Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-06 / 261. szám

VÁCI víirfa A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 261. SZÄM 1980. NOVEMBER 6., CSÜTÖRTÖK A helybeliek hathatós segítségével Értelmes célokért - együtt Az üzemben kérdezték Jelzőlámpák aziilak mentén = Az üzemi szervezetek fórumain, testületi üléseken 1 sokféle javaslat és kérés hangzik el a város dolgozó | lakossága részéről. A közvéleményt is foglalkoztató I kérdésekre időnként lapunkban is szeretnénk visszatér- | ni. Mai számunkban Tari Kálmántól, a városi tanács S elnökhelyettesétől kérdeztük. Nem sok tanácselnök büsz­kélkedhet a Szocialista Kul­túráért kitüntetéssel a váci járásban, s talán még Pest megyében sem. Pongrácz Já­nos, a Keménce-Bernecebaráti közös tanács elnöke azonban ennek az elismerésnek a bir­tokosai közé tartozik: augusz­tus 20-án, Szobán, a járási ünnepségen vehette át a dí­szes érmet. Kemence, nagyközségi ta­nács. Az elnök irodája tár­va-nyitva, sehol senki. Vé­gül egy fiatalasszony útba­igazít: — Pongrácz elvtárs a ta­nácsteremben var}. Éppen most beszélik meg az üdülőterület fejlesztési elképzeléseit... Amíg várakozók, régi emlé­kek jutnak az eszembe. A múlt töredékei * meglehetősen rendezetlenül elevenednek meg. A tanterem A környékbeliek a meg- mondnatoi, • milyen nagy szükség volt a Kemencén íer- épített létesítményre. Amikor eioször hallottam a tornate­rem jelzőjeként a „vegyes haszuositu.su“ szót, nem értet­tem, mit is takar ez a foga­lom. Aztán az elnök, már kint a helyszínen, a csupasz faiak árnyékában magyarázta: nem csupán sportolásra, hanem kulturális célokra is felhasz­nálják majd az új épületet. Ahogy köroejártuk az akkor még rendezetlen helyiségeket, amelyek magukon viseltek meg a munkálatok minőén nyo­mát, Pongrácz János rendre sorolta: itt lesz az úttörőszo­ba, ez meg a könyvtárnak ad ottnont, emitt öltözőt alakíta­nak ki, s ha rendezvényre ke­rül sor, a büfének is megvan a helye. Azóta már átadták a léte­sítményt, s hogy végül is tető alá hozták az egeszet, rop­pant büszkék a két község la­kói. Mert nem minaennapi módon épült ez a tornaterem! A tanácsnak — szűkös anya­gi lehetőségei léven — nem lett volna elegendő pénze a munkálatokra. A szükség azonban megmozdította az embereket. A helyi termelő­szövetkezet az építkezés meg­kezdéséhez, 1977 tavaszan adott 500 ezer forintot. Am ez még mindig kevésnek bi­zonyult, hiszen a tervezők sze­rint az összes költség, több mint 6,5 millió forint lett vol­na. Segített hát a megye is 2 millió forinttal, s a- közös gazdaság is adott újabb 500 ezret. A tanács is kiszorított a költség vetéséből 1,3 millió forintot, a falubeliek pedig mintegy 200 ezer forintot ad­tak össze. így kerekedett ki az a 4,5 millió forint, amely­ből végül is megépült az im­pozáns létesítmény. S mi ebben a különös? — kérdezhetnék most joggal. Semmi. Ha csak,azt nem em­lítjük, hogy az anyagiakon kívül,- ki mivel tudott, azzal segített. A téesz és a vegyes­ipari szövetkezet gépekkel, a szocialista brigádok, a lakos­ság. két kezével, tudásával. A mozgósításból viszont nem kis részt vállalt a tanácselnök, a tanácstagok, s a Hazafias Népfront aktívái, valamint a helyi pártszervezet tagjai is. Aztán még sorolhatjuk to­vább: jöttek az erdészek, a határőrök, a VILATI dolgozói, de még a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezetből is ér­keztek önkéntesek. ' Az átjátszóadó Emlékszem, napokkal az átadás előtt nagy volt az iz­galom a tanácson: a tévéát­játszó már elkészült, de a hozzávezető út még nem. Pongrácz Jánost nemigen le­hetett megtalálni akkoriban az irodájában: a fejébe vet­te, hogy az ünnepségre min­denképpen járható lesz az út. Két nap alatt aztán 200 ezer forint értékű társadalmi mun­kát végeztek az emberek, akik mozdultak a hívó szóra. Tudták, maguknak dolgoznak. Ott álltunk a karcsú torony aljában, a konténerbe épített berendezések mellett. Pong­rácz János mondott köszöne­tét az építőknek, akik az or­szág 38. tévéátjátszóját — nem utolsósorban a helybe­liek hathatós segítségével — a tervezettnél jóval előbb, mindössze öt hónap alatt ké­szítették el. S azt is megígér­ték, viszonzásul a munkájuk támogatásáért, hogy rövide­sen felszerelik a második műsor erősítésére alkalmas műszereket is. Ám eddig, nem tudni, mi okból, erről vala­hogy elfeledkeztek... Az emberekkel együtt — Elnézést a késésért, de elhúzódott egy kicsit a ta­nácskozás' — nyújt kezet Pongrácz János. Hóna'alatt vaskos iratköteget szorongat. — Tudja, végre talán sikerül megvalósítani tervünket, s itt, az Annavölgyben egy téli sí­paradicsomot létrehozni. Ta­láltunk partnert is ehhez, a kiskunfélegyházi városi ta­nács vállalkozott a kivitelezés anyagi támogatására. A már kész terveket lapoz­gatjuk. Ha nem ismerném Pongrácz Jánost, most azt mondanám: nem lesz ebből semmi. De mert tudom, a tornateremben sem bíztak kezdetben sokan, meg az át­játszóadó építése előtt is akadtak kétkedők, s végül nem nekik lett igazuk, né­hány esztendő alatt a rajtok alapján megelevenednek majd ezek az elképzelések is. Pongrácz' János energikus ember, s emellé párosul egy, bármely tanácselnök számá­ra nélkülözhetetlen tulajdon­ság, a szervezőkészség is. S ami még nagyon fontos: tud­ni kell szót érteni az embe­rekkel ! Beszélgetnénk még, de szűk­reszabott az időnk. Az elnö­köt a termelőszövetkezetben várják egy negyedóra múlva. — Ne rólam írjon, én csak azt végzem, amivel a válasz­tóim, a berneceiek, meg a kemeneeiek megbíztak. Hogy egy kicsit gyorsabb, a tempó? Hát van értelme a babérokon csücsülni? Nem, nem érde­mes. Ügy látom, értelmes cé­lokért mindenki hajlandó ten­ni, s ha emberi hangon szól­nak hozzá, hallgat a hívó szó­ra. Érdemes hát, nem? Csak így érdemes! Furucz Zoltán A díszes, piros borítású könyvecske meg 1979-ben ké­szült el, de csak most került kí a nyomdából, a váci K1SZ- kórus 15 éves működésének évfordulója tiszteletére. Ki­adója a KISZ váci városi bi­zottsága. A kötés Váci György munkája, szerkesztője Petővá- ri Gyula, a Híradástechnikai Anyagok Gyárának könyvtá­rosa. A könyv előszavát Pálmai László, a váci városi pártbi­zottság titkára írta. A kórus jubileumi emlékbizottságának névsorát követő oldal Kodály Zoltánt idézi, majd Petővári Gyula, az emlékkiadvány cél­ját, megjelentetésének körül­ményeit ismerteti. Közzétet­ték Maróti Gyulának, a KÓTA főtitkárának a kórus emlék­könyvébe írt sorait is. Ugyan­itt olvashatók Lehotka Gábor orgonaművész 1979. október 18-án kelt, a kórus jubileu­mára írt gondolatai. A váci KISZ-kórus króniká­ja a sajtó tükrében címmel Papp Rezső foglalja össze az ifjúsági együttes legsikeresebb hazai és külföldi szereplései­nek sajtóvisszhangját. „Az ének mindig „CSUDA— Do­log” marad. — Énekeljünk hát hittel — ékes hangon — nagy CSUDA dolgokat.” Idézi a könyv egy oldala Szokolay Sándor Kossuth-díjas zene­szerzőt. Régi felvételek, dokumen­tumfotók idézik az egykori szerepléseket, Mester Endre munkája nyomán. A könyv­ben láthatjuk a bécsi Obser­ver előzetes tudósítását az 1972-es ausztriai szereplésről. Egy évvel korábban K. Pikéthy Tibor váci zeneszerző és orgo­naművész születésének 87. év­fordulóját köszöntik. 1974-ben a brüsszeli szabadegyetemen hangversenyeztek. A belépő­jegyen vastag betűkkel olvas­ható a Soirée Hongroise fel­irat. 1978-ban Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző egyik művét mutatták be, s a képen látható, amint a mester próbát tart az Állami Zeneiskolában. A könyvecske részletes fel­világosítást ad a kórustagok névsoráról, külfödi szereplé­seikről.' Hasznos, érdekes hely- történeti, helyismereti kiad­Tésán, Perőcsényben Képviselői fogadóórák Dr. Baráth Endre ország- gyűlési képviselő november I 14-én, pénteken, választói kör­zetében fogadóórákat tart. A lakosság a vámosmikolai községi tanácsházán délelőtt 10, órakor, Tésán délelőtt 11 órakor, Perőcsényben dél­előtt 12 órakor keresheti fel a képviselőt Kedves esemény színhelye volt a minap a Vác városi Ta­nács épületének emeleti klub- helyisége. A 'tanácsok meg­alakulásának 30. évfordulója alkalmából meghívták az ál­lamigazgatás helyi apparátusá­nak nyugdíjasait. Azokat, akik ott voltak az indulásnál, a szocialista államigazgatás meg­teremtésénél. Néhányan közülük tanács­tagként is, vagy a műszaki, pénzügyi, terv- és egyéb osz­tályok dolgozójaként járt éve­kig a főtéri épületbe, s intézte nap mint nap a város lakosai­nak ügyes-bajos dolgait. Az ötvenes évekről és a későbbi eseményekről beszélgettek a terített asztal mellett, a jelen­legi tanácsvezetés vendége­ként. Tari Kálmán elnökhe­lyettes köszöntötte őket, meg­vány a „Cantus luventutis" melyet 800 példányban, kéz­irat helyett, egyszeri nyom­tatásban készítettek el a váci nyomdában. Jó lenne, ha a városi és üzemi könyvtárak, a kulturális intézmények hely­ben olvasható kézikönyvtá­raiba is jutna belőlük né­hány példány, éppúgy, mint minden váci, vagy váci vo­natkozású kiadványból. Labdarógo­mérhőZt’sek Járási 1. osztály 12. fordu­lója: a mérkőzések 11 és 13 órakor kezdődnek: Nagyma­ros—Váchartyán (v. Tóth L, Wernke), Galgavölgye—Má- rianosztra (v. Vidra, Baksza), Dunakeszi—Kóspallag (v. Sírnil, Kozma), Szob—Ipoly- damásd (V. XIII. ker.j, Let- kés—Esze Tamás (v. Styevkó, Tóth J., de. 10 ó.j, Vácauka— Szokolya (v. Huszár, Ferenc K.), Sződligst—Verőcemaros I. (v. Pintér), Járási 11. osztály 11. fordu­lója: a mérkőzések 11 és 13 órakor kezdődnek: Verőce­maros II—Örbottyán (v. Ku- nya, Nagy S.) Kösd—Szód (v. XIII. kér.), Perőcsény—Rád (v. Pusztai G., Ferencz M.), Gal­gavölgye II—Veresegyház II (v. llyés, Galgagyörkön), Püs­pökszilágy—Vámosmikola (v. XIII. kér.), Vácrátót—Főt II. (v. Varjú 11, Jaczkó). Több héten át tartott a vá­rosi-járási közlekedésbiztonsá­gi tanács szervezése alapján' Vác és a járás ipari üzemei­ben a szocialista brigádok ve­télkedője. A területi verse­nyek után a Híradástechnikai Anyagok Gyárában rendezték meg a városi-járási vetélkedőt, amelyen azok a szocialista brigádok vettek részt, amelyek üzemi szinten a legjobb ered­ményeket érték el. A városi­járási vetélkedőn is három­tagú csapatok indultak, s a résztvevőknek KRESZ, mun­kavédelmi és egészségügyi — Sokan érdeklődnek, hogy az olyan forgalmas átkelő­helyen, mint amilyen például a Sebes Imre út Lenin úti, köszönve a sok év fáradságos munkáját. Bajner Ferencné, a városi tanács nyugdíjas elnökhelyet­tese jóleső érzéssel mondta az ünnepség után: — Először volt részem nyug­díjazásom óta ilyen találkozás­ban. Örülök, hogy ott volt Weisz György tanácselnök, a szakigazgatási osztályok veze­tői, és jólesett találkozni az egykori munkatársakkal. A mi megbecsülésünk a mai fiatal­ság számára is biztató gesztus: érdemes fáradni, dolgozni a nagyobb közösségért, a város szebbé, gazdagabbá tételéért. P. R. kérdésekre kellett megfelel­niük. A versenyben a legjobb eredményt a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyárának Pat­tantyús brigádja érte el. Má­sodik lett a PENOMAH váci gyárának Komplex, harmadik a PENOMAH váci gyárának Barátság szocialista brigádja. Az első három helyezett érté­kes pénzjutalomban, oklevél­díjazásban részesült, s ezen­kívül jogot nyertek arra is, hogy részt vegyenek a megyei versenyen. Cs. J. mikor helyeznek el jelzőlám­pákat. — Közölhetem — mondta Tari Kálmán, hogy a KPM' elfogadta az általunk kidol­gozott javaslatokat, s a hato­dik ötéves terv időszakában ezzel együtt gondoskodik a Magyar utca Lenin út, s. Földvári tér és a HétKápolna környékén kialakult forgalmi csomópontból elágazó gödöllői útvonal melletti zebra három­színű jelzőlámpáiról. A Se­bes Imre utcánál előre meg­teremtettük a fel tételei.et. Az út alatt már korábban elhe­lyezték a vezetékeket. — Evet, időpontot lehetne már közölni? — Sajnos, még nem. Csak azt, hogy a tervidőszakban kerül sor a megvalósításra. — Mibe kerül egy közle­kedési lámpa beszerzése, és elhelyezése? — Körülbelül másfél-két­millió forintba. K. T. I. idősek új napközi otthona ott az idejüket. Anyakönyvi hírek re, méltó környezetben kö­szönthessék, az átadás napján az idős embereket. Mint Boros Ferenc tanács­elnöktől megtudtuk, az otthon 25 kosdi idős emberről gon­doskodik majd napközben. Az étkeztetésüket a községi óvoda konyhája oldja majd meg, on­nan szállítják az étéit a lakók­nak. A napközi otthonban egyébként három egészségügyi dolgozó intézi a lakók gond­jait, ' akik bizonyára sokféle hasznos dologgal tölthetik el dák Ernő és Ligeti Rita: Zsu­zsanna, German József és Bü­schel Antje: Karolina, Király András és Varga Anna: Ani­ta, Ujfalvi Iván és Kriszt Etel­ka: Eszter, Leszenszky János és Nagy Zsuzsanna: Roland, Szépé István és Rábel Stefá­nia: Nóra, Bartus Péter és Burányi Ágnes: Péter, Ribai András és Kecskés Margit: Andrea, Vásárhelyi Péter és Hanzel Mária: Katalin nevű gyermeke. Házasságot kötött: Arnold Gyula Sziráki Mariannával. Vácott hunyt el: Jakus La- josné, született Tóth Julianna (Kösd), Tachscherer Lajos (Vác, Dózsa Gy. út 105.), Kará­csony Rezsőné született János Erna (Vác, Kert út II.), Gálik Lajoné született Salamon Zsu­zsanna (Vác, Bacsó Béla út 32.), Molnár Józsefné szüle­tett Viant Mária (Vác, Har­kály út 5.), Csuzdi Ferenc (Pi- liscsaba), Sinkó Pálné született Králik Mária (Ácsa), Hernádi Ferenc (Vác, Nagykörút 7.), Deák Bertalanná született Ko­csis Mária (Vác, Somogyi I. út 23.), Berényi József (Vác, Köztársaság út 46.), Széplaki Ferenc (Vácduka), Nemesné Novák Gabriella (Vác, Erzsé­bet út 1.). Vígsíí búcsú Dr. Tahin Oplánéíóf Dr. Tahin Gyuláné ‘nyugal­mazott tanárnőnek, a Duna­kanyar Fotóklub alapító tag­jának hamvasztás utáni bú­csúztatása november 10-én hétfőn délután fél négy óra­kor leszz a vác-alsóvárosi te­metőben. ISSN 0133 — '<??5y (Váci Hírlap) Cantus luventutis Dokumentumok kórusról Ott voltak az indulásnál Brigádok vetélkedőié Két évvel ezelőtt Kösd egyik idős, egyedül élő lakója fel­ajánlotta a községi tanácsnak a lakóházát, mondván, hogy ott hozzanak létre öregek nap­közi otthonát. A néni néhány hónappal később meghalt, de a kezdeményezése nem felej- tődött el. Tavaly megkezdték az épület felújítását, amely körülbelül 650 ezer forintba került. A munka zöme már befejeződött, tulajdonképpen az utolsó simításokat, a taka­rítást végzik, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 63. évfordulója tiszteleté­Született: Aranykő Károly és Réti Rózsa: Judit, Béki Gyu­la és Molnár Julianna: Zsolt, Henzel János-és Ulia Judit: Lajos, Madácsy László és Ba- csa Ilona: László, Rusznyák Vince és Helembai Mária: Zol­tán, Bagi László és Suha Ka­talin: László, Flamich János és Tóbiás Magdolna: Péter, Szatmári János és Nagy Bor­bála: Ágnes, Valentin József és Szirtes Zsuzsanna: Kata­lin, Giesz Pál és Tóth Gabriel­la: Richárd, Keczkó János és Hajdúk Anna: János, Nagy Jenő és Kata Mária: Tamás, Tóth László és dr. Béres Ju­dit: Áron, Heincz János és Káló Mária: Katalin, Karaba János és Grncsó Erzsébet: János, Laluska Tamás és Szá- doczki Margit: Tamás, Suly- mosi István és Kiss Margit: Anikó, Tömör Sándor és Hock Anikó: Tamás, Kovács Sándor és Bogár Etelka: Gabriella: Rovó Rudolf és Andrikó Edit: Rudolf, Tribol János és Suki Valéria: Valéria, Varga János és Laucsik Éva: Hajnalka, Viz­KERESSE FEL A VÁCI DUMA-KANYAR ÁRUHÁZ konfekcióosztályát, a Széchenyi u. 35. szám alatt! Nagy választékban kaphatók női irhabundák, marhanappa kabátok, importált szövet télikabátok nutriagctliérral, fehérített, juhnappa és sertésvelúr kabátok, importált bőrkabátok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom