Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-30 / 255. szám

1980. OKTÓBER 30., CSÜTÖRTÖK A megyei tanács vb ülése Eredményes az ifjúság- és nőpolitikái munka Beszámoló a péceli továbbképző intézet oktatási tevékenységéről Az összlakosság 43—44 szá­zaléka tartozik a harminc év alattiak csoportjába, azaz a megyében 435 ezer fiatal min­dennapjait befolyásolja az if­júsági törvény végrehajtása. A számadat jelezte súlynak megfelelően egyre szélesebb körben tapasztalhatók ered­ményes törekvések az ifjúság képzésének, munka- és élet- körülményeinek folyamatos javítására — így summázha­tó annak a jelentésnek a lé­nyege, amelyet szerdai ülésén vitatott meg és fogadott el a Pest megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága. Komplex szemlélettel hatni Mind az írásos jelentés, mind a hozzászólások azt az egységes felfogást tükrözték, hogy az ifjúsági törvény vég­rehajtása ma már szerves ré­sze a tanácsok, a tanácsi fel­ügyelet alatt álló vállalatok, intézmények tevékenységé­nek. Ezt' éppúgy bizonyítja az oktató-nevelő munka tárgyi és személyi feltételeinek fo­lyamatos korszerűsítése, mint az a meggyőző tény, hogy a tanácsi, illetve tanácsi érté- kesítésű lakások ötven száza­lékát fiatalok kapták az ötö­dik ötéves tervben, de több helyen — például Érden, Száz­halombattán — ez az arány ennél is nagyobb. Szerteágazó teendőkről van szó, hiszen a sportnak, a szó­rakozásnak ugyanúgy helye van az ifjúságpolitikai teen­dők között, mint a fiatal kor­osztály képviseleti aránya nö­velésének a különböző taná­csi testületekben, a tisztség- viselők soraiban. Több fel­szólaló hívta fel a figyelmet e komplex szemlélet fontossá­gára, mert némely települé­sen hajlanak arra, hogyegy- egy feladatot kiragadva vél­jék teljesíteni ‘ a törvényben foglaltakat. Hat esztendeje a megyei ta­nács intézkedési tervet foga­dott el az ifjúsági törvény végrehajtásáról, s most a tes­tület azt állapíthatta meg: a programban foglaltak jó iránytűül szolgáltak, mert ha­tásukra minden területen kitapintható a fejlődés. Le­mérhető ez a gyermekorvo­sok számának növekedésében a táborozásban részt vevő fiatalok csoportjának bővü­lésében, a több mint kétszáz ifjúsági kiub■ .tevekenységében, de abban is, hogy a dolgozó fiatalok nagy része felelősség­gel vesz részt a népgazdasá­gi tervek megvalósításában. Ezekre az eredményekre tá­maszkodva határozta meg a végrehajtó bizottság — a je­lentést elfogadva — a továb­bi feladatokat. Mérséklődtek a különbségek Hasonlóan az előbbiekhez, tetemes haladást mérhetett fel a testület annak a jelen­tésnek a megtárgyalásával, amely a nőpolitikái határozat megvalósításáról nyújtott át­tekintést. A megyében azért is nagy jelentősége van e fel­adatoknak, mert magas a női foglalkoztatás aránya — s a legutóbbi években tovább emelkedett —, ugyanakkor a települések többségénél —el­sősorban az agglomerációs övezetben, mutatott rá a fel­szólalók egyike — változat­lanul erőteljes fejlesztésre szorulnak a gyermekintézmé­nyek éppúgy, mint a keres­kedelmi, szolgáltatói hálózat. Részletekbe menően vizs­gálta a végrehajtó bizottság a női foglalkoztatás jellem­zőit, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének érvé­nyesülését — s örömmel nyug­tázhatta, hogy a korábbi, szembetűnő eltérések a férfi és női munkavállalók java­dalmazása között, mérséklőd­tek —, valamint az életkö­rülményeket befolyásoló főbb tényezőket. Szó esett azonban a vitá­ban arról is, ami változatla­nul gond, így a női vezetők arányának lassú emelkedése — ami különösen igaz a me­gye mezőgazdasági termelő- szövetkezeteiben —, n|mely területen — így a tanácsi ke­reskedelmi vállalatoknál — a nem indokolható bérkülönb­ségek megmaradása, a lányok pályaválasztásának ellent­mondásossága. A jelentést jó­váhagyva a megyei tanács végrehajtó bizottsága a me­gyei szakigazgatási szervek kötelességévé tette, hogy ké­szítsenek feladattervet a ha­todik ötéves terv időszakára, amiben rögzítik a nőpolitikái munka további .teendőit. Korszerű szaktudásra! Az elfogadott napirendnek megfelelően ezt követően az ülés résztvevői azzal a jelen­téssel foglalkoztak, amely a Az országgyűlési bisoffság ülése Az új BTK alkalmazása Az új BTK és a büntetés­végrehajtási jogszabályok al­kalmazásának tapasztalatait vitatta meg szerdán az or­szággyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága Hartán, helyszíni szemlével egybekö­tött ülésén. A Gajdócsi István elnökletével megtartott tanács­kozáson részt vett Markója Imre igazságügyminiszter és Szíjártó Károly legfőbb ügyész is. Petrik Ferenc igazságügy- miniszter-helyettes a testületet arról tájékoztatta, hogy a bűn­üldöző és igazságszolgáltató szervek gyakbrlati munkájuk­ban helyesen érvényesítik a korszerű jogszabályok rendel­kezéseit. A büntetések és in­tézkedések gazdag eszköztárát, a törvényeink ellen súlyosan vétők differenciáltabb felelős­ségre vonását alapozták meg az új büntetőjogi rendelkezé­sek. A képviselők tanácskozás után megtekintették az Ál­lampusztai börtön solti körle­tét. Örs vezér tér Üzletközpontot avattak Szerdán felavatták az or-| szág legnagyobb, legkorszerűbb i bevásárló és szolgáltató kom-1 binátját, a Sugár üzletközpon- | tot. Az ünnepségen, amelyen j megjelent Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára és Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács el­nöke is, Csehik Ferencné, a Fővárosi Tanács elnökhelyet­tese jelentette a beruházók nevében az üzletközpont el­készültét, majd Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter mondott beszédet. Méltatta a korszerű keres­kedelmi létesítmény szerepét a főváros lakosságának ellá­tásában, a vásárlási körülmé­nyek javításában. Szólt ar­ról, hogy az ötéves tervidő­szakban ez év végéig 120 000 —140 000 négyzetméterrel bő­vül a budapesti üzlethálózat, körülbelül olyan mértékben, mint a forgalom. A Sugár nemcsak nagy területével, ha­nem a szaküzletek és szolgál­tatások bőségével és gazdag áruválasztékával is segíti az ellátás javítását s remélhető­leg csökkenti a belváros zsú­foltságát. A Sugár üzletközpont csü­törtöktől áll a lakosság ren­delkezésére. A csemegeáru­ház reggel 6 órakor, a többi üzlet 9 órakor nyit és hétfő­től péntekig este 8 óráig fo­gadja a vásárlókat, szomba­ton az élelmiszeráruház 19 óráig, a szaküzletek 17 óráig tartanak nyitva. « A kereskedelmi és szolgálta­tó kombinát két szintjén, 29 000 négyzetméteren négy áruház — csemege-ABC, Ke­ravill, vas-edény és Szivár­vány — 15 szaküzlet és 14 szolgáltató egység —, köztük ruha- és cipőjavító, fényké­pész, fodrász, kozmetika, ön- kiszolgáló mosószalon, bar- kácsműhely — valamint posta- hivatal és IBUSZ utazási iroda kapott helyet. megyei tanács Pécelen lévő oktatási és továbbképzési in­tézetének tevékenységét ele­mezte. Egy évtizede, hogy a tanácsi vezetők és szakigaz­gatási dolgozók a péceli in­tézményben egyre javuló szín­vonalú továbbképzésen ve­hetnek részt, s e munka je­lentőségére fényt vet, hogy csu­pán az ügyintézők ismeretei­nek folyamatos frissen tartá­sa 1900 főt érint. Nincs korszerű államigaz­gatási munka korszerű szak­tudás nélkül, fogalmazta meg a lényeget a hozzászólók egyike, s ennek a- jogos elv­nek az alapján mérlegelt a testület, összességében a kí­vánatos irányban elért hala­dást mutattak a tapasztala­tok, ám kétségtelen az is, hogy még mindig vannak zökkenők a tanfolyamoknál. A végrehajtó bizottság, az írásos jelentést elfogadva egy­ben arról is döntött, miként alakuljon az intézet 1981 és 1985 közötti programja. Sxahadl-e a szabad idő? (3.) Titkos hegedűsnek kevesen süvegeinek A szabad idő növekedése előre látható, s ki nem szá­mítható változásokat egyaránt magával hoz. Mind gyakrab­ban kerül válaszút elé az egyén és a közösség, mi mel­lett döntsön, mit ítéljen szük­ségesnek, s mit fölösnek, eset­leg károsnak. Köznapi példá­val élve: egyik hónapról a másikra divatossá lesz a me­gyében valamelyik, addig mély álomba merültnek látszó üdülőhely; tömegek szállják meg. Építsenek új üzleteket, éttermeket, bővítsék a szol­gáltatásokat? S ha jövőre, vagy két év múlva már csak néhány . tucatnyi látogató lé­zeng, mert más lett a sikk?! Ugyanakkor az is megtörtén­het, azért maradnak el a lá­togatók, mert még elemi szük­ségleteiket sem elégíthették, elégítették ki a fölkapott he­lyen ... 1 Bűvös kör? Meghlni az egészséges arányt A szabad idő egyéni és tár­sadalmi szemszögből egyaránt ésszerű hasznosítása elvá­laszthatatlan többi dolgaink­tól; a beruházásoktól, a közle­kedés fejlesztésétől, a műve­lődési hálózat gyarapításától, a takarékosságtól, a háztartá­sok gépesítésétől, az üdülte­téstől, a gyermekintézmények befogadcképess égétől és szín­vonalától. Fogalmazhatunk úgy is: ami a gazdaság fő te­rületein történik, az kihat a szabad időre, a szabad idő hasznosításának szokása% vi­szont sok tekintetben befolyá­solják a gazdasági tevékeny­séget. Azaz meg kell találni az egészséges arányt, ami va­lahol a semmivel nem törő­dés és a mindennel foglalko­zás között van. -Ezt a vala- holt azonban nagyon nehéz megjelölni, hol is van. Élővizeink két legnagyobb ellenségéig<a fenolt és a hi­ganyt — s ezek sok tucatnyi származékát — a ma már létező — de a hetvenes évek elején még hiányzó — kör­nyezetvédelmi jogszabályok fokozatosan visszaszorítják. Ez éppúgy hasznára van az ivó- vízellátásnak, a vizek élővi­lága megóvásának, mint a horgászásnak. Igen ám, de vannak, akik azt szeretnék, hogy a környezetvédelmi jog­szabályok — példát kínál a Ráckevéról a megyei tanács­hoz érkezett, harmichét alá­írással ellátott beadvány — tiltsanak el mindenfajta mo­toros járművet a Dunáról, a a vízi szállítás eszközeit épp­úgy, mint a rendőrségi mo­torcsónakokat. Szükséges lé­pés lenne ez, megoldható ez egyáltalán? Avagy arról van szó, néhány száz, esetleg né­hány ezer ember szabad ide­jének kellemesebb eltöltése a vízparton, fölmérhetetlen ká­rokat okozna az egész közös­ségnek? Bóklásszunk tovább a pél­dák tágas rétjén. Az életkor meghosszabbodása, a nyugdí­jasok közismerten növekvő M. O. tábora — a megye lakossá­Nyomtatott áramkörök A SZIMFI-ben Tojzán Sándorné nyomtatott áramkörű elemek­kel működő alkatrészt forraszt a nyugatnémet megrendelésre készülő CNC-esztergagéphez. Bozsán Péter felvétele gának tizenkilenc százaléka ma nyugdíjaskorú — új igé­nyeket, új szükségleteket te­remt. Az idős emberek ne­hezebben utaznak, de helyben rengeteg időt tölthetnek el különböző, kedvükre való foglalatossággal, hiszen nekik a nap minden órája szabad... ám tényleg a program hiá­nyozna annak az idős nyug­díjasnak, aki forintonként rakja össze a téli tüzelő árát?! Tíz év alatt a két és fél­szeresére növekedtek a lakos­ság által igénybe vett hite­lek — összegük tavaly 33,4 milliárd forint volt —, ám míg a hatvanas években a kisebb értékű vásárlások ki­egészítő fedezete volt a hitel, a hetvenes évtizedben a nagy értékű beruházások finanszí­rozásának egyik’ forrásaként szolgált, így a lakásépítéshez, ingatlanvásárláshoz kapcsoló­dott a legtöbb hitelforint: Az már némileg a túlzott megér­tés körébe sorolható, hogy egészen a legutóbbi időkig hitel volt felvehető a társas- utazások költségeinek fedezé­sére, a tetszetős fenyőfaház fölállításához a hétvégi tel­ken, azaz már-már mindenre. Ugyanakkor a hitelek haszno­sításának fő jellemzői egyben azt is tükrözik folyamatos változásukkal, mi alakult át, s mi módosul várhatóan a szabad idő kamatoztatásában. Hasonló tükör a takarék­betétállomány, illetve a meg­takarítások célja. Tavaly az esztendő végén 135,8 milliárd forintot tett ki a lakosság be­tétkönyvben levő vagyonának összege, a növekedés egy esz­tendő alatt 11 milliárd, kere­ken kétszer annyi — csak a növekedés!, —, mint 1960-ban a teljes megtakarított summa volt, az ugyanis akkor 5,5 milliárdra rúgott. Ma csak a gépkocsi-nyeremánybetétek összege tízmilliárd forint. La­kás, nyaraló, gépkocsi, utazás: ez a megtakarítási sorrend, amit egyben fontossági sor­rendnek is vehetünk. Ez a lista aligha hasonlítható össze a másfél, a két évtizeddel ez­előttivel, amikor a megtaka­rítások fő céljaként a tele­vízió. a hűtőszekrény szere­pelt. Gyarapítsuk még a sokat­mondó példatárat. A megyé­ben a munkásosztályhoz tar­tozó családok újságra, könyv­re kiadott forintjai egy évti­zed alatt — egy főre számít­va — megkétszereződtek. Gyakran az ilyen és hasonló adatoknak nem szentelnek kellő figyelmet azok, akik valami elképzelt ideál szerint szeretnék berendezni az em­berek szabad idejének vilá­gát, s úgy vélekednek, alig­ha lehet tartalmas az olyanok élete, akik nem látják a friss színházi bemutatókat, a mozivásznon pergő újdonsá­gokat, nincsenek ott a tárla­tokon s nem bolondjai á hang verseny életnek. Stílsze­rűen fogalmazva: titkos hege­dűsnek kevesen süvegeinek, márpedig gyakran a társada­lom haladása a szabad idő eltöltésében takart, rejtett ér­ték marad a közvélekedés számára — s még inkább a közvélekedést befolyásoló íté­szek számára —, mert nélkü­lözi a látványos, a gyors, a mérföldekkel mérhető válto­zásokat Nem áll tjuk le a motort Ha erre, mármint a gyors­ra, a látványra várakozunk, akkor nincs miről számot ad­ni, bár az időhorizont tíz esz­tendő, a galgamácsai Lohr István és családja esetében. Az ember is, az asszony is tsz-tag volt tíz éve, most is az. A ház itt állt a Kéri ut­cában akkor is, mint most, sőt, a külseje bizony megko­pott kissé azóta. Tíz éve: so­kat dolgoztak. Most: sokat dolgoznak. .A közösben, a ház­tájiban egyaránt. Közelednek az ötvenhez, a férfi szavai szerint most még bírjuk, nem állítjuk le a motort. Hajtanak tehát? Igen. S mégsem egé­szen úgy, mint évtizede. Lohr­né: Most már azért elcsipege­tünk olykor-olykor egy kis időt. Ugye, hetvenben még itthon volt a két gyerek, sok olyankor rájuk a munka, most már családosok, ami ne­kik nehezebb, az nekem köny- nyebb. A főzés, a mosás, a takarítás; nem piszkítunk mi ketten alig valamit, hát az sokkal egyszerűbb. Iskolás ko­romban nagyon szerettem hí­mezni, most megint hozzáju­tok, kedvemre van, olyan szép mintákat lelni, hogy az em­bernek gyünyürüsége telik benne, mire megcsinálja. Hol leli ezeket a mintákat? A Nők Lapjában, megvan az a kötős újság, hogyan is hívják, meg könyvben is, onnét az újakat, a régieket meg a fe­jemből, meg más asszonyok­tól, mert erre felénk is van­nak ám szépek, csak az a baj, hogy sokszor hiányzik a hím- zojonal, aztán fenet se ér az, ha az emoer belekényszerül, hogy piros helyett málnás fo­nalat tegyen. Málnás? Hát, olyan haíoványabb. A férfiak nem értenek ehhez. Szája elé kapja a kezét: Már bocsánat érte. Nevetünk. Mihez érte­nek a férfiak ilyesmiben?' Lohr István nyitná a száját, de asszonya megelőzi: Mihez? Az autóhoz. Az uram, ha van egy kis ideje, azt babrálja. MiKor vették a kocsit? Het­venhatban? Használják? Mód­jával. Megyünk a gyerekek­hez. Az egyik Pesten, a má­sik Szarvasgedén. Oda mentek férjhöz. Aztán múlt hónap­ban voltunk Kalocsán? Miért? Nahát, látja, az uram is azt kérdte, minek menjek én oda? Azt feleltem neki, amit most magának: meg nem tu­dom mondani, hol olvastam róla, de nekem annyira az eszemben maradt, hogy azóta is oda kívánkoztam, annyira szépen maradt meg bennem, amit leírtak. Így hát elmen­tünk. Megbánták? Nem, azt nem, csak nagyon fáradtak voltunk, mire hazaértünk, pedig megaludtunk a pesti lá- nyoméknál. Egy valamikor olvasott szö­vegrész, s útnak indul az 1500-as Lada. Ki tudná föl­deríteni az összefüggéseket, a kölcsönhatásokat az egyéni reagálások bonyolult terepén? Ám ettől még az összefüggé­sek, a kölcsönhatások vannak, léteznek! Mert a hetvenegy­ben vásárolt hűtőszekrény és a Lohr család étrendjének változása között sem nehéz fölfedezni az összefüggést — addig bizony nem ettünk itt fölvágottat, mondja Lohrné —, ahogy azt a hatást sem, ; melyet egy-egy tv-műsor ! kelthet. A képernyőn látottak j vitték el őket — életükben először, s mindeddig utoljára — a Balatonhoz, adtak bizta­tást a ház átrendezéséhez, az addigi tiszta szoba használat­ba vételéhez, ahhoz, hogy sza­bad idejükben szabadabban éljenek. Ami először kü önhgssség volt Ezt a szabadabb életrendet szokni kell; most még, sza­vaikból kivehetően, szinte röstellik ennek jegyeit. Azt, hogy csak úgy költik a pénzt benzinre; csak úgy fogják magukat, s Kalocsán beülnek egy étterembe, holott pakol­hattak volna elemózsiát, elvi­szi a kocsi; csak úgy megme- rítkezmek a Balaton vizé­ben ... Csak így, csak úgy, s szinte észrevétlenül ménnek egy más úton, mint amin ko­rábban jártak. Ami először különlegesség volt, az szokás­sá válik, szokásból pedig szükségletté. Amihez a társadalom részé­ről türelem kell, okos példa­adás, bölcsen tapintatos tere­lés. S még valami. Az, hogy az emberek először túljussa­nak a köznapi szükségletek kielégítésének gondján. Mészáros Ottó Következik: utcán fodros, otthon RONGYOS. TT I

Next

/
Oldalképek
Tartalom