Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-30 / 281. szám

ma A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 2S1. SZÁM 1980. NOVEMBER 30., VASÄRNAP Nap mini nap friss kenyér Befűtik a Vadász utcai kemencét Sokan és igen szépen fo­galmazták már, hogy milyen „kenyeres” nemzet vagyunk, s ennek a mindennapi éle­lemnek a nevét átvitt érte­lemben hányféle, bensőséges kifejezésként használjuk. Legjobb barátunk: kenyeres pajtásunk. Ha egy kis közös­ség jóban-rosszban összetart, akkor megélnek egy kenyé­ren. Ha az ember dolgozik kenyeret keres. Ha vége a komaságnak: kenyértörésre kerül a sor, s aki megörege­dett, az megette a kenyere javát. A népes családban sok a kenyérpusztító. Itt, az Alföldön, a mi vidé­künkön különösen nagy a kenyérkultusz. A múltba te­kint vissza. Erre utal számos öreg tanya udvarán a kenyér- sütő kemence maradványa, no meg az is, hogy a boltok­ban nap mint nap sok ke­nyér fogy. Ki a hagyományos, gömbölyded formára sültet keresi, ki a puha bélű, kor­szerű technológiával készül­tet, mások az újdonságokat. Van miből választani, erről a sütőipar gondoskodik, s rá­dupláz néhány magánpékség. Gyári, kisüzemi Cegléden az utóbbi öt esz­tendőre jellemző volt a ke­nyérfogyasztás növekedése. Mint a Dél-Pest megyei Sü­tőipari Vállalatnál elmond- ták, igen gyorsan közkedvelt lett a burgonyapehellyel ké­szített kenyér, népes vásárló- közönsége van a Kossuth Fe­renc utcai sütöde pompás fe­hér kenyerének. Vásárolják a kukoricapehely-adaléfekal gyár­tottat is — bár ebből nem fogy oly sok, mint amennyi jó tulajdonságai és érdeme szerint fogyhatna. Valószínű, a „kukoricás” szó fogja visz- sza a vevőket. Pedig aki meg­ízlelte, továbbra is kitart mellette. Az össztermelés 30 százalékát a kenyérgyárban készítik. Mondani sem kell, hogy a gyári kenyér nem olyan — nem is lehet —, mint a jóval kisebb tételben, más körülmények közt készült kisüzemi, mintabolti, de jó. A vállalat jövő terveiben szere­pel ugyan a gyár korszerűsí­tése. Adottságok A most záruló tervidőszak­ban sikerült a fejlesztési ter­veket megvalósítani, sőt ki­csit többet tudtak javítani a helyzeten, mint tervezték, s ez mind a gyártás, mind az ellátás javát szolgálta. Főként arra törekedtek, hogy a ne­héz fizikai munkát könnyít­sék, szinttartó, minőségjavító intézkedéseket tettek. Az idő­szak befejezéseként most de­cembertől (központi intézke­désre) olyan adalékanyagot használnak, amely a tartós, jó minőséget, frisseséget se­gíti. Az idei eredménytervet várhatóan 50 százalékkal túl­teljesítik, az elmúlt öt esz­tendőét pedig hozzávetőlege­sem 30 százalékkal. Ez a kol­lektíva becsületes, jó munká­jának, a helyzetfelismerések­nek és a piacfelméréseknek egyaránt érdeme. Jól kihasználták az adottsá­Az első találkozás Megbecsülik eket az utódok Nyugdíjas szövetkezeti vezetők Az asztal körül sötét öltö­nyös, idős emberek, arcvoná­saik némi meghatottságot tük­röznek és a találkozás örö­mét Együtt dolgoztak ők még néhány éve a megyében. Mi­előtt nyugdíjba mentek, az ipari szövetkezetek vezetői­ként tevékenykedtek. Sokan akkoriban találkoztak utoljá­ra a különféle értekezleteken. Van most miről beszélni, egészségről, családról, sorsuk alakulásáról. A találkozó színhelye Ceg­léd, a helyőrségi művelődési központ klubszobája. A házi­gazda a Pest megyei K1SZOV nyugdíjas és szociális bizott­sága. A köszöntő szavakat en­nek a testületnek a tagja mondja: Weisz Jenő, aki a ceglédi Vasipari, Elektromos és Műszerész Szövetkezet fő­könyvelője volt. A társadalmi testület tevé­kenységéről beszélt, amely négy éve alakult, s azóta so­kat tett a nyugdíjasokért. Kérdőíveket küldtek a szö­vetkezetekbe, hogy képet kap­janak az idős emberek anya­gi helyzetéről. Aki rászorult, annak segítettek elintézni a nyugdíjkiegészítést, a kivéte­les ellátás megítélését. Az OKISZ-hoz továbbított kérel­mek közül 72-t elfogadott és mégoldott az intézmény. Ha csak ennyi történt volna, már ezért érdemes volt dol­gozni. Természetesen más fel­adataik is vannak, a többi között az, hogy a tagszövet- kezetekban megfelelően elő­készítsék a nyugdíjba me­nőkkel kapcsolatos adminiszt­rációt. Üdülőhelyi beutalókat szereznek a munkában meg­fáradt embereknek, gondjuk van a csökkent munkaképes­ségűek ellátására. A nyugdí­jas találkozók évenként rend­szeresek, ám ez a ceglédi az első eset, amikor a vezető tisztségviselők vannak együtt. Baross Gyuláné dr. Márton Mária, a Pest megyei KISZÖV elnöke is eljött. Meleg sza­vakkal köszöntötte az egykori munkatársakat. Elmondotta, hogy a generációváltás az utóbbi tíz évben ment vég­be a vezetésben a szövetke­zeti iparban. Fiatalok álltak az élre, s nagy fejlődés jel­lemezte a hetvenes éveket. A mai eredmények a tegnapi irányítók jó munkájának is köszönhetők. Hat szövetkezet kivételével a megyében min­denhol kialakultak a központi telephelyek, megvannak a korszerű termelés feltételei, megteremtették a kis- és kö­zépüzemek biztonságos létét. Ma már a megye ipari szö­vetkezetei évente 3 milliárd forint értéket állítanak elő, s ennek megfelelő arányú nye­reségük is. A legnagyobb fej­lődés az ötödik ötéves terv éveiben ment végibe. Moiyovszki Mihály, a ceg­lédi Vasipari, Elektromos és Műszerész Szövetkezet jelen­legi elnöke a mai vezetők nevében köszöntötte a vendé­geket, s egyben vezető társai köszönetét fejezte ki azért a munkáért, amely lehetővé tet­te a szövetkezeti mozgalom fokozatos megerősödését, előbbre jutását. Elmondotta, hogy az utódok a további gyarapodáson, a népgazdaság céljainak valóra váltásán mun­kálkodnak. Kedves meglepetésként ze­nés irodalmi összeállítással köszöntötte a jelenlevőket Farkasházi István és Kocsis Judit. * Megszívlelendő régi intelmek Előadások az egészséges táplálkozásról Minden második magyar sú­lyosabb a kívánatosnál. Felet­tébb szeretjük a hasunkat, s nem tartjuk be az ésszerű táp­lálkozás szabályait. Erről volt szó a minap azon a Cegléden tartott konferencián, amelyet Az egészséges táplálkozás címmel tartottak a táplálkozá­si és testápolási hónap kere­tében. A városi-járási egész­ségügyi osztály, a Vöröskereszt és a Pest megyei KÖJÁL ál­tal rendezett tanácskozás rész­vevőit Podmaniczki István, a párt járási bizottságának tit­kára köszöntötte. A bőség zavara Dr. Fövényi József kandidá­tus, osztályvezető főorvos a helyes táplálkozás alapelveirői beszélt, elmondva, hogy nap­jainkban nagy a túltapláltság veszélye, hiszen a lakosság többsége a bőség zavarával küzd az étkezésben, holott az a fontos, hogy ki-ki testre szabva táplálkozzék, mennyi­ségileg és minőségileg annyit, amennyi a szervezetének, vég­zett munkájának megfelel. A közismert, de sokak által be nem tartott intelem ma is ér­vényes': bőséges reggeli, mér­tékletes ebéd, szerény vacso­ra. s közben a tízórairól és az uzsonnáról sem volna sza­bad elfeledkezni. Ezzel szem­ben az emberek többsége alig kap be reggel néhány falatot, délben a szerény üzemi ebéd épp hogy elüti az éhségét, így aztán a legtöbb családban a főétkezés a vacsora, fittyet hányva minden jó szándékú intelemnek. A cukor- és a zsírfogyasztás mérséklése megakadályozná a felesleges testsúlygyarapodást és megkí­mélné egy sereg súlyos meg­betegedéstől a szervezetet. Dr. Tóth Pál egyetemi do­cens a táplálkozás és a fog­betegségek kapcsolatát vázolta. Mondanivalójának lényege az volt, s hogy a gyerekeknek ele­gendő mennyiségben kell olyan ételeket adni, amelyeket rágni lehet. A cukorka és a csokolá­dé káros a gyerekek fogazatá­ra, hiszen már kisgyermekkor, ban a tej fogak szuvasodásához vezet. A szülők felelősségét hangoztatta, akik nyakra-főre nyalánkságokkal jutalmazzák a gyerekeket, holott a cukrot elegendő volna csupán ételíze- sításre használni és a menü végén sütemények helyett in­kább gyümölcsöt fogyasztani. A csecsemőkre kimondottan káros a sok helyen még ma is alkalmazott cukros cumi és a feleslegesen itatott cukros tea. Fontos az anyatej Dr. Frank Kálmán kandidá­tus, tanszékvezető egyetemi ta­nár az anyatej jelentőségéről beszélt, amelyet nem pótolhat teljes értékűen egyetlen agyon, reklámozott tápszer sem. mert olyan immunanyagokat tartal­maz, amelyek növelik a cse­csemők ellenállóképességét. A védőnők és a gyermekorvosok feladata, hogy a kisgyermekes anyákat meggyőzzék a szop­tatás fontosságáról. Dr. Kele­men Erzsébet, a Pest megyei KÖJÁL osztályvezető főorvosa az ételmérgezések szomorú, ám tanulságos tapasztalatait . ismertette. Szavai szerint me- I gyénkben az egyedi ételmérge­zések a* legelterjedtebbek. A házi készítésű disznósajt, a fagylalt, a krémes és a gomba sok megbetegedés forrása, s ez utóbbi nemegyszer halálos mérgezést okoz. A családi konyhákon fordul elő a leg­több ételmérgezés, ám ez ko­rántsem jelenti azt, hogy a közületi kosztot főző üzemek, vendéglátóipari helyek sok esetben helytelen gyakorlata ne sürgetne fontos intézkedé­seket. Dr. Lavicska Kálmán jász- karajenői körzeti főorvos sze­mélyes gyógyításbeli tapaszta­latairól és a községben folyó egészségnevelési munka ered­ményeiről adott számot. El­mondotta, hogy falujában hét­főn esténként olyan összejöve­teleket tartanak, amelyekre betegségcsoportok szerint hív ják meg a hallgatóságot, s megbeszélik a követendő dié­tát. amelyet — a tapasztalatok szerint — a cukorbetegek tar­tanak be leginkább. A másfaj­ta bajban szenvedők hajla­mosak arra, hogy félvállról vegyék az orvosi előírásokat, s ezzel saját gyógyulásukat akadályozzák, illetve késlelte­tik. Széles körben Az előadássorozat jó szolgá­latot tett, hiszen száznál jóval több védőnő, orvos, vöröske­resztes aktíva, ápolónő hall­gatta végig, s közvetítésükkel széles körben elterjeszthelök az emberek között ezek a ma már nélkülözhetetlen, alapve.6 tudnivalók, amelyek egészséges életmódunkat szolgálják. X. T. Gyermekkönyvhét Zenés, játékos foglalkozás Megtanulják a kézikönyvek használatát Sűrű sorokkal teleírt karton: meghívó. Pest megyében gyer­mekkönyvhét lesz december­ben és eseményeiből jócskán kijut a ceglédi gyerekeknek is. Bár, a helybeli gyermekkönyv­tár jóvoltából itt, minden kü­lön indíték nélkül, szinte min­dig gyermekkönyvhét van. Aki nem hiszi, sétáljon csak időn­ként a piaci kis könyvtárépü­let felé. Nap mint nap nagy a sürgés-forgás, csoportok jön- nek-mennek, hol csendes nap van, könyvlapozgatós, hol ve- télkedősen hangos, máskor diavetítéstől színes, zenehall­gatástól hangulatos. Az idén 2073 olvasója van ennek a könyvtárnak. Bejár­nak a külterületi iskolások, ki­segítő .iskolások, még óvodás­csoportokat is fogadnak, egy kis ismerkedésre. A könyves barátságot nem lehet elég ko­rán kezdeni. Szeptember óta a központi napközi ötödik és ha­todik osztályosaiból verbuvá­lódott csoport is rendszeres látogató. Számukra igen gaz­dag, külön programot állítot­tak össze a könyvtárosok, eb­ben a munkában, ötletadásban a pedagógusokra is számíthat­tak. Ezek a könyvtári foglal­kozások igen színesek, érdeke­sek. A csoportok először az írás és a könyv történetével is­merkedhettek meg, majd ma­gával a könyvtárral, a kötetek elrendezésének (és megtalál­hatóságának) szigorú, egységes rendjével. Novemberben a ké­zikönyvek kerültek napirend­re: melyik mire jó? Hol talál­ható, hogyan használható? Több ízben diavetítés színesí­tette az élményekben amúgy is gazdag könyvtári órákat. Mozgalmasak a könyvköl­csönző napok is. Olvasnivalót keresgélő, nézelődő általános iskolásokat ilyenkor mindig bőviben találni a polcsorok közt, az asztalok mellett. Ál­talában kilencvenen, százhú- szan fordulnak meg itt ilyen­Holnap nyit az új ABC-áruház Holnap adják át a Cegléd és Környéke Élelmis zer Kiskereskedelmi Vállalat új ABC-áruházát Cegléden, a Bercsényi út és az Alszegi út sarkán. Az új létesítmény a vállalat legnagyobb alapterületű üzlete lesz. Apáti-Tóth Sándor felvétele kor, de volt már olyan nap, nogy a könyvtárosok naplójá­ba százhetvenkilenc kölcsönzőt jegyeztek. Most, a gyermekkönyvhét előtt nagy volt megint a ké­szülődés. Mivel egyszerre csak meghatározott létszámú cso­portokat fogadhatnak a hely­szűke miatt, így egy-egy ese­ményre egy-egy iskolát, kor­csoportot, kis kollektívát hív­nak meg. December 1-én, hétfőn dél­után fél háromra a központi napközi otthon hatodik osztá­lyosait várják. Ekkor lesz a Mindentudó könyvek című, könyvtárhasználati vetélkedő. Másnap, kedden délelőtt fel tizenegy órakor a napközi har­madik és negyedik osztályosai jönnek el, a Gitár és varázs­pálca című műsorra, amelyen Vitai Ildikó előadóművész és Mérő Imre bűvész lép fel. Kiss Dénes József Atíila-díjas író­val a felsőtagozatos olvasókö­zönség december 4-én délelőtt tíz órakor találkozik, s ugyan­ekkor keresi fel az iskolai könyvtárban a Táncsics Mi­hály Általános Iskola tanulóit Kása Csaba író. Délután a gyermekkönyvtárban az ötödi­kes, központi napközisek szá­mára rendeznek játékos iro­dalmi foglalkozást, A mesék égig érő fája címmel. A gyermekkönyvhét ideje alatt Ceglédre látogat még ze­nés irodalmi műsort adni Só­lyom Katalin színművész és a Szélkiáltó együttes, rendeznek Télapó-ünnepséget a kisegítő iskolásoknak és Móra Ferenc emlékére meseműsort az újvá­rosi fiókkönyvtárban, négy ceglédi iskola harmadik osz­tályosainak. Közben a téli szünidő nap­jaira is felkészül a gyermek- könyvtár, abban a reményben, hogy kölcsönzéskor és az ol­vasótermi foglalkozásokon bi­zonyára lesz közönségük. Újsá­gok, folyóiratok, hanglemezek állnak azok rendelkezésére, akik a könyvtárban szeretnék tölteni szabad óráikat. _________E. K. Ke dden kezdődik Zeneiskolai hangversenyek Hagyomány már Cegléden, hogy félévi eredményeikről hangversenyeken mutatkoz­nak be az Erkel Ferenc Álla­mi Zeneiskola növendékéi a rokonok, ismerősök, érdeklő­dők előtt. A hamgversenysor december 2-án, kedden dél­után kezdődik. Az iskola alag­sori kamaratermében fél hat órakor lesz Hümpfner Károly rézfúvós tanár tanítványainak előadása, az emeleti hangver­senyteremben pedig hat órá­tól délután a közönség Haj­nal Ildikó zongoratanárnő nö­vendékeit hallgathatja meg. Szerdán a hangversenyterem­ben délután fél hattól Bog­nár József tanár hegedű sza­kosai lépnek fel. A rendezvényekre szívesen látnak minden érdeklődőt. ISSN OI33-2MO (CtKiértl Hitlap) gokat, törekedtek a belső tar­talékok feltárására, és a munkát a következetesség jellemezte. Ebben az évben például az energiatakarékosság 35 száza­lékos volt. Havonta úgy 50— 55 ezer forintot jelentett. Nemcsak a fűtőanyaggal bán­tak módjával, hanem szállító gépjárműveik is becsülete­sen „fogyasztottak”. A har­minc gépkocsi közül alig ket­tő-három lépte túl a kenő­olaj-felhasználási keretet. Ösztönző volt, hogy jutalom illette a takarékoskodókat. A vállalat átlagosan na­ponta 130—140 ezer süte­ményt és több mint 20 ezer darab, majd’ 500 mázsa ke­nyeret készít. Van tizenöt sü­tőüzemük, ezek közül kilenc csak kenyeret termel. Az ala­kításokon sokat fáradoztak, óm az, hogy valamennyi meg­feleljen a legkorszerűbb elő­írásoknak, igen sokba kerül­ne. Most decemberben bein­dul a gyártás a felújított Vadász utcai sütödében, ahol a Kossuth Ferenc utcaihoz hasonló kenyér készül majd, naponta két és fél tonna. Ez a sütöde már segít a több napos ünnep előtti felkészü­lésben, ellátásban. Tervek, jövőre A pékek igyekeznek most is becsülettel helytállni, de ehhez szükséges az is, hogy a boltok minél pontosabb tá­jékoztatást adjanak az igé­nyekről, az előkészületekhez. (A kereskedelmi egységekkel a sütőipari vállalat olyan meg­állapodást kötött, hogy tovább feldolgozásra, morzsakészí­tésre visszaviszik a maradék kenyeret és a kenyér jellegű, úgynevezett vizes készítmé­nyeket, a zsemlét, zsemleci­pót, kiflifélét.) Jelezték: lesz nagyobb méretű ünnepi ka­lács, töltelékes áru is bőven. Tortakarikából a szokás sze­rinti 4500—5000 darabot sü­tik. S miközben az év végi, igen dolgos napokra készülnek, megkezdődött a jövőre szóló tervezés is. Az üzemi kollek­tívák decemberben kézhez kapják a terveket, hogy véle­ményt alkothassanak és mondhassanak róla. Az új esztendő kezdetére, januárra tervezi a vállalat a munkás­gyűlést, amelyen mindezt együtt tárgyalok. Eszes Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom