Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-23 / 275. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM 1980. NOVEMBER 23., VASÁRNAP Rekordtermés búzából Püspökhatvanban Kézzel olcsóbb; min! géppel Az idei időjárás meglehetősen nehéz helyzet elé állította a mezőgazdaságot. Már nem is csodálkozunk semmin. Nem lep meg tehát, ha a kukoricát hóval borított táblákról kell letörni, vagy éppen az, ha a szüretelők jéggé fagyott fehér hótakaró aiól mentik ki a szőlőt. Ennyi „edzés” után az sem volt újdonság, amit néhány nappal ezelőtt Kovács Antal, a püspö&hatvani termelőszövetkezet elnöke mondott: „Számításaink szerint most sokkal olcsóbb lenne kézzel szedni a cukorrépát, mint géppel.” Valóban. A közös gazdaság répaföldjein még egy héttel ezelőtt is dolgoztak. Búza — rendszerben Nem elégedetlenek mégsem Püspökhatvanban. A téeszben ugyanis a növénytermesztést az állattenyésztésnek rendelték alá, s elsősorban a tömés- takarmányok vetését szorgalmazzák. — A kukorica nem honos errefelé — mondja az elnök. — Bár többször is megpróbálkoztunk a termesztésével, a domborzati viszonyok és a yadkár miatt olyan magas önköltséggel tudtuk csak termelni, hogy nem érte meg. Kenyérgabonából viszont — az ország szükségleteihez igazodva — az idén is csaknem ezer hektárnyit vetettünk. Legnagyobb örömünkre, ebben az esztendőben rekord- termést takarítottunk be búzából: az elmúlt évek kiemelkedő átlagát, a 37 mázsát jóval meghaladva, most 44 má • zsányit arattunk le hektáronként. Ez elsősorban a körültekintő fajtakiválasztásnak, valamint a rendszeres tápanyagvisszapótlásnak köszönhető. A szövetkezet tagja a szolnoki gabonatermelési rendszernek. Az esztendők óta tartó jó kapcsolatok eredményeként napjainkban már a földek minőségének megfelelő korszerű technológiát alkalmaznak. A búza mellett a napraforgót vetették a legnagyobb területen, az idén csaknem 300 hektáron. Ezt a növényfélét szintén rendszertagként termesztik Püspökhatvanban Bár — mint Meleg Dezső főkönyvelőtől megtudtuk — a búza is nyereséges volt, a napraforgó viszont az egyik legjövedelmezőbb vetemény a közös gazdaságban. Jól járt tehát a téesz. amikor e népszerű olaiosnövény vetése és meghonosítása mellett döntöttek. Fejlődő fejtermelés Már említettük: az alaptevékenységben elsőbbséget kapott az állattenyésztés, amelynek nagy hagyományai vannak ezen a tájon. Elsősorban a szarvasmarha tartása terjedt el, főleg a környék domborzati viszonyai miatt. Amikor 1974. január 1-én a közeli falvakban gazdálkodó kis termelőszövetkezetek összevonásával létrejött a mostani mezőgazdasági nagyüzem, az örökség bizony nem volt valami biztató: a telepek szétszórtsága, viszonylagos korszerűtlensége akadályozta a fejlődést. — Pedig a korszerűség égető gond — jegyzi meg az elnök. — Kevés az ember, a fiatalabbak nem szívesen jönnek tehenésznek. Ilyen helyzetben a legnagyobb igyekezetünket a szarvasmarhatartás körülményeinek javítására fordítottuk, de eredményeinknek határt szabott szűkös anyagi lehetőségünk. Most talán sikerül előbbre lépnünk. Azt tervezzük, hogy a püspökhatvani telepet ezer állat tartására alkalmassá bővíte- nénk, ott vonva össze a tehenészetet. Ácsán így megszűnne az ottani állomány. Galgagyörkön viszont továbbra is megmaradna a növen- déküsző-nevelő telep Érdemes a pénzt befektetni a szarvasmarhatartásba. A termelőszövetkezetben ugyanis az elmúlt esztendőkben szinte rohamléptekkel fejlődött, ez az ágazat. Néhány éve még egy tehéntől 3 ezer liternél jóval kevesebb tejet fejtek, tavaly viszont már 3 ezer 860 liter volt az átlag, az idén pedig várhatóan megközelítik vagy el is érik a 4 ezer litert.. E látványos változásoknak köszönhető. hogy 1979-ben a téesz a 100 hektárra eső értékesített tejtermelést versenyben megyei harmadik helyezést. ért. el, s ezzel egv díszes serleg birtokába jutottak Abrak — exportra Foglalkoznak még birkatartással is. a herceghalmiakkal közösen egy kísérletben vesznek részt. Ennek keretében tenyésztik a jáki hibridet. amely jó húsformájával és húsminőségével, valamint kiváló takarmányértékesítésével hívta fel magára a szakemberek figyelmét. Az állományt sűrítetten, azaz kétévente háromszor elletik. Igen sok az ikerháránv: a szülések 6—7 százalékában három kisjuh jön a világra. Mivel az állatállományt a termelőszövetkezetben a helyben megtermelt abrakkal igyekeznek ellátni, a feldolgozásra melléküzemágat. egy forrólevegős szárítót létesítettek. Ebben nemcsak lucernát, hanem a rétiszéna egy részét is, valamint a zöld kukoricát is téli fogyasztásra alkalmassá teszik. A szárítmánvok olyan jó minőségűek, hogv a megtermelt mennyiség legnagyobb részét a ceglédi fehérVác a hazai lapokban A Szolnok megyei Néplap arról írt, hogy 1966-ban a Dunakanyar Fqtoklub Vácott rendezte meg az első audiovizuális fesztivált, bemutatva egy új művészeti ágat. A Népszava hírül adta, hogy a váci Forte-gyárban a piackutatás eredményeként kétmillió dollár értékűvel több fotópapírt és filmet szállítanak külföldre, mint tavaly. A Kirakat című folyóirat bemutatta a negyedszázada működő SZÖVTERV tevékenységét, megemlítve, hogy egvik szép munkájuk volt a váci Naszály áruház tervezése. A Rokka nevű üzemi újság oldalas, fényképes tudósítást közölt a Váci Fonógyárról, hern' tatva többek közöt a Dobó István háromszoros, aranykoszorús szocialista brigádot. A Magyar Rendőr részletes beszámolóban ismertette a váci MÉH-telepen történt visszaéléseket, leleplezve az előző telepvezetőség bűnös manipulációit. A Természet Világa, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat folyóirata novemberi számában váci szerző, Papp Rezső cikkét közölte a korszerű temetkezési formákról. jetakarmány-ért.ékesítési rendszeren keresztül nyugati országokba exportálják. Meleg Dezső elmondta: az idén a várható nyereség a költségnövekedések miatt, mintegy 30 százalékkal, vagyis 8—10 millió forinttal csökken, de még fgy is meghaladja majd a 20 milliót. Ez, ilyen körülmények között, nem kis dolog. Fényérzékeny rendszerek Hasznos tanulmány Uj módszerekkel Az idei műszaki könyvnapok egyik legkeresettebb könyve váci szerző munkája volt. Evva Ferencnek, a Forte-gyár kutatómérnökének A fotográfiai rejtett kép című, 216 oldalas munkáját az Akadémiai Kiadó jelentette meg, gazdagon illusztrálva. Az utóbbi évtizedben az ezüstkészletek csökkentése miatt nagy erőfeszítések történtek iparilag hasznosítható fényérzékeny rendszerek előállítására, de a mai napig nem sikerült olyat találni, mely a zselatinos ezüstbromid szuszpenziók kiváló tulajdonságait elérte volna. Evva Ferenc tanulmányának első részében ezeket a tulajdonságokat ismerteti, összehasonlítva az ezüstbromidot egyéb anorganikus félvezetőkkel. A második rész a fotográfiai rejtett kép keletkezését tárgyalja. Számos téves elképzelést sikerült helyesbíteni, mert az új kísérleti módszerek bevezetése nagymértékben elősegítette a fotográfiai rejtett kép keletkezésének a megértését. Magnósok országos versenye A jövő hét műsorából November 24. (hétfő): 17 órakor a Petőfi Sándor általános iskolában Fördős Józsefné tart előadást a pályaválasztásról. — Még három napig megtekinthető Szekeres Erzsébet kiállítása a művelődési központban. November 25. (kedd): A népfrontbizottság nők klubjában tombolaest kezdődik 18 órakor. — Jákó Vera magyar- nóta- és népdalestje 19 órakor kezdődik a művelődési ház nagytermében. — Dr. Nógrádi György előadást tart a Bélés- árugyárban. November 26. (szerda): A Gábor József Általános Iskolában dr. Székely Lajos tart előadást Életmód és család címmel. — A pedagógusi-clubban orvosvendég ad tanácsokat 17 órai kezdettel. November 27. (csütörtök): 14 órakor a művelődési központban dr. Pongrácz László tart előadást a bár- és a jövedelemszabályozásról. — Az Űj Barátok Klubjában 17 órától szabad program. — 17 órakor klubnap kezdődik a vasúton túli Ságvári Klubban is. November 28. (péntek): 16 órakor dr. Afra Tamás tart előadást az Egyesült Izzóban az egészséges életmódról. — Ma kezdődik Vácott az Amatőr Hangfelvételek és Mag- nósműsorok 1980. évi országos versenye. November 29. (szombat): Délelőtt 10 órakor Prósz Veronika iparművész kézimunka-tanfolyama a Lenin úti művelődési központ 24-es termében. — A diák ifjúsági klub játékdéluténja 15 órakor kezdődik a 47/48-as teremben. Faliszőnyegek kiállítása November 26-ig látható Szekeres Erzsébet gödöllői textil- művész faliképeinek kiállítása Vácott, a Madách Imre Művelődési Központ galériájában. A már több mint 10 éve kiállító művész váci kiállítására négy nagyméretű faliképet alkotott, amelyeket itt mutatnak be először. Barcza Zsolt felvétele Felkészülés három műszakban Télapó csomagjait készítik A Dunakanyar Vendéglátó Vállalathoz a Ceglédi FÜ- SZÉRT-tői jött a megrendelés: készítsenek 15 ezer mikuláscsomagot, melyeket a szakszervezetek osztanak majd ki a Dél-Pest megyei gyermekeknek. A Kereskedelmi és Vendéglátó Szakmunkásképző Iskola tanulói a gyakorlati oktatáson segítettek a csomagolásban. Három műszakban üzemel a vállalat cukrászüzeme, s már megkezdődött az előkészület, hogy gondoskodjanak édesáruról a közeledő ünnepekre. A mákos és a diós beigli, valamint a félkész tortakarika lesz sláger idén is; ebből rendelt tekintélyes mennyiséggel az élelmiszerkiskereskedelem, meg a hozzájuk tartozó vendéglátóipari egységek. Szőke János üzemvezető elmondta, hogy 6 millió forintos nyereségértékben számított éves tervüket előreláthatólag teljesíteni fogják. Jó munkájukért november 7-én 24 ezer forint jutalmat kaptak a dolgozók. Molnár Miklós igazgató is részt vett legutóbbi tanácskozásukon. Ígéretet kaptak, hogy 1980— 1981-ben felújítják a Kossuth téri részleget. Szükségük lenne 3 új gázkemencére, a folyamatos termeléshez, s a megfelelő szociális létesítmények kialakítása, az expe- díciós helység fűtésének a megoldása tovább javítaná az itt dolgozók munkáját. ______________P. R. Or vosi ügyelet November 24-től, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjszakai ügyeletet a városban. Hétfőn: dr. Kreiner Lenke, kedden : dr. Bénik Gyula, szerdán: dr. Kovács Pál, csütörtökön: dr, Vajta Gábor, pénteken: dr. Bea Mátyás, szombaton és vasárnap: dr. Gulyás Zoltán. Az ügyeletet a régi kórház épületében (Vác, Március 15. tér 9.), a 11—525-ös telefonon lehet hívni. A beosztás hét közben megváltozhat. A felelősségrevonás erkölcsi alapja Főnökök, beosztottak, történetek — Mitől jó főnök egy munkahelyi vezető? — Nehéz erre a kérdésre válaszolni, hiszen az ember mindig a gyakorlatban vizsgázik. De azért megpróbálom összefoglalni, milyen elvek alapján szervezem a műhely munkáját. A legfontosabb talán az őszinteség. Nem szeretem, ha kerülgetjük a forró kását A múltkor például megtörtént: az egyik esztergályos, aki szerintem kiváló szakember, három nap alatt annyi selejtet gyártott,' mint máskor három hónap alatt Láttam, borostás az arca, gyűrött a ruhája, pedig máskor mindig úgy jött munkába, mint akit skatulyából húztak ki. Gondoltam egyet, s egyik nap műszak végén meghívtam egy fröccsre. Gyalog mentünk a presszóig, közben beszélgettünk. Így tudtam meg; hogy összeveszett a feleségével, s az asszony napok óta nem szól hozzá, nem is törődik vele. Átnéz rajta. Mondom neki: „Géza. adok három napot, majd ledolgozod. Kérj bocsánatot a feleségedtől.” Hogy megfogadta-e a tanácsom, nem tudom, de három nap múlva ismét a régi munkatársam dolgozott a gép mellett... D. cigarettát kotor elő. Rágyújt, aztán folytatja: — Bízni kell az emberekben. A bizalom növeli a felelősségérzetet. Ha valaki ;gy, a tudását próbára tevő munkát csinál s' látja, hogy a 'önök azért adta neki a fel- idatot, mert bízik benne, szakértelmében, sokkal nagyobb cedvvel dolgozik. S befejezőiül hadd mondjam el a leg- öntosabb szabályt: csak an- íak a főnöknek van erkölcsi tlapja másokat felelősségre mnni, aki minden tekintetben példamutatóan él. dolgozik! Hiszek D. R.-nek! Furucz Zoltán ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap) szerepelt az első helyen. Aztán szép csendben leszorult a középmezőnybe, de ott stabilan tartotta magát A hobbija a sport volt. Egy nyári napon gondolt egyet, és szervezett az irodások között egy versenyt. Mondjuk — bár ez lehetne sakk is, asztalitenisz is — tekeversenyt. Nagy sikere volt. Mondták neki: „Megkedveltük ezt a sportot, csináljunk egy csapatot, s induljunk el a városi bajnokságban.” L. T. belelkesedett: néhány hét alatt elintézett mindent. A csapat már az első esztendőben feljutott a megyei bajnokságba, sikert sikerre halmozott. Az adminisztrálás, a szervezés azonban sok időt vett el. Gyakran kellett munkaidőben is elkéred zkedn re a főnöktől, s ahogy teltek-múltak a hónapok, L. T. úgy esett ki fokozatosan a „cukros pixisből”. Se jutalom, se dicséret. S egyszercsak a főosztályvezető keresztbe tette a lábát. L. akkorát esett, hogy rá kellett számolni. Most 1980 októberének vége van. S még most sem kelt fel a padlóról. ★ — A főnökök sokfélék. Hallottam én is történeteket, nekem azonban szerencsém van a művezetőmmel — keZdi beszélgetésünket a gépműhely ; esztergályosa. — Ne kérdezze, milyen, ha véleményt akar alkotni, meg kell ismernie ... . A kis irodában beszélgetünk D. R.-rel, a művezetővel. — Ugyan, ugyan, sok ez a dicséret, azért ennyire ió főnök biztosan nem vagyok. Legalábbis, nem mindenki vélekedik kedvezően rólam. sZégyenli, hogy munkakönyvé lassan betelik. — Miért szégyelleném?! — kérdez vissza haragosan. — Nekem sem a két szép szememért adják az üzletben a kenyeret meg a húst! Pénzért viszont mindent megvehetek. Tehát a jrövetkeztetés: a pénz a legfontosabb! Ebben a világban meg pláne, hiszen mindennek csak emelkedik az ára. Ez* az aranyigazság. Elhiszi? Belekortyol tupíro^ott kávéjába, aztán egyhajtásra kiissza konyakját. — No, és a munkahelyi közérzet? Az talán nem fontos? — Mondja meg őszintén: kit érdekel, hogy nekem a fejem fáj vagy a hasam? Mindenki magával törődik. S van még egy fontos szabály: lehetőleg sokat kell nyüzsögni, hogy azt higgyék, dolgozik az ember. Mert aki körül nagy a csend, azt ritkán veszik észre. Jutalmazáskor még ritkábban. ; ★ Sokat nyüzsögni? L. T.. aki egy nagyvállalat központjában dolgozott hosszú évekig, emiatt adta be felmondását. Az utolsó napokat tölti mun- : kahelyén. A történet szokványos. Azt is ívhatnám: tipikus. L. T. friss mérnöki diplo- ' mával a zsebében került az osztályra. Igyekezett alkalmazkodni munkatársaihoz, fő- . nőkéihez. Nem tartozik a könyökkel harcolók népes gárdájába, inkább a munkájával akart bizonyítani. Kezdetben ő volt a zseni: a jutalmazási listákon két évig aZ ő neve 1 „Sajnos, kiskirály a főnököm, én pedig fekete bárány lettem a munkahelyemen, a d.-i 1. számú postahivatal főpénztárában, amióta a hivatali ifjúsági parlamenten tavaly elmondtam véleményemet.” — Az írás, amelyből a fenti sorokat idéztem, három eszten- 'deje jelent meg teljes névvel és a hely pontos megnevezésével országos napilapunkban. Amiért kiollóztam: manapság szokatlan, hogy valaki a több százezres olvasótábor nyilvánossága előtt — általában: nyíltan — bírálja a főnökét. Mert a főnökkel — s még napjainkban is azt tartják a legfontosabb szabálynak — ajánlatos jóban lenni. A munkahelyeken történetek sokasága kering egy-egy vezetőről. Aki elégedett keresetével, általában a főnökéről is dicsérőleg szól, aki nem, az elkezdi a susmust. „Tudod, az öreg megint együtt ultizott B.-vel... Már megint nem kaptam prémiumot, pedig halálra dolgoztam magam. Bezzeg B. kapott, pedig egész hónapban a lábát lógatta!” — Ilyen és ehhez hasonló „hírek” szállnak szájról szájra. s a beosztottak többnyire egyetértőleg bólogatnak. Igen, sajnos ilyenek a főnökök. Valóban? ★ K.-val a Duna presszóban találkoztam. Ez a törzshelye. A város egyik hivatalában dolgozik. Most. Mert K. a vándormadarak klasszikus példánya: mindig odahúz a szíve. ahol egy-két százassal több a fizetése, nem is nagyon
