Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-08 / 236. szám

H Él L.LOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM 1980. OKTOBER 8., SZERDA KISZ-es egészségügyiek Az legyen tag, aki dolgozik Több fiatal is kérte az el­múlt hónapokba)! felvételét a gödöllői Egyesített Egészség- ügyi Intézmény KlSZ-alap- szervezetbe, de a tagság úgy határozott, hogy előbb járja­nak el a rendezvényekre, a taggyűlésekre, vegyenek részt a mozgalmi munkában, s majd utána döntenek: felveszik-e őket, megfelelnek-e a követel­ményeknek. Kevés KISZ-es beszámoló­ban, ritka alkalmanként lehet ilyet hallani. Tudvalevő, hogy a KISZ-alapszervezetek egyik legnagyobb gondja éppen a szervezettség, az iskolák kivé­telével mindenütt sok agitáció, kitartó propaganda kell ahhoz, hogy a szövetkezetekben, gyá­rakban, az intézményekben új tagokkal erősödjék az ifjúsági szervezet Kevesen, többet Éppen ezért érdemel figyel­met az egészségügyiek dönté­se, akik pedig már tavaly há­rommal kevesebben voltak mint 1978-ban: heten még az év elején távoztak, mert mas­nivá mentek dolgozni, s csak hárman kérték átigazolásukat más alapszervezetekből. S mégis: a tóvári feltételeket nem a szervezettségi mutató javítására szánták, hanem azt szerették volna, ha 1 igazán ak­tív tagokkal gyarapodnak. Az idén aztán tovább csökkent a létszám, az év elején csak 31-en kérték tagságuk meg­hosszabbítását. A többiek va~" kiöregedtek a KISZ-kor- ból. vagy máshová távoztak. Akik viszont maradtak, a kis létszámú alapszervezetben is jól dolgoznak. Ha a tagság összetételét vesszük szemügyre, egyszeri­ben az is kiderül, hogy az egyesített KiáZ-alapszervezet több munkahelyről toborozza tagjait: van közöttük rendelő­intézeti asszisztens, KÖJÁL- dolgozó, gyógyszerész, orvos, a szociális otthonban, illetve a vérellátó állomáson dolgozó fiatal. Az összetétel rögtön a ne­hézségeket is magyarázza: a havonkénti taggyűlésekre, a különböző összejövetelekre gyakran nehéz összeverbuvál­ni a fiatalókat. Munkabeosztá­suk, elfoglaltságuk, szolgálat­teljesítésük nem igazodhat természetesen a rendezvény­tervhez, de összeállításakor igyekeznek figyelemmel lenni a lehetőségekre. Úttörőket patronálnak Az, akcióprogram, amelynek végrehajtásáról a KISZ városi bizottságán is elismeréssel szóltak, elsősorban az alap­szervezet tagjainak munkájá­hoz kapcsolódik. Az egészség­ügy éppen olyan terület, amelyben sok alkalom kínál­kozik hasznos társadalmi munkára, mozgalmi vállalá­sokra. Mutatóba egy-kettő. Akciót hirdettek például az egész­ségügyi ellátás javításáért, s a fiatalok megértik, ha más munkaterületen kell helyette­síteniük. A gyógyszertári asz- szisztensek szívesen adnak felvilágosítást a gyógyszerek helyes használatáról s kéiésre felülvizsgálják a házi patiká­kat. Ifjúsági vöröskereszteseket, kis egészségőröket patronál az alapszervezet, felkészítik őket az elsősegély nyújtási verse­nyekre, maguk is részt vesz­nek a vetélkedők és a - nyári szaktáborok szervezésében. Se­gítenek abban is, hogy az út­törők megismerkedhessenek az egészségügyi intézmények munkájával. Az egyesített egészségügyi intézmény KlSZ-alapszerveze- te nem panaszkodik arra, hogy a munkahelyeken nem kérik ki a véleményüket. Az általá­ban szokásos fórumokon, az intézményi négyszögekben, a szakszervezetben, a pártszer­Földmérési csoport Hozzáértően, szervezetten Adatszolgáltatás megrendelésre Hatan dolgoznak a városi­járási földhivatal földmérési csoportjában, s nem panasz­kodhatnak munkahiányra. Fel­adatuk szerteágazó, sokrétű. Ök kezelik és gondoznák pél­dául a műszaki adattárat s átvezetik az adatokban, a tér­képekben bekövetkező váltó-' zásokat. Ugyancsak ehhez a feladatkörhöz tartozik az adatszolgáltató tevékenység: megrendelésre évente mintegy kétezer vázraj ziot készítenek és adnak ki. Hatósági munkájuk, hogy szükség esetén kiigazítsák a belterületi határokat, hogy vitás esetekben megállapítsák s személyi tulajdonban levő földrészletek nagyságát. ha­tárvonalait A csoport látja el a földméréssel kapcsolatos szakfelügyeletet s megrende­lésre földmérést végez. Eb­ből és a korábban említett vázrajzkészítésből a csoport bevételekre is szert tesz, s erre tervet is készít. Az idén, legalábbis augusztus végéig az évi 440 ezer forint időará­nyos részét 15 százalékkal túl­teljesítették. Sok idejüket veszi el a mé­rési alappontok rendszeres el­lenőrzése, karbantartása. A vezetek összejövetelein ott vannak képviselőik, s ha a KISZ-radart nem is állították fel, az érdekvédelmi felelősök rendszeresen eljuttatják a fia­talok véleményét, észrevétel , »t a gazdasági vezetőkhöz, az in­tézmények irányítóihoz. Közös klubest A társadalmi munkában, a sport- és közművelődési tevé­kenységben is sikerült előbb­re lépniük az elmúlt időszak­ban. Különösen jói sikerült az a klubest, amelyen Fux Antal Afrika-kutato tartott előadást. Erre az alkalomra meghívták a KISZ-en kívülieket, az in­tézmények idősebb dolgozóit és a MÉM Műszaki Intézet fiataljait is. Gáti Zoltán Tanácsülés az egyetemen A város és az agrárcentrum Folytonos átalakulás, megújulás Amióta két éve hivatalosan is országos agrárközpontnak nyilvánították Gödöllőt, nem csak a közvéleményt foglal­koztatja ennek lényege, alaku­lása, helyzete, időről időre a város politikai és társadalmi vezető testületéi is napirend­jükre tűzik a kérdést, hogy minél szélesebben és mélyeb­ben tájékozódjanak és állást foglaljanak a centrummá vá­lás folyamatában. Legutóbb a városi tanács az Agrártudo­mányi Egyetemen tartotta so­ron levő ülését, melynek leg­főbb témája szintén az agrár­centrum sorsának alakulása volt Dr. Cselötei Lászlónak, az ATE rektorának tájékoztatója nyomán kaphattak képet a je­lenről és egy kis betekintést a jövőbe. Keret és tartalom Ismételten elhangzott a tév­hiteket eloszlató kijelentés: az agrárcentrum nem egyetlen aktus, nevezetesen az 1978-ban tartott miniszteri értekezlet ha­tározatának eredménye. Gyö­kerei sokkal mélyebbre, vagy­is régebbre nyúlnak. Emlékez­tethetünk a Tanácsköztársaság idejére, amikor Móricz Zsig- mond fogalmazta meg szüksé­gességét, jelölte meg Gödöllőt, ahol egy ilyen központnak ideális helye lenne. Gyakorla­tilag a mezőgazdasági oktató- és kutatóintézetek idetelepüfé- sével kezdődött el az az idő­szak, amelynek egyik fontos Aszódi nyugdiiasklub Szép, tanulságos kirándulás városban és a járásban 347 ilyen létesítmény található és sajnos nemegyszer tapasztal­ják a hivatal munkatársai, hogy a kirándulók felelőtlenül megrongálják őket. S még eZzel sem értünk a felsorolás végére, hiszen a földmérési csoport részt vett az egységes ingatlannyilván­tartás szerkesztésében, amely­ről már többször írtunk la­punkban. s amelyről annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy az utóbbi évek legnehe­zebb, legtöbb gondot okozó feladata volt az ország vala­mennyi földhivatalában. Kü­lönösen nehezen lehetett ki­deríteni a hivatalos eljáráson kívüli ingatlanforgalom követ­keztében a városban és a já­rásban is követhetetlenné vált valódi állapotokat: ki a tu­lajdonos, hol a földterület ha­tára. E nehézségek ellenére a csoport sikeresen megbirkózott a munkával, s jelentősebb ügyirathátralék sem halmozó­dott fel A földhivatal vezető­je. Novák László véleménye szerint ez a csoport tagjai kiváló felkészültségének, a cso­port jó szervezettségének kö­szönhető. G. Z. Szép és tanulságos kirándu­lást szervezett a Pedagógusok Szakszervezete aszódi csoport­ja közösen a helyi művelődé­si ház vezetőségével a nyug- dijasklub tagjai részére. Az autóbusz-kiránduláshoz az idő is kedvezett, gyönyörű, kelle­mes őszi napot sikerült kifog­ni. A busz tíz óra előtt érke­zett Veszprémbe, az első ter­vezett helyre. Ott várta már a kiránduló­kat egy kitűnő, nagy tájéko- zottságú idegenvezető és sorra megmutogatta Veszprém leg­ősibb részeit, az ódon házakat, keskeny, kanyargós utcákat, elmondta régi és újabb törté­netüket, beszélt a nevezete­sebb történelmi személyekről, megmutatta a várat, mely a Hősök kapuján közelíthető meg, a Vármúzeumot a legré­gibb emlékektől napjainkig, a 18. században kialakított köz­ponti teret és a tár legszebb épületét; a püspöki palotát. De megmutatta, bár csak tá­volról, az idő rövidsége miatt, a Vegyipari Egyetem' egész városrészét, a húszemeletes toronyházat; szóval mindazt lehetett látni, ami a múltat és jelent egyszerre jelenti Veszp­rémben. De a nyugdíjasoknak nem okozott csalódást Zirc sem, ahol a rendezőség gondoskodó jóvoltából már várta a jó ebéd a jócskán éhes kirándulókat Ebéd után jól jött egy kis sé­ta a közeli, kitűnő levegőjű híres arborétumban. Részben ősnöványzet, részben telepített fák láthatók itt, 580 fajta. Em­ber legyen, aki mindezt isme­ri, de szerencsére mindegyik mellett tábla van a növény magyar és latin nevével és a származási hellyel. A kirándulók ezután meg­nézték az apátsági templomot. Aki csak egyszer is látta, soha nem felejti el a templom fe­mekbe készült fafaragván,yait. A műemlék könyvtár lenyűgö­zően árasztja az összegyűjtött hajdani és jelenkori tudás hangulatát. A kirándulók meg­tekintették a Reguly Antal Tájmúzeumot, a magyar nyel­vészet egyik úttörőjének és hősének emlékeit és máris in­dultak az utolsó célpontra, Pannonhalmára. Már az út is megváltozott, a környék hegyesebb és erdő- sebb lett. Ahogy a kanyargós hegyi úton ment a busz, az egyik kanyarulat után feltűn­tek Cseklész várának romjai Mindenki megbűvülten nézte a csúcson a romokból kiemel­kedő magányos tornyot. Hosszú az út Pannonhalmá­ra, de megérte a várakozást az a látvány, amit a főapátság tudott nyújtani. Már fekvés^ a hegytetőn is ígéretes, bár a halvány pára akadályozta a kilátást. De a főapátság belül annyit nyújtott, ami mindenért kár­pótolta a látogatókat. A mű­vészi bútorok, az apátsági ala­pítólevél, a sok tízezer köny­vet számláló könyvtár pótol­hatatlan egyedi példányokkal, a lenyűgözően méltóságteljes falak és a csodás templomi boltozat maradandó emlékek­kel gazdagította a nyugdíjas látogatókat. Hosszú volt még innen az út Aszódig Győrön és Tatabá­nyán át, de közben volt mit beszélni és emlegetni este tíz óráig, a szerencsés hazaérke­zésig. Dr. Országh Pál, a nyugdíjasklub vezetője Múzeumi hónap Városi rendezvények Több rendezvényt tart a rriúzeumá és műemléki hónap idején a gödöllői helytörté­neti gyűjtemény. Először mu­tatják be üzemben A magán­lakás-építés helyzete a város­ban és a. járásban című ván­dorkiállítást, amely ezúttal az Árammérőgyárban szerepel. A szervezéshez segítséget adó gyár szakszervezeti és KIS^ bizottsága is. A Tangazdaságban a Kepek a régi Gödöllőről című ván­dorkiállítást nyitották meg, amely ezen a héten végig nyitva tart. Ugyancsak több helyen szerepelt már az Ott­honok és lakások Gödöllőn és vidékén című tárlat, amelyet jelenleg a Közép-magyaror­szági Közmű- és Mélyépítő Vállalat szákházában nézhet­nek meg az érdeklődők. E ki­állítás megnyitója után anké- tot , is tartottak, amelyet Po- lónyi Péter, a helytörténeti gyűjtemény vezetője irányí­tott. állomása 1978. Azóta erőtelje­sebben tevékenykednek az ér­dekeltek a centrum kialakítá­sán, a keretek fejlesztésén, tartalommal való megtöltésén. Egyik fontos cél a városban működő mezőgazdasági oktató- és kutatóintézetek hatéko­nyabb együttműködése; közö­sen alkotni, fejleszteni, ter­jeszteni a tudományos ered­ményeket a mezőgazdaság egé­szének javára. Előmozdítására koordinációs bizottság is ala­kult, mely önmagában is jel­zi, az intézmények továbbra is megtartják önállóságukat. Természetesen az intézmé­nyekkel kölcsönhatásban a vá­rosnak is fejlődnie kell, hiszen mind több kutatónak, oktató­nak ad otthont, és egyre szá­mosabb külföldinek nyújt át­menetileg szállást. Gondoskod­nia kell ugyanakkor a szabad idő eltöltésének lehetőségéről is. Nem utolsósorban az egye­tem ezres létszámú tanulósere­gének. A hallgatók az egész or­szágból érkeznek, öt esztendeig szintén itt töltik idejük javát. Példás együttműködés Ezzel egy kicsit máris a jö­vőről beszéltünk. A tanácsülé­sen is szóba került a későb- | biekben építendő szálloda, nem ' kevésbé a kastély sorsa, amely­nek szintén nagy szerepet szánnak az agrárcentrumban. Otthont adhat az egyetem könyvtárának, az agrártörté­nelmet bemutató dokumentu­moknak, de a népművészetnek is. Lesznek feladatai a műve­lődési háznak is, egyebek kö­zött szórakozási lehetőséget te­remt az egyetemi hallgatóság­nak is. Nem véletlenül járult hozzá építéséhez anyagilag is a MÉM. Ennyi jövő után ismét a je­lenbe. Rövidesen újabb ötéves terv kezdődik; előkészítésén hosszabb ideje fáradoznak a gödöllői intézmények is. És itt már példásan érvényesült az intézetek közötti együttműkö­dés, a fejlesztés és kutatás irá­nyának kijelölésekor. Jó né­hány bizottságot is létrehoztak a különböző területek munká­jának koordinálására. Ezek azonban csupán 3—4 tagból állanak, kizárva ezzel a hosz- szú értekezletesdiknek még a lehetőségét is. Cselötei László rektor ismételten hangsúlyoz­ta, a legszerényebb eredményt is többre becsülik a formali­tásnál, a tartalmatlan értekez­leteknél. Az 1-es számot viselő a vá­rosfejlesztési bizottság, mint­egy hangsúlyozva az agrár­centrumban a településnek és az intézeteknek az egységét, egymásra utaltságát. Egy másik a kutatást és az oktatást, a harmadik az állattenyésztési kérdéseket vállalta fel, a kö­vetkező a műszaki problémák­kal, és egy újabb a növényter­mesztéssel és -védelemmel fog­lalkozik. Állandó változásban Külön bizottságé a művelő­dés és a sport. A közművelő­dést mind a város, mind az egyetem szívügyének tekinti, e téren a jövőben még szorosabb együttműködésre törekszenek. Kulturális színhelye a rövide­sen átadandó művelődési köz­pont. A sportolni vágyóknak az egyetem épülő tornacsarnoka ad helyet. Magától értetődik, hogy mindkét helyen a váro­siak és az egyetemisták egya­ránt otthon érezhetik magukat. Nagyjából így áll most az agrárcentrum ügye. S ha tév­eszmét oszlató érvvel kezdtük, fejezzük is be azzal. Néha el­hangzik az a kérdés: mikor fe­jeződik be? Remélhetőleg so­ha. Mert ameddig fejlődik a város, fejlődnek az itt műkö­dő intézmények,, a változás ál­lapotában lesznek, folytonos átalakulásban és megújhodás­ban. Minden eredménnyel a to­vábblépést készítve elő. K. P. Városi moziműsor Hószakadás. A fiú, a hegy és a gyilkosok. Színes magyar film. Csak 4 órakor! Ki beszél itt szerelemről Színes magyar film. Előadás­kezdés: 6 és 8 órakor. Komáromtól Mohácsig Vízvédelem, üdülőépítés Hajókirándulás mindenkinek Környezetünk természeti és társadalmi értékeit leginkább egy-egy jól megszervezett ki­ránduláson, országjáró túrán ismerhetjük meg. Személye­sen, a közvetlen élmények se­gítségével közelebb kerülhe­tünk az élővilághoz, jobban megérthetjük a természetet, s benne az embert fenyegető veszélyeket is. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat városi-járási szervezete évek óta szervez kirándulásokat. amelyekhez szakavatott vezetőket is küld. Az egyik legnépszerűbb for­ma a hajókirándulás: a járás­ból elsősorban iskolások jár­nak. De jó, ha a vállalati kol­lektívák. a szocialista brigá­déit. a különféle kis közössé- k, klubok is tudnak róla­omáromtó-1 Mohácsig lehet hajókirándulást szervezni. Ha már a természetnél tar­unk: sokan még saját házuk tájékát sem ismerik. Minden bizo'bnyal akadnak jócskán Gödöllőn is olyanok, akik nem jártak a környező domb­vidéken. hogy a távolabbi.lát­nivalókról. érdekességekről ne is beszéljünk. Pedig nem is kell túl messzire menni: Vác- rátóton a botanikus kert cso­dálatos látnivalókkal szolgál A botanikusok TIT-csoportja nemcsak a kertben kalauzol ja a vendégeket, hanem arról a tudományos munkáról is fel világosítást ad, amely a kör­nyék. s így Gödöllő és vidé­ke természetvédelmével fog­lalkozik. Az egyik témájuk a vizek védelme, a másik — s ez is nagyon időszerű ma — a hétvégi telkek, az üdülőié rületek problémái. Hová épít­sünk és hosyan: mire kell vi­gyázni. hogy ne károsítsuk a környezetet, ilyen kérdésekre kaphatunk választ. Az üdülésre, a parcellázás­ra alkalmas földterülettel rendelkező községek vezetői pedia hasznos információk­hoz juthatnak a tervezéssel kapcsolatban. ízelítőnek csa-k egy fontos szempont, amire ügyelni kell: egy-egy terület hány üdülőt bír el anélkül, hogy a természetes folyama­tokban zavar keletkezne. A * vácrátóti TIT-csoport e sokakat érdeklő témákból ké­résre házhoz is viszi az elő­adásokat, a tájékoztatókat. A környékre pedig szívesen szer­vez kirándulásokat a TIT. ífjúmusikások olimpiája Az ifjúmunkás- és sza munkástanuló napok egyik Ai- keres rendezvénye volt az olimpia és a kispályás labda­rúgó-bajnokság. A városi és a járási versenyben a követke­zők győztek: Város asztalitenisz: Kolozs Ferenc. Járás: Burcsányi Edit és Deme Attila. Sakk: város: Karaj fa Éva és Dudás László. Járás: Veszelovszki Timea és Karaffa György. Lövészet: vá­ros: Kardos Erzsébet és Lea­ner László. Tollaslabda, város: Katona Edit, Varga Gábor. Já­rás: Jakab Margit. A kispályás labdarúgó-baj- noksagot a városban a Viktó­ria együttese nyerte, a járás­ban a szakmunkástanulók ka­tegóriájában a péceli és az aszódi gimnázium vegyes csa­pata, az ifjúmunkásoknál a Ráknsvölnye Tsz gárdája bizo­nyult a legjobbnak, A váro­sink kézilabda-bajnokságot is rendeztek, itt az Árammérő­gyár lett az első. ISSN 0133-11151 (Gödällrtt Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom