Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-02 / 258. szám
4 ’Mfrjan 1980. NOVEMBER 2., VASÁRNAP A HALLSTATTI KULTÚRA EMBERE Valló halomsírok NÉGY MŰVÉSZ CSOPORTKIÁLLÍTÁSA Gazdagodó képzőművészeti élet MEGNYÍLT MONORON A NAGY ISTVÁN GALÉRIA Szánthó Imre metszete Valamikor, itt a római birodalom határvidékén az Aquincum felé vezető út kövei sorakoztak, talán errefelé lépdeltek az időszámításunk előtti második évszázadban az Észak-Afrikából idevezényelt Cohors Maurórum katonái. Százhalombatta, ahogyan a rómaiak nevezték, Matrica, fontos település volt akkoriban. A város mai neve viszont azt is jelzi, hogy megtelepedett itt az ember már korábban, a késő bronzkor, a kora vaskor idején is. A hunokra gondoltak A városnév első fele, a százhalom azokra a halmokra utal, amelyek közül jóné- hány még ma is jól látható. A száz pedig nem túlzás, hanem éppen szerénykedés, hiszen a szakemberek összesen százhuszonkét halmot — azaz halomsírt számoltak meg. — Erről a temetőről már a múlt században tudtak — mondja V. Holport Ágnes, a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának régész-muzeológusa, alki az elmúlt három évben ásatott a területen. E térségről már Anonymus is ír, de a közelmúltig azt hitték, hogy a halomsírokba a hunok temetkeztek. A tudományos igazság megállapítása — meg a Pest megyei régészeti topográfia elkészítése —, érdekében kezdődtek meg a kutatások. A hat- van-hetven ma is észrevehető halom közül (a legnagyobbak nyolc-tíz méter magasaik), az elmúlt három évben négyet tártak fel. — Koncepciónk már a terepbejárás leletei alapján kialakult — folytatja V. Holport Ágnes. — Megállapítottuk. hogy nem hun temetkezésről. hanem kora-vaskori sírokról van sző. A munka során kiderült, hogy a négy közül három sírt erősen megbolygattak. Részben a szántás, részben a sírrablók rombolták. Idén találtunk egy sírt, amelyet nem raboltak ki — ez volt a legnagyobb, a leggazdagabb. Pontos kormeghatározás — S nyilván ennek alapján lehet legjobban rekonstruálni a temetkezési módot... — A mediterránumra jellemző elképzelés érvényesült: a halottat ott temetik el, s olyan körülmények között, ahol, s ahogyan élt. Az akkori talajszintre hat-nyolc centi-, méter vastagon agyagot dön* göltek, erre ház formájú faszerkezetet helyeztek. Ez védte az égetés után megmaradt, urnába tett, vagy csak a földre szórt hamvakat, s a melléjük helyezett edényeket, a másvilági életre szánt ennivalót. eszközöket. A faszerkezet fölé hatalmas kő- majd földtömeget hordtak. — Ennek ellenére az egyik sír anyagát gazdagnak nevezte. — Igen, itt olyan fegyverek, szerszámok kerültek elő, amelyek nem tartoztak közvetlenül a ruházathoz. Egyedülálló leletet jelent egy vaddisznóagyarral díszített vas zabla. A kora vaskorban ugyanis még igen drága volt ez a fém, s csak ritkán temették az elhunyt mellé. A gazdagságról árulkodik már a sír mérete is: tizenegy méter átmérőjű kőgyűrűt készítettek, az agyagpadlót aranyozott bronz lapocskákkal díszítették. Találtunk itt bronzgombokat, nyílhegyet, vaskést és különböző ételmaradványokat is. Egy másik halom érdekessége az volt, hogy fa is előkerült (általában csak a nyomai észlelhetők), mégpedig olyan ép és teljes állapotban, hogy ennek alapján, úgynevezett dendrokronológiai vizsgálattal, teljes pontossággal meg lehet határozni a temetkezés időpontját, amit most, a vizsgálat előtt, hozzávetőlegesen kétezerhétszáz évvel ezelőttre teszünk. Összegző tanulmány — Kik élték abban az időben a területen? — Az úgynevezett hallstatti kultúra embere élt itt. A nevet egy ausztriai falu adta, ahol ennek a bizonyos kultúrának gazdag anyaga került elő. E kultúra törzsterülete Nyugat-Európában van. legkeletibb csoportjait Burgen - landban és a Dunántúlon tartják számon. Jellemző e kultúrára a törzsi-nemzetségi szervezet. A vezetők földvárban laktatja többieka.zeköré épített ‘kunyhóikban. Viszonylag hosszú ideig éltek egy helyen, az állattenyésztés mellett növénytermesztéssel is foglalkoztak, korong nélkül mesteri kerámiákat formáltak. A kutatás az illír néppel hozza kapcsolatba a kultúra keleti részét — dé ebben a korban nem az etnikum, hanem a fejlettségi színvonal a meghatározó. — Hazánkban, hol bukkantak eddig hasonló halomsírokra? — Sopron környékén. A százhalombattai terület a legkeletibb — de nem nevezhető peremterületnek. — Az előkerült fekete, meander-díszítésű kerámiák az itteni kultúra fejlettségét bizonyítják. Ennek leszögezése a kutatás egyik eredménye. Fontos, hogy a leletek kitágítják a hallstatti kultúra határát, új ismereteket adnak az itt élő nép életmódjáról. A legközelebbi feladatom éppen az lesz, hogy a korábbi vizsgálódások és a saját ásatásom eredményeit összegezzem, s egy tanulmány keretében a szelkmai közvéleménnyel megismertessem. P. Sz. E. TV-figyelő Szép szó. Ősz jöttével, úgy látszik, visszaszállingóznak a képernyőre a több hónapja kimúlt 'művészeti műsorblokkok. Elsőként — kedden este — a Nyitott könyv (és még néhány más, hasonlóképpen szépliteratúrai jellegű sorozat) utóda, a Szép szó jelentkezett, amely az új gazdák kezében természetesen új módon szándékszik majd népszerűsíteni drámát, novellát, verset. A képes-hangos folyóirat startja nem szolgál annyi újdonsággal, mint amennyit az előfizető elvárt. Mit mondjunk? Sokkal inkább a kimondott szóra, mintsem a látványra épült. Mint műfajegyveleg is igyekezett megfelelni a tisztes arányoknak; magyarán: mind ebből, mind amaboól az írás cső portozatból megpróbált elővezetni valamit. (Azt pedig csak a zárójel kettős védelmében szabad (?) elmondani, hogy a legvégül látott novellafilm ötlete enyhén szólva is Örkény István Macskajátékára emlékeztetett.) Szép a cím, és nemes a szándék; hátha jobb élményekben lesz részünk két hónap múlva. Tereiére. Ez a ritka jó el-1 nevezésű időmúlató szintén az irodalom jegyében vette kezdetét pénteken este. S szintén úgy, hogy némi viszolygást keltett. Mármint azért, hogy Bertha Bulcsú Mélyinterjú című jelenetével olyan kevéssé közfigyelt tájakra kalandozott, amelyek az átlagos tévénéző számára bizonyára ismeretlenek. A Mélyinterjú kevéssé ragadtatott tapsra, ám az a sorozat, amelyet Ráday Mihály az Unokáink sem fogják látni címmel folytat, igatón minden elismerést megérdemel. Rípcrt. A most tovafutott hét műsorában két egészen kiváló riportot láthattunk.' Az egyiket Kizárólag egy napig... címmel kedden délután vetítették. Ez a képsor egy kis magyarországi vándorcirkusz mindennapjaiba engedett bepillantást, de úgy, hogy a komédiás csapat tagjait — ellentétben a Fejezetek a cirkuszlexikonból elnevezésű vállalkozással — emberileg is megismerhettük. (Linszki Iván operatőr munkája egészen kiváló.) A másik jeles híradás Baló György szerkesztő-riporter nevéhez fűződik, aki a hamarosan elnököt választó USA-ban tudakolta: voltaképpen mennyire ismerik a világot az amerikaiak. Szerényen minősítve is kevéssé. A témát illetően eddig sem lehettek illúzióink, most pedig végképp megbizonyosodhattunk, hogy miért is olyan amilyen, az az odaáti gondolkodás. Akácz László r Monoron, az egykori Vigadó {• emeleti termében megnyílt a í Nagy István Galéria. Novem- í bér 23-ig ott látható Szemere- r. ki Teréz, Bcrzy Katalin, Ko- 7 váC3 Júlia cs Szilágyi András < csoportkiállitása. Formákká fordított színek Fordulatot jelent, hogy Monoron megnyílt a Nagy István Galéria. Pest megye déli részének képzőművészeti életét gazdagítja, új irányokat nyit. Érdekes az első kiállítás is, mely azt az iparművészeti feladatmegoldást tükrözi, hogy a tér maradéktalan harmonizálásával kellemessé tegye az egyéni és társadalmi közérzetet. A Monoron kiállított iparművészeti tárgyak alkalmasak erre, hiszen gyakorlati szolgálatuk mellett e vázák, tálak, poharak, fali kerámiák, üvegajtók még szépek is; ez is funkciójuk, a gyönyörködtetés. Berzy Katalin (Százhalombatta) térelválasztója ismétlődő formarendszerével rendezi a környezetet hatásosan, Szemereki Teréz lírikus megoldásai is számottevőek, megfontolt keretbe fogadja az őszi leveleket. Most a vakok számára tervez kerámiából korlátot, mely tapintással ad vizuális-domborzati élményt, formákká fordítja a színeket, hogy lássák azok is, akik világtalanok. Mindenképpen izgalmas e kísérlet, s az iparművészet feladatkörébe tartozik. Ma már több helyen, így a genfi áruházakban is használják az Kovács Júlia üvegajtaja orientáló színes fényeket, melyek mintegy vezetik, természetesen a látó vásárlókat. I A monori kiállítás üvegtér- i vezői — Szilágyi András és | Kovács Julia is kifogástalan felkészültségről tesznek bi- zonyságot a pálmáktól és a geometriától kölcsönzött fe- | lületrajzolataikkal, melyek elringatják képzeletünket s meg- ! nyugtatnak. Üdvözlendő, hogy Monor és az iparművészet kapcsolata erősödik. Ennek jele, hogy a Monori Kefegyár és az Iparművészeti Főiskola ipari formatervező tanszéke évek óta alkotó kapcsolatot létesített egymás között, továbbá az is, hogy a főiskola grafikusai tavaly mutatkoztak be ugyanitt, ahol most a négy tehetséges keramikus és üvegtervező. Derengő valóságból tiszta fogalmazás Jeles festő a Sződligeten élő és alkotó Iglay József, aki sorsából adódóan is eredeti jelenség. Csökkent látású, mégis fest, s rendkívül érzékenyen. Nagy foltokkal, ami körülményeiből adódik de tiszta képi fogalmazással, tömörítő erővel. Műveit most a püspökhatvani művelődési Szombaton a szovjet hanglemezhét megnyitásával folytatódott a szovjet kultúra napjainak programja. Az ünnepáházban mutatta be, ahol igényesen nemes sorozatban láthattuk sződligeti tájait — pincesort, domboldalt, gombákat és a vasút peronját, az állomást, bikát, fahidat, a Duna fűzfáit meg a mályvákat —, mindent, amit mohó érzékeléssel észrevett és festői tehetségével kifejezett. A művek önmagukért beszélnek, nekünk mégis külön élményt nyújtanak, mert olyan ember alkotásai, akinek az alig látás sem jelent akadályt ahhoz, hogy a tompán felderengő tárgyak festészetté léphessenek elő közreműködésével. Linóleumba metszett Szentendre Szánthó Imre Szentendre a múzeumok városa címen 25 linómetszetből álló sorozatot mutatott be a Goldberger gyár klubjában. Szentendre iránt érzett figyelme, fáradhatatlan közművelődési érzéke és rajztehetsége egyaránt figyelemre méltó. Mindig ott van, ahol valakinek ott kell lennie. Rajzokkal. Most a munkások között, a múzeumi hónapban —, szentendrei ihletésű grafikákkal. lyes megnyitót Szombathelyen, a megyei művelődési és ifjúsági központban tartották, ahol az ebből az alkalomból rendezett hanglemezkiállítást is megtekinthetik az érdeklődők. Losonci Miklós A SZOVJET KULTÚRA NAPJAI Színházi bemutatók MEGNYÍLT A HANGLEMEZEK HETE Az 1848—49-es szabadság- harc idején Mészáros Lázár hadügyminisztertől egy kihallgatáson Török György honvédőrmester azt kérte, hogy bocsássák el a hadseregből. A miniszter a kérés hallatán korholó szavakkal támadt az őrmesterre, s ekkor nem várt jelenet következett. A legény sírva fakadt, s kérését ekként indokolta: Férjhez akarok menni! így derült ki Török Györgyről, hogy nem férfi, hanem nő. Találkozás a barikádon A már-már anekdotába illő történethez a történelem szolgáltatja a hátteret: 1848— 49-ben, amikor a haza harcba hívta a férfiakat, a nők közül is sokan csatasorba álltak. A legismertebbek közé tartozik a 150 évvel ezelőtt, 1830. augusztus 15-én Zágrábban született Lebstück Mária, akiről Huszka Jenő világot bejárt nagyoperettjének, a Mária főhadnagynak címszereplőjét mintázta. A férfinak öltözött Mária Bécsben Giron Péter őrnagy német légiójába jelentkezett. Bábolnán esik át a tűzkeresztségen, a kápolnai csata után Dembinszky tábornok ezekkel a szavakkal köMária főhadnagy és harcostársai NŐK A HONVÉDHADSEREGBEN - TÖRTÉNELMI KUTATÁSOK szönti: Fiatalember, maradjon mindenkor ilyen vitéz! Lebs- tück Károly hadnagy, vagyis Mária 1849 áprilisában fontos megbízatást kap: 23 kocsiból álló lőszerszállítmányt kell Szolnokról Komáromba vinnie. A veszélyekkel teli vállalkozás sikeres; hőstettéért főhadnagyi rendfokozat a jutalom. Görgey egy ízben kémnek nézte, elfogatta, agyon akarta lövetni. Mária Kossuth közbenjárásának köszönhette életét. Későbbi férjével, Jónák József tüzértiszttel a barikádokon ismerkedett meg, az aradi börtönben, hónapokig tartó ra- boskodása idején hozta világra fiát. Később Horvátországba internálták, hosszú évek múltán térhetett haza. Nyári Mária kolozsvári színésznőt a hadügyminisztériumban arra akarták rábeszélni, hogy csak ápolónőként szolgál, jón, a művésznő azonban hajthatatlan maradt, férfinevet vett fel és beállt a harcoló honvédek közé. PJiffnsr Paulina, aki hadnagyságig vitte a ranglétrán, Ligeti Kálmán néven szolgált á''hadseregben. A bécsi légióban öltötte magára az angyalbőrt, néhány hét múlva tizedes, egy hónappal később már őrmester. Sebesülése után hadnaggyá léptették elő. Guyon futára 1848 telén Erdélyben a császáriak fogságába került. Harcai Béla neve egy Klementina nevű asszonyt takar, aki Guyon Richard nyargonca — futára — volt. Selmecbányánál a körülzárt honvédsereget egy bányaalagúton vezette ki az ellenség gyűrűjéből. Hőstettéért Görgey főhadnaggyá léptette elő, nem sejtve, hogy Harczi Béla asszony. Az ismertebb nevek közé tartozik Bányai Júliáé. A szolgálólányból lett műlovarnő férje, Sárossy Gyula ügyvéd a szabadságharc kezdete után néhány hónappal meghalt. Az özvegy férje nevén állt be a seregbe. Emlékezetes harci tettei: Zalatna környékén elfogja az ellenség tizenkét, élelmet szállító szekerét, Gyulafehérvárnál, miközben maga is megsebesül, harmadmagával ártalmatlanná tesz egy osztrák őrnagyot. Később az orosz seregek elfoglalta területen nőruhában kutatja: merre járnak Bem apó csapatai. Lesújtó hírrel tér vissza Déváról Zsibóra: Bem már nincs Erdélyben. Még a fegyverletétel előtt századossá léptetik elő. A harcok befejeztével kalandos életútja Törökországba vezet, egy balul sikerült hazai ösz- szeesküvésban való részvétel után ismét Törökországba menekül, majd Kairóban telepedik le és vendéglőt nyit. Az isaszegi csatamezein Hilley Emma az isaszegi csatában érdemelte ki, hogy főhadnagyi rangot kapjon, Megyeri Karolinát Kiss Gyula tizedekként ismerték harcostársai, Viola Anna tizedesről csak annyit tudnak, hogy 29 csatában vett részt, özvegy Gott- liebné, Róza asszony pedig hírszerzőként szolgálta Bem tábornokot. Az utókor hamar megfeledkezett a szabadságharc hős lányairól, asszonyairól. Az életben maradottak közül sokan szűkös körülmények között tengették életüket. Viola Annát özvegy Mészáros Károlyné névén említi 1892-ben egy rövid újsághír, s tudatja, hogy az asszony Temesváron nagy nyomorban él. A Szilágyi Árpád néven hadba állt Szilágyi Idáról egy 1867-es híradás említi, hogy anyjával és fiával együtt hagy nélkülözések közt tengeti életét. A kegyelet hanljai S egy hír már a mi időnkből: 1963-ban megkezdték a különböző temetőkben nyugvó 48-as honvédek földi maradványainak átvitelét a Kerepe- si-temetőbe Kossuth mellé. így került oda a kispesti temetőből Varga Andrásáé Csíz. márovits Mária huszárhadnagy, Lebstück Mária harcostársa is. K. Gy. A most megjelent újdonságok között van Bartók II. zongoraversenye Szvjatoszlav Richter előadásában, a Párizsi Szimfonikusok közreműködésével; a lemez másik oldalán Prokofjev V. zongorakoncertjét rögzítették, a Londoni Szimfonikusok tolmácsolásában. Szombaton este a Fővárosi Operettszínház adott otthont a jeles szovjet vendégművészek közreműködésével megrendezett opera- és balettestnek. I A Zeneakadémia nagytermében a magyar hangversenytermek visszatérő vendége, a Sosztakovics vonósnégyes koncertezett. Vidéken kezdte meg turnéját az Ukrán Állami Virszkij Táncegyüttes. A háromszáz tagú társulat a székesfehérvári Vörösmarty Színházban mutatta be látványos néptáncfeldolgozásait, táncjeleneteit. Megkezdődtek a szovjet kultúra napjainak színházi eseményei is A leningrádi Gorkij Színház a győri Kisfaludy Színházban vendégszerepeit Solohov: Csendes Don című regényének színpadi változatával.
