Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-27 / 278. szám

Lloi ma A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 278. SZÄM 1980. NOVEMBER 27., CSÜTÖRTÖK A MÉM Műszaki Intézetében vizsgálták Kisgépeket várnak a háztájik Minden fórumon elismerés­sel nyiiatKoznak arról, hogy napjaimban es a jóvooen is szükség lesz a háztáji gazdan szorgalmára. Eredményeik népgazdasági mércevei merve is tekintélyt parancsomat!. Elég ennez csupán egy példái venni, a tejtermelését, s máris kitetsziü: mennyit ér a régi is­tállók állata. A kisgazdasá­gokban fejik, onnan értékesí­tik a tej több mint egyharma- dát. Ezért sem véletlen, hogy a MÉM Műszaki Intézet csak­nem egy evtizede foglalkozik a háztáji szarvasmarhatartás gépesítésének fejlesztésével. A legutóbbi vizsgálatot, amely átfogóan értékelte a gép- és eszközellátottságot, dr. Györ­kös István és Nagy Lajos tu­dományos munkatársak vé­gezték el. Ezt megelőzően, s napjainkban is számos háztáji mintaudvart tartanak fenn az ország több pontján, így pél- duál Somogy, Szabolcs-Szat- már és Szolnok megyében. Önitató, daráló A céljuk természetesen az volt, hogy jó módszereket ter­jesszenek el, nemkülönben az, hogy a gépújdonságokat megismertessék a gazdákkal. Az viszont már nem rajtuk múlott, hogy a szóban forgó kisgépek nem terjedtek el a kellő mértékben. Itt van mindjárt az egyik legfontosabb masina: a fejő- gépek esete. A kutatók fel­mérése szerint a fejés gépesí­tettsége nem éri el a tíz szá­zalékot. önitató a háztáji gazdaságoknak csupán hat-hét százalékában van. Valamivel jobb a helyzet takarmányelő­készítésben: a munka több mint negyven százalékban gé­pesített, igaz, ez inkább csak a terménydarálók jelenlété­nek köszönhető. Ami viszont feltűnő, hogy a répa- és szecskavágókboi kevés van. Mi lehet a hiány oka, kérdezhetjük. Nyilván az, hogy a régiek tönkremen­tek, újakat pedig még az egy­szerű eszközökből sem gyár­tott iparunk. De hát nemcsak ezekkel adósak. Megférnek egymással Az eilentmonaas tehát nyil­vánvaló: s ez nemcsati a szarvasmarnatartás eszKozel- iatottságara igaz. A sértés-, a Daromli- és a nyúitartasnoz is mind több kisgépre lenne szüKség, ha a termelési ked­vet tartani, sót íoKozm akar­nánk. Mert érdemes. Az ugyanis már régen nem vita tárgya, hogy a nagyüzem és a kicsi megfér egymás mellett, különösen ott, ahol a kettőt együtt jól szervezik. De nézzük tovább csupán a szarvasmarhatartást. A kis­gazdaságok ötven százaléká­ban egy tehenet tartanak, há­rom vagy ennél több fejőst a háztájik tizenhat százaléká­ban találtak a felméréskor. Többre csakis akkor vállal­koznának a tsz-tagok, ha való­ban nagyobb segítséget kap­nának. Az intézeti mintaudva­rok közül kettőben használ­nak MF-jelű kistraktort, ame­lyekhez a száznegyven centi­méter munkaszélességű fűka­sza jól használható, hiszen a géppel óránként csaknem fél hektár fűtermése kaszálható le. Nyáron rendszerint felhív­ják a háztáji gazdák figyelmét arra, hogy az árokpartok és egyéb területek fűtermését bárki lekaszálhatja. Értéket mentenek meg vele, s a hizlalt vagy tejet adó jószágok révén új értéket állíthatnak elő a maguk s a népgazdaság hasz­nára. Csakhogy erre/ a mun­kára is leginkább 7 a nehéz Egymillió dollár Árammérőgyár és Nopal Hosszú távú kooperáció Hosszú távú termelési koo­perációt eredményezhet az a szerződés, amelyet az Áram- mérőgyár és a jugoszláviai, Bácskapalánk székhelyű Nopal 1E1M cég kötött. A nyolc év­tizedes fogyasztásmérő-gyár. tási tapasztalattal rendelkező gödöllői- és a mintegy három évtizedek villamosszerelési, alkatrészgyártási múlttal di­csekvő jugoszláv fél alkatrész— késztermék kooperációban ál­lapodott meg. A cél, hogy az Árammérőgyárban további kapacitást szabadítsanak fel a hatodik ötéves tervidőszakban, s így a megnövekedett igények­nek jobban megfeleljenek. A Nopal cégnek azért előnyös az együttműködés, mert szabad gyártási kapacitását használ­hatja ki jobban. A szerződés értelmében a jugoszláv partner részszelvé­nyek gyártását vállalja, ame­lyeknek értékét az Árammérő- gyár kész háromfázisú mérők szállításával egyenlíti ki. A kölcsönös előnyökön ala­puló megállapodás egyelőre 5 évre szól s a tényleges forga­lom a jövő év második felétői kezdődik. Addig is a gödöl­lőiek minden szakmai, techni­kai feltételekről gondoskod­nak, hogy a kellő időben zök­kenőmentesen kezdődhessen meg a közös munka. Az éves forgalmat legalább egymillió dollárban határozták meg a felek. A háromfázisú mérők exportja azt a lehetőséget is magában rejti, hogy a kapcso­lóórák jugoszláviai kereslete is erősebben emelkedjen. testi erőfeszítést kívánó ha­gyományos kasza a legelter­jedtebb, amit a fiatalok ke­vésbé ismernek, s kedvelnek, az idősek karja pedig alig bír­ja már. A ZTR rotációs kaszá­val, ha volna belőle elég, két­tized hektárt lehetne óránként letakarítani. Mint mondottuk: a MÉM Műszaki Intézet munkatársai természetesen csak arra képe­sek, hogy kiderítsék, melyek a legalkalmasabb eszközök a háztáji használatra. Így van­nak azzal a három önitatóval is, amelyek közül a P—1 típus f.Xstt meg a legjobban. Forgalmazás, javítás A fejűgépek közül a HTF hazai gyártmány és az NDK- beli Elfa-Impulsa biztatott jó eredményekkel, de még több kellene belőlük. A hazai ké­szítésű gép külön előnye, hogy üzembe állítása nem igényel járulékos beruházást, mozga­tása könnyű. Az NDK-gyárt- mányú viszont a nagyobb, évente 3 ezer 500 liternél több tejet termelő kisgazdaságban lenne kedvezőbb. Miben lehetne összefoglalni a kisgazdaságok igényét? A kutatók szerint meg kell ol­dani a hiányzó gépek forgal­mazását, javítani szükséges a hazai fejőgép műszaki para­métereit. Nemkülönben meg­oldásra vár maid a kisgépek rendszeres javítása, szervizük és pótalkatrész-ellátásuk. A szaktanácsadás és a tájékoz­tatás területén is van mit tenni, ami a háztáji agronó- musok feladatait is növeli. F. I. Teszt Óránként^ húsz köbméter Újabb, a nagyüzemi ba- romlfitrágya kezelésére és hasznosítására alkalmas gépe­ket vizsgáltak meg a gödöllői MÉM Műszaki Intézet kutatói. A tesztnek alávetett Gas­coigne-berendezés a híg trá­gya szétválasztására alkal­mas. Óránként tizennyolc­húsz köbméter anyagot képes szilárd és folyékony részeire bontani. Játékosan, erőlködés nélkül Kérdések a filmvilágról Filmvilág címmel járási ve­télkedőt szerveznek a KISZ- esek a hét végére. Szombaton, november 29-én, Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem klub­jában előreláthatólag nyolc­van járásbeli fiatal méri ösz- sze tudását a legfiatalabb mű­vészeti ágról való ismeretei­ben. A vetélkedő főszervezője, Mikulán Ferenc, a KISZ já­rási bizottságának munkatár­sa a következőket mondta a szombati eseményről: — Egész napos programot állítottunk össze. S bár idő­ben a vetélkedő nem lesz rö­vid, hiszen mintegy öt óra hosszat tart majd, s legalább harminc feladat vár az ötfős csapatokra, de mégsem kell attól félni, hogy túl fárasztó vagy unalmas délelőtt elé néznek a résztvevők. Játékos lesz ugyanis a verseny, azt szeretnénk, ha vidáman, eről­ködés nélkül, valamennyiünk okulására elevenítenénk fel tudásukat. — Milyén feladatokra szá­míthatnak a fiatalok? — Mindent nem árulhatok el előre, de biztos, hogy lesz játékos totózás és lottózás, al­kotókat, művészeket kell ké­pekről felismerni. Az sem árt, ha egy-egy csapattag járatos a filmzene világában. A filmké­szítéssel, a filmművészettel kapcsolatos fogalmak, irodal­mi művek filmes sorsa s még sok-sok érdekes kérdés szere­pel a feladatok között. — Egyéb program? — Meghívtuk Dolák-Saly Róbertét és együttesét, akik Az utánzástól a politikai pa­mu­ródiáig című műsorukat tátják be. Megtudtuk azt is, hogy Aszódon korábban már ren­deztek egy elődöntőt, ahol nagy volt az érdeklődés. Két csapat jutott tovább, s küzd meg a helyezésekért. Érdemes, hiszen ezúttal különleges aján­dékok. díjak járnak a legjob­baknak, a többi között szín­házjegyek, lemezek. S még egy újdonság. A frissen alapított művészet és ifjúság vándor­díját is most adják át először. A díszes serleg azoknak jár, akik a közművelődés élvona­lába tartoznak. Odaítéléséről rendszeres időközönként dön­tenek. Csiga exportra- Csaknem duplájára nőtt a Gödöllő és Vidéke Afész felvásárlási üzemágának be­vétele 5 év alatt, amelyben jelentős részt tesz ki az ex­portból származó jövedelem, mintegy 25 millió forintot. A külföldre szállított áruknak a legnagyobb hányadát a nyu­gati országokban közkedvelt éticsiga teszi ki. Városi moziműsor A versenyló elrablása. Szí­nes szovjet kalandfilm. Csak 4 órakor. Norma Rae. Színes ameri­kai film. Előadáskezdés: 6 és 8 órakor. Szélmotor Víz a gazdaságnak Nagszarűem működött az idén is az a szélmotoros szi­vattyú, a mely er a g.Vlöllőd MÉM Műszaki Intéz-«» a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság­ban próbált ki. A berendezés a szél sebességétől függően óránként 400—1500 Liter vizet szivattyúz fel a kútból, amellyel a gazdaság egyik ál­lattartó telepét látják el. Petőfi iskola iúzsátél múzsáig Múzsától múzsáig címmel ’ tart irodalmi ismeretterjesztő j műsort a Magyar Könyvki­adók és Könyvterjesztők Egyesülete a gödöllői Petőfi Sándor általános iskola nyol­cadikos tanulóinak. Közremű­ködik: Borbás Gabi, Vogt Ká­roly színművész, Balázs Ár­pád zeneszerző. A december elsején délelőtt fél tízkor tar­tandó műsort Erdei Grünwald Mihály, a Magyar Rádió mun­katársa vezeti. Előadói ankét A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat megyei és já­rási-városi szervezete és a Magyar Agrártudományi Egye­sület előadói ankétot rendez ma, csütörtökön 10 órakor az Agrártudományi Egyetem rek­tori tanácstermében. Az anké- ton dr. Misi Sándor, a MÉM szövetkezeti és üzemgazdasági főosztályának vezetője tart előadást Az üzem- és a mun­kaszervezés tartalékai és lehe­tőségei a mezőgazdaságban címmel. SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT A turaiak már befejezték Járási labdarúgó-bajnokság Az utolsó előtti fordulót ját­szották le a járási labdarúgó- bajnokságban, de ha a tabellá­ra pillantunk, kiderül, van, aki már minden mérkőzését leját­szotta, s akad, akinek még többször kell pályára lépni. A turaiak például máris téli pi­henőre vonulhatnak; tisztes eredménnyel zárták az őszi szezont. A kedvezőtlenre for­dult időjárás és a korai mér­kőzéskezdés miatt nem szá­molhatunk be zsúfoltságról a nézőtereken, akik még ma is kitartanak, ízig-vérig törzs­szurkolók. Aszód—Galgahévíz 1-0 (1-0) Vezette: Surman (Hegedűs). Az aszódiak megszokott for­májuk alatt játszottak. A meg­felelő talajú pályán jó játék- vezetés mellett a mérkőzés egyetlen találata öngólból esett, s így tulajdonképpen a héví­ziek önmagukat verték meg. Bag—Erdőkertes 5-1 (1-0) Vezette: Máté (Lovász, Né­meth). Az első félidőben még ki­egyensúlyozott játék folyt, s a vendégek is teremtettek hely­zeteket. A második félidőben felülkerekedtek a hazaiak, s jó játékvezetés mellett a ke­mény mérkőzésen kiváló csa­tárteljesítménnyel megérde­melten győztek. Domony—Honvéd Maiinovszkij SE 3-1 (0-0) Vezette: Czene (B. Tóth). Jó talajú pályán kemény, de sportszerű mérkőzés. A honvé­dek szerezték meg a vezetést, de aztán feljött a domonyi gár­da, s annyi helyzetet terem­tett, hogy akár két számjegyű is lehetett volna a győzelmük. Isaszeg—Túra 3-6 (3-5) Vezette: Födi (Szabó). A labdarúgás minden szép­ségét felvonultatta a két csa­pat, a gólokban gazdag talál­kozó csemege volt. GEAC—Dány 0-1 (0-0) Vezette: Kollár (Mák). Erős iram jellemezte a ta­lálkozót, a dányiaknak a sé­rüléséből felgyógyult Lázár József bombagólja hozta meg a győzelmet. Valkó—Zsámbok 4-2 (2-1) Vezette: Varga (Keglovits). Színvonalas összecsaoás volt, amelyen a játékvezetők is jól bíráskodtak. A zsámbokiak Gyarapodó gyűjtemény Adakozó lokálpatrióták Jövőre kisplasztikái kiállítás Sokan vannak, akik úgy­szólván kötelességüknek érzik a köz szolgálatát, annak gya­rapítását. önzetlenül, hiszen senkinek sem áll jogában ha­talmi szóval kényszeríteni va­lakit arra, hogy teszem azt felajánlja értékes használati vagy munkaeszközét, szép hímzését, valaha hordott ru­hadarabját. a falumúzeum­nak, a tájháznak. De minde­nütt akad felajánló, másképp ezek az intézmények nem is létezhetnének. Melyik köz­ségnek van annyi pénze, hogy minden tárgyat ellenszolgál­tatás fejében szerezzen be? Szabad idejében Gödöllő leendő múzeumá­nak létrejötte is elképzelhetet­len az ilyen lokálpatrióták támogatása nélkül Szerencsére nem is kell nélkülözni segít­ségüket. Korábban is hírt ad­tunk már arról, hogy idősebb és fiatalabb gödöllői honpol­gárok mivel gyarapították a Helytörténeti gyűjteményt, ki­emelve közülük például Hege­dűs László és Murancsár Irén nyugdíjast. Most ismét ilyen hírrel szol­gálhatunk. Ráadásul olyan emberről van szó, aki nem idevalósi, csak itt tanított, a két világháború között rajzra oktatta a gödöllői gyerekeket. Gády Lajos ez a személy, aki szabad idejében szobrászko- dott, több műve szerepel köz­tereken. Részben ezeknek, részben más nagyobb méretű munkájának a kicsinyített má­sát, huszonöt kisplasztikát ajándékozott a helytörténeti gyűjteménynek, amelyekből a tavasszal kiállítást is rendez­nek A ma nyolcvanas éveiben járó Gády Lajosnak, a felesé­ge, Sindler Magdolna is itt dolgozott annak idején, a ki­csiket, az óvodásokat nevelte. Ha élne, minden bizonnyal egyetértene férjével, aki 15 ezer forint készpénzt is fel­ajánlott a városi óvodáknak. Játékvásárlásra szánta az ösz- szeget, de amikor megtudta, milyen érdekes terv valóra váltásán fáradoznak Gödöl­lőn. annyira megtetszett ne­ki, hogy úgy döntött, ezt a pénzt csak arra fordíthatják. Állandó hely A komplex művészeti neve­lés kísérletéről van szó, amely­ben Szekeres Erzsébet és Van- kóné Dudás Juli alkotásaira építve igyekeznek olyan indí­tó vizuális élményt adni a gyerekeknek, óvodásoknak és kisiskolásoknak, akik ennek alapján képzelőerejükkel sok­féle úton-módon fejleszthetik tovább a látottakat A jövő tavasszal egy másik kiállítás is nyílik. A szecesz- szió állandó bemutatója. En­nek az előkészületei is javá­ban folynak, megyei és orszá­gos műhelyekben. A Nemzeti Galériában, hogy egyet em­lítsünk, válogatják azokat a műveket, amelyek városunk­ban kapnak állandó helyet. A rendezők azonban ebben az esetben is számítanak a széles körű támogatásra. Kérik a Gödöllőn élt és dolgozott al­kotók hozzátartozóit, pálya­társait, segítsenek. Első monográfus Örömünkre, a kérés most sem talált süket fülekre. Na­gyon értékes ajándékot aján­lott fel például dr. Dénes Je­nő, az Iparművészeti Főisko­la tanára, Kőrösfői Kriesch Aladár első monográfusa. Nagy Sándor tanársegédje Dénes Jenő, a birtokában lévő Nagy Sándor-mesekönyvet adomá­nyozta a gyűjteménynek. Ez a könyv nemcsak azért érté­kes, mert Nagy Sándor írta a meséket, hanem mert az il­lusztrációkat is ő készítette. 0-0-nál több helyzetet hagytak ki, s később már nem tudtak újítani. Vereségükben ludas a kapuvédőjük, valamint a sze­rencsével is hadilábon álló vé­delem. A mérkőzés végén a valkóiak, akik az utolsó he­lyen állnak, kitörő boldogság­gal örültek a győzelemnek. Veresegyház—Mogyoród 1-3 (0-2) Vezette: Urban (Répást, Ba­logh). Ez a találkozó is jó játékot hozott. A mogyoródiakat fel­dobta Karácsony kiemelkedő játéka, két gólja. A vendégek győzelme teljesen megérde­melt. Hévízgyörk—Kerepes tarosa 0-1 (0-1) Vezette: Imre (Köti, Perge). Az alacsony színvonalú mér­kőzésen a györkieknek sem jött ki a lépés. S bár a játékosok nem sokat mutattak a játék szépségéből, a találkozó egyet­len gólja mégis említést érde­mel. A játékvezető a kerepes- tarcsaiak edzőjét kivezettette a játéktérről, az indok: trágár szavakat használt, sportszerűt­lenül viselkedett. Ádám Mi­hály, a játékvezető-küldő tes­tület vezetője arról tájékozta­tott, hogy a bírók már ötször jelezték a kerepestarcsai edző érthetetlen magatartását. Ifjúságiak: Aszód—Galga­hévíz 0-3, Bag—Erdőkertes 8-0, Isaszeg—Túra 2-2, Valkó —Zsámbok 5-2, Veresegyház— Mogyoród 4-1, Hévízgyörk— Kerepestarcsa 3-2. A bajnokság állása. Felnőttek: 1. Domony 2. Aszód 3. Dány 4. iSag 15 5. Pécel 15 6. Túra 16 7. Kerepestarcsa 15 8. Veresegyház 14 9. Mogyoród 10. Isaszeg 11. Hévízgyörk 12. HIV2SE 13. Galgahévíz 14. GEAC** 15. Zsámbok 16. Erdőkertes 17. Valkó* 15 11 15 11 14 10 9 8 8 7 7 7 6 5 3 2 6 2 31-12 24 3 39-17 23 2 36-17 22 3 34-14 21 3 38-14 20 5 50-25 19 4 23-12 18 5 25-19 16 6 25-28 16 7 30-36 14 8 18-28 12 2 10 18-38 4 8 14-34 1 7 20-16 15 3—12 22-34 15 1 2 12 14-53 15 2—13 13-53 * = 2 büntetőpont levonva. ** = 6 büntetőpont levonva. 14 14 9 3 9 3 Ifjúságiak 1. Túra 2. Isaszeg 3. Voresetrvház 4. Hévízgyörk 5. Mogyoród 13 6. Bag 13 7. Kerepestarcsa 13 8. Galgahévíz 13 9. Pécel 10. Dány 11. Aszód 12. Valkó 13. Zsámbok 14. Erdőkertes 15. Domony 2 47-12 21 2 37-14 21 12 10 — 2 36-10 20 13 9 — 4 37-18 18 3 29-14 18 4 12-18 17 4 33-12 17 5 31-15 14 6 27-23 13 6 17-27 10 8 15-33 9 3—10 11-32 6 2 1 10 17-46 5 2 1 10 8-60 5 1 2 10 12-05 4 Cs. J. 8 2 8 1 8 1 6 2 5 3 4 2 4 1 <S«5N 0139—1957 (Gödöllőt Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom