Pest Megyi Hírlap, 1980. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-13 / 266. szám
»Ml* gtr.c.ret 1980. NOVEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Együttműködés Megállapodás az OMFB és az MTESZ között Együttműködési megállapodást kötött szerdán az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetsége. A megállapodás szerint — amelyet Szekér Gyula, az OMFB elnöke és Tóth János, az MTESZ főtitkára írt alá a Technika Házában — a két szervezet a jövőben a termelési szerkezet korszerűsítésével, a termékek minőségének, exportképességének javításával, a munka- és üzemszervezéssel. vataimint a munkaerőgazdálkodással összefüggő állami feladatok végrehajtására összpontosítja erőit. Az együttműködés lehetővé teszi, hogy az MTESZ-ben tömörült mintegy 170 ezer szakember részt vegyen a hazai kutató-fejlesztő munkák fő irányának meghatározásában, a nemzetközi műszakitudományos együttműködésben és a kutatási programok végrehajtásában, s mindezek nyomán az OMFB-ben és az MTESZ-'ben felgyülemlő szellemi értékek az eddigieknél jobban hasznosuljanak. Magasabb színvonalon KISZ-taggá nevelés TanácskoMott az Útiorőszovefség Tegnap ülést tartott a Magyar Üttörők Szövetségének Országos Tanácsa. A testület először Szűcs Istvánná főtitkár előterjesztésében megtárgyalta azt a jelentést, amely annak az időszaknak a problémáival foglalkozik, amíg a fiatal úttörőből a KISZ tagjává válhat. Ezzel összefüggő javaslatot fogadtak el. Az úttörőszövetségből az ifjúságii szövetségbe való beilleszkedés elválaszthatatlan azoktól a társadalmi, oktatási, ifjúságpolitikai és életmódváltási kérdésektől, amelyek a 13—16 éves korú fiatalok életében meghatározók. Ezért a jelenlegi zökkenők kiküszöbölése, a gondok megoldása csakis a nevelésben érdekeltek — a szülök, az iskola, az úttörő és ifjúságii mozgalom — széles körű összefogásával valósítható meg. Az úttörőszövetség saját feladatait a VII—VIII. osztályos úttörők életkorának és érdeklődéséinek megfelelő programok megvalósításában, a KISZ-életre jellemző tevékenységi formák elterjesztésében, a két ifjúságii szervezet kapcsolatainak bővítésében fogalmazta meg. A továbbiakban az országos tanács megtárgyalta az 1981—82-es úttörőév fő feladatait. Az írásos előterjesztéshez Feith Bence titkár fűzött szóbeli kiegészítést. A testület állásfoglalása szerint arra van szükség, hogy az úttörőcsapatok — korábbi jó hagyományaikra építve — munkájukat magasabb színvonalon, s a helyi adottságokhoz, lehetőségekhez jobban alkalmazkodó programok kimunkálásával folytassák. Jövőre kiemelt feladat lesz a szocialista hazafiságra és a proletár internacionalizmusra való nevelés. Ugyanígy szükség van aiz úttörőcsapatok és az iskolák együttműködésének javítására, a KISZ-életre való hatékony felkészítésre. Ezután az országos tanács különféle személyi kérdéseket tárgyalt. Hová tűnt a* utánpótlás ? Öntőtanulókról múlt időben Egykor férfívirtusnak számított Pattognak a szikrák, tüzes folyamként ömlik az izzó vas — az öntöde homályában narancssárga derengés jelzi: kezdődik a csapolás. Szürke falak között, szürke arcokon csorog a veríték, a szállamgó portól szürke a levegő is. Ebben a homogén szürkeségben élnek és dolgoznak azok az emberek, akik több évtizedes kohászmúlttal a hátuk mögött vallják: ez a szakma színesés változatos, kemény, de megunhatatlan, ha százszor születnének is ezt választanák... Nehéz kenyér Kohászélet — nehéz kenyér — tartja a szólás, s aki már szagolta az öntöde levegőjét, nem is próbál vitatkozni vele. Ám amíg néhány évvel — vagy még inkább évtizeddel ezelőtt meg igazi férfivirtusnak számított helytállni té- len-nyáron a fullasztó meleget lehelő vas és acél közelében, ma már szinte kivétel nélkül minden öntöde kapuján kinn a tábla: Azonnal felveszünk ... öntőt, kovácsot, íor- mázót, öntvénytisztítót — vagyis a szakma minden ágazatába — szakképzett és szakképzetlen munkást. A MüM 204-es Szakmunkás- képző Intézetében Vácott hagyománya van az öntőképzésnek. Az intézet igazgatója, Imre György már-már nosztalgiával emlékezik vissza azokra az esztendőkre. — Nem is volt olyan nagyon régen, amikor az egész ország öntöszakmunkás-igényt mi fedeztük. Itt tanultak a jövő szakemberei, akár Özdra, Győrbe, Szegedre vagy a fővárosba kerültek a tanulóévek végén. Azóta megváltozott a mi hatáskörünk is, de alaposan megváltozott a jelentkezési kedv is. Ma már szigorúan csak a megyehatárokig nyúlhat ki a kezünk. Nem mintha más tájakról olyan nagyon iparkodnának hozzánk a nyolcadikat végzett gyerekek. Tény azonban, hogy a budapesti illetőségű fiatalokat egy ideje már a Csepeli Vas- és Fémmű szakmunkásképzője fogad, ja. Összesen öten Idén a szakma három évfolyamában összesen öt (!) fiatalember tanul. Elsős osztály már nem is indult az idén. mert mindössze ketten jelentkeztek. (Egyiküknek nyolcadikos bizonyítványában felbukkant néhány kettes az elégtelenek sűrűjében, másikuk ugyan erős kettes tanuló volt, le budapesti lakos.j Csak múlt időben érdemes beszélni az intézet öntőtanműhelyéről is, hiszen a kihasználatlanság miatt célszerű volt átadni a szomszédos Könnyűipari Alkatrészellátó ; Vállalatnak, amely albérletben vendégüllátja az öt tanulót is. A tulaj- domcserét mi sem indokolja jobban, mint az alábbi szám: a tanműhely fenntartása négy és fél millió forintot emésztett föl évente. A tanulók előállította érték ennek a töredékét sem tette ki. — Hiába a széles körű szakmai tanácsadás, pályaválasztási segédkezés, az általános iskolákkal kiépített legjobb kapcsolat. Hiába az agitáció, a rendszeresen szervezett üzem- látogatás, az aránylag magas kereset — nem vonzó ez a szakma — szögezi le némi keserűséggel Imre György. — Azt mondják; koszos. Kétségtelen, hogy nem fehér köpenyes, patikakörnyezetű hivatás, de nem hiszem, hogy sokkal tisztább maradna a keze például autószerelőnek, erre a pályára mégis esőstől jelentkeznek a gyerekek. Mint ahogy szinte korlátlan választék áll előttünk kőművesjelöltekből és központifűtő-tanulónak jelentkezőkből is. Szobafestő és mázoló szakmunkásokból pedig éppen több van az elégnél, de nincs nyoma se ácsnak, kevés a szerkezetlakatos és az esztergályos tanuló is. Szüléi nyomás A hiányszakmák és többlet- jelentkezők óhajának összefüggéseit elemezve kicsit elszomorító — de korántsem meglepő — következtetésre jut az igazgató. — Tévedés lenne azt hinni, hogy a gyerekek választják a divatos szakmákat. Többségük szülői nyomásra, esetleg néhány pofonnal súlyosbítod atyai érvnek engedve írja fe! továbbtanulási lapjára az iskola nevét. És tetszik — nem tetszik, be kell látnunk, hogy a szülői döntéseket nagyban befolyásolja: lehet-e az adott szakmában sokat keresni (népszerűbben fogalmazva, masze- kolni) vagy sem. És így rögtön érthető, hogy mitől ugrik fel egyes szakunkon a népszerűségi mutató. Hiába nincs a gyereknek ügyes keze, hiába gyengék a képességei — legyen csak autószerelő, műszerész vagy — ha lányról van szó — fodrász, kozmetikus. — Mi a megoldás? — veszi elejét kérdésemnek Imre György. — Ha tudnék kész receptet, nem konganának az osztályaink. Legalábbis gyakorlati ötletem nincs. Elméleti annál inkább: szemléletváltozással megoldódnának ezek az alapvető bajaink is. Ha a szülők belátnák — tisztelet annak a kivételnek, aki már most belátja —, hogy a tisztességes, ráadásul anyagilag is megbecsült, kétkezi munkának van becsülete. Mindaddig, amíg így nem lesz — és valószínűleg nem holnaptól lesz így — az öntödék mindent elborító szürkeségében csak a kohó mellett me gör eg edettek vallják: színes, érdekes ez a munka, amit nem lehet megunni. L. Zs. Pest megyei politikai könyvnapok A magyar gazdaság és társadalom (Folytatás az I oldalról) tást. Kulcsár Kálmán A mai magyar társadalom szerkezetét, legfontosabb folyamatait elemzi; Gecse Gusztáv kötete, a legújabb tudományos eredményekre építő, olvasmányosan megírt Vallástörténet széles olvasóközönség érdeklődésére tarthat számot. Az új kiadványokból kettő még feltétlenül említésre érdemes: Kállai Gyula Életem törvénye című visszaemlékezése és Púja Frigyes Magyar külpolitika című kötete. A rendezvénysorozat megnyitása után Nyitrai Ferenc- né dr. A magyar gazdaság és társadalom a 70-es években címmel tartott előadást. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke, akinek e témáról a közeli hónapokban könyve jelenik meg (s akinek már kiadott munkáit az ünnepség színhelyén rendezett könyvkiállításon és -vásáron is felfedezhettük) bevezetőjében a következő évek és az elmúlt évtized kapcsolatáról, az eddigi eredmények és hiányosságok elemzésének, a tapasztalatok felhasználásának szükségességéről beszélt. A legfontosabb kérdés ma — mondotta —, milyen mértékben, milyen gyorsan vagyunk képesek reagálni a külső gazdasági hatásokra, hogyan tudunk alkalmazkodni a tudományostechnikai megújuláshoz. A hetvenes évek gazdasági fejlődésének, társadalmi folyamatainak alapja a teljes foglalkoztatottság volt hangsúlyozta —, ennek azonban a jövőben minőségileg mást, tehát azt kell jelentenie: mindenki ott dolgozzon, ahol képességeire a népgazdaságnak a legnagyobb szüksége van. Ezzel is összefüggő kérdés, hogy a gazdaság ex- tenzív fejlesztését — ahogyan különböző dokumentumok már korábban leszögezték — az intenzív szakasznak kell felváltania. Gazdaságunk fejlődését jó néhány külső tényező is erőteljesen befolyásolta — folytatta elemzését Nyitrai Ferencné dr. —, például a világpiaci árrobbanás. Hatásainak csillapítása helyes kezdeményezés volt, de azt is eredményezte, hogy az árak nem orientálták megfelelően a vállalatokat. Itthon is érzékelhető az elektronika, az automobilizmus óriási fejlődése — a változásokhoz a fogyasztók viszonylag gyorsan alkalmazkodtak, de a termelői magatartást azonban már nem tartják ilyen természetesnek. Az új iránti nagyobb fogékonyság, a munka jobb megszervezése teheti csak eredményeNyitrai Ferencné dr. az elmúlt évtized gazdasági és társadalmi kérdéseiről beszél. sebbé a gazdálkodást ilyen körülmények között. Ez lehet talán a gondolatébresztő, az elmúlt évtizedekben elért eredményeket, a különböző kormányszintű programokat, a fontos társadalmi folyamatokat is elemző mondanivaló végső tanulsága is. A nagy tapssal fogadott előadás után Barinkat Oszkárné kitüntetéseket adott át azoknak, akik az elmúlt időszakban vagy több éven keresztül igen eredményesen terjesztették a Kossuth Könyvkiadónál megjelent műveket. A budai járásban végzett szervező tevékenységéért Schumy Csa- báné kapta meg a Kossuth Kiadó Kiváló terjesztő emlékplakettjét; a munkát a ceglédi járásban irányító Habony István ezüst, a Cegléd városban szervező Mucsányi Jó- zsefné bronz emlékplakettet kapott. Kiváló terjesztő címet érdemelt ki Buczkó József né (Fóti Gyermekváros), Kohut Ferenc (Bugyi Telefongyár), Hajnal József (Köröstetétlen, Alföldi Tej önálló Közös Vállalat). Húszéves terjesztői munkájáért Bartos Lászlóné (albertirsai Szabadság Tsz), tízévesért Gyuráki Ferencné (Abony, Posta), ötévesért Szállási István (Ceglédi- Állami Tangazdaság), Nagy László (Ceglédi Járási Földhivatal) és Szűcs Béláné (abonyi József Attila Tsz) kapott em-> lék jelvényt. p. sz. e. Harmincezer forint értékű könyv között Válogathatnak februárig termelőszövetkezet dolgozói. Fotó: Bozsán Péter Kiállítás Moszkvába! Tungsram technika '81 Tungsram technika ’81 címmel nagyszabású önálló kiállítást rendez november második felében Moszkvában az Egyesült Izzó. A tíznapos seregszemlén hazánk egyik legnagyobb gépipari vállalata a legutóbbi öt év kutatómunkájának kiemelkedő eredményeiről ad számot legfontosabb külpiaci partnerének. A moszkvai kiállításon egyebek között bemutatják a Tungs- ram-lézereket, a vákuumtechnikai rendszereket, a komplett színházvilágítási és fény- szabályozó rendszereket, valamint az ipari robotokat. E termékek egyúttal a következő tervidőszak export ajánlatát is reprezentálják. Új lehetőségek, új problémák Városiasodás és egészségnevelés „Az urbanizáció folyamata új lehetőségeket és problémákat hozott magával, amelyek a falusi területeket, a szabad térségeket, a városokat es azok lakóit egyaránt érintik. Ezek közé tartoznak a belső és külső vándorlás hatásai..., a természeti környezet megváltoztatása, az atmoszféra, a vízforrások és a föld szennyezése. Mindez az urbanizáció folyamatának és a regionális fejlődéssel való kapcsolatának jobb megértését kívánja.” Idén tizenegyedszer Az iménti idézet — az európai biztonsági és együttműködési értekezlet tudományos fórumának megállapítása — n-em véletlenül került a XI. .szentendrei egészségnevelési konferencia meghívójára mottó gyanánt. Ugyanis a fórum 250 résztvevője ezúttal az egészségnevelés és a városiasodás kapcsolatát tűzte napirendjére. Tegnap délelőtt fél 11-kor a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár színháztermében kezdődött a konferencia, amely immár nagy múltra tekint vissza: eleinte a város és környéke egészség- nevelési szakemberei cserélték ki nézeteiket, majd — mert a témák nem csupán helyi érdekűek voltak — a megye, sőt az ország egészségügyi ismeretterjesztőinek figyelmét is felkeltették a tanácskozások. Új városok, eggőmeráció Ezúttal is nem csupán Pest megyei résztvevők jöttek el, hiszen -a hallgatóság egyhar- mad-a az ország távolabbi részeiből érkezett, hogy új ismereteket szerezzen a városiasodás és egészségnevelés kapcsolatáról, s a hagyományos kíváncsiak köre is bővült, hiszen tanácsi, műszaki szakemberek szintén idelátogattak. Őket is köszöntötte tehát dr. Lázár Sándor, a szentendrei Városi Tanács egészségügyi osztályának vezetője, hangsúlyozva, hogy az urbanizációs gondok megoldásában együtt többet tehetnek. Erről beszélt nyitó előadásában dr. Madár János, a Pest megyei KÖJÁL igazgató főorvosa. Mint mondotta, a városiasodás világproblémája Pest megyében is érezteti hatását. Megszaporodott városaink száma, s bár a lakosságnak csak 15 százaléka városlakó, a megye sajátos helyzete miatt az ingázás, a fővárost körülvevő agglomerációs övezet gondjai fellelhetők. Ilyen például az, hogy az egészségügyi feltételek fejlesztése — mint például a vizes csatornahálózat bővítése, a 1 a kás körül mán yek jobbá tét el e, a szemétszállítás megoldása — ütemében elmarad a népességszám növekedésétől, s óriási erőfeszítéseket kíván. Az sem véletlen, hogy éppen Szentendréin tanácskoznak a témáról, hiszen ez ügyben a város példamutató eredményeket ért el. Ezt tanúsítja a Hild Emlékérem, amelyet az a Szentendre érdemelt ki, amelynek lakossága az elmúlt két évtizedben 80 százalékkal nőtt. Szakkérdésekről szakemberek A bevezető után Marosvölgyi Lajos, a Szentendrei Városi Tanács elnöke szólt arról: a mostani konferencia jó alkalom arra, hogy a városiasodás problémáit jobban megismerjék az egészségnevelők, s tevékenységük ezáltal hatékonyabbá váljon. E célt szolgálta az ülés két szakaszban — hozzászólásokkal is bővített — tíz előadása. Ezek szinte valamennyi egészség- ügyi ág urbanizációs összefüggését taglalták, így például a fogászat, a sport, a mozgás- szervi betegségek, az idős kor sajátosságai, a lelki egészség, a dohányzás, az iskolaügy, a közegészségügy és járvány- ügy, a táplálkozás és az al- kohológia városiasodással kapcsolatos kérdéseiről szóltak az előadók. Közöttük például dr. Tóth Pál, a SOTE egyetemi docense, a Gyermek Fogorvos Társaságok Világszövetségének elnöke, dr. Frenkl Róbert professzor, a Testnevelési Főiskola tanszékvezető egyetemi tanára, dr. Vértes László, a Pest megyei KÖJÁL osztály- vezető főorvosa, a Magyar Gerontológiai Társaság titkára és dr. Berencsi György profesz- szor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem tanszékvezetője. Az előadások és a vita után a résztvevők szentendrei városnézésre, múzeumlátogatásra indultak.
