Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-05 / 234. szám
6 1980. OKTÓBER 5., VASÄRNAP matuzsálemek „Az írógép és elődei” címmel kiállítás nyílt a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ budapesti, Nép- köztársaság úti bemutató termében. A gépírás történetének több mint két évszázadát mutatja be a kiállítás. Képünkön: a mini írógép a század elejéről. Ufalványok fiktív feladókkal Karmazin postás bűnbeesése Milliós manipuláció községi hivatalokból Sikerre vitt ügyek A fülemüle dala is fontos... — És tudod, szegény Bőseink már szinte minden pénzét a pörre költötte,' de még mindig nincs vége — hajol közelebb szomszédjához a fejkendős asszony. — Nem sokra megy az igazával. Nyúlik az ügye, mint a rétes. — Az én nénémnek a gyárban segítenek — kapja el a szót alkalmi útitársam a vonaton. — Még csak pénzébe sem került. Ingyen kapott felvilágosítást és segítséget a gyárban egy jogásztól. A Híradástechnikai Anyagok Gyárában, mint az országban sok helyütt, 1978 nyarán alakult meg a jogsegélyszolgálat. Dr. XJpor Gyula, nyugdíjas bíró, vezeti megalakulása óta ezt a szolgálatot. Összedőlt a kamra — Van, aki úgy mondja, hogy fülemüleperekkel foglalkozunk. Csakhogy mindenkinek a saját ügyes-bajos dolga a legfontosabb. Annak az idős asszonynak, aki a közelmúltban felkeresett, a legfontosabb, hogy összedőlt kamrájáért kártérítést kapjon a vétkes szomszédtól. Ebben segítem jómagam. Pest megyében jelenleg közel 100 vállalatnál működik jogsegélyszolgálat: Évente közel 12 ezer dolgozó veszi igénybe segítségüket. Legtöbb hé- Jyen szakképzett, jogot végzett emberek foglalkoznak a dolgozók problémáival. Tanácsaikkal lerövidítik az ügyek menetét, s ha kell, biztosítják a jogi képviseletet is. — Szerencsénk van dr. Upor Gyulával — mondja Kópéi Gyula, a vállalat szak- szervezeti titkára. — Tárgy- ismeret, a jogi jártasság legtöbbször sikerre viszi az apró ügyeket is. Mindig pontosan tudja, kihez kell fordulnia. S ami a legfőbb, szinte azonnal intézkedik is. Mi pedig mindent megadunk munkájához. Amikor csak kéri, a vállalati kocsi is a rendelkezésére áll, ha vidékre kell mennie. És ma már mindenki azt is tudja nálunk, hogy mi fán terem ez a szolgáltatás. — Eleinte nem volt annyira egyértelmű, hogy mit is kell csinálnom — meséli az idős jogász —, az első látogatásom alkalmával, amikor a romhányi gyárban jártam, a hangosbemondóban csak any- nyit mondtak, hogy dr. X. Y. várja a dolgozókat. Első páciensem egy idős asszony volt. Azzal kezdte: „Doktor úr, itt fáj, meg ott fáj’’. Elmagyaráztam neki, hogy nem orvos vagyok, hanem jogász. Mindez ma már a múlté. Az emberek többsége jól ismeri a jogsegélyszolgálat feladatát. Nap mint nap igénybe veszik a szolgálatot panaszos ügyeikkel. — Az első időszak bizonytalanságai után szinte megrohamoztak. Mindennap tanácsot adtam, beadványokat fogalmaztam, s eljártam ügyeikben. Azóta úgy vettem észre, hogy kiegyensúlyozottabb a forgalom. Évente megközelítőleg 200 üggyel foglalkozom. Igaz, nem mindegyikben kellett írásos feljegyzést készíteni, sokszor szóban is elég az eligazítás. De akadt olyan ügy is, ami hónapokig elhúzódott a bíróságon. Öt-hat évvel ezelőtt még úgy ismerték a vállalatot a bíróságon, hogy tőlük fordul a legtöbb dolgozó munkajogi ügyben az igazságszolgáltatáshoz. Ma már éppen nekik van legkevesebb vitás ügyük. Ezzel szemben egyre több a családjogi, a polgárjogi panasz. A jogsegélyszolgálat aktái között is egyre inkább ezek az ügyek lapulnak. Segítséget pedig ilyen esetekben is ad a jogsegély. Mindennap fogad • — Gyakori a gyermektartás iránti kereslet Gyakran intéztem el a gyárban dolgozó, gyermekét egyedül nevelő édesanyának a gyermektartási díját. Vagy úgy, hogy megkerestettük az apát, vagy pedig az államtól kértük a megelőlegezést. _ Nemcsak, a tartási ügyekben járt el az idős jogász. Elintézte például Sz. I.-nak az ügyét is, akinek kislányát súlyos baleset érte. Segítsége után valószínűleg anyagilag is kárpótolják majd a családot a balesetért. Neki köszönhető az is, hogy az Állami Biztosító asztalára szabályos papírok érkeznek a kárigényről. Jó tanács Jó tanácsával támogatta a szakszervezet jogsegélyszolgálatának vezetője azt a munkásnőt is, akiit részeges férje szolgálati lakásából a válás után majdhogynem utcára helyeztek.. Még ugyan nincs’vége az ügynek, de ideiglenes megoldást már találtak. Dr. Bodor János, a szakszervezetek Pest megyei Tanácsának munkatársa a jogsegélyszolgálatok jó ismerője. Mint mondotta, legtöbb helyen lelkiiamerettel foglalkoznak a szakszervezetekben a dolgozók ügyeivel. Mégis leginkább azt emeli ki. hogy ahol idős, nyugdíjas jogászok látják el ezt a feladatot, ott kevés panasz hallatszik. Szaiai Mária Repüléstörténeti múzeum Louis Blériot emléke Louis Blériot-nak, a francia aviatika „atyjának” egyik első repülésére 1907. szeptember 17-én került sor. A ma már repüléstörténeti ereklyének számító Blériot 6. típusú géppel e napon 184 métert repült 15 méter maximális magasságot elérve. A gépet 50 lóerős Antoinette motor hajtotta meg. Repülőgépének makettje a francia „Musée de l’Air” csarnokában van kiállítva. Az első világháború után alapították a repüléstörténeti múzeumot, amely a Párizs melletti meudoni erdőben kapott helyet. A múzeum első anyaga 22 repülőgéptípusból állt: 1906 —1920 között angol, német, francia és amerikai típusokból. A harmincas években a cha- lais-meudoni gyűjteményt Párizs egyik múzeumába telepítették át, de a második világháború után ismét a meudoni erdő csarnokába vitték át a repülés emlékeit. Erre az időre az első világháborús gyűjteményt tovább bővítették a második világháború harci gépeivel. Napjainkban már a sugárhajtás korszaka és az űrkutatás emlékei is egymás mellett sorakoznak a Musée de PAir patinás falai között. Minden együtt volt, ami egy nagy perhez kell, A vádlottat szürke rabkocsi szállította a Nagy Ignác utcai fogdából a Thököly úti bírósági üvegpalotához. A tárgyalást a megyei törv'ényház reprezentatív helyiségébe, a negyed gerezd amfiteátrumra emlékeztető tárgyalóterembe tűzték ki. Lent az „arénában” ott volt az ügyész és vele szemben az ügyvéd, fent a közönség számára épített — egyébként csaknem üres — 70 személyes „nézőtéren” megjelent a sértett képviseletében két fiatal jogász, később pedig megérkezett egy igazságügyi szakértő is. Ebbe a különleges, csonka kúp alakú bírósági tárgyalóba lépett be reggel 9 órakor a büntetőtanács három tagja — mindahányan érett korú férfiak — és elhelyezkedtek a magas pulpituson. Intellektuális bűntett A főszereplőt ebben a pillanatban még csali a tanács elnöke előtt nyugvó dosszié idézte. Vaskos akta volt, borítólapján ez állt: Karmazin Zoltán, különösen nagy értékre elkövetett csalás. Az irat- köteg egy falusi postásmanipuláció anyagát tartalmazta, de ez az. eset nem egy közönséges kézbesítő-visszaélés volt, amikoris pár e?ar forintot a címzett helyett magának nyújt át egy-egy megtévedt kék egyenruhás. Ilyen történet, akár csak Pest megyében, szinte minden esztendőben előfordul, olykor több is, elég talán a legutóbbi albertirsai, illetve visegrádi sikkasztásokra utalni. A Karmazin-ügy azonban más volt, bonyolultabb, mondhatni szellemesebb ezeknél, nem véletlenül adta hírül már a leleplezés első napjaiban egyik országos lapunk. Karmazin manőverei ugyanis azon deliktumokhoz tartoztak, amelyeket intellektuális bűncselekmények néven emleget a kriminológia, elsősorban valamiféle elegánsabb manipulációt, szellemesebb trükköt értve ezen. Nem feltétlenül igaz, de többnyire az is megfigyelhető, hogy ezek a bűntettek a hétköznapi csalások bevételeiből nagyságrendekkel különböznek, s gyakran hat-hét számjegyű összeget jövedelmeznek. A Karma- zin-eset ez utóbbiak közé tartozott. Letartóztatás, államvizsgák előtt Maga a bűnügy bármennyire is jelentős kárt okozott, viszonylag röviden összefoglalható. Karmazin Zoltán, amikor már hatodik éve a Magyar Posta alkalmazásában állott, egyszercsak több ezer forintos „pénzküldeményeket” kezdett hamisítani saját címére — anélkül, hogy a pénzt valóban befizette volna. A 30 éves férfi, aki esti tagozaton már négy évfolyamot elvégzett a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán, s a diplomától letartóztatásakor már csak az államvizsgák választották el. fregoliként tavaly pár napot a tápiószentmártoni, majd az úri postán dolgozott. Innen kelteződtek az első hamis utalványok, amelyeket helyettes hivatalvezetőként fedezet nélkül kitöltött és minden szükséges pecséttel ellátott, majd postán maradó utasítással elküldte lakóhelyére, Szolnokra. A feladók rubrikájába minden alkalommal fiktív neveket írt. Később visz- szakerült a farmosi postára, ahol apja hivatalvezetőként, anyja beosztottként már hosz- szú évek óta dolgozott A családias ügykezelés folytán a különböző pecsétekhez itt is hozzájutott. . Múlt év júliusától idén áprilisig az ünnepnapokat leszámítva jóformán minden másnap — 103 alkalommal — küldött magának 7 —10 ezer forintokat, s a pénzt állandóan az alföldi város nagy postáján vette fel. Akár összesen 1 millió 23 ezer forint volt. Sztentori hang szólítja a milliós csalót. Borús, magába tekintő arccal lép a terembe. Fekete bajszú, magas őrmester csatolja le a bilincsét. A vádlott tétován megközelíti a korlátot, amit a mozikban oly szenvedélyesen szokott megragadni egy-egy bíróság elé került gyanúsított, de ő a fatámaszt némhopy megfogná, hanem szinte mögé bújik. Egyáltalán mintha ez a szőke, dróthajú férfi igyekezne a lehető legjobban összezsugorodni, hogy minél kisebb terjedelemben legyen jelen itt a tárgyalóteremben. Megrogy- gyantott térddel áll. Halkan beszél. És keveset. Csak volt valami célja? — Hétszázötvenezer forintja volt takarékbetétkönyvekben. Csak volt valami célja a pénzzel ? — Nem, nem volt, kérem. — Anyósáéknél laktak Szolnokon. Heten egy lakásban. Nem akart például lakást venni ? — Nem. — Maga matematikát is tanult. Magas szinten. Nem gondolt arra, hogy a postán a számítógépek leleplezik a visszaéléseket? — Nem. így folyt le jóformán az egész tárgyalás. Karmazin rábólintott a tényállás legapróbb elemeire, igen, így volt kérem ... valóban ... emlékszem ... de magyarázatát, indokát nem adta semminek. Perceken belül látni lehetett, a nagy per, az intellektuális bűncselekményeknél nem ritka szópárbajok ezúttal elmaradnak. Csöndes, eseménytelen tárgyalás volt, az ülnököknek, ügyésznek, védőnek nem igen kellett szólnia, s néhány rövid mondat után eltávozhatott az egyetlen tanú is. Az utolsó kérés... Nyilván az ügy furcsa titokzatossága miatt, a bíróság utolsóként egy igazságügyi pszichológus szakértőt is meghallgatott. Az eset lélektani mélyrétegei az ezt követő percekben sejleni kezdtek, de az anamnézisben túl sok volt a feltételezés ahhoz, hogy a szakvélemény önmagában tényeket igazoljon. A pszichológus Karmazin gátlásosságáról beszélt. Tapintatosan törékeny testalkatúként jellemezte, amit a vádlott — véleménye szerint — határozott fellépéssel, magabiztosnak tűnő döntésekkel próbált ellensúlyozni, kompenzálni... Példaként a pesti főiskola „láthatatlan kihívására”, az évfolyamtársak egy részének vagyont érő híradástechnikai eszközeire utalt. Karmazin itt . is kompenzálni akart... S valóban, a lefoglalt tárgyak között kitűnő műszaki cikkek, Akai és Hitachi magnók, Toshiba garnitúra, Elmo mon- tage-asztal és Chinon filmfelvevő található. Karmazin az illegálisan szerzett pénzből negyedmilliót erre a hátéi stúdióra költött, a többi pénzt betétkönyvekben szinte fillérre megőrizte. így, amikor lebukott, a kár csaknem teljesen megtérült, ma már mindössze nyolc-tízezer forint hiányzik a milliós összegből. A megyei bíróság ezt a körülményt is figyelembe vette, amikor a férfit — nem jogerősen — 2 évi és 8 hónapi börtönre ítélte. A vádlottnak a tárgyalás utolsó szakaszában, a „csatlakozom védőmhöz” szokásos fordulata mellett — először és utoljára — volt egy külön kérése is: a büntetőtanács ne kobozza el lefoglalt filmjeit. A nyolc részből álló Gusztáv - sorozatot. Babus Endre A rendőrmesterség iskolája Hogyan lesz valakiből, rendőr? A legsimább eset, amikor a pályázó bekopogtat a rendőrkapitányság ajtaján: szeretné magára ölteni a kékszürke egyenruhát! A szándékból akkor lehet valóság, ha az illető megfelel a követelményeknek: büntetlen előéletű és általában feddhetetlen, politikailag megbízható, a hazához hű, jó erkölcsű ember; és ezen felül még makk- egészséges is — az sem árt, ha termetes, erős alkat —, mert ugye a közrend, a közbiztonság őreiről van szó. Mindez mérlegre kerül a kötelező háromhónapos próbaidő alatt. Csak ez után következhet a 10 hónapos tisztheiyettesképzö iskola, ahol a szabályzaton túl alapfokú jártasságot keli szerezni valamennyi rendőri szakmában. Kriminalisztika, büntetőjog, közbiztonsági ismeretek szerepelnek egyebek közt a tananyagban. És az Csak természetes, hogy a rendőrtől megkövetelik a motorke- I rékpár és a gépkocsi vezetéséhez szükséges jogosítványt. — De aki többre akarja vinni, és alkalmas is rá, az a Belügyminisztérium Vörös Csillag Érdemrendjével kitüntetett Kun Béla Zászlósképző Iskoláján folytathatja. Itt, évente több százan szereznek magasabb képesítést az ország minden szegletéből jött rendőrök a nappali és a levelező tagozaton. Körzeti megbízottak Nézzük meg közelebbről, kik is tanulnak itt? Például a körzeti megbízottak! Akik valójában mindenesek, bármenynyire is szdkosodjék a rendőr mestersége. Mert ők vannak a „végeken”, többnyire egyma- gukban felelősek a közrendért és a biztonságért a hálózat legkisebb sejtjében, a körzetben. Ez a terület a laksűrűségtől függően különböző nagyságú lehet, van úgy, hogy több kis falu is egy rendőr gondjaira van utalva. S bár a körzetmegbízott mindenkor támaszkodhat az önkéntes segítőkre, a tömegszervezeti aktivistákra — ha a helyzet úgy kívánja, járőr közreműködését is kérheti —, a portáján neki kell intézkednie, ha közlekedési baleset történik, ha betörés, rablás, netán sikkasztás, vagy súlyos testi sértés ügyében kell nyomozni, tanúkat meghallgatná. Kevésbé ellátott vidékeken, a tanyavilágban előfordul, hogy a rendőr közvetítésével értesíthetők a mentők, mert neki van telefonja. Szakavatott keresők Az útlevélkezelőknek — mert ilyen képzés is van az iskolán — egyebek közt ismerniük kell a külföldön és itthon használatos útlevéltipusokat és más, a határátlépésnél ellenőrzendő okmányokat. A különféle okmányoknak még az előállítási módját is oktatják a hallgatóknak, hogy megkül.ön- böztethéssék a hamisítványt az eredetitől, hogy rajtakaphassák a határsértőket, a csempészeket. Minden rendőrnek valamelyest jártasnak kell lennie a nyomozási munkában, ám a baleseti helyszínelők m.ár szalcavatott nyomkeresők, az eset színhelyén talált anyagmaradványok, törmelékek, ruhaszövet szálak, üvegszilánkok és többi közt vémyomok „vallatásával”, orvos, vegyész és egyéb szakértőkkel együttműködve kiderítik a baleset, előzményeit, okát és főként okozóját. Olykor az is bizonytalan, hogy egyáltalán ki vezette a gépkocsit, s hogy a volánnál ülő mennyiben hibáztatható a bajért. Meglehet, hogy műszaki hiba, mondjuk, a fékolaj elfolyása a „felelős”. A kérdőjeleket száz százalékosan tisztázni kell, mert nem alapulhat ingatag bizonyítékokon az ügyészségnek álküldött irat. Széles körű tudást, nagy felelősséget követel ez a szakma — nem is szólva arról, hogy a súlyos balesetek színhelye nem éppen szívderítő látvány. Sokan mégis hivatásnak választják a helyszínelő és vizsgáló hálátlan szerepét. Profi autósok Mint például Dömötör Tibor őrmester, aki statisztikusból lett rendőr. Hogy miért? Ebben — mint mondja — alighanem a gépkocsi és a közlekedés vonzása döntött. — Itt „profi” autósokra van szükség — folytatja az őrmester —, akiknek gyakran szélvészgyorsán kell száguldaniuk a bajba jutottak megsegítésére, a körülmények tisztázására, és nem utolsósorban azért, hogy a baleset színhelyén mielőbb megindulhasson a forgalom. Ehhez sok egyéb tudnivaló mellett hozzáértően keil bánni a nyomozati anyagokkal. Még inkább dolguk ez persze a bűnügyi nyomozóknak. Aki itt, a Böszörményi ütőn mindvégig jól vizsgázik, az akár megpályázhatja a rendőrtiszti főiskolát is. Palkó Sándor
