Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-04 / 259. szám

Mesekönyv, album Bővítik a könyvkötészetet " # Jßt A Budapesti Könyvkötő Szö­vetkezet éves bevételi terve 38 millió forint. Ennek teljesí­téséből a nagykőrösi üzem is tevékenyen kiveszi a részét. — Mi adja a legtöbb mun­kát jelenleg az üzem dolgozói­nak? — A Móra Könyvkiadónak többfajta mesekönyvet kötünk. A PIÉRT-nek irományfedelet, növénygyűjtőt és brigádnaplót készítünk, míg az Ezermester és Űttörőbolt kisdobos rajnap­lók készítésére adott megbízást — mondja Király Imre cso­portvezető. — Bizonyára nagy érdeklődésre tarthat majd szá­mot a Munkácsy-album, me­lyet a Corvina Könyvkiadónak kötünk 30 ezer példányban. A szép kivitelű album három nyelven, franciául, németül és angolul jelenik meg. Az első szállítmányok Amerikába in­dulnak. A magyar nyelvű ki­adás decemberben kerül for­galomba. — A telepen üzembővítési munkálatok is folynak. — A szűkös körülmények miatt szükségessé vált az üzem bővítése. Az építkezés augusz­tus végén kezdődött és várha­tóan a jövő év májusában fe­jeződik be. A kivitelező a Nagykőrösi ÉpítőiDari Szövet­kezet. Az üzembővítés előre­láthatólag több mint másfél millió forintba kerül majd. K. K. NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM 1980. NOVEMBER 4., KEDD Az újító és környezete Gazdaságosabban dolgozni A megoldás kulcsa a tanulás Az október immár hagyomá­nyosan az újítók hónapja. Per­sze, most november elején ko­rai volna még megmondani, milyen eredményt hozott üze­meinkben az idei akció. Az újí­tást, az ésszerűsítési javaslatot nemcsak kitalálni kell, hanem kipróbálni s megbírálni is. Mindez időbe telik. A mostani újítók eredményeit talán csak hónapok, esetleg évek múlva tudjuk valójában értékelni. Vastagodhat a boríték Sokan arra gondolnak, kár is erről szólni, megszokhattuk már a késlekedést, az újítások lassú bevezetését. Ezért kellett az újítóknak nehéz emberekké Hétközben is sokan vásárolnak A jobb ellátás érdekében Naponta többször is betérnek az üzletbe A szombati, különösen sza­bad szombati bevásárlásoktól megtanultunk félni. Már pén­teken este arra gondolunk, hogy másnap mennyi időt kell majd sorbanállással töltenünk. Minden vásárló gyorsan sze­retne túllenni a bevásárláson, ami azonban csak ritkán si­kerül. A sok vevőnek, sok áru­val való ellátása időbe telik. Ezért aztán előfordul, hogy kapkod az eladó, ideges a vevő. Városunk egyik /íagy forgalmú boltja az áfész 75-ös számú tormási üzlete. Raktári készlet — Négy éve vezetem ezt a boltot — mondja Balogh Dé­nes boltvezető ott jártunkkor. Akkor az évi forgalom 6 mil­lió forint volt. Ez a szám az­óta lényegesen megemelkedett. Tavaly több mint 8 és fél millió forint értékű árut ad­tunk el, az idén pedig várha­tóan elérjük a 10 millió fo­rint bevételt. Ezt a nagy for­galmat négyen bonyolítjuk le. Egy-egy dolgozónk havi át­lagban 200 ezer forint értékű árut ad el, ami nem csekély­ség. — Mennyi az engedélyezett raktárkészletük? — Az idén összesen 1 millió 730 ezer forint, amit negyed- évenkénti bontásban kapun« meg a központunktól. Öröm­mel szólok arról, hogy az en­gedélyezett raktári készletet minden esetben betartjuk. Polcainkon főként élelmiszer, vegyiáru, üveg és porcelán található. A legszükségesebb zöldáruval is szolgálhatunk vevőinknek. Ritkán akad — Mi az üzlet nyitvatartási ideje? — Boltunk reggel fél 7-től 12-ig, míg délután fél 4-től fél 6-ig -áll a vásárlók rendel­kezésére. Szombatonként 7-től fél 3 óráig vagyunk nyitva. — Zökkenőmentesek-e a hétvégi bevásárlások? — Sajnos nem mindig megy simán. Hétköznapokon 300-an fordulnak meg nálunk, a hét utolsó napjára ez a szám szin­te a kétszeresére emelkedik. Különösen sok az olyan vá­sárlónk, aki ugyanazon a na­pon többször tér vissza bol­tunkba, mert ezt, vagy azt el­felejtett megvásárolni. A gon­don az utóbbi időben úgy pró­bálunk enyhíteni, hogy ketten vagyunk a pénztárnál. Egyikünk összeadja az áruk értékét, másikunk pedig a pénzt kezeli és segít elrakod­ni az árut. Attól, aki 1-2 té­telben vásárol, s nem kell ösz- szeadáshoz számológép, soron kívül elvesszük a pénzt. Ilyen egyébként ritkán akad. Pénte­ken és szombaton jelentős összegű árut visznek el ve­vőink. A napi bevételek kö­zött is nagy a különbség. Még a hét első napjaiban 25 ezer forint körül mozog, ennek ösz- szege, addig szombatonként az 50 ezret is elérheti. Ehhez ha­sonló forgalmunk csak fize­tésnapokon van. Kevés bosszúság — Mit tanácsol a vevőknek? — Azt, hogy amit csak lehet hét közben vásárolják meg és ne hagyjanak mindent a hét végére. Ezáltal sok bosszú­ságtól szabadulnának meg. K. K. Adatok a nőkről Növekedett a tanulási kedv Városunk lakosságának, né­mi kerekítéssel számolva, 52 százaléka nő. Ez az arány lé­nyegében tíz éve változatlan. Közülük csaknem ötezren áll­nak munkaviszonyban, így a nők adják az összes foglal­koztatott felét is. Érdekes vi­szont, hogy a dolgozó nők kö­zött arányaiban több a szel­lemi foglalkozású, mint a fér­fiaknál. Sőt, városunk összes szellemi dolgozója között is több a nő, mint a férfi. A magyarázat egyszerű, hiszen ők adják a pedagógusok és az adminisztrátorok túlnyomó többségét, s mind több kö­rükben az orvos, a jogász és a műszaki is. Mindezek ellenére a nők nagyobb hányada az ipar­ban dolgozik. Valamivel több mint három­ezren keresik közülük kenye­rüket városunk üzemeiben. És sajnos, ma még mindig sok közöttük a szakképzetlen. Eddig alig több mint 1200-an tettek közülük szakmunkás- vizsgát, noha az ilyen képesí­téshez kötött munkahelyek száma előreláthatólag tovább gyarapszik. A képzettséggel összefüggő, s meglehetősen el­szomorító adat, hogy több mint félezer olyan nő is akad, aki nem fejezte be az általá­nos iskolát. Középiskolát csaknem ezer nő végzett, fő­iskolát vagy egyetemet pedig mintegy 370. Ettől függetlenül a tanulás iránti érdeklődés viszonylag nagy városunk asszonyai és lányai körében. Nagyobb le­maradásuk tulajdonképpen csak a politikai iskolákkal kapcsolatban van. Ámbár az utóbbi években a politikailag képzett nők aránya javult, s kezdi megközelíteni a férfia­két. A tanulási kedv növekedé­sével fokozódott a nők rész­vétele a közéletben is. Igaz, hogy a párttagoknak csak 39 százaléka nő, de példának okáért a szakszervezeti funk­ciók többségét már ők látják el. Az ifjúkommunista-moz­galom vezetőinek a fele nő. Az érdekes adatok minden­képpen társadalmi változások­ról tanúskodnak. A részlete­sebb elemzés kimutatja azon­ban a gondokat is. Ezeket vizsgálta az MSZMP városi bizottságának végrehajtó bi­zottsága is a legutóbbi ülésén. Megállapításait a pártbizott­ság is megvitatja majd. válni. Sajnos a sok országos vita ellenére, még ma is szo­morú sorsra jut néhány újítás. Mert nemcsak az újítók „ne­héz emberek”. Pontosabban nehézkes emberek kezébe is kerülhet a jó ötlet. Habár mind ritkábban, mert ma már nincs olyan üzem, olyan aka­dékoskodó illetékese, aki rá ne jött volna, hogy gazdaságosab­ban dolgozni, s ennek érdeké­ben új ötleteket felhasználni, mindenképpen érdemes. Az akadékoskodók azonban nemcsak az illetékesek lehet­nek. Csodák csodája, s erre éppen városunkban is volt né­hány példa, olykor azok sem örvendeznek az újításoknak, akiknek ezek révén könnyeb­bé válik a munkája, vagy nö­vekedhet a teljesítménye, vas­tagodhat a borítékja. Nincs elég ismeretük A különös jelenségre, mint az újítók mondják, egyszerű a magyarázat. Arról van szó, hogy minden újítás változtat valamennyit a munka rendjén. A gondolkodó embernek ép­pen ez a változtatás a szán­déka. Ám ha ugyanolyan gépen abban az üzemben még tíz másik munkás is dolgozik, ak­kor már nehézségek támádhat- nak az újítás bevezetése körül. Ugyanis annak a tíz másik dolgozónak meg sem fordult a fejében, hogy módosítson valamit a munkáján. Megszok­ták a gépet, a rendet, a moz­dulatokat, s most lám egyik napról a másikra mindent másképp kell csinálni. Az is megtörténhet, hogy egy-egy újítás révén valakinek feleslegessé válik a munkája. A gazdasági vezetők persze Örülnek ennek, mert mostaná­ban városunkban sem a jó öt­leteknek vagyunk szűkébe'n, hanem a munkáskéznek. Jó tehát az ilyen újítás, mert a munka nélkül maradtat olyan helyre lehet irányítani, anol nagyobb szükség van rá. Ha lehet. S ha ahhoz a munkához nem ért? Vagy ebben az üzem­ben régi megbecsült dolgozó, s ragaszkodik a régi helyé­hez ... Bonyolult eset, számos szinte megoldhatatlannak látszó ne­hézséggel. Rossz esetben olyan kényszermegoldás születik, mely tulajdonképpen senkinek sem jó, de a kecske is jóllak­jon, a káposzta is megmarad­jon elv alapján mégiscsak el­fogadható. Városunkban évenként akár száznál is több újítást vagy ésszerűsítési javaslatot fogad­nak el az üzemek. Mégpedig általában az előbb említett nehézségek nélkül. Ettől füg­getlenül azonban tudnunk kell, hogy az újítónak olykor nem­csak a bírálók előtt kell meg­védenie igazát, hanem munka­társai előtt is. Az újítások ré­vén emberi kapcsolatok romol­hatnak meg, egyszerűen azért, Kétféle kenyér Többet, jobban sütnek A Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat 4-es számú üzemcso­portjának feladata, hogy el­lássa városunkat kenyérrel és péksüteménnyel. Persze a nagykőrösiek nemcsak ebből az üzemből vásárolnak, hi­szen az ellátást nagymértékben segíti a Toldi Miklós Élelmi- szeripari Szakközépiskola tan­műhelye is. A vállalati üzemegység 26 dolgozójának még akkor is akad munkája, amikor a diá­kok is dolgoznak. Arra szá­mítanak, hogy az idén 15 és fél ezer mázsa kenyeret süt­nek. A tervezettnél többet. Az Arany János utcai üzemben egyébként nemcsak kétféle ke­nyér, hanem 21 féle péksüte­mény is készül. Termékeiket a vállalat központi laboratóriu­ma ellenőrzi. Az utóbbi időben a pékáruk szállítása körül is megszűn­mert az egyik ember ragasz­kodik a megszokotthoz, a má­sik meg nem. Lehetséges-e megoldást ta­lálni ezekre a gondokra? Hat, rendeletet kiadni, arról, hogy ezentúl mindenki örüljön az újnak, a jobbnak, bizony ne­vetséges volna. Mindössze any- nyit lehet tenni, hogy az újítá­sok bevezetését mindig meg­előzzük valamiféle magyará­zattal, bizonyítási eljárással. Ez is lehet azonban eredmény­telen. mert mi tagadás, élnek közöttünk olyanok, akiknek minden magyarázat falrahányt borsó. Gondolkodni, tanulni Mégis nagyon könnyű segí­teni rajtuk. S a megoldás kul­csa általában éppen az ő ke­zükben van. S ez pedig a tanu­lás. Majdnem azt mondom, hogy tulajdonképpen mindegy, hogy ki nüt tanul. Az ismere­tek elsajátítása ugyanis min­den tekintetben csiszolja az elmét. A szakma jobb megis­merésének előnyeit már ne is említsük. A lényeg az, hogy nem min­denkinek vannak új elképze­lései. De gondolkodni minden­kinek tudni, ehhez pedig ta­nulni kell. Farkas Péter Találkozás a múzeumban Näk akadémiája A nők akadémiájának so­ron következő összejövetele, holnap, november 5-én este 6 órakor lesz. Ezúttal a résztve­vők az Arany János Múzeu­mot látogatják meg, melyet dr. Novák László múzeum­igazgató mutat be az érdeklő­dőknek. IJj hálózat A DÉMÁSZ Nagykőrösi Üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy a Vasad ut­cában épülő 16 tantermes is­kola villamos energiával való ellátására 20 kV-os légvezeté­ket és transzformátorállomást, a Kossuth Lajos utca és a Földvári utca találkozásánál pedig közvilágítási hálózatot épített. Az új létesítményeket az áramszolgáltató vállalat 1980. október 27-én feszültség alá helyezte. Az új létesít­ményeket megérinteni életve­szélyes és tilos. Moziműsor Luxusbordély Párizsban. Színes francia filmszatíra. (16 éven felülieknek!) Előadás kezdete: 6 és 8 óra. A stúdióteremben Marci az Antarktiszon. Me­sefilm, fél 4-kor. Alfa Rómeó és Júlia. Ma­gyar film víg játék, fél 6-kor. Fény az akasztófán. Színes NDK film, fél 8-kor. Szakkör,, nyelvtanfolyam Az Arany János Művelődé­si Központ felújításának elő- rehaladával mind több szak­kör kezdi meg munkáját. Ma, november 4-én, délután 5 órakor a szabás-varrás tanfo­lyam hallgatói gyülekeznek össze először. Holnap, vagyis szerdán délután 5 órakor pe­dig az óvodások angol nyelv- tanfolyamának lesz foglalko­zása. ...../.■! 'ttlf l!SÍ 1. TJ SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Első győzelem idegenben Nagykőrösi Kinizsi—Törtei 2-0 (1-0). Kinizsi: Tóth A. — Vár- konyi, Orbán, Dajka, Torma, Kovács I., Szalai, Benkó, Ko­vács II, Szabó T., Farkas J. (Farkas I. 60. percben). A nagyon rossz talajú tör- teli pályán nem alakulhatott ki jó játék. Az első perctől kezdve a körösi csapat irá­nyította a játékot. Már a harmadik percben nagy hely­zet nyílt Szalai előtt, de ő kihagyta. A 28. percben nagy gólhelyzetben Farkas J. fölé lőtt. A 32. percben Tóth ka­pus hosszú kirúgásával Ko­vács II ügyesen tisztára ját­szotta magát, és megszerezte a vezetést. 1-0. Fordulás után az első per­cekben ismét Farkas J. hibá­zott gólhelyzetben. A követ­kező törteli támadásnál Tóth A. jó érzékkel szögletre há­rított. A 61. percben ismét Tóth A. jó védése hárította el az egyenlítő gólt. A körösi csapat továbbra is támadott és a 65. percben Szabó T. szabadrúgását Gömöri, a tör­teli kapus kiütötte, a kipat­tanó labdát Kovács I értéke­sítette. 2-0. Végig a körösi csapat táma­dott és megérdemelten sze­rezte meg az első idegenbeli győzelmét. Meg kell dicsérni Tóth A. jó védéseit és Orbán fegyelmezett, jó játékát. A csatárok még most is adósak maradtak, az eredményesebb játékkal. Törteli ifi—Nagykőrösi ifi 1-1 (1-0). Kinizsi ifi: Tiger — Pesti L., Pesti A., Szendi, Ember, Bertha, Faragó, Szabó, Abo- nyi (Toricska), Lővei, Hor­váth. Nagyon gyengén játszottak az ifik, még az egyenlítő gól is öngólból esett. Nk. Kinizsi serd.—Abonyi serd. 4-2 (2-1). Kinizsi serd.: Fercsi — Sző ke (Szabó T), Nagy, Juhász ! Szűcs, Gál. Galgóczi (Pálfi) Petrezselyem, Kiséri, tek a gondok. A zárt teherau­tók hajnali 4 órától szállítják | Hajdú, a keresett termékeket 39 üz- I Boros (Szívós), letbe és 15 közületi konyhára. 1 Küzdelmes mérkőzésen, ne­hezen nyert a körösi csapat. A további mérkőzéseket te­kintve, valószínű a 2. helyen végez a csapat az őszi fordu­lóban. P. S. Tornasikerek Kétnapos volt a Budapesten megrendezett serdülő I. osz­tályú fiú vidéki egyéni tor­nászbajnokság. A 22 fős me­zőnyben a' Nk. Kinizsi két fiatallal képviseltette magát. A szorgalmasan készülő körö­siek a-várakozásnak megfele­lően szerepeltek és mindket­ten bejutottak az országos döntőbe. Pál Gyula összetett­ben a 12., lólengésben a ne­gyedik helyen végzett, Sinkó János összetettben 17. lett. Mai sportműsor Labdarúgás Ifjúsági-sporttelep, 14 óra: Nk. Toldi DSK—Nk. Gimná­zium megyei diák bajnoki; 15 óra: Városgazdálkodás—21-es Volán, 16 óra: PVCSV—Váro­si Tanács, kispályás TRAKIS Kupa-mérkőzés. Budapest: Ganz Villamossági SE—Nk. Kinizsi, barátságos mérkőzés. Cegléd: C. Szakmunkásképző —Nk. ’224-es DSK, megyei diák bajnoki mérkőzés. S. Z. Köszönetnyilvánítás. Köszöneté-, mondunk mindazoknak, akik drá­ga édesanyánk, leányunk, felesé­gem temetésén részt vettek, sírjá­ra koszorút vagy virágot helyez­tek, mélységes fájdalmunkban ve­lünk érezte«? külön Köszönetét mondunk kezelőorvosának, dr. Kő­házi Kiss Dánielnek évekig tartó fáradságot nem ismerő lelkiisme­retes munkájáért, mellyel igye^ kezett az elhunyt életét meghosz- szabbilani. A gyászoló Varga és Nagy család. Ezúton mondunk köszönetét mindazon jó ismerősöknek, szom­szédnak. munkatársaknak, osztály­társaknak, akik tragikusan el­hunyt, felejthetetlen, drága jó fiúnk és testvérünk. Kállai György And­rás őrm. sírjára koszorút vagy virá­got helyeztek el és a fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. Gyászoló Kállai család. ISSN 0133-2708 (Nagykőröst Hírlap) Mesekönyveket kötnek a Móra Könyvkiadó megrendelésére a Gutenberg szocialista brigád varrtai Varga Irén felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom