Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-30 / 281. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROS! KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 381. SZÁM 1D80. NOVEMBER 30., VASÁRNAP Áram, benzin, olaj Csak a szükséges mennyiséget Kedvező tapasztalatok Gödöllőn Gyűlnek a tapasztalatok az energiatakarékossági tervek teljesítéséről, a gazdaságosabb áram-, olaj-, benzinfelhaszná­lásra tett intézkedések hatásá­ról. Talán nem mi vagyunk az egyedüliek, akik ezek tanulmá­nyozása során döbbenünk rá, mekkora is volt, a pazarlás. Újólag bebizonyosodik, ami ol­csó, azzal nem sokat törődünk. Csoda-e? Ami nem sokat nyom a latba, azzal nincs gondunk, erőinket másra összpontosít­juk, hiszen mindig akadnak megoldandó kérdések, akár a kis háztartásban, akár egy üzemben, vállalatnál, szövet­kezetben. Átfogó vizsgálat Városunk gazdasági egysé­geiben az utóbbi egy-két év­ben kevesebb energiát hasz­nálnak fel, noha költsége még így is nagyobb, mint korábban. Ezek a tények ékesen bizonyít­ják, mennyire fontos, mennyi­re érdemes az energiával ta­karékoskodni. Látványos ered­ményeket ezen a területen ma már nem lehet elérni, de min­den egységnyi megtakarítás jól jön a végelszámolásnál. Amikor a városi pártbizott­ság gazdaságpolitikai munka­bizottsága a közelmúltban át­fogóan megvizsgálta az üze­mek, . irttézmények energiafel­használását, megállapította: az elmúlt években hatásos intéz­kedések történtek, melyek nyomán csökkent az energiára fordított költségek aránya, de az is kiderült, hogy még ha­tékonyabbá kell tenni az ener­gia és az energiahordozók fel- használását. És azt is, hogy még mindig akadnak munka­helyek, ahol ezzel a kérdéssel nem súlyának megfelelően fog­lalkoznak. Példaként a Városgazdálko­dási Vállalatot hozták fel, ahol a költségek 27 százalékát az energiára fordítják, mégsincs önálló energetikusuk. Tegyük hozzá, hogy a párt-végrehajtó­bizottság ülésén, amelyen a munkabizottság jelentését megtárgyalták, úgy foglaltak állást, hogy nemcsak az ener- getikusi munkakör a fontos, hanem a megfelelő szemlélet, amely minden érdekeltet át kell hogy hasson, máskülön­ben nem érhetjük el a kitűzött célt. Vagyis azt, hogy minden munkafolyamatra csak az ok­vetlenül szükséges energiát használják el. Víz és hegesztés A legnagyobb eredmények a villamos energia és az üzem­anyag felhasználásában mutat­koznak, aminek egyik magya­rázata a jó mérhetőség. Persze hiába volnának a jó mérőesz­közök, ha különben nem tör­ténne semmi. De történik. A munkahelyeken mindenütt megvizsgálták, hogyan záród­nak az ajtók, ablakok, betart­ják az előírt hőmérsékletet. A lehető legkisebbre igyekeznek csökkenteni a csúcsidei fo­gyasztást, az üzemanyagnor­mákat rendszeresen felülvizs­gálják.. Érthető, ha az energiataka­rékosságról szólva mindenek­előtt az áram, az olaj, a benzin jut az eszünkbe. Ámde az olyan helyeken, ahol sok vizet használnak el, annak csökken­tésével is érhetünk eí ered­ményt. Mint például a Gödöl­lői Gépgyárban, ahol a pont- és tompahegesztő készülékeket vízhűtőkörökkel látták el. A Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézetben pályázatot írtak ki a vízgazdálkodás javí­tására, a víz forgatására, újra felhasználására. És nem közömbös a beren­dezés sem. A vizsgálatok során nyilvánvalóvá vált, hogy az energetikai berendezések átla­gos színvonala nem felel meg a technikai és gazdasági köve­telményeknek. Kifogástalanok a készülékek a Közép-magyar­országi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál és a MÉM Műsza­ki Intézetben. A Gépgyárban és a Humánban elfogadhatóak, de például az Árammérőgyár áramfogadó és -átalakító be­rendezései gyengék. Veszteségfeltárás Nyilvánvaló, hiába minden jó szándék, okos terv, intézke­dés, ha ezeket a berendezése­ket nem cserélik ki, nem ja­vítják a műszerezettséget, nem juthatunk tovább a kívánt mértékben. A pontos mérések nyomán nemcsak a felhaszná­lásról kapunk hű adatokat, de a veszteségforrásokra is ráirá­nyítják figyelmünket, ami nem kevésbé fontos. Erre utal az a tény, hogy no­ha" az energiatakarékossági tervek elterjedtek a város üze­meiben, csak kisebbik részük épül a veszteségfeltáró vizsgá­latokra. És így azon sincs mit csodálkozni, hogy túl gyako­riak az általános feladatmeg­jelölések. Tennivaló van tehát még bőven. Az eredmények azon­ban jelzik, érdemes szorgos­kodni ezen a területen, mert sok-sok pénzt takaríthatnak meg a vállalatok, aminek fon­tosságát ma már egyre többen felismerik azok közül is, akik nincsenek közvetlen kapcso­latban a gazdálkodással, de érzik, minden megtakarított fillér a közös kasszában gyűlő forintokat gyarapítja. K. P. — Hej, rigó círrpnel nótaes­tet tartanak a péceli Szemere Pál Művelődési Házban de­cember 15-én, hétfőn húsz órakor. A műsorban fellép Horváth István, Jákó Vera, Szegedi Molnár Géza, Sasvá­ri Annamária, Liliom Károly, Blum József és Kocsis Csaba. Nyitott vagy zárt rendezvények A kiválasztásról is szó esett a minap az egyik KISZ-tes- tület összejövetelén. A hozzá­szóló, aki felvetette a témát, középiskolai példából indult ki. Amikor az elsősök új kö­zösségbe érkeznek, szokás, hogy a jellemzésük, az első benyomások alapján a taná­rok jelölik ki közülük a moz­galmi vezetőket. Nem biztos, vélekedett a vitázó, hogy ez a jó módszer. Mert kétségtelen ugyan, hogy egy még kialaku­latlan közösségben élenjáró­kat választani mindig zsákba­macska, de a kijelölés min­denképpen rossz benyomáso­kat szül. Nemcsak,azért, mert a kollektíva úgy érezheti, át­nyúltak a fejek fölött, hogy helyette döntöttek hanem mert a kiválasztottak sem biztos, hogy előnyös helyzet­be kerülnek. , Könnyen rájuk süthetik a bélyeget, ők a kivételezettek. A hozzászóló szerint még ak­kor is a demokratikus, önál­ló választás a helyesebb út, ha a közösség tagjai nem is­merik egymást elég alaposan, és esetleg tévednek. Mert elő­ször is maguknak tévednek, s később saját magukat hi­báztathatják. A rossz döntést is nekik kell helyrehozni; megtanulják tehát hogy ilyen esetekben nem szabad felelőt­lenül, hanyagul határozni, s azt is, hogy a jogaikkal első­sorban önmaguk érdekében Kell élniük, a kijelölés má­sodjára azért sem a legszeren- csese&b, mert könnyen meg­eshet; a kiemeltek mögé nem sorakoznak fel a többiek, így eíszakítják egymástól a tagsá­got és a funkcionárusait. S hogy ebből mi kerekedhet, ar­ról nem is kell különösebben szólni, ezt tapasztalhattuk, ta­pasztalhatjuk az élet számta­lan területén. Általánosabb, s a KISZ, az iskola világán kívül is érvé­nyesnek tetsző a hozzászólás summája: így lehet, a válasz­tással, a közösség ügyeinek nyílt vitájával, s mindig az érdekeltek véleményét kikérő, tükröző döntésekkel működtet­ni a demokratizmus iskolá­ját. A'ghanem maradéktala­nul egyetérthetünk a hozzá­szólóval. •k Egy másik vitatéma volt, s ezt is a KISZ-élet szolgáltat­ta, hogy vajon helyes-e, ha egy-egy üzemben. iskolában nem tesznek különbséget a KISZ-tagok és a KISZ-en kí­vüliek között. Félreértés ne essék, nem a munkáról, az anyagi vagy az erkölcsi meg­becsülésről van szó. hiszen hogy ki mennyi fizetést, bért érdemel, azt egyedül a telje­sítmény. a munka mennyisége és minősége döntheti el. A KISZ-rendezvényeinkről van szó. Akad hely, ahol szinte kivétel néikül nyitva állnak a KISZ-en kívüli fiatalok előtt is. Milyen' vélemények csaptak, csaphatnak össze ebben a tárgyban? Sokan vannak, akik azt tartják, így helyes^ hiszen van-e jobb módja az agitáció- nak, a szervezésnek, mint a nyitottság? A KlSZ-alapszer- vezetek, a mozgalmi közössé­gek így mutathatják meg ma­gukat, a jó programokkal ma­guk közé csalogathatják azo­kat is, akik eddig nem tartot­ták érdemesnek a csatlako­zást, s inkább a kívülállást választották. Vagy mert rosz- szul értelmezett kivagyiság­ból függetlenségüket védik, vagy mert tehernek érzik a közösségi megmozdulásokat, esetleg csak az érdektelenség, a közöny tartja őket távol a kollektívától. Akár így, akár úgy, mindenképpen hasznos, ha szélesre tárják előttük a kapukat: gyertek, nézzétek meg mi hogyan élünk, mivel foglalkozunk, hogyan szóra­kozunk. vitázunk, ünnepelünk. S talán lesz majd, aki belát­ja. rosszul döntött, s vállalja a mozgalmat. ★ A vélemények másik pólu­sa viszont így összegezhető: hibát követünk el az elvtelen nyitottsággal. Mert mi a hely­zet valójában? A KISZ-tag­Javítják a közvilágítást A Fővárosi Elektromos Mű­vek gödöllői kirendeltségének dolgozói még a hideg idő előtt kijavítják a hibás lámpates­teket Veresegyház belterüle­tén. A korai sötétedés követ­keztében a gyalogosok és az autósok biztonsága érdekében is szükséges a munka mielőb­bi elvégzése. Barcza Zsolt {elvétele A gyermekkcuph Ét eseményei A december első hetében tartandó gy érmék könyvhét Gödöllőn a gyermekkönyvtár átadásával kezdődik. A hétfőéi délután 2 órakor kezdődő ese­ményen az átadás utáni mű­sorban Gryllus Vilmos, a Ka­láka együttes tagja működik közre. A gyermekkönyvtárat a já­rási-városi Juhász Gyula könyvtár melletti épületben alakították ki az elmúlt hetek­ben. A kivitelezés java részét kisiparosok végezték, a költ­ségeket a tanács fedezte. A központi fűtés tervezésében és a költöztetésben társadalmi munkát is végeztek. Ugyanezen a napon, szin­tén a gyermekkönyvhét része­ként, Múzsától múzsáig cím­mel rendeznek irodalmi isme­retterjesztő, műsort a Petőfi is­kola nyolcadikos tanulóinak a zeneiskolában a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesz­tők Egyesülésének szervezésé­ben. Ez délelőtt fél tízkor kezdődik. A következő napon, decem­ber 2-án délután fél ötkor író-olvasó találkozón ismer­kedhetnek az érdeklődők Ma­rék Veronikával a gyermek- könyvtárban. Óvónők, tanítók szakmai napját tartják december 3-án, amelyen Vankóné Dudás Ju­hinak és Szekeres Erzsébetnek . a gyermekek világával kap­csolatos alkotásait is bemutat­ják. A következő napon, 4-én Bari Károly költővel rendez­nek 'rendhagyó irodalomórát a kisegítő iskolában. Az iroda­lomóra 11 órakor lesz, délután 4 órai kezdettel pedig Nagy Mária, a népművészet ifjú mestere vezetésével játékokat készítenek a kicsik a gyer­mekkönyvtárban. A hét 5-én fejeződik be, ek­kor a szülőknek mutatják be a gyermekkönyvtárat. Petrőczi Éva költő pedig a karácsony­ra megjelenő gyermektárgyú könyvekről beszél. A végére hagytuk, noha a gyermekkönyvhét első nap­ján, 16 órakor nyitják meg azt a kiállítást, amelynek címe Képes olvasónapló és a gödöl­lői általános iskolák tanulói­nak irodalmi élmények alap­ján készített rajzait mutatja be. Ezzel párhuzamosan is­mert művészek, Kovács Péter, Reich Károly, Szabados Árpád, Würtz Ádám alkotásaiból is rendeznek kiállítást, amelynek címe Hoztam nektek aranyal­mát. E két bemutató színhe­lye a városi helytörténeti gyűjtemény. Szárítják a kukoricát Városi moziműsor Vasárnap: A versenyló el- Irablása. Színes szovjet ka­landfilm. Csak 4 órakor. Norma Rae. Színes ameri­kai film. 6 és 8 órakor. Hétfő: A szállást kérő róka. Magyar; mesefilmsorozat. Csak 4 órakor. A cukor. Színes francia filmszatíra. 6 és 8 órakor. Tart még a kukorica betaka­rítása a túrái Galgamenti Ma­gyar—Kubai Barátság Terme­lőszövetkezetben. Amint erről a hét végén Könczöl Ferenc elnökhelyettes tájékoztatott: a növényt hatszáz hektáron ter­melték, s eddig kétharmadát takarították be. Most már azonban teljes a nagyüzem, hiszen munkába állíthatták végre a gáztüzeléses termény- szárítót. Ha viszonylag kedvező ma­rad az idő, a kétszáz hektár Megyei diákklubok Békési napok az egyel Sikeresen működnek az Ag­rártudományi Egyetemen a megyei diákklubok. Az egy- egy megyéből érkezett hallga­tók alkotják a csoportokat, s folyamatosan kapcsolatot tar­tanak az elbocsátó, s visszavá­ró szűkebb hazával. Ehhez az egyetemen és a megyei taná­csok is segítséget adnak, együttműködési szerződések rögzítik a munka elveit, a programokat. Legutóbb a Békés megyei diákiklub napjait tartották meg, amely ünnepélyes tag­gyűléssel kezdődött. A Gorís,a- teremben békési népművésze­ti kiállítást rendeztek. Volt ság jogok és kötelezettségek halmaza. Jog például, hogy részt vehetünk a rendezvé­nyeken, a tanulásunkat, tovább­képzésünket, szórakozásunkat szolgáló programokon, hogy igényt tarthatunk az érdekéé­it elemre, a juttatásokra. Köte­lesség viszont, hogy fizessük a (tagdíjat, ami nemegyszer . a rendezvények költségének té­rítéseként is felfogható. Hogy közösségi és egyéni vállalások ,alapján önkéntes, s becsület­beli munkát végezzünk, hogy ne csak a szájunk íze szerinti tevékenységekbe kapcsolód­junk be, s hogy segítsük egy­mást. ★ Miért kapnak tehát jogot, hangzik az ellenvélemény, a kellemes oldal kihasználására azok, akik bölcsen távoltart­ják magukat a kötelességek vállalásától? Miért mehet el a diszkóra az, aki nevetve utasítja el a taggyűlésre vló meghívást? Miért ülhet be, ha­sonló kedvezmények birtoká­ban a közös kirándulásra vi­vő buszba az, aki számítóan megspórolja az egyébként nem megterhelő tagsági díj kifize­tését? Vajon mire . neveljük így a fiatalokat? Nem arra inkább, hogy a könnyebbik vé­gén fogják meg a dolgokat, s az áldozatokat ravaszul kike­rülve az előnyök kihasználásá­ra törekedjenek? Kétségtelen, ezek az állás­pontok a szélsők. Köztük több is elfér. De továbbgondolni érdemes őket. G. Z. kispályás labdarú£ó-bajh<jkság is, nem akármilyen díjakkal: a legjobbak sült kacsát kaj tak. Békéscsabán pedig új, két évre szóló szerződést kötöttek az érdekeltek. Említést érde­mel az is, hogy a Békés me­gyei diákklub tagjai vala­mennyien részt vesznek a Magyar Agrártudományi Egyesület ifjúsági tagozatának munkájában is. termésének lehozatala, szárí­tása nem jelent majd gondot. Annál tö^b fejfájást okoz a szövetkezet vezetőinek a pet­rezselyemgyökér-értékesítés. Hogy miért? Negyven vagon átadására szerződtek a Pest megyei Zöldért Vállalattal. Csakhogy a sok hasonlóan fon­tos őszi munka mellett nem­rég került sor arra, hogy a petrezselyem felszedését is megkezdjék, de a Zöldért e hó­nap közepén közölte velük: csak november végéig tudja a petrezselymet átvenni tőlük. Érthetetlen ez, hiszen köz­tudomású, hogy az időjárás kedvezőtlen volta három hét­tel késleltette a mezőgazdaság munkáját. A Zöldértnél, mondta az elnökhelyettes, ar­ra hivatkoztak, hogy nekik no­vember végén kell jelentést adni központjuknak a betárolt mennyiségről, s ha a turaiak nem tudják beszállítani a ter- ényt, máshonnan töltik fel a fácqlókat. Az ügyhöz csupán annyit tennénk hozzá: mi is, a turaiak is remélik, hogy szerződő partnerük rugalmasabb lesz, mint amilyennek az elmúlt hétben mutatkozott, s átveszi nagy értékű terméküket. December 3-án megny lik a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat fotó- optika- és kultúrcikkboltja Gödöllőn, a Dózsa György u. 5—7. szám alatt M om-iHi? íGttrifliidl Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom