Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-30 / 281. szám

I 1980. NOVEMBER 30., VASÄRNAP sMmav KiHűottériekesleieh Érden és Cegléden Számadás előtt a népfrontmozgalom Számadás előtt áll a népfrontmozgalom: a jövő év ele­jére összehívták a Hazafias Népfront VU. kongresszu­sát. A kongresszusi előkészületek részeként tartják ezek­ben a napokban küldöttértekezleteiket a helyi népfront­bizottságok. Szombaton két helyen: Érden és Cegléden tanácskoz­tak a népfront aktivistái: felmérték a két kongresszus között eltelt időben végzett munkájukat, megszabták tennivalóikat és megválasztották a városi népfrontbi­zottság tagjait, elnökségét és tisztségviselőit, valamint te­lepülésük képviselőit a megyei értekezletre. Helytörténet és környezetvédelem Városi szintű népfrontmun­ka — e gondolat adta meg az érdi küldöttértekezlet legtöbb mondanivalóját. Erről szólt beszámolójában Ipacs László, a Pest környéki TÚZÉP ve­zérigazgatója, a Hazafias Nép­front városi bizottságának el­nöke a 121 küldött jelenlété­ben szombaton délelőtt a Ben- tavölgye Termelőszövetkezet kultúrtermében, ahol megje­lent dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának gazdaságpolitikai osz­tályvezetője és Kovács Antal- né, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának titkára. A legutóbbi népfrontkong­resszus óta eltelt időben — hangzott a beszéd — döntő változás történt, Érd életé­ben: a városi státus megszer­zése új, másfajta, magasabb szintű feladatok elé állította a népfront aktivistáit is. Amely feladatra a felkészülés már a várossá válás előtt megkezdő­dött és folytatódik napjaink­ban is, amikor már egy két éve sikeres alkotó munka áll a város vezetői, lakói mö­gött. Erről a munkáról és Érd előtt álló tennivalókról be­szélt dr. Benyssi Silvió, a vá­rosi tanács elnöke, hangsú­lyozva azokat az eredménye­ket, amelyeket a település az elmúlt időszakban különösen az egészség- és oktatásügy te­rén, a járda- és útépítésben, a közművesítésben és a lakóte­lep' kialakításában elért. A művelődéspolitikában . aktuális feladásokat ismertette Rétvári Sándor, a 7-es általános isko­la igazgatója. A beszámolókat vita követ­te, amely során a tizenkét fel­szólaló közül különös figye­lem kísérte Dizseri Sándor címzetes igazgató hozzászólá­sát a helytörténet és környe­zetvédelem témájához. E két te­rület megerősítését tűzte ki cé­lul a népfrontbizottság is beszá­molójában, amely munka terén az elmúlt időszakban tette meg a város az első lépéseket. Az érdi városi népfrontbi­zottság munkáját értékelve elismerő szavakat mondott dr. Olajos Mihály, és hasonló meg­erősítést kapott az érdi munka Kovács Antalné szavaiban is. A küldöttgyűlés — dr. Kara Pál levezető elnök irányításá­val — megválasztotta a 41 ta­gú bizottságot és a 13 tagú elnökséget, valamint 7 delegá­tust a megyei küldöttértekez­letre. A városi bizottság elnö­ke ismét Ipacs László lett, tit­kára: Piszák Imre. A két al- elnök: Dómján Sándorné ve­zető óvónő és dr. Kara Pál, a városi tanács vb-titkára. Fiatalokat a közéletbe A népfrontmunka felívelő időszaka volt az elmúlt 4 év Cegléden. A mozgalom akti­vistái a helyi közélet katalizá­toraiként mind szélesebb ré­tegeket vontak be társadalmi céljaink megvalósításába. Er­ről adott számot tegnap dél­előtt a városi küldöttértekez­let. Tankó Zoltán, az ÉVIG hely­beli gyárának igazgatója, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának elnöke köszön­tötte a tanácskozás résztve­vőit, akik között megjelent és az elnökségben foglalt helyet Gelencsér Arpádné dr., a Pest megyei pártbizottság osztály- vezetője, Gyigor József, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Kovács Károly, a városi tanács elnöke is. Banczik Tivadar, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak titkára adott számot a VI. népfrontkongresszus óta végzett tevékenységről. Eb­ben a szépen gyarapodó vá­rosban a népfront a társadal­mi és a politikai élet állandó tényezőjévé lett. Szép sikere­ket ért el a társadalmi mun- kgverseny Szervezésében, a környezetvédelemben és a. hon­ismereti mozgalomban. Fog­lalkozott a városfejlesztési ter­vekkel, a szolgáltatások hely­zetével, mind több segítsé­get ad a tanácstagoknak. Az évek során 8 körzeti népfrontbizottság alakult a vá­rosban és ezek a lakóterületen mind több embert vonnak be a közéletbe, mozgósítanak a közösség céljainak megvaló­sítására. A társadalmi munka szerve­zésében a népfront jó partne­re a tanácsnak. Ismerteti a lakossággal a városfejlesztési elgondolásokat, és mind többe­ket mozgósít végrehajtásukra. Ennek köszönhető, hogy az V. ötéves tervidőszakban a terve­zett 45 millió forint helyett 77 millió forint volt az önzet­len közreműködés értéke. Feladatként fogalmazódott meg, hogy a VI. ötéves terv éveiben még nagyobb lendü­lettel folytatódjon a város fej­lesztését szolgáló társadalmi tevékenység. A vitában felszólalók egyet­értettek a beszámolóval és a munka egyes mozzanatait em­lítették meg kiegészítésül. Szá­mos hasznos javaslat fogalma­zódott meg az ifjúság még szélesebb körű bevonásáról, kertbarátklub alakításáról, a honismereti munka folytatá­sáról. A tanácskozók megválasz­tották az 58 tagú városi nép­frontbizottságot, a megyei kül­döttértekezleten részt vevő 7 delegátust. Az újjáválasztott váróéi bizottság megtartotta első ülését, amelyen megvá­lasztotta a 13 tagú elnökséget és a munkabizottságok veze­tőit. A városi bizottság elnöke ismét Tankó Zoltán, titkára Banczik Tivadar lett, alelnök Horváth Dezsőné, a Május 1. Ruhagyár szocialista brigád­vezetője és Vincze János, a városi tanács elnökhelyettese. Nagyobb lesz a mezőgazdasági munka rangja Világviszonylatban is az álon Beszélgetés dr. Czimba/mos Bélával, a TOT főtitkárával Húsz esztendeje fejeződött be hazánkban a mező- gazdaság szocialista átszervezése. Ebből az alkalomból kértük meg dr. Czimbalmos Bélát, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsánának főtitkárát, válaszoljon a tsz-mozgalmat érintő néhány időszerű kérdésre. O Milyennek (téli meg a ma­gyar termelőszövetkezetek hely­zetét? — Imponálónak tartom a fejlődést a szövetkezeti élet minden területén. Most húsz .éve magam is jártam a falva­kat, segíteni megteremteni a közös gazdálkodás alapjait. Akkor nem tudtam elképzel­ni, hogy ilyen messzire ju­tunk, bár nemcsak hittem, de többé-kevésbé bizonyos vol­tam benne, mekkora lehető­ségeket ígér a nagyüzem, az, ha a falun élő emberek ösz- szefogmak és a termelés kor­szerű alapokon fejlődhet. Nos, a szövetkezeti mozgalom ma a magyar mezőgazdaság legna­gyobb értékét jelenti. Azzal is, amit nyújt az országnak, s különösképpen azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel rendelkezik. Azt gondolom, a két évtized során az emberek fejlődtek a legtöbbet. A legnagyobb az előrelépés a tudatukban, a szakmai felkészültségükben, a szocialista elkötelezettségük­ben. Nem szólva o technikai­műszaki bázis létrejöttéről, a termelési technológia forra­dalmi megváltozásáról. A ter­melési szerkezet korszerűsö­dése — amely a természeti viszonyokhoz, a foglalkoztatási követelményekhez és a köz­gazdasági szabályozáshoz iga­zodik — is arra vall, hogy a közös gazdaságok a gyakor­latban létrehozták a megúju­lás feltételeit. © Mindez igaz, de a mező­gazdasági szabályozókkal kap­lásával térüljenek meg, kor­szerű, gazdaságos termelési szerkezet alakuljon ki. Eny- nyiben a szabályozók valóban az átlagosnál jobb feltételek­kel (földdel, műszaki eszkö­zökkel! rendelkező gazdaságo­kat segítik. Ez azonban nem teremthet érdektelenséget a kedvezőtlen feltételek között működő szövetkezetek számá­ra. Azért sem, mert' termé­keikre az országnak szüksége van. A gabona, a hús, de ál­talában az élelmiszer ma és különösen a jövőben straté­giai tényező, s jó lehetősé­geinket ebben meg kell tar­tanunk. <9 Ez is az oka, hogy döntés született arról: jövő évtől e gazdaságoknál is javítani keil csolatban sok helyen tartja-- magát az a nézet, hogy azok nem kedveznek a gyenge, a rossz természeti és közgazdasá­gi adottságú tsz-eknek. Egyet­ért ön ezzel? — A jelenlegi szabályozás célja, hogy a ráfordítások gyorsabban. a fajlagos hoza­mok nagyütemű növelésével, vagy magas szintű stabilizá­a gazdálkodás feltételein? — 1981-től, a szabályozó- rendszer módosításával erre a korábbinál nagyobb figyelmet fordítunk. A 19 aranykorona alatti értékű szántófölddel rendelkező szövetkezeteknél például eltörlik a földadót és elsősorban a kedvezőtlen adottságú tsz-eket ösztönzik a kiegészítő tevékenység foko­zására ugyancsak adókedvez­mény útján — hiszen nyil- j vánvaló, hogy gyenge minő- i ságű földön, kedvezőtlen kö- ' rülmények között nem lehet kizárólag a mezőgazdaságból megélni. Ugyanakkor a mező- gazdasági feladatok megoldá­sában érdekelt állami és szö­vetkezeti szervek a jövő év­től átfogó módon foglalkoz­nak majd a kedvezőtlen adottságú és a rosszul gazdál­kodó tsz-ek helyzetével, áru­termelésük növelésének .lehe­tőségével, termelési szerkeze­tük korszerűsítésével. Meg­felelő szintű politikai határo­zatok is születtek a közel­múltban az itt dolgozó szak­emberek eredményes tevé­kenységének jobb anyagi és erkölcsi elismerésére. O Mit Javasol a TOT, hogyan Ez a k&z&sség Küldött — MELYIKET KERESI? Az idősebb vagy az ifjabb Taller Antalnét? Mert két Tallerné is dolgozik a szerszámgyárban. Tényleg, melyiket keresem? Valószínűleg az ifjabbat. A „statisztika” is mellette szól: fizikái dolgozó, mindössze hu­szonhárom éves. tavasz óta szakszervezeti bizalmi. De a neve előtt álló özvegy szócska az idősebbre utal. — Ha a kongresszusi küldöt­tel akar beszélni, akkor a fia­talabbikhoz kísérem — oldja fel zavaromat egy munkás a gépek erdejében. — Látja, ott. ő az, abban a lila köpenyben. Hogyan lett szakszervezeti bizalmi, hogyan jutott el a vasasszakszervezet kongres­szusára, hogy készül a SZOT kongresszusára ez a kislányos, törékeny nő, akit inkább kö­zépiskolás diáknak néznék? Ezek a személytelen kérdé­sek kavarognak a fejemben, de a hangosan kiszaladó ta­pintatlanságba mindketten be­lepirulunk: — Huszonhárom éves és öz­vegy? — Négy évvel ezelőtt halt meg a férjem. Huszonegy éves volt. Elvitte a rák és én ott­maradtam egy tízhónapos aprósággal. — Szavaiban nyo­ma sincs az érzelgésnek, csak a szeme csillog gyanúsan, fá­tyolosán. Azok a napok, hó­napok. immár évek nem múl­tak el nyomtalanul. — Az 6 révén lettem esztergálvos is. Amikor megismerkedtünk, szabásjftanuló voltam. Hiába volt a szülői tilalom, a fenye­getőzés, engem nem lehetett csé&a vissza hi&emeff volt — küldött lesz megkötözni. Hozzámentem, s ezzel véget ért szabász-pá­lyafutásom is. Azután jött a kis Anti, és én azon vettem észre magam, hogy egyre többet segítek a férjemnek, meg az apósomnak, hogy az esztergálás minden más mun­kánál jobban érdekel, ugyan­is mind a ketten esztergályos kisiparosok voltak. — Megszületett a kicsi, de vele együtt a bánat, a baj is beköltözött a házija. Megbete­gedett és rövidesen itthagyott a férjem. Magamra maradtam. Mit is mondok, éppen ellenke­zőleg, soha nem volt ilyen biztos támaszom, hátországom, mint a kisfiam és a férjem szülei. Bár azóta újra felhőt­len a kapcsolat a szüleimmel is, azt hiszem az anyósomék nélkül nem álltam volna talp­ra. Eleinte varrtam, de amikor a kisfiam megbetegedett, csí­pőig gipszben feküdt, nem szállíthattam házhoz a meg­rendeléseket, s valahogy a szívem is egyre inkább az esztergapadhod húzott. Ne- gyedóránvira lakom a gyártól, szinte tálcán kínálkozott a megoldás: esztergálni a Cse­pel Autógyárban is lehet, és talán még nagyobb szükség van rám ott., mint a szabó­műhely sarkában. TALLER MARGIT elképze­léseit igazolta az élet. A szakma kezdeti nehézségein átsegítették a tapasztaltabbak. S hiába a kollektíva atyai gondoskodása, a segítőkészség, a fiatalasszony igencsak meg­lepődött, amikor a tavasszal, a nála kivétel nélkül idősebb kollégák egyhangúlag rá vok­soltak a szakszervezeti bizal­mi választásánál. Sem a sikerek, sem a ku­darcok nem egyedül rajtam múlnak. — Ezizel a megjegy­zéssel vállalta akkor az egyéb­ként megtisztelő megbízatást. Ezt vallja most is, túl a kez­deti sikereken, az átmeneti kudarcokon, túl a kongresszu­son és a SZOT-kongresszus előtt. — Azt hiszem, az emberek és a gyár adta vissza a hite­met az életben. A közösség, a mókázások. vagy éppen a ki­sebb súrlódások-sértődések te­szik emberivé a gyári minden­napokat. Mert az élcelődések mögött is mély érzelmek, se­gíteni akarás és szeretet hú­zódik meg. A szigethalmi fiatalasszony a vasasszakszervezet kong­resszusára menet eltévedt. Nem találta a bevezető utat, egy darabig még tétován téb- lábolt a sok ünneplőbe öltö­zött vendég között. De ami­kor megmutatták a helyét, két napig megállás nélkül jegyze­telt. Lakáskérdés, brigádélet, munkaellátottság, érdekképvi­selet — ott motoszkált, zúgott a fejében napokig. Aztán, ahogy leülepedtek a hallottak, ahogy kikristályosodott előtte az elmúlt — általa csak a be­számolókból ismert — öt év szakszervezeti munkája, úgy rajzolódott ki a gyárban, mű­helyben hasznosítható. a máshonnan átvehető tapaszta­latok. fejlődhetnek gyorsabban a kö­— Ahogy hallgattam a va­sasok felszólalásait, ahogy ül­tömben is izzadó tenyérrel drukkoltam minden mondatu­kért, szavukért, úgy éreztem: nekem is lenne hozzátenniva- lóm. Hogy a közlésvágyból, a Csepel Autógyárból származó gyakorlati tapasztalatokból ke­rekednek-e épkézláb gondola­tok, lesz-e merszem a nyil­vánosság előtt is elhangzó hozzászólásra a SZOT-kong- resszuson? Nem tudom. Tény, hogy szeretném, ha minden jelenlevő érezné, amit én is érettem: mindez előbbre visz, közelebb hoz egymáshoz mind­annyiunkat. Akár az eszterga mellett, akár az íróasztalnál talál minket a holnap, a cé­lunk azonos. EZ A FIATALASSZONY nem is a ma — sokkalta in­kább a holnap küldötte a ma­ga huszonhárom évével, töret­len hitével és tenniakarásá- val. A szigethalmi gyár szak- szervezeti tagságát is e2 a fel­ismerés vezérelhette, amikor bizalmat szavazott Taller An- talnénak. Láng Zsuzsa zös gazdaságok? — A korszerűsítés-nél — amelyhez nagyon jelentős fejlesztési alapok szüksége­sek — még alaposabban kell mérlegelni, melyik termelési kultúra hoz nagyobb nyere­séget és itt a szövetkezeti ér­dekeknek elsődleges szerepet kell adni. Az úgynevezett ki­egészítő tevékenység fejlesz­tésének jelentősége nem csu­pán a termelés, de a terület- fejlesztés, a kis- és középmé­retű ipari termelés bővítése, a falusi foglalkoztatási viszo­nyok javulásában is mutatko­zik. Vallom, hogy ez sok pénzt hozhat a szövetkezetek­nek. Ki kell építeni a feldol­gozó hátteret, mert nem elég csak alapanyagot termelni. Ma az a gazdaság korszerű, amely több lábon képes áll­ni, amely létrehozza a feldol­gozó üzemeit, illetve együtt­működik a nagyiparral. Tehát a kiegészítő tevékenység alatt nem csupán élelmiszer-feldol­gozást értek. 0 Mondana erre konkrét pél­dát? — Az élelmiszeripari fel­dolgozás mellett olyan ipari alkatrészek, részegységek gyártását is vállalhatják a téeszek, amelyek munkaigé­nyesek, s viszonylag alacsony eszköz-igénybevétellel, drága műszerek nélkül is előállít­hatok. Ezt akarjuk segíteni a közeljövőben olyan országos tanácskozás szervezésével is, amelyen a kedvezőtlen adott­ságú és az ipari tevékenysé­get tekintve élenjáró szövet­kezeti gazdaságok együttmű­ködését szorgalmazzuk. Az utóbbiak közül azokat vonjuk be, amelyek mobilizálható tő­kével rendelkeznek, amit gaz­dasági együttműködés keretei között a gyengébb szövetke­zetek alap- és kiegészítő te- vényenységének fejlesztésére lehet fordítani. Figyelemre méltó eredmé­nyeket hozhat a szövetkezeti összefogás a kölcsönös támo­gatási alap révén is. Itt nem­csak egymás segítéséről van szó, hanem arról, hogy a gaz­dasági érdekek kapják az el­sőrendű szerepet. Január el­sején a TOT országos támo­gatási alapja is létrejön. A jövőben tehát nagyobb szerepet vállal az üzemi érde­kelt érvényesítésében is a Ter­' melőszövetkezctelt Országos Ta­nácsa? — Igen, és nem csupán eb- ben, hiszen a TOT-nak és a területi szövetségeknek tulaj­doniképpen kettős a felada­tuk. Az egyik, hogy képvisel­jék tagszövetkezeteik (mint vállalatok) érdekeit. Másrészt, tegyék meg mindezt a tagok kollektív és egyéni érdekei képviseletében, hiszen nekünk szakszervezeti típusú érdek­védelmüket is el kell látni. Az üzemi érdekek érvénye­sítésében — azon túl, hogy részt veszünk az országos és a megyei tervfeladatok kije­lölésében, a szabályozó rend­szer kiirhunkálásában — a leg­fontosabb feladatunk úgy se­gíteni az ottani munkát, hogy az a hatékonyság alapján fej­lődjön. Ezt a célt szolgáljuk — mint már említettem — például a beruházások egyez­tetésével vagy a legjobb mű­szaki fejlesztési, termelés- technológiai tapasztalatok el­terjesztésével. El keli érnünk, hogy megszűnjenek az üze­mek teljesítményei között ta­pasztalható indokolatlanul nagy különbségek. A legjobb szakemberek bevonásával so­kat tehetnek ezért az érdek- képviseleti szervek.. Jobban közre kell működ­nünk a tagok élet- és mun­kakörülményeinek illesztésé­ben, a termelés személyi té­nyezői alakításában, abban, hogy növekedjék a tag sze­mélyes érdekeltsége a szövet­kezeti vagyon gyarapításában. Fontos feladata a TOT-nak és a területi szövetségeknek a tsz-tagság üdültetésének, köz- étkeztetésének, munkavédel­mének, a jogsegélyszolgálat­nak a létrehozása és jó mű­ködtetése, a szövetkezeti ta­gok, alkalmazottak szervezett utánpótlása, továbbképzése. Itt a felnőttoktatás, a szak­munkásképzés javításában lá­tok jelentős szövetkezeti fel­adatokat. Döntő fontosságú napjaink­ban annak a sokfajta érdek­nek a felismerése és egyezte­tése, amely téeszeinkben je­lentkezik. E gazdaságokban férfiak és nők, idősek és fia­talok, fizikaiak és értelmiségiek dolgoznak együtt, nagyon szí­nes és gazdag személyiség- jegyek vannak. Ezeket az igényeket kell sokoldalúan egyeztetni, kielégíteni, még­pedig úgy, hogy ebben a szö­vetkezeti demokráciának, az önkormányzati szerveknek ad­junk megfelelő teret. Az em­beri kapcsolatok, a minősé­gi, alkotó jegyek nem auto­matikusan következnek a mű­szaki, technikai haladásból! Azokat nekünk kell megte­remteni, ellenkező esetben feszültségek keletkezhetnek. ® E minőségi jegyeket te­kintve, hogyan látja a TOT fő­titkára a magyar szövetkezeti mozgalom jövőjét? — Optimista vagyok és nem alap nélkül. Az élelmiszer- termelés szerepe a világban és nálunk is növekszik. Ez meghatározza azok helyzetét, tekintélyét is, akik a mező- gazdaságban dolgoznak. Ha hozzáteszem, hogy ez az ága­zat ma Magyarországon a legkorszerűbbek egyike, s nemzetközileg is az élenjárók közé tartozik, amely már most is nagyfokú szakmai kul­túrát igényel — hiszen a bio­lógiai, technikai, műszaki for­radalom eredményeit csak így tudjuk befogadni és haszno­sítani —, akkor nyugodtan mondhatom, hogy különös­képpen így lesz ez a jövő- ben- Kopka János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom