozik. Majd­nem 25 százalékuk szakmun­kás. Az arány, ha lassan is, de folyamatosan emelkedik. Kistermelők, felvásárlók Méhészek, nyulászok az élen Gyakran elhangzik a legkü­lönbözőbb fórumokon, hogy az élelmiszer-ellátás javításá­ban milyen nagy szerepe van a kiskerteknek, a háztáji és a kisegítő gazdaságoknak. Ar­ról is számtalan elemzés, érté­kelés látott napvilágot az utóbbi időben, hogy milyen szervezeteknek kell irányíta­ni, segíteni a kistermelést, hogy milyen csatornákon, in­tézményeken keresztül lehet növelni az érdekeltséget, fo­kozni a termelési, termesztési kedvet Galgavidéke Áfész A termelőszövetkezetekben, s így járásunk közös gazdaságai­ban is, nagy gondot fordíta­nak a házitájik támogatására. Van, ahol önálló agronómus szervezi a munkát, akad, ahol kivételes formákban, a helyi adottságokhoz igazodó akciók­kal igyekeznek minél jobb eredményekre serkenteni a szabad idejükben gazdálkodó tagokat, alkalmazottakat. Lett légyen akármilyen támogatási forma, szervezés szokásban, a lényeg mindenütt ugyanaz: a kistermelőknek, a termelőszö­vetkezeteknek, s persze az egész népgazdaságnak megérje a dolog. Fontos szerepet töltenek be e tekintetben, az áfészek is. Az áruellátáson, a kereskedelmen kívül a háztáji termeltetés, a felvásárlás is sok teendőt hárít rájuk. S hogy mit tesz­nek azért, hogy megfeleljenek e feladatuknak? Itt sem ma- j radhatunk meg az általános- ; sápoknál, az áfészek is iga- j zodnak a területek sajátossá- j gaihoz, lehetőségeihez. A tizenhat községben tévé- | kenykedő Galgavidéke Áfész például 1977-ben fogott hozzá a szakcsoportok megszervezé­séhez. amely tavaly már azt eredményezte, hogy a tizen­négy szakcsoportban több mint hétszázan tevékenyked­tek. A szövetkezet teljes fel- vásárlási tervének, amely 50 millió forint volt, mintegy 60 —70 százalékát szerződések alapján, tehát biztos alapokon teljesíthették. A szakcsoportok jelentőségét bizonyítja, hogy az előbbi, kedvező arány több mint fele nekik volt köszön­hető. Megújuló szakcsoportok Az áfész vezetőinek értéke­lése szerint az utóbbi időben megtorpanni látszik az eddigi fejlődés. S hogy miért? Több okot említhetünk. Az egyik, hogy a felvásárlási árak nem minden esetben felelnek meg a termelők érdekeinek. A má­sik, hogy úgy tűnik, a szak­csoportok tagjainak egyre ke­vesebb haszna származik eb­ből a tagságból. A szervezők természetesen nem érhetik be az okok feltárásával, ki kell munkálni, hogy milyen intézkedésekkel újíthatják meg a szakcsoportok mozgal­mát. Túrán azt tervezik, hogy a közeljövőben új szolgáltatáso­kat nyújtanak a szakcsoportok tagjainak, s ezzel is a terme­lést segítik. Jó lehetőség erre például a kisgépek kölcsönzé­se, vagy a szakcsoportok közös alapjából való kölcsönzés, a gépvásárlás. Nincs gond a méhész és a nyúltenyésztő szakcsoportok­kal. Ezt bizonyítja az is, hogy az idén előreláthatóan 30 va- gonnyi nyulat vásárolnak fel, s ez minden eddiginél jobb eredmény. A nyúltenyésztés fellendülését segítette a felvá­sárlási ár rendezése, amely az idén január eleje óta tovább serkentette a nyúltenyésztő­ket. Nincs gond az anyaálla­tok, a ketrecek beszerzésével sem, s az áfész elegendő elő­leget ad az igénylőknek. Szemléletváltozás Nem sikerült viszont az át­törés egy másik területen, hiá­ba próbálkoztak a nagyobb hozamú édespaprika elterjesz­tésével. A továbbiakban en­nek meghonosításán kell job­ban fáradozniuk. Ugyancsak a felvásárlók pa­nasza: dacára, hogy az . áfész boltjainak zöldségellátása nem mindig kielégítő, a kereskedők, a felvásárlási osztály ajánlatai ellenére, nem rendelnek ele­gendő friss árut. A boltokban tehát szemléletváltozásra van szükség. Csak így kapcsolódhat össze — s ez a cél — a fel­vásárlás, a kistermelés és az ellátás. G. Z. NDK-turné Egyetemi táncosok sikere Nagy sikert arattak az NDK-ban októberben az Ag­rártudományi Egyetem mű­vészeti életének képviselői: a dr. Raácz Elemér egyetemi főtitkár vezette küldöttség a lipcsei Kari Marx egyetem vendége volt. A tánckar, melynek. művészeti vezetője Győré Zoltán, koreográfusa pedig Hargitay Zsuzsa és Molnár Lajos, valamint a Tremballo zenekar először a Clara Zetkin park 600 főnyi közönsége előtt mutatta be műsorát, majd az egyetem if­júsági klubjában volt előadá­suk, ahol az érdeklődőkön kí­vül igazi szakértők is vas­tapssal és újrázással köszön­ték meg a magyar folklór szé­les palettáját bemutató mű­sort. A Tremballo zenekar egy alkalommal táncházat is tartott. A turnén természetesen mód nyitott Lipcse nevezetességei­nek megtekintésére is, a tán­cosok és a zenészek megis­merkedtek a meisseni porce­lángyárral, a híres Tamás- templommal is. Kézilabda Jél sikerült forma Nemrégiben állították üzembe Iklaclon az Ipari Műszergyár­ban az új nagy teljesítményű szikraforgácsoló berendezést. Az automata gép különlegessége abban rejlik, hogy a meg­munkálandó anyagból pici szikrákkal alakítja ki a kívánt formát. Ezen a berendezésen készülnek a bonyolult és sok időbe kerülő öntőformák. Barcza Zsolt lelvétele A háromnapos November 7. Kupán szereplő csapatok és vezetők osztatlan elismeréssel szóltak a minden szempontoól kiemelkedő gödöllői létesít­ményről, a Karikás Frigyes altalános iskola tornacsarno­káról. De legalább ennyire elégedettek voltak a sorozat előkészítésével és lebonyolítá­sával is, amelyből a GSC ké­zilabda-szakosztálya és a test- nevelési és sportfelügyelóség vállalta az oroszlánrészt. A játékvezetésről már nem mondhatjuk ugyanezt. Az első napon a férfi ifjú­sági csapatok mérkőztek meg. A győztes, a Fóti Gyermek- város a mezőny fölé nőtt, biztosan szerezte meg az el­sőséget. A további sorrend: 2. GSC, 3. Szilas, Csömör, 4. Aszódi Gimnázium, 5. Gödöl­lői Gimnázium, 6. Szakmun­kásképző. A GSC által felajánlott kü- löndíjakat a következők érde­melték ki: a legeredménye­sebb játékos Mátyus Gyula (Fót), a legjobb kapus Orosz Tibor (Fót). A torna második napján a felnőtt férfiak küzdelméből szintén a fótiak kerültek ki győztesen. Az erős mezőnyből is kitűntek gyors, technikás játékukkal. A második helyen az FTC, a harmadikon a Bu­dapesti Spartacus végzett. (Az utóbbi kettő ifjúsági csapatát szerepeltette.) A negyedik a GSC lett, ötödik az Erdőker­tes, hatodik az IMI, hetedik az Isaszeg. Erre a napra a városi pártbizottság és a ta­nács ajánlott fel egy-egy kü- löndíjat, amelyet Tiba Imre (Spartacus), legeredményesebb játékosként, illetve Zsilka Zsolt (FTC) a legjobb kapus nyert el. A harmadik nap délelőtt­jén került sor a női tornára, amelyet a dányiak nyertek meg. Második a GSC, harma­dik az Erdőkertes, negyedik az Isaszeg. A KISZ járási bi­zottsága által felajánlott kü- löndíjat Sebestyén Erzsébet (Dány), illetve Nyiry Sándor- né (Erdőkertes) kapta meg. A GSC kézilabda-szakosz­tálya az idén ünnepli meg­alakulásának 20. évfordulóját. Ebből az alkatomból Ádárh István sportköri ügyvezető el­nök ajándékokat adott át azoknak, akik sokat tettek a sportág népszerűsítéséért: Kun Imrének, Pozsbnyi Sándor­nak, Benkő Ákosnak és Csom­bor Ivánnak. Az első ízben teremben le- bonyolitptt November 7. Ku­pa mérkőzéssorozat méltó zá­róakkordja volt a Gödöllői öregf iúk—GSC barátságos mér­kőzés, amelyet a fiatalabbak nyertek meg 38-27 (16-14) arányban. Városi moziműsor A beszélő köntös. Színes magyar film. Csak 4 órakor! A bűn története, I—II. rész. S2Únes lengyel film. Csak 18 éven felülieknek! Előadáskez- dés 6 órakor. Új forma , Házimuzsika a zeneiskolában A Gödöllői Körzeti Állami Zeneiskola a növendékek taní­tásán, nevelésén túl arra tö­rekszik, hogy a városban mi­nél több embert nyerjen meg a zenehallgatásnak, ébresz- szen rá a muzsika szépségeire, örömeire. Az idei zenei idény­ben első ízben házimuzsika- sorozatot indítanak, amellyel az a céljuk, hogy a hangver­seny bizonyos merevségeit fel­oldják, bensőségesebb hangu­latot teremtsenek, a zenészek és a nézők között. Még pon­tosabban a mű, illetve szer­zője között. A muzsikusok ugyanis ezeken az estéken az általuk előadott darabról, il­letve alkotójáról is beszélnek, bevezetve a hallgatóságot egy- egy szerzemény mélyebb réte­géibe is. Az első házimuzsika- estet szerdán, 12-én este 6 órakor tartják a zeneiskolá­ban. — Varga Károly sportlövő olimpiai bajnok tart élmény- beszámolót ma 17 órai kezdet­tel Aszódon a Petőfi Sándor gimnáziumban a művelődési ház Űj Tükör klubjában. ISSN 0H3-I951 (Gftdöllrtl Hírlap) Menta szikraforgácsoló

Next

/
Oldalképek
Tartalom