Pest Megyi Hírlap, 1980. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-29 / 254. szám
Nyugodt év vég© étéit Sikeres termékváltás istán Amikor a törökbálinti Orvosi Műszer- és Vasipari Szövetkezet elhatározta, hogy korszerűsíti gyártmányszerkeze- tét, és ennek megfelelően felújítja gépparkját, új piacokat és megfelelő kooperációs partnereket keres, egyszóval: termelékenyebbé teszi munkáját — még nem lehetett biztos a vállalkozás sikerében. Az idő azonban őket igazolta. Ahogy Trombitás János szövetkezeti elnök szavaiból kitűnt, a törökbálintiak rendkívül rövid idő alatt szinte példátlan eredményeket értek el. Itt nemcsak arról van szó, hogy a szövetkezet időarányos tervét az első három negyedév alatt 110 százalékra teljesíMunkserő-gazslálkodás E rdekes, szokatlan, s bizony szakmai körökben vitákat kiváltó események jellemzik mostanság a munkaerő- gazdálkodást. Illusztrációként hadd idézzem az egyik nagyvállalat igazgatóhelyettesének mondatait: „Az idén, nem okozott különösebb izgalmat a munkaerő tervezése, és azt hiszem, vállalatunknál ez o vezetők körében tapasztalható szemléletváltozás eredménye ... Átgondoltuk a helyzetet, és rájöttünk, hogy kéztördeléssel, a létszámhiány miatti siránkozással semmire sem megyünk." Tehát: egyrészt a „szemléletváltozás”. .. Ami mögött — más nyilatkozatok, értékelések és elemzések szerint — „a felügyeleti hatóságok határozott állás- foglalásai”, valamint a „gazdasági szabályozás által támasztott szigorúbb követelmények” fedezhetők fel. Mindezek együttes hatásaként az történt,, hogy az elmúlt években a vártnál jóval nagyobb mértékben csökkent az ipari munka- vállalók, s jóval kisebb mértékben a mezőgazdasági munkavállalók száma. Sőt: a mezőgazdasági létszám a legutóbbi hónapokban kismértékben emelkedett is. Vannak egyéb érdekes jelenségek is. Például: a korábbiakhoz képest majdnem megkétszereződött a munkáltatók által kezdeményezett kilépések aránya (vagyis az olyan eseteké, amikor valakinek a munkájára, valamilyen okból, nem tartanak igényt). Aztán: évről évre — s már jó ideje . — nagymértékben növekszik a még munkaképes korban nyugdíjazottak száma. Tagadhatatlan, hogy az imént jelzett változások — legalábbis részben — a munkaerőhelyzet kedvező változásait jelentik. Mert ha meggondoljuk, hogy például a Központi Statisztikai Hivatal augusztusi jelentése szerint az év hét hónapjának összes termelési volumene — a bruttó termelési érték alapján számolva — több mint másfél százalékkal csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest, akkor nyilvánvaló, hogy iparunknak aligha lenne szüksége arra a körülbelül 120 ezer emberre, akik az elmúlt években szép lassan elhagyták az ipari munkahelyeket. N emcsak a termelés, s a fizikai munkakörökben , foglalkoztatottak száma csökkent, de a termelékenység sem emelkedett számottevően; gyakorlatilag stagnál. S máris meg kell kérdőjelezni a munkahelyi létszám- tartalékokkal kapcsolatos intézkedések hatékonyságát. Mert a csökkenő termelés -melletti csökkenő létszám és a stagnáló termelékenység inkább a változatlan létszámtartalékolási törekvéseket jelzi, még akkor is, ha helyenként valóban rájöttek arra, hogy — úgymond — „kéztördeléssel, a létszámhiány miatti siránkozással semmire nem megyünk”. Csökkenő létszám, és létszámtartalékolás? Hogy egyeztethető ez össze? Gyaníthatóan úgy — s ebben a szakemberek is megegyeznek —, hogy a vállalati létszámtartalékok még mindig nagyon jelentősek. Másrészt úgy, hogy a munkaerő iránti kereslet némi mérséklődését nem a hatékonyság, nem a termelékenység javulása, hanem a — remélhetően csak átmeneti — gazdasági dekonjunktúra okozta. Ennek mértékét, súlyát és hatását azonban a vállalatok sajátságos módon átértékelték, mondván: nem tudni mikor adódik a fellendülés lehetősége, az viszont majdnem biztos, hogy fellendülés esetén sem számíthatunk létszámbővítési lehetőségekre. Tehát: a létszámgazdálkodás csak módjával igazítandó az aktuális gazdasági eseményekhez. A vállalatok tartózkodó magatartását bizonyítja többek között, hogy az ipari centrumokban a munkaerőhelyzet változatlanul kiélezett; hogy nem beszélhetünk a foglalkoztatás strukturális és bizonyod földrajzi körzetekre jellemző feszültségeinek enyhüléséről. S nem beszélhetünk arról sem, hogy a feszültségek enyhítésére máris jól használható és megbízható eszközeink, módszereink lennének. Legföljebb csak a munkaerőhelyzet kívánatos fordulata falé vezető* első és apró lépésekről beszélhetünk, amelyek mögött nem annyira a szemlélet változását, mégcsak nem is elsősorban a felügyeleti hatóságok ténykedéseit és a gazdasági szabályozók által támasztott szigorúbb követelményeket kell feltételeznünk, hanem a pillanatnyi gazdasági helyzet elháríthatatlan követelményeit. Ügy tűnik, egyre jobban érvényesül a mezőgazdaság munkaerő-elszívó hatása, s ez aztán nemcsak érdekes, nemcsak szokatlan, de egyenesen meglepő — és hosszabb távon tarthatatlan — jelenség. Már csak azért is, mert a mezőgazdasági munka termelékenységével sem lehetünk különösebben elégedettek. S azért is, mert joggal feltételezhető, hogy például az iparból a mezőgazdaságba vándorlók java része voltaképpen nem mezőgazdaságban dolgozik, hanem az úgynevlzzett melléküzem- ágakban vállal munkát. S miként értékelhető a munkaképes korban nyúgdíjazpttak évről évre magasabb száma? Aligha hihető, hogy valamennyien valóban munkaképtelenek. S aligha hihető, hogy valamennyien — nyugdíjuk mellett — a továbbiakban csakis a családi munkamegosztásból vállalnak részt, s vállalják például a dolgozó anyák otthoni teendőinek ellátását. Sokkal inkább feltételezhető, hogy egy részük — esetleg nagyobb részük — az úgynevezett második gazdaságban keresi• az anyagi érvényesülés lehetőségiéit. Vagy ha ott sem, akii or a különböző, és csak nehezen legalizálható magántevékenységben. S e feltételezésekkel nem a különben, polgárjogot nyert, második gazdaság, még csak nem is a magántevékenység ellen szólok. Lehetséges, hogy a munkaerő-állomány jelenkori mozgásirányai sem értékelhetők egyértelműen pozitívan? Mert aligha szolgálják a gazdasági és a társadalmi feilődést? Vértes Csaba tette, hanem arról is, hogy az egy főre eső termelési érték jócskán meghaladja áz országos átlagot: 50 millió forint előállítása mindössze száztagú kollektíva munkáját igényelte. A profiltisztítás eredményeképpen a szövetkezet termelésének 75—80 százalékát a ru- góbetétgyártás, 20—25 százalékát speciális orvosi készülékek, műszerek készítése teszi ki. A kárpitozott bútorokhoz nélkülözhetetlen rugóbetétekre számtalan vevő akad: innen kerül ki az országos igény 50 százaléka — régi partnernak számít a Szatmár-bútorgyár, a BU- BIV. Az orvosi műszerek közül idén a legkelendőbb a folyadékszint szabályozó és szintjelző, valamint a szintkapcsoló stoppszelep volt. és úgy tűnik ezek a berendezések, alkatrészek a medicina területén kívül az MMG kőolaj- • és földgázprogramjában is alkalmazhatók. A szövetkezet sikerének egyik titka: a nagy teljesítményű automata géppark — idén mái- négy gépsor dolgozik nyújtott műszakokban — és a maximálisan -kihasznált munkaidő. Az eddig elért eredmények — az árbevétel, nyereség — indokolttá teszik a további fejlesztést, melynek egyik legfontosabb állomása a 24 millió forintos rekonstrukció lesz Aki jövőre ilyenkor látogat a Törökbálint központjában levő szövetkezetbe, minden bizonnyal láthatja már azt a 700 négyzet- méteres üzemcsarnokot, amely további lehetőséget nyújt az Orvosi Műszer- és Vasipari Szövetkezetnek ahhoz, hogy kiérdemelje a — napjainkban oiy gyakran emlegetett és hiányolt — korszerű kisüzem címet. L,. Zs. PES1 MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIV. ÉVFOLYAM, 254. SZÄM Ara 1.20 forint 1980. OKTOBER 29., SZERDA Mawemhes' ügyeHel rr Orszolgálatos gépek munkában KéssiMés es iéBi úffesmiesriásra Pest megye csaknem 2400 kilométer hosszú úthálózatából 1454 kilométer téli karbantartásáról kell a KPM Pest megyei Közúti Igazgatóságának gondoskodnia. A többi a helyi tanácsokra, az üzemi utak a vállalatokra, a gazdaságokra maradnak. Kedden délelőtt a Pest megyei Tanács székházában az érdekeit tanácsok, intézmények, vállalatok képviselőinek részvételével a Közúti Igazgatóság tanácskozást rendezett a téli útfenntartás előkészületeiről. Zsiga-Kiss Endre és Borsos István, a Közúti Igazgatóság osztályvezetői elmondták, hogy a téli útfenntartásra 1980-ban is 30 millió forintot kaptak. Az év elején 22 milliót elköltötték. Így az év végéig már csak 8 millió áll rendelkezésükre. Közepes tél esetén ebből megoldható az 1354 kilométernyi főútvonal 60 százalékának folyamatos — úgynevezett őrszolgálatos —. s a többi szakaszos rendbentartása. Az országban egyébként a főútvonalak 36 százalékát tudják majd őrszolgálatos gépekkel fenntartani. Hevesebb megrendelés Új típusú transzformátorok A váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában megnehezíti az év vége — amúgy sem könnyű — időszakát az a tény, hogy az első három negyedévben az időarányos tervnek csak 98 százalélcát sikerült teljesíteni. A lemaradás oka: rossz piackutatás miatt a tervezettnél, kevesebb a megrendelés. Jónéhány különleges kivitelű ipari transzformátor, híradástechnikai alkatrészekből álló, közel tízmilliós értékű tétel — amely már raktárban áll —, csak a jövő évben talál gazdára. Kovács Károly termelési főmérnök szerint, a kohászati és világítási termékekből túlteljesítik tőkés exporttervüket is. Hiánytalanul kiszállítják a megrendelt tételeket az NSZK-ba, Spanyolországba és Franciaországba. A hazai vevők is elégedettek lehetnek a Híradástechnikai Anyagok Gyárának szerződési fegyelmével. Nyomtatott áramköreiket a Telefongyárban, ferrit-termékeiket a Videotonban szerelik be készáruba. A gyár kísérleti üzemében jól haladnak az újtípusú transzformátorok gyártásának előkészületei. Az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron nagydíjat nyert hi-fi torony egyik legfontosabb alkatrészéből, a transzformátorból még október végén újabb szállítmányt kap a felhasználó, az Orion. Az autópályák közül az Ml-es Győrig, az M7-es Bala- tonzamárdiig, az M3-as Bagig, illetvve az e hét pénteki átadástól Hatvanig terjednek. Ezek rendbentartása százszázalékos lesz. A KPM Pest megyei Igazgatóságán és a területi üzem- mérnökségeken az állandó ügyelet november 15-től március 15-ig tart. A főútvonalakra 116 gépet — hómarót, hóekét, szórógépet és rakodót — tartanak készenlétben. Az autópályákra 63 szóró- és hóekéző, 7 hómaró és 7 rakodógép jut. Komoiy gondot okoz, hogy egy év alatt 70 százalékkal emelkedett a jegesedés megszüntetésére használt só ára. Az anyagi eszközök viszont ugyanakkorák. Ezen a helyzeten a gépek korszerűsítésével és üzem- szervezéssel próbálnak segíteni. Az úgynevezett őrjáratos utakon és az autópályákon a hó leesésétől vagy a jegesedés kezdetétől számítva, fél órán belül megjelennek a gépek, s az időjárástól függően 3—4 órán belül végeznek. Egyetlen útszakasz sem marad felügyelet nélkül. A kisebb forgalmú útvonalakon, ahol tehát nem lesz őrszolgálatos ügyelet, ott is tartalékolnak egy-egy járművet. Ezek elsősorban az emelkedőket, a lejtőket, a vasúti átjárókat és az útkereszteződéseket teszik majd biztonságosabbá. Az autópályákon december 1-ig kihelyezik a veszélyesebb útszakaszok elé a figyelmeztető jelzőtáblákat. S ha netán váratlanul nagy hó esne vagy hófúvás keletkezne, akkor a forgalmat terelő útvonalakra irányítják, hogy a Közúti Igazgatóság gépei zavartalanul dolgozhassanak. Sz. P. lord Carrington Budapesten Megkezdődött a tanácskozás A hivatalos látogatáson Ma- I.foglalkoztak a közelgő madii- gyarországon tartózikodó Lord j di találkozó előkészületeivel, Carrington, brit külügyminiszter kedden délelőtt megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően vendéglátójával, Púja Frigyes külügyminiszterrel hivatalos megbeszéléseket kezdtek a külügyminisztérium épületében. A szívélyes légkörű tárgyaláson megkülönböztetett figyelmet szenteltek a nemzetközi élet kérdéseinek, mindenekelőtt az európai helyzetnek, az enyhülés és a leszerelés összefüggéseinek. Külön annak a fórumnak a jelentőségével, amelynek komoly szerepe lehet az enyhülés továbbvitelében, a kölcsönös bizalom erősítésében. A külügyminiszterek — hangsúlyozva a gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit — áttekintették a magyar—brit kapcsolatok helyzetét is. Az eszmecserét követően a brit külügyminiszter Agárdra látogatott, ahol a helyi állami gazdaság tevékenységével ismerkedett. TSszffa a medencébe! Imporfpétlé ötlet Vasról Nincs annál lehangolóbb látvány a felüdülni vágyó strandolónak, mint a medence zöldes (algás) szennyezett vize. S mitagadás, az egészségügyi követelményeket tekintve is megengedhetetlen a kétes tiszFutószalagon a baromfi A hernádi Március 15. Mgtsz húsfeldolgozójában nagy meny- nyiségű baromfit dolgoznak fel. A munkát ügyes gépsor segíti. taságú víz a medencékben. A strandokat üzemeltető szakemberek igyekeznek is a legkorszerűbb módszereket alkalmazni a vizek folyamatos tisztítására, szaknyelven, visz- szaforgatására. Ám megnehezíti a vásárlást, az amúgy sem túl gazdaságos üzemeltetést, hogy megfelelő visszaforgató berendezés csak drágán, tőkés importból szerezhető be. Vácott, a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat szakemberei úgy vélték, némi szellemi munkával és csekély ráfordítással, hazai berendezésekkel is ígéretesen megvalósítható a medencék vizének visszaforgatása. A már gyakorlatban is kipróbált és bevált módszerrel nemcsak jelentős import- megtakarítás érhető el, de biztonságosabbá tehető a strandfürdő üzemeltetése is. A tiszta, kellemes vízben a strandolok is szívesebben róják ' a hosszokat. Az eljárást Kisérdi József, a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat főmérnöke a közelmúltban ismertette az összegyűlt szakembereknek a Műszaki Tudományos Egyesületek Szövetsége rendezte előadássorozat keretében. Egyébként az ötlet, a tervezés is az ő nevéhez fűződik. A megoldást az a , kényszer szülte, hogy a nagyon kedveltté vált papszigeti strandfürdő úszómedencéjének vizét a zsúfoltság ellenére is folyamatosan, viszonylag kevés energiával tisztítsák, fertőtlenítsék. A tervezés és a műszaki megoldás kidolgozása a hasonló berendezések ismeretében nem volt ördöngösség — vallják a szentendreiek. Hiszen saját maguknak dolgoztak és így már a tervezésnél is ügyeltek az anyagi lehetőségekre. Szükségtelen lenne ismertetni a tisztítóberendezés mechanizmusát, fontosabb az a tény, hogy a kivitelezés mindössze ötven napot vett Igénybe, saját erőforrásaikra támaszkodva. Méghozzá úgy, hogy a már meglevő medencét nem kellett megváltoztatni, az elkészült berendezés nem zavarta a fürdőzők kényelmét. A beruházást végül is a tervezettnél olcsóbban, 1,3 millió forintból valósították meg. Az idén május 12-én lépett üzembe az új berendezés és szeptember végéig folyamatosan működött. Biztosította a medencében a tiszta vizet anélkül, hogy egyszer is le kellett volna engedni. A sikeres bemutatkozás után a későbbiekben arra is mód van, hogy a berendezést bővítve, egy esetleges fedett medence vizét is biztonsággal tisztíthassák. 4
