Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-11 / 264. szám

Nem érdemes bosszankodni Kötetek a gazdabolt polcain Megszépülve várja majd a vásárlókat Már megszoktuk, hogy az üzletek leltározása, tatarozása jó ideig elhúzódik. Gyakorta bosszankodik ilyenkor a vá­sárló, hiszen más boltot kell keresnie, ha a keresett árut meg akarja kapni. Különösen kellemetlen ez faluhelyen, mert egy másik községbe, esetleg Budapestre kell utaz­ni, buszozással, vonatozással telik »7. amúgy is kevés sza­bad idő. Ásó, kapa, könyv A járási székhelyen egy hó­napja van zárva a főtéri könyvesbolt, ahol nemcsak ol­vasnivalót, de játékokat, író­szereket lehet beszerezni. Az ember már-már bosszankodva fordulna vissza a bezárt ajtó elől, de a szeme megakad egy táblán: A tatarozás befejezé­séig a gazdaboltban várjuk vásárlóinkat. A Monorvidéki Áfész a vá­sárlók és bizonyára saját ér­dekeit is szem előtt tartva sza­kított a megszokott gyakor­lattal. Az árusítás zavartala­nul folyik tovább. S valóban, a gazdaboltban jól megfér egymás mellett az ásó, a kapa, a növényvédő szer, az egyik kiszögellésben pedig a könyvek. Nem kevés­bé a dolgozók, akik igyekez­nek közösen áthidalni a ne­hézséget, végül is mindkét bolt egy vállalathoz tartozik. — Ez a kis kellemetlenség még mindig jobb, mintha be­zártunk volna — mondja Kö­tői Józsefné, a könyvesbolt vezetője. Az üzlethelyiség egyik részét megkaptuk, itt rendezkedjünk be. Mindent áthurcoltunk ide, a raktár- készletet is, nehogy baja es­sék. Segítenek egymásnak A forgalmon azért érezni egy kicsit, hogy nem a meg­szokott helyen vagyunk. A tábla azonban ideirányítja az embereket, s ha telefonon ér­deklődnek, a posta is rögtön megadja az új címet. Az ál­landó vevőink így is kitarta­nak mellettünk, és a gazda­boltba betérők közül is sokan vásárolnak könyveket is. Ráfért már az átalakítás ar­ra az elhanyagolt üzletre. A tárgyalóteremből És boldogan élnek, amíg... Mesél a járásbíró eseménynaplója A becsületsértések az új jogrend szerint a tanácsok szabálysértési hatóságai előtt kerülnek megtárgyalásra. Mégis, amíg az „eseménynap­lóban” lapozgat dr. Hunya Miklós, a monori járásbíró­ság elnöke, s hangosan olvas­sa az esetek minősítését, meg­üti a fülemet a számtalan tar­tási per között néhány „be­csületsértés” szó. — A feltűnően durva, úgy­nevezett minősített esetekben a becsületsértések is a bíró­ságra tartoznak — magyaráz­za dr. Hunyá Miklós. Sosem értettem igazán, ho­gyan is fajulhat két szom­széd, két ember közötti vita a tettlegességig, a feljelenté­sig, . a hatóságok előtti szá­monkérésig. — A békéltető tárgyaláso­kon azért a felek 30—40 szá­zaléka kibékül nálunk is — mondja a járásbíró —, akik viszont végigcsinálják ... Lássunk hát egy esetet, egyet a sok közül, amely jel­lemző a többire, s nem csu­pán azért, mert a bíróságon fejeződött be. Azaz: befeje­ződhet-e egyáltalán? Járásunk egyik nagyközsé­gének kis házában élt béké­sen T.-né és albérlője, Sz. Márton. Békében éltek, aho­gyan az később a tanúvallo­másokból is kiderült, Sz. Már­ton vizet vitt, fát vágott az idős asszonynak, s segített bármiben, ha szükség volt rá. Az albérlő kislányával sem volt semmi baj, senki sem volt útjában a másiknak. Egy napon T.-né nővére, Sz.-né is odaköltözött a csendes házba. amelv e perctől kezdve vesze­kedésektől lett hangossá, Sz.- né ugyanis — vallotta egy tanú — elhatározta, hogy „rendet csinál”. A rendcsiná­lásnak módjában és helyében nem is igen válogatott, a bé­kéltető tárgyaláson például úgy felpofozta Sz. Mártont, hogy arra nemigen volt még példa a bíróságon... — Igen, Sz. Márton albérlő a nővéremnél, de nem csinál az ott mást, csak rombol! — mondta a ‘második tárgyalá­son Sz.-né. — Azon a napon is mutatom a nővéreimnek, hogy hol piszkálta le a gyere­ke a falat. Erre ő: méghogy a gyereke?! És odarohant hozzám, ököllel esett nekem, belelökött a kerítésbe! Sz.-né ezt sérülések nyomaival bi­zonyította. Sz. Márton szerint szó sem igaz az egészből. — Nem igaz, én Sz.-nét és T.-nét nem bántottam soha! — Micsoda?! — így Sz.-né a tárgyalóteremben. — Taka­rodj ki innen, te gyilkos! A „gyilkos” kedvenc szava- járása lehet, többször is a fe­jéhez vágta Sz. Mártonnak, s gyakori „takarodj”-jal utasí­totta ki a tárgyalóteremből. (Néha úgy éreztem — mondja a jegyzőkönyvet ve­zető fiatalasszony — hogy nem bírok már ülve maradni a gép mellett...) — Az igaz — mondta Sz.- né, miután „csillapult” — hogy én pofonütöttem és tet­ves csavargónak neveztem Sz. Mártont a múltkori tárgyalá­son, de csak azért, mert ha­zudott. Ez a gyijkos, ez a ...!!! . .A tanúk „visszafogottan” vállárnak: az albérlő és T.-né jó viszonyban voltak, amíg Sz.-né oda nem költözött. Az­óta azonban gyakori a „rend­csinálás”, működik az ököl és a görbebot. A jegyzőkönyv Sz. Márton szavaival zárul: — Én kérem ... nekem elég volt. Én elejtem a vádat. Nem akarok már a bíróságra járni. S mível a magánvádló a vá­dat elejtette, a jogerős vég­zés: a becsületsértés miatt in­dított büntetőeljárást a járás- bíróság megszünteti. S a felek „boldogan” élnek, míg meg nem halnak. Vagy. amíg be nem látják, hogy így élni — nem lehet. K. Zs. Vizsgázott küzéníűiéi kémünk Gyömrőre. Jelentkezni lehet: a szövetkezet műszaki irodájában. MONORI JÁRÁSI SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET Steinmetz kapitány u. 23. Elég magas az épület, s a jö­vőben ezt ki is használjuk. A szakemberek galériát építe­nek, így jóval nagyobb lesz az eladótér, megszűnik a zsú­foltság. Addig meg itt állunk a vásárlók rendelkezésére. — Elég tágas a hely, egy ideig megférünk egymás mel­lett — erősíti meg az előbbi véleményt Herceg Sándorné, a gazdabolt üzletvezető-helyet­tese. Igyekszünk egymás segít­ségére lenni mindenben. Az árukat kicsit át kellett cso­portosítani, úgy intéztük a dolgokat, hogy mindennek jusson hely. Eddig nem volt összezörrenés, jól kijövünk egymással. A vásárlók sokszor csodál­kozva veszik tudomásul, hogy nézelődés közben a polcokon hirtelen könyvekbe ütköznek. De már most föltűnik, hogy ennek a kényszerházasságnak az előbbieken túl is vannak előnyei. Mert most nemcsak a különböző szerszámokat lehet ■beszerezni, hanem a hozzávaló szakkönyvet is meg lehet vá­sárolni egy helyen. Követendő példa Ezt a kereskedelmi fölfo- gást csak üdvözölni lehet, s reméljük, hogy a jövőben másutt is alkalmazzák ezt a hasznos megoldást. A. Monor­vidéki Áfész megmutatta, hogy így is lehet, a példát ezután már csak követni kell. K. L. ŐRI nin Kitüntetés Fodor Mihályt, a Monori Já­rási Szolgáltató Szövetkezet elnökét az OKISZ A Szövetke­zeti Ipar Kiváló Dolgozója címmel tüntette ki a hosszú évek során kifejtett eredmé­nyes munkájáért. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 264. SZÁM 1980. NOVEMBER 11., KEDD Érdeklődés és tanulni akarás Hasznos ismeretek birtokába juthatnak Évről évre ismétlődő eseménye a termelőszövetkeze­tek közéletében is a poliltikai oktatási évad kezdete. Ez az ismétlődés azonban nem jelent változatlanságot; min­den esztendő hoz valami újat e munkában, tartalomban és módszerekben egyaránt. A most kezdődött évad fő jellegzetessége, hogy ezzel veszi a kezdetét a pártokta­tásban a XII. pártkongresszus anyagának rendszeres, részletekbe menő tanulmányozása. A különböző téma­köröket — valamennyi munkahelyen — mélyen és ala­posan ismerhetik meg a hallgatók. A maglódi Rákosmezeje Tsz- ben is jól sikerült a pártok­tatási évadra való felkészülés. A közös gazdaságban 11 poli­tikai tanfolyam indult, 160 hallgatóval. Hat kérdéscsopor­tot tanulmányoznak, amelyek közül a legnagyobb érdeklődés a gazdaságpolitikai, továbbá a társadalmi és állami élet kér­dései iránt nyilvánul meg. A tsz önálló pártbizottsága jól felkészült, tapasztalt előadó­kat biztosít az előadások meg­tartásához. . Filmeken is Mivel rendelkeznek filmve­títőgéppel is — az emberi szó méltő segítőtársat kap a lát­ványban, hiszen az előadáso­kon filmeket is vetítenek, hogy a megértés még alapo­sabb, még mélyebb legyen. Az sem véletlen, hogy a XII. kongresszus nyomán egy­Minden perc számít 'trí.v PMs pH IéJÍ '' I v t ; 1 — A vecsési Ferihegy Tsz-ben igyekeznek minden percet ki­használni az ősziek vetésére. Képünkön: Ecser határában sáros talajon dolgozik a vetőgép, a jövő évi kenyérnekvalót juttat­ják a földbe. Barcza Zsolt felvétele Levelesládánkból Kisdiákok a fellegvárban A pilisi 1. számú általános iskola tiszteletre méltó ha­gyományt elevenített fel, ami­kor a nagyközségi tanács il­letékeseivel és anyagi támoga­tásával felkérte az Aranyka­lász M. Tsz. vezetőségét, hogy bocsássa rendelkezésünkre — kirándulás céljára — IKA­RUS autóbuszát. A tsz vezetői, mint a múlt­ban, úgy most is készséggel tettek eleget a kérésnek. Reg­gel 8 órakor három nevelővel útnak indult az iskola 36 hát­rányos helyzetű tanulója, egy nagyon szép és egyben tanul­ságos visegrádi túrára. A ta­nulók között volt olyan, aki most hagyta el először lakó­helyét. Egyesek számára a pesti járdaszigeten ácsorgó né­ger diák látványa is újdonság­számba ment. Kétórás kelle­mes utazással Szentendrén ke­resztül érkeztünk úticélunk­hoz. Közben a nevelők szend­vicsekkel és jó zamatú dáno­st almával látták el a kis uta­sokat. Visegrádon némi üdítő ital elfogyasztása után a szerpen­tinen felhajtottunk a felleg­várba. Ott a Vármúzeumot épp úgy megtekintették, mint a külső és belső várrendszert. Valamennyi nevezetesség meg­tekintésére nem jutott idő, így csak szóbeli tájékoztatást kap­tak a tanulók Visegrád hely- rajzáról, az alsó palotáról, an­nak restaurált részeiről, a gó­tikus és reneszánsz kor érté­kes emlékeiről, épp úgy, mint a híres Saiamon-toronyról. Az elmaradt látványosságért vi­szont bőségesen kárpótolta őket a 328 méteres várhegy körpanorámája, a Dunakanyar szépségeivel épp úgy, mint a Nagymaros—Gabcsikovó víz­lépcsőrendszer monumentális építkezésével. Hazafelé külön élményt Je­lentett a gyerekeknek a Feri­hegyi repülőtér megtekintése, a fel- és leszálló gépek látvá­nya. összességében tehát egy jól sikerült kirándulásról adha­tunk számot, ahol megfelelő mértékben tágult a .tanulók látóköre, ismereteiket pedig élményszerzés közben is gya- rapíthatták. Gruber Géza, a pilisi 1. sz. iskola tanára re jobban reflektorfénybe ke­rült és növekszik az emberi tényezők jelentősége. A gon­dok leküzdésében, a feladatok megoldásában az emberek aka­ratának, szorgalmának, tuda­tosságának egyre fokozódó sze­rep jut a jövőben. Ezek kívá­natos irányú alakítása sok mindentől függ, így az érde­keltségi rendszer javításától, az érdemi demokratizmus el­mélyítésétől, de nem utolsósor­ban a célok, tennivalók szük­ségességének és helyességének felismerésétől is. Amikor a propagandista — e felelősséget felismerve — a foglalkozásokon, a politikai összefüggések megvilágításán fáradozik, számíthat és épít­het a hallgatók érdeklődésére. Sok-sok tapasztalat bizonyítja, hogy az embereket, különösen a mozgalmi élet cselekvő résztvevőit, a szocialista bri­gádok tagjait, elevenen érdek­lik a mai politikai élet ese­ményei, lényegi összefüggései. Minél többet szeretnének tud­ni ezek meghatározóiról, vár­ható vagy lehetséges követ-, kezményeiről. Különösen ta­pasztalható ez egyrészt a ha­zai gazdasági élet, másrésat a nemzetközi viszonyok vonat­kozásában. Folyamatos értékelés A termelőszövetkezetekben is most új fogalmakkal ismer­kednek a politikai oktatásban résztvevők. A pártoktatas na­gyon sokat tehet abban, hogy a gazdasági-társadalmi helyzet szükségszerű változásaival lé­pést tudjon tartani a gondol­kodásmód. Mindez a tanfolyamok, sze­mináriumok vezetőin, a pro­pagandistákon is múlik. Mun­kájuk sohasem volt egyszerű, de most talán a szokásosnál is bonyolultabb. A Rákosmezeje^ Tsz-ben arra törekednek, hogy állan­dóan figyelemmel kísérik az előadásokat, a tartalmi kérdé­seket. Vagyis nemcsak azt né­zik, ellenőrzik, milyen volt a megjelenés, és az aktivitás, ha­nem folyamatosan értékelik az egyes témák megvitatásának tanulságait, s rendszeresen tá­jékoztatást adnak a propa­gandistáknak az időszerű he­lyi kérdésekről. Gondoskodnak arról, hogy a propagandisták elismerése, megbecsülése olyan legyen, amit ez a nagyon szép és fontos politikai-közéleti te­vékenység méltán megérde­mel. T ervszerűen A tervszerű politikai munka eredményeként ma már nem­csak szakmailag, hanem poli­tikailag is jól képzett emberek dolgoznak a járás egyik leg­nagyobb termelőszövetkezeité- ben. Az elmúlt években töb­ben végezték el a marxista— leninista középiskolát, illetve a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem hároméves általános tagozatát. Néhányan a szako­sítót is befejezték, mások a speciális kollégiumokon tanul­takat sajátították el. Ez lehet a legbiztosabb zá­loga az 1900—81-es pártokta­tási évad sikerének is. G. J. Hazai győzelem a rangadón Az összevont járási labda­rúgó-bajnokság legutóbbi for­dulójában a rangadón biztos hazai siker született. ALBEKTIRSA—MONOR 3-1 Albertirsa, 300 néző, Vezet­te: Gavló. A tartalékos monoriak ellen a minden csapatrészben jobb albertirsaiak biztos és megér­demelt győzelmet arattak. VECSÉS—PÉTERI 2-2 Vecsés, 200 néző. Vezette: Veres A. A határtalan lelkesedéssel küzdő péteriek akár a győzel­met is megszerezhették volna, a kissé nagy mellénnyel pályá­ra lépő vecsésiek ellen. A pé- teri kapus Kovács M., a me­zőny legjobbjának bizonyult, de a csapat többi tagja is át­lagon felüli teljesítményt nyújtott. GYÜMKÖ—TÖRTÉL 1-1 Gyömrő, 100 néző. Vezette: Hörömpő János. A mérkőzést szinte végigtá­madó gyömrőiek nem bírtak a lelkesen és jól védekező tör- teliekkel. Jellemző a 90 percre, hogy a vendégek csu­pán háromszor lőttek kapura, s abból az egyik a hálóban kö­tött ki. Ü LLÖ—K AR ATETÉTLEN 3-2 Köröstetétlen, 150 néző. Ve­zette: P. Szabó. Szerencsés győzelmet ara­tott a vendégcsapat a lelkes hazaiak ellen. NYÁREGYHÁZA— MAGLÓD 1-1 Nyáregyháza, 200 néző. Ve­zette: Bakos Sándor. A kijelölt bíró, Bálint, nem jelent meg. így az ifibíró diri­gálta — mindkét fél megelé­gedésére —, a kemény talál­kozót. A gólokat Fehérvári, illetve P. Nagy II. szerezte. CEGLÉDBERCEL—DÄN- S^ENTlklKLÓS 2-1 Ceglédbercel, 150 néző. Ve­zette: Hegyes István. A dön­tetlen jobban megfelelt volna a játék képének. ABONY—MENDE 1-0 Abony, 100 néző. Vezette: Ágoston. Egyenlő erők küzdelméből a szerencsésebb csapat került ki győztesen. NAGYKÖRÖS—ECSER 7-0 Nagykőrös, 200 néző. Vezet­te: L its. Klassziskülönbség volt a két csapat között, a vendégek ere­jéből még a becsületgólra sem futotta. ALBERTIRS A—NAGYKÖ­RÖS 4-0 Albertiba, 400 néző. Vezet­te: Horváth J. A hazaiak naay szerencsével harcolták ki a fölényes győzel­met, hiszen a körösiek ötször a kapufát találták felibe. Gól­lövők: Hegyi, Osvalda Jansik (1.1-esből) és Petri. Mintaszerű játékvezetés. A bajnokság állása: 1. Albertirsa 12 11 — 1 38-14 22 2. Üllő 12 9 2 1 27-10 20 3. Monor 12 8 1 3 27-18 17 4. Nagykőrös 12 7 2 3 34-19 16 5. Vecsés 12 6 3 3 31-16 15 6. Ceglédbercel 12 5 4 3 29-26 14 7. Matyód 11 4 4 3 22-20 12 8. Abony 10 4 3 3 19-12 11 9. Gyömrő 12 3 5 4 22-28 11 10. Dánszentm. 12 4 1 7 27-2.9 9 1t. Törtei 12 2 5 5 12-21 9 12. Karatetétien 12 3 2 7 23-35 8 12. Meftde 12 3 2 7 15-24 8 14. Nyáregyháza 12 2 3 7 16-25 7 15. Péteri 11 1 4 6 10-20 6 16. F"ser 12 1 1 10 10-49 3 (Megjegyzés: a Péter?—Abony és a Maglód—Abony mérkőzéseket későbbi időpontban játsszék le.) G. J. ISSN 0133 — 2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom