Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-08 / 236. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1. ÉVFOLYAM, 34. SZÄM 1980. OKTÓBER 8. SZERDA Határidő után Még egyszer a lakásokról Kategóriák Az elrhúlt héten írtunk a társadalmi lakáselosztó bizottság munkájáról, illetve a most épülő OTP-lakások sorsáról. Cikkünk nagy érdeklődést váltott ki. Ügy érezzük tehát, hogy e téma ismételt, kicsit részletesebb ismertetést érdemel. Ezért kerestük föl dr. Kara Pált, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkárát, aki javasolta; mielőtt arról esne szó, hogy mi várható a lakásfronton, néhány alapfogalmat kell tisztázni. A tanácsi fogadóórák tapasztalatai különösen indokolják ezt. jelentett lakása van a városban, vagy itt dolgozik. Ennyit kell tehát tudni az igénylésekről, a lakáselosztás menetéről pedig annyit, hogy mindhárom kategóriában az átadás előtt néhány hónappal a lakásé losztó társadalmi bizottság tagjai környezettanulmányt folytatnak az igénylőknél, majd közösen döntik el a névjegyzéktervezetet, melyet közszemlére teszünk ki úgy, hogy azt egy hónapig a tanácson bárki megtekinthesse. A visszautasítottak fellebbezhetnek, ügyükben másod és egyben végső fokon a végrehajtó bizottság dönt. — A magyar lakásjog szerint háromféle lakást különböztetünk meg. A tanácsi bérlakást, a tanácsi értékesítést — a köznyelv szerint szövetkezetinek nevezett — lakást, valamint az OTP-be- ruházásban épültet. Ez utóbbi kétféle lehet: tanácsi kije- lölésű és szabad kategóriás. — Mitől függ, hogy melyik típus igényelhető? — Minden helyi tanács — természetesen az országos szabályon belül — tanácsrendeletben határozza meg, hogy ki, melyik típusú lakást igényelheti, hogy az egy főre eső jövedelem szerint melyik kategóriába tartozik. Azok az érdi lakásigénylők, akiknél az egy főre eső jövedelem 2000 forint alatt van, tanácsi bérlakást, ahol a 3000 forintot nem haladja meg, tanácsi értékesítést! (szövetkezeti) lakást kérhetnek. Azok a családok, amelyeknél az egy főre eső jövedelem ennél magasabb, csak OTP-lakást igényelhetnek. — S ha megkapják a lakást, mennyit kell érte fizetniük? — A másfél szobás összkomfortos tanácsi bérlakás használatba vételi díja 19 ezer 500 forint, a kétszobásé pedig 24 ezer forint. Ebből leszámítjuk — az eltartottak számának megfelelően — a szociálpolitikai kedvezményt. A szövetkezeti lakás pedig, mely az előbbivel ellentétben nem bérlemény, hanem személyi tulajdon — építési költségéhez több százezer forint kedvezményt ad az állami E típusú lakások ára, ha egy kétszoba összkomfortosat nézünk, most Érden 500 ezer forint körül van. Ebből mintegy 220 ezer forint az állami támogatás, a fennmaradó 280 ezerből gyerekenként 30 ezer forint szociálpolitikai kedvezményt kell leszámítani, s a megmaradó összeg 12 százalékát kell készpénzben befizetni. A többire hosszú lejáratú hitelt ad az OTP. Az iménti példánál maradva egy kétgyerekes családnál körülbelül 25 ezer forint az előlegként befizetendő összeg. Modellek — S az OTP-lakásoknál? — Maradjunk az előbbi modellnél, hiszen ez a legáltalánosabb. Ha 500 ezer forintba kerül egy kétszobás OTP-la- kás, s egy kétgyerekes család hatvanezer forint szociálpolitikai kedvezményt kap, marad 440 ezer forint. Az OTP maximum 320 ezer forint kölcsönt nyújt, így előtörlesztésként (beugró) a maradék összeget kell befizetni, ez példánkban 120 ezer forintot tesz ki. Még nem beszéltünk az ÓTP szabad kategóriás lakásokról. Ezek licit alapján kelnek el, azaz azé lesz a lakás, aki többet ad érte. — Érden ki juthat lakáshoz? — Lakást csak az igényelhet nálunk, akinek állandó beLehetőségek — Hány lakás sorsáról dönthettek ebben az ötéves tervben? — Az ötödik ötéves tervben az előirányzott lakások száma 510 volt. Ebből megépült, és már átadásra került 330. Nem épült fel 180 OTP-lakás, ezek sajnos, már nem is készülnek el a tervidőszak végéig. A központi lakótelep VII. és VIII. számú épülete csak jövőre (az előbbiben 75, az utóbbiban 60 lakás van), a IX. számú épülete pedig csak 1982 tavaszára lesz kész. Itt említeném meg, hogy az OTP-lakások sorsáról csak részben dönt a végrehajtó bizottság. Negyven százalékukat az OTP értékesíti. — Tehát ISO lakás nem készült el időben. Mi várható a következő tervciklusban? — További 460 lakást szeretnénk felépíteni, de ez addig csak vágyálom, amíg a VI. ötéves tervet el nem fogadják. — Hány igénylő van a városban? — Nem kell ehhez fejszámolónak lenni, hogy kiderüljön, ha cáak fele ennyi lenne az igénylő, akkor is kevés lenne a tervezett 460 lakás. Az igénylők száma pedig nem fog csökkenni, sőt... még mindig sokan jönnek más megyéből. — Érden évente majdnem kétszer annyi építési engedélyt adunk ki, mint amennyi lakás megépült az ötödik ötéves tervben. Az elmúlt két évben több száz állami telket értékesítettünk kedvezményes áron. Célunk továbbra is, sőt ha lehet még intenzívebben, a magánerőből történő építkezések támogatása. Arra törekszünk, hogy közművesítés után további területeket parcellázhassunk. A hatodik ötéves tervben megpróbáljuk lehetőségeinkhez képest a csoportos korszerű családiház-építási akció maximális segítését is — mondta befejezésül dr. Kara Pál. Formálódnak a gyerekruhákig^ Az első két kérdés Sokféle tevékenységük sorában kötéssel is foglalkoznak a Tcxelcktro érdi üzemének dolgozói. Képünkön az asszonyok a kötött gyermekruhákat állítják össze. Győzelem előtt? Ügy hírlik, lógó orrú szurkolók járnak most a városban. Ezen állítás igazságát bizonyítja az a telefoninterjú is, melyet hétfő délután készítettünk Kecskó Pállal. A labdarúgó- szakosztály vezetője szomorúan válaszolt kérdéseinkre. — Ha lehet, a fiúk még bánatosabbak, mint én — mondta. — A ráckevei vereség mindnyáj untot megviselt. — Hogyan látja az 1-3-at? — Azt hiszem, kicsit megh- letődtek a mieink, a nevektől meg az idegen pályától is. Csak 30 perc elteltével tértek magukhoz, de akkorra már késő volt — Milyen eredményt vártak? — Döntetlenben reménykedtünk, de titkon bíztunk a győzelemben is, hiszen vasárnapig ötször nyertünk egymás után. — Kivel játszanak legközelebb? — Következő ellenfelünk a Dömsöd lesz, s mindenképpen nyerni akarunk! A hazai pálya előnyei bizonyára segítenek majd. Utána Sülysápra megyünk, majd a pilisiek jönnek hozzánk. — Terveik? — Az első négy között szeretnénk végezni. A bajnokság előtt ezt a célt tűztük magunk elé, és erről egy pillanatra sem mondunk le. — Júniusban számon kérhetjük az ígéretet? — Természetesen, sőt már az őszi idény után is. Hiszem, hogy feledtetjük a rossz emlékű vasárnapot.. Az Érdi Hírlap szeptember 24-i számában részletesen ismertettük a Pest megyei Hír- j lap szerkesztősége, a Pest me- i gyei Moziüzemi Vállalat, a Ha- i zafias Népfront városi bizott- I sága, a városi könyvtár és a i művelődési központ közös szervezésében meghirdetett kulturális versenyt. Mint azt akkor jeleztük, a verseny első két kérdését e heti számunkban tesszük közzé. Íme: © Bolygó Kiss Erzsébet, Tóth Flóra, Tímár Liza és Lyon Lea koronatanúk az író és az irodalomtörténet perében : ők tanúskodnak, nem egészen elfogulatlanul, de sok őszinte líraisággal annak az írónak színpadi halhatatlansága me Jett, akinek egyik művét a közelmúltban mutatták be városunkban. A felsorolt női főhősök az író mely műveinek szereplői? A válaszban tehát az író nevének, valamint négy művének kell szerepelnie. O Hol található a földfelszín legmé.yebb mélytengeri árka? Mi a neve és milyen mély? A válaszokat október 20-ig kell a városi könyvtárba eljuttatni. Két hét múlva, október 22-én pedig ezen az oldalon közöljük a helyes választ és a vetélkedő újabb két kérdését Családi események Született: Zsiga László és Ruzsic Ilona: Tamás; Bencsik László és TÍnyhért Mária: Éva; Mészáros József és Szabó Mária: József; Borza Ede és Menyhárt Ilona: Erika; Mikó János és Boros Ildikó: Orsolya; Varga István és Szaniszló Ágnes: Szilvia; Szabó Jenő és Bodog Judit: Zoltán; Ancsán János és Róth Erzsébet: Anikó; Csaba István és Szilágyi Erzsébet: Mónika; Bácsik László és Üveges Julianna: Bernadett; Szada Károly és Keresztes Julianna: Zsuzsanna nevű gyermeke. Házasságot kötött: Szolnoki János Sándor Schober Erikával, Sohajda Imre Baranyai Gyöngyivel, Fekete József Mészáros Rozáliával, Csőke József Dull Erikával, Bánó János Oláh Évával. Elhunyt: Katona Jánosné (Marton Julianna, Ipoly u. 1.); Supala Pál (Jegyző u. 49.); Ka- pesz István (Ágnes u. 39.). Egy kérdés — egy felelet A Riminyáki-tóról Kérdezte: Lukács Lajos (Aszú út 27.): — Szeretném megtudni, mi Kovácsműhsly A tűzgömbök varázsléi akkor valamennyi gép működik. Sőt, este és éjjel is több gépen szoktak dolgozni az emberek, csak most sokan betegek a délutáni műszakból. A kovácsműhelyben egyébként hatvanan vannak. Többségük szakmunkás, főleg lakatosok. Sajnos, kevés a valódi kovács. — Miért dolgoznak éjjel is? — A nagyobb teljesítményű gépeket ki kell használni. A mezőgazdasági alkatrészekkel és pótalkatrészekkel egyébként is úgy vannak a megrendelők, hogy sürgősen kérik, már holnapra. Ezt mi viccesen úgy szoktuk fogalmazni, hogy tegnapra. A kovácsműhelyből évente 1600— 1800 tonna alkatrész kerül ki, de most az év végéig új gépsort állítunk üzembe, s így jövőre már 2500 tonnányit fogunk gyártani. A fizetség Horváth Imre tonnákat emleget. A cigarettaszünetben mi kilókról beszélgetünk a gépek mellett dolgozókkal. Illetve. ahogy Sófalvi László mondja, a megmozdított kilók hamarosan mázsácskákká lesznek, s így műszakonként sokra megy, amit meg keli emelniük. — Én 58 éves vagyok, de nem tudom, kibírom-e itt nyugdíjig? — szól Sófalvi László. — Szavának nemcsak az ad nagyobb súlyt, hogy beszélgetőpartnereim közül ő a rangidős, hanem az is. hogy csoportvezető. — Nyolc éve dolgozom itt. de a vasműnké sságba már az 50-es évek elején belekóstoltam. Aki pedig három évtizedet lehúz ebben a szakmában, annak már nehezebben mozog a keze, a lábai is rendetlenkednek. De nemcsak azért csinálom, mert a szükség visz rá, hanem azért is. mert szép ez a munka. Sokan azt hiszik, hamar rá lehet unni. Pedig dehogy! Ahány fajta alkatrész, annyiféle figyelmet kíván. — A fizetség? — Nem rossz — veszi át a szót Tóth János —, de igaz, ama igaz, meg is kínlódunk érte. Én 5600 forintot viszek haza havonta, a csoportvezetőm 6400-at, Sebestyén László pedig 4500-at. A pénznek persze ára is van. Kicsit már nagyot hallunk, a gyomrunk is gyakran fáj. Bizonyára a három műszak, a rendszertelen kosztolás, a sok cigaretta teszi, no, meg az idegeskedés, mert abból is bőven kijut. Leginkább azért morgunk, Íja rajtunk kívülálló okok miatt akadozik a munka. Hiszen az alapórabér mellett a teljesítmény is beszámít havi bérünkbe. hát nekünk aztán igazán nem mindegy, hajtunk-e vagy sem — mondja már útközben, gépe felé tartva. Műszak vége Hiába faggatnám őket még arról, mi a szép, s mi kevésbé az a munkájukban. Az idő szűke lehetetlenné teszi a további kíváncsiskodást. Lehetetlenné. hiszen közeleg a tíz óra, s addig műszak végéig még foglalkozni kell a vassal, még valamennyi tűzgömböt ki kell csalogatni a kemencéből. lesz a sorsa a Riminyáki-tőnak? Az országgyűlési és tanácstagi beszámolókban sok hasznos javaslat hangzott el; kérdezem, mit valósítanak meg ezekből? A lakosság is szívesen segítene, szükség van-e munkánkra? Válaszol: Vogronics László, a városi tanács elnökhelyettese: — Ahhoz, hogy a kérdésre választ adjak, egy kitérőnek tűnhető magyarázattal kell kezdenem. Most terveztetjük Érd ivóvízhálózatát. Ehhez nagyon sok pénz szükséges, s mondanom sem kell, de nélkülözhetetlen, hogy egészséges ivóvize legyen a városnak. Természetesen a belvizeket, a belvízelvezetést sem lehet elhanyagolni, de itt kiemelt feladatunk Öfalu belvízelvezetésének megoldása. — A másik kérdés az, hogy a jelenleg készülő általános rendezési terv -részleteiben nem foglalkozik egyes területek belvizeivel, illetve azok elvezetésével, így a Riminyáki- tóéval sem. Egy ilyen tó sorsáról pedig csak ehhez értő szakemberek dönthetnek. S itt térnék vissza a levélíró felajánlására, miszerint szívesen segítenének a környékbeliek a tó rendbehozatalánál. A jó szándékot nagyon köszönjük, és örülünk is neki. A jelenlegi helyzetben a legnagyobb segítség az lenbe nekünk, ha szaktervező vállalná és társadalmi munkában megvizsgálná, esetleg megtervezné a tó használhatóvá tételét. Mi minden segítséget megadnánk, azaz térképeket s a szükséges adatokat rendelkezésére bocsátanánk. Ha pedig a tervek elkészültek, utána már kérnénk a lakosság segítségét a tó rendbehozatalához. Az oldalt írta: Koffán Éva Fotó: Hancsovszky János ISSN (lí»9-SIÜ? Iliiai rilrfuD)' zadságcsatornák szabdalják barázdákra. Aztán láthatja, hogy a kemence őre, Sebestyén László tűzgömböket emel ki, óvatosan csúszdába ejti, ahonnan azok gurgulázva a saj tolóhoz érkeznek. A soron lévőt fogójával azonnal fölkapja Sófalvi László, s a gép- óriás lapjára (ez olyan üllőféle, ha régi kovácsműhelyi fogalmakban gondolkodunk,) teszi, majd a lábpedállal mozgásba hozott 1000 tonnás kalapáccsal — a medvével — két apróbbat üt rá, hogy a reve lejöjjön, végül akkorát csap oda, hogy a formás kis gömböcskéből lepény lesz. Ez a lángos formájú vas máris a csúszdába kerül, onnan egy pillanat alatt a sorjázóhoz jut el. Itt Tóth János veszi kezelésbe. Végső formáját ő adja meg gépével, s a kész darabot balra, a szükségtelent — a maradékot — pedig jobbra hajítja. S közben a gépek adta hangok csúfosan hujánta- nak vissza a csarnok túlsó végéből. Már tegnapra — Ez még semmi, de látná délelőtt! — kiabálja Horváth Imre főmérnök, aki az esti órákban vállalkozott kalauzolásra a kovácsműhelyben. Ám, hogy e kísérletesikerrel járjon, ahhoz kijjebb kell húzódnunk, mégpedig az épülő, új csarnokba. Ez két okból is hasznos, egyrészt megtekinthető az új beruházás. másrészt halljuk • egymás szavát. — Délelőtt még nagyobb a zaj a műhelyben — magyarázza Horváth Imre —, mert Incselkedik az emberrel a tűz. Csalogatja a tekintetet, s közben elhiteti, megelevenedik egy álomvilág. Még szerencse, hegy a valóság, mely ijesztő hőség formájában van jelen, józanságra int. miszerint, csacskaság itt a mesevilágnak még csak a gondolata is. Bizonyára sokan hasonlóan éreznének, ha egy este elvetődnének a Mezőgép érdi gyáregységébe, annak is a ko- vácsműhelyébe. Nyilván sokakat megigézne az izzó vas látványa. Kormos emberek Mert furcsa dolog a tátott pofájú kemencéből kitóduló forróságban állni, s közben nézni az 1200 fokon izzó vasat, s a saj tolót, mely egy szuszra ezer tonnányi erővel csap oda, s mint valami be- hsmót állóit, eszméletlent bődül hozzá, s a sorjázót, a munkafázis harmadik, egyben utolsó állomását figyelni, amint nyöszörög 160 tonnás csapásaihoz. Es nézni azokat, akik e monstrumokat vigyázzák az esti műszakban: Sebestyén Lászlót. Sófalvi Lászlót és Tóth Jánost. Tőlük persze szakszerű magyarázatot kaphatna a látogató arról, min tevékenykednek éppen, ha zavarhatná őket munka közben. De ez tilos. Hogyan is ne lenne az, amikor még egymással sem válthatnak szót. No. nemcsak azért, mert nem is hallanák, hanem azért, mert nagyon kell figyelniük. Figyelniük egymásra és az anyagra, mely a kezük irányította gépek alatt lesz olyanná, amilyenné lennie kell. Mit láthat hát a kovácsmfl- helyben este nyolc óra után a szemlélő? Megfigyelhet három kormos embert, akiknek arcát az iz
