Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-04 / 259. szám

Akikről keveset beszélünk Szavak nélkül szédítő magasban A félkarú óriás irányítója Vegyes érzelmekkel figye­lem a darut. Egyszerre kecses és bumfordi, nehézkes és für­ge, erőt sugárzó, kemény, hi­deg acél, amely mégis olykor meginog a szélben. Megannyi kettősség egyetlen szerkezeten belül. A félkarú óriás ott magaso­dik a monori főtér melletti ut­cácskában. Fölkapja a vasrá­csot, a betonelemet, eljátszik vele, megforgatja a légben, majd vigyázón leengedi. Épül a ház, dolgozik a daru. A „da­rus Sanyi” — a kollégái mond­ják így — irányítja a gépet. — Hogyan lesz valakiből da­rus? — kérdezem a néhány perces kényszerpihenőt kihasz­nálva Szikola Sándortól. — Decemberben a nehézgép- kezelő-képző iskolában „pecsé­telődött meg a sorsom”. Rög­tön az első nap kimentünk a munkaterületre és a meste­rünk rábökött egy irdatlan magas darura. Oda fogunk föl­menni — mondta. Hát én biz­tosan nem — feleltem. Aztán összebeszéltünk a másik fa- lumbéli sráccal és mégis csak megpróbáltuk. Sikerült. — Hogy féltem-e? — kér­dez vissza Szikola Sándor el­tűnődve —, már nem is tudom. Egy kis szorongás biztos volt bennem. Tény, hogy kevesen jöttek utánam. Én inkább gya­korlati ember vagyok, s bizony a tanulással nem sokat törőd­tem. Annál többet a géppel. Ennek köszönhetem, hogy si­került levizsgázni. Az oktatóm azt mondta: Sanyi, ha kimá­szol a gépemre és kiszabadí­tod a beszorult drótkötelet, kijavítod a hibát, akkor át­mész. Azt még hozzá kell tenni, hogy az a gép jó 25 mé­ternyire állt el a daru törzsé­től. Megcsináltam, 1972-ben végeztem. És csalj másodma- gammal, mert a negyvenes létszámú osztályból csak ket­ten maradtunk. — Mire kell a legjobban ügyelni? — Az emberekre. A kollégák nemigen tekingetnek fölfelé, mindenki a saját dolgával tö­rődik. Helyettük is figyelni kell, nagy komolyságot igényel ez a munka. Szerencsére nyolc év alatt még nem volt egyet­len balesetem sem. — No meg aztán magamra is vigyázni kell. A vaslépcsőn napjában többször is meg kell tenni az utat az irányító fül­kéig. Mellélépni nem szabad ... Még jó, hogy nem vagyok szé- dülős típus. — A szelet sem szabad ki­felejteni a sok dolog közül. Ezzel a géppel harminc kilo­méteres széllökésig lehet dol­gozni, az a, határ. Olyankor már mozog rendesen az egész daru. De a kisebb terheket a gyöngébb fuvallat is megpör­geti, észnél kell lenni, mert ki tudja, hol áll meg. Nemcsak a széltől inog a daru, ha na- nagyobb táblát emelek, 60—70 centire is kileng a törzse. — Biztosan történt már olyasmi, amire nem szívesen gondol vissza. — Egyszer föl kellett szag­gatni egy jókora téglablokkot a fagyott földből. Előre fi­gyelmeztettek, veszélyes, nem kötelező megcsinálni. A saját felelősségemre mégis vállal­tam. Sikerült föltépni, de úgy megrázkódott az egész daru, hogy majdnem lefordult a sín­ről. Mit mondjak, nem voltam túl nyugodt. Kapaszkodnom kellett, nehogy kiessek a fül­kéből. — Nem érzi magát egyedül néha ott fönn a magasban? — Integetés és kiabálás, ez jelenti a kapcsolatot a töb­biekkel. A munka olyan, hogy akad üresjárat két emelés kö­zött. Van, aki könyvet visz föl magával vagy rádiót. Én, ha tehetem, lesreszkedek szót váltani valakivel. Persze az a legjobb, ha folyamatos a mun­ka. Olyankor nem gondolok semmi másra és nem is érzem egyedül magam. Ilyesmire egy­szerűen nincs idő. Kövess László Gomba Központi konyhát építenek Az esztendő utolsó előtti hónapjában sorra kerülő ta­nácstagi választásokon és fa­lugyűléseken már nemcsak az idei feladatok értékeléséről esik szó, hanem az új ötéves tervidőszak teendőiről is. A járás településeinek túl­nyomó többségében továbbra is a gyermekintézmények, il­letve a hozzájuk tartozó léte­sítmények építése, fejlesztése követeli a legnagyobb figyel­met. Gombán például, ahol ta­valy hat új tantermet építet­tek fel, s a közös községhez tartozó mindhárom községben megszervezték a napközi ott­honos ellátást, úgy tervezik, hogy a jelenleg még a terme­lőszövetkezet tulajdonában lé­vő volt Perczel kastélyban egy 600 adagos központi konyhát rendeznek be. Ismét a hazaiak győztek A monori-ceglédi összevont I járási la bctarúgó-bajnokság őszi 11. fordulóját telies meleg­ben játszották a csapatok. A legnagyobb érdeklődéssel várt Monor—Vecses találkozón a hazaiaké lett a két pont. Az éllovas albertirsaiak Maglód­ról is két ponttal távoztam, és megerősítették vezető helyüket a tabellán. A nyáregyházak ja­vuló formában biztosan győz­tek Ecseren. MONOR—VECSÉS 2-1 (1-0) Monor, 600 néző, Vezette: Ágoston. Mindkét csapat nagy becs­vággyal vetette magát a küz­delembe, kemény összecsapá­sok követték egymást minőkét oldalon. A monoriak Varga ré­vén szereztek vezetést az első félidőben. A második 45 perc­ben Keményfi tovább növelte az előnyt, a vecsésieknek csak a 88. percben sikerült szépíte­niük. A bírónak nehéz dolga volt, alig tudta megfékezni az indulatokat a pályán. Az ered­mény: egy monori, és egy ve- csési játékost kellett kiállíta­nia, többen sárga lapot kap- 'teile ÁLBERT1RSA—MAGLÓD 1-0 (1-0) Maglód 150 néző. Vezette: Hörömpő János. A 12. percben 11-eshez ju­tottak a maglódiak, de Keme- csei kapufára lőtte a labdát. Nyolc perccel később egy szög­let nyomán Hegyi talált a há­lóba. A második 45 percet szinte végigtámadták magló- aiak, de a játékosok a legbiz­tosabb helyzeteket is elhibáz­ták. összességében a látottak alapján a döntetlen jobban megfelelt volna a játék képé­nek. A bíró kifogástalanul, jól látta el feladatát. ÜLLŐ—CEGLÉDBERCEL 3-1 Üllő, 400 néző. Vezette: Gav- ló. A berceliek nem adták meg könnyen magukat, a vártnál gyengédben játszó hazaiak el­ten. DÄNSZENTMIKLÖS— GYuMRO 4-2 Dánszentmiklós, 100 néző. Vezette: Sár ősi. Három potyagólt szedett be a gyömrői kapus Sárközi, s a nazaiak ezért tudták a győzel­met megszerezni. Tamást, a hazaiak jobbhátvédjét kiállí­tották. MENDE—PÉTERI 1-0 Űri, 100 néző. Vezette: Kiss Tibor Zoltán. A péteriek fél tucat százszá­zalékos gólhelyzetet hagytak kihasználatlanul. NYÁREGYHÁZA—ECSER 3-0 Ecser, 100 néző. Vezette: An­tal Gyula. A megerősödött vendégek győzelme egy pillanatig sem volt vitás. Abony—Karatetétien 4-0, Törtei—Nagykőrös 0-2. A BAJNOKSÁG ALLÄSA: 1. Albertirsa 2. Üllő 3. Monor 4. Vecsés 5. Nagykőrös 6. Ceglédöercel 7. Maglód 8. Gyömrő 9. Abony 10. Dánszentm. 11. Törtei 12. Mende 13. Karatetétien 14. Nyáregyháza 15. Péteri 16. Ecser Megjegyzés: 1 31-IS 18 1 84- 8 18 2 26-15 17 3 32-14 14 2 27-15 14 3 27-25 12 3 21-19 11 4 21-27 10 3 18-12 9 6 26-27 5 11-20 6 15-23 6 21-32 7 15-24 6 8-18 9 10-42 Péteri­Abony, a Maglód—Abony és az Albertirsa—Nagykőrös elma­radt mérkőzéseket későbbi idő­pontban játsszák le. Itt említjük meg, hogy a 12. forduló valamennyi mérkőzé­sét november 7-én. pénteken bonyolítják le a szövetség el­nökségének döntése értelmé­ben. Gér József Elkészülte után Gombán, Bényén és Káván is megoldód­nának a gyermekélelmezés gondjai. A szükséges költsé­gekből még 3 millió forint hiányzik. MONORI t/tíHun A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 259. SZÄM 1980. NOVEMBER 4., KEDD A kulturális élet új bázisai Koszorúzások, kitüntetések, sportrendezvények A Nagy Októberi Szocia.is- ta Forradalom 63. évforduló­jának megünneplésére készül­nek ezekben a napokban já­rásunk településein, munka­helyein is. A monori járás központi ünnepségét — mint arról la­punk korábbi számában már hírt adtunk — november 5-én, vagyis holnap, 15 óra­kor Ec seren rendezik meg. Ezen az ünnepségen adják át rendeltetésének a végre való­ban elkészült helyi művelő­dési házat, amelynek építé­sén a Rákosmezeje Termelő- szövetkezet építőipari részle­gének szakemberei, az ecse- ri kisiparosok, valamint a ve- csési tanács költségvetési üze­mének dolgozói végeztek ki­váló r-.unkát Az átadás után ismét be­népesülhet az átalakított művelődési ház, amely nemcsak megnagyobbo­dott, hanem belső elren­dezése is megváltozott. A földszinten kialakított úgy­nevezett nagyteremben ezután Naptárak a jövő esztendőre Megkezdték a jövő évi naptárak készítését a Könyvkötő Szö­vetkezet monori üzemében. November elejéig már mintegy ötezret állítottak össze. A képen: Oláh Magdolna, Janicsek Ka­talin és Brecsók Jánosné kis méretű naptárt ragasztanak. Barcza Zsolt felvétele nemcsak különböző rendezvé- nyék megtartására, hanem filmve ütésre is lehetőség nyí­lik. A szomszédos helyiségbe költözik az ifjúsági klub, mel­lé a fotósok laboratóriuma, majd az iroda és a kiszol­gáló helyiségek következnek. Külön teremben helyezik el a helyi néprajzi gyűjteményt is. Az emeleten egy kisebb elő­adóterem, könyvtár és folyó­irat-olvasó kap helyet. Az ecseri járási ünnepsé­gen Cselényi Dezső, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt járási bizottságának első tit­kára mond ünnepi beszédet, amely után kitüntetések át­adására kerül sor. A nap programját színvonalas iro­dalmi műsor zárja. Ugyanezen a napon, de 13 órakor Gombán koszorú­zással kezdődik az ünnepi megemlékezés. Űj, méltóbb helyre, a gyönyörű természeti környezetben lévő Fáy And­rás művelődési ház parkjába helyezték át a szovjet hősi emlékművet. Az ünnepi ren­dezvény szónoka itt Racskó Károly, a községi pártvezető­ség titkára lesz. A helyi ter­melőszövetkezetben másnap ki: házi ünnepségre is sor kerül. Ebből az alkalomból jutalmazzák — a sikeres mű­szaki átadás után ■— a közös gázcseretelep építőit. A járás harmadik könyves­házát avatják fel holnap 10 őréikor Gyömrőn. Mint la­punkban már hírül adtuk, a? új OTP-fiók átadásává] meg­üresedett a Postások Szak- szervezetének tulajdonában lévő régi épület, amelyet a tanács kedvezményes áron vá­sárolt meg, s a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalattal kö­zösen itt alakították ki a kul­túra új helyi bázisát. Az avatáson Zöld Ferenc, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztőik Egyesületé­nek igazgatója mond avató beszédet. Ebből az alkalom­ból adják át a korábban meg­hirdetett gyermekrajz-pályá- zít értékes díjait is. A könyve3házban a leg­újabb irodalmi alkotások mellett hanglemezek kö­zött is válogathatnak majd az üzletbe betérők. Mego! 'ódik a gyermekkönyv­tár gondja is, hiszen holnap­tól az általános iskolai ta­nulók s a középiskolás diá­kok is a könyvesházban köl­csönözhetik ki a kötelező ol­vasmányokat, illetve az egyéb szépirodalmi műveket. Ugyancsak holnap rendezik meg a Nagy Október eszméi előtt tisztelgő ünnepséget Vecsésen, a helyi művelődé­si házban. Beszédet mond Szigeti János, a járási pártbi­zottság politikai munkatársa. Egy órával később 17 óra­kor a helyi filmszínházban gyülekeznek a járási székhely lakói. Itt Kozák Sándorné, a járási hivatal elnöke lesz az ünnepség szónoka. Maglódon ugyanebben az időpontban a .művelődési házban dr. Erdős Ervin, a járási hivatal elnök- helyettese emlékezik meg a 63 év előtti események máig érvényes történelmi jelentősé­géről. A mendei művelődési házban ugyancsak holnap, 17 órakor Fazekas Ernő, a Rá­kosmezeje Termelőszövetkezet pártbizottságának titkára mond ünnepi beszédet. Üllőn, november 6-án 11.30- kor a szovjet hősök emlék­műve előtt kezdődik az ün-’ népi program, itt Erdei Gá-J bor, a nagyközségi tanács el­nöke lesz az előadó. Ugyan­ezen a napon 14 órakor Va­sadon Nánai Sándor, a közsé­gi pártvezetőség titkára mond ünnepi beszédet, s a kis te­lepülésen is megkoszorúzzák a szovjet hősök tiszteletére fel­állított emlékjelet. A pilisi művelődési ház- ■■ ban 14.39-kör Polinger Ferenc, a PENOMAH pi­lisi hizlaldájának igazga­tója méltatja az évforduló jelentőségét. Sülysápon Szabó Lajosné, a nagyközségi párt-végrehajtó­bizottság tagja mond ünnepi beszédet a helyi művelődési házban, 17 órakor. A gyömrői ünnepség ugyan­ebben az órában a Szabadság téren kezdődik, beszédet mond Zubor György, a járási, párt- bizottság politikai munkatár­sa. ★ November 7-én Ecseren ren­dezik meg a járási kispályás labdarúgó _ villámtornát, amelyen valamennyi község­ből a győztes csapatok vehet­nek részt. A torna délelőtt 9 órakor kezdődik a sporttele­pen. Ugyanezen a napon baj­noki labdarúgó-mérkőzéseket is tartanak a községekben. Ahol mindenkit szívesen várnak Régi előítéletektől mentesen lomra és nem a formai kül­sőségekre érzékeny. — A bejárók java részének, a mindennapi fáradság után talán jobban esik a lazább, kötetlenebb szórakozás. Hajdú Valéria, a monori já­rási művelődési központ mű­vészeti előadója panaszkodik: — Kellene már abban a művelődési házban valamit csinálni — ezzel állítanak meg gyakran a közművelődés iránt fogékonynak vélt isme­rőseim is. A támadáson meg­lepődve eleinte védekezve so­roltam programjainkat, mire a válasz' többnyire az volt „nahát, erről nem is tudtam". Majd folytatódott a támadás. „Akkor jobban kellett volna reklámoznotok.” gezett, legtöbbször alaptalan kritikára, sokrétű és szerin­tem megfelelően reklámozott programjaink ismeretében már nem védekezem. Gyakran meglepődve tapasztalom, hogy a bíráló nem elég tüzetesen, vagy egyáltalán nem olvassa el a lakóhelye kulturális ese­ményeiről szóló tájékoztató­kat, s úgy létszák, sorozato­san elkerüli hirdetőtábláinkat is. © O Kétségtelen, sokan úgy gon­dolják, hogy illik, sőt egye­nesen divat bizonyos körök­ben, fórumokon bírálni a művelődési házat, az ott dol­gozók tevékenységét. — Mivel védekezhetnek ez ellen az érintettek? — Azt hiszem kezdek rá­jönni, e jelenség valódi oká­ra s már a mellemnek sze­Néha a színvonalasabb prog­ramjaiból készült, és a válla­latok kultúrfelelőseinek elkül­dött meghívók is elkallódnak. — Hogy lehet akkor, hogy egy-egy jól sikerült és az ér­deklődésre okkal számot tartó kiállításra, mint például Bódy Irér textilművész tárlatára, még az ország távolabbi ré­széről is eljönnek, ugyanak­kor a helybeliek jó része mintha nem is tudna róla. — Sokat segít, ha egy-egy kiállítást a rádió reggel a nap kulturális eseményei között megemlít. Persze nyilván igaz, hogy a reklámot illetően még kővetünk el hibákat, hisz a gyakran leszaggatott plaká­tokat sem tudjuk mindig naprakészen pótolni, de az is elgondolkoztató, hogy akadnak szórakoztató programjaink — például Korda-koncert, Ka- bos-est\ —, am elyeken a so­kak szerint nem megfelelő rekláimmunkánk ellenére is telt ház van. — Ugyanakkor viszont egy- egy irodalmi rendezvényen, amelyekre a Korona cukrász­dában estéről estére szinte le­hetetlen jegyet kapni, Mono- ron csupán néhány érdeklődő megy el. — A műsor ugyanaz, de — mondják sokan —, a művelő­dési ház mégsem a Korona. Ez igaz, bár most már mi is meg tudjuk teremteni a mű­vészi produkciók zavartalan élvezéséhez szükséges körül­ményeket, mégis úgy vélnénk, hogy akit az irodalmi est ér­dekel, az elsősorban a tarta­— Ezt a jogos igényt igyek­szünk is kielégíteni — mond­ja Hajdú 'aléria. — Tudjuk azonban, hogy sokan akad­nak, akiket ezentúl esetleg e helyett más műfaj is érdekel. Az ő kívánságaiknak szintén szeretnénk eleget tenni, ehhez azonban az is szükséges, hogy az emberek általában levet­kőzzék régi előítéleteiket és bátran üljenek be a külsősé­gekben nem is minden igényt kielégítő, de tártál mában színvonalas előadásokra is. Ha pedig programjainkról valaki­nek esetleg nincs tudomása, ne úgv védekezzen, hogy tá­madja az intézményben fo­lyó munkát, hanem — köz- I ’lyel szólva — nem csak nézzen, de meg is lássa a fel­kínált programokat, és ha va­lamelyik valóban érdekli, jöjjön el. Mi mindenkit szí­vesen várunk. V. J. ISSN 0133-2851 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom